A szocialisták mentették meg a kormányt Strasbourgban. Vagy kifogták a szelet a kormány vitorlájából egy olyan ügyben, ami a baloldalnak egyébként is esélytelen volt, viszont tálcán kínálta Rogán Antalnak az éles visszavágást?
Egy kampány-módba kapcsolt török elnökkel tárgyaltak hétfőn az EU vezetői, abban a reményben, hogy rá tudják venni Törökország első emberét: állja útját az Európába tartó menekültáradatnak. Recep Tayyip Erdoğan odafigyelt, hogy ne tegyen ígéreteket egyik hivatalos megszólalásában sem Brüsszelben. Ugyanakkor nyugtázta, ahogy a tárgyalópartnerei egymásra licitálva biztosították arról, hogy az EU bármilyen kérdést megtárgyal és minden lehetséges segítséget megad Ankarának, hogy kezelni tudja a szíriai-iraki háború által okozott nemzetközi válságot. A saját területén.
Több szempontból is elfogadóbbá váltak a magyarok, de még sok kérdésben a tolerancia-rangsor alján vagyunk – nagyjából ez a tanulsága az EU legújabb közvélemény-kutatásának.
Furcsa botránnyal sodródott bele az Európai Bizottság a népszavazásnak is beillő katalán választás kampányába, írja az EUobserver. A Spanyolországon belüli autonóm közösség szeptember 27-én szavaz, és a pártok lényegében a függetlenség kérdése mentén osztottak meg. Ha a Madridtól elszakadni vágyó pártok kerülnek többségbe, szabad katalán államot akarnak létrehozni.
A felmérések alapján hajszálon múlhat, hogy a függetlenségi összefogás, az Együtt az Igenért (Junts pel Sí) egyedül szerezhessen többséget.
Mélyen a zsebébe nyúl Európa, hogy a háborús gócpontokhoz közelebb kezelhessék a menekültválságot, és helyben segíthessenek a menedékkérőknek. Orbán Viktor hatpontos javaslatából ötben megegyeztek, a közös görög határvédelemben azonban nem.
Kedd este jóváhagyott az EU belügyminisztereinek tanácsa egy rendkívüli menekült-áthelyezési műveletet, sorban a másodikat ebben a hónapban.
A két műveletben tehát összesen 160 ezer embert terveznek a két dél-európai országból más EU-tagállamokba áthelyezni. Ahhoz képest, hogy sokszor ennyien fognak érkezni valószínűleg csak idén ebbe a két országba, ez a szám csepp a tengerben, ezt az Európai Bizottság (EB) is tudja, aki a javaslattal előállt. Ez csak tűzoltás, egy teszt, egy főpróba egy hosszú távú tervhez. Vagy ahogy Frans Timmermans, az EB alelnöke mondta kedd este: egyetlen építőkocka a megoldásban. De mi lesz azzal a több százezer emberrel, akik nem férnek bele a 160 ezerbe? Nekik marad a régi, rosszul működő rendszer.
A magyar diplomácia az elmúlt hetekben azon dolgozott, hogy Budapesten rendezzenek egy találkozót, ahol a Balkánon keresztül haladó bevándorló-útvonal szabályozásáról tárgyalhattak volna az érintett országok miniszterei.
A találkozó helyszínéről és időpontjáról mindeddig nem született megegyezés.
Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője viszont szerda délután bejelentette, hogy Luxemburgban tartják meg a magasszintű konferenciát, október 8-án. Az EU-s bel- és külügyminiszerek tárgyalnak majd kollégáikkal a balkáni országokból.
„Több, mint húsz éve foglalkozom uniós politikával, és sosem voltam még ennyire szkeptikus” – válaszolta egy tapasztalt brüsszeli diplomata, amikor arról kérdezték, a bevándorlási vita árnyékában hogyan látja az unió jövőjét.
Az EU-s belügyminiszterek tanácsa megszavazta azt a rendkívüli műveletet, amely 120 ezer menedékkérőt helyez majd át Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba. Magyarország, Románia, Szlovákia és Csehország nemmel voksolt a szavazáson. A szavazatok minősített többségével azonban átment a javaslat, amelyet minden tagállamnak kötelező végrehajtania.
Az EU mellé rendelt nagykövetek hétvégén is arról tárgyaltak, hogy miként kellene az uniós tagállamok között szétosztani 120 ezer menedékkérőt. A legutóbbi hírek szerint az EU-s tárgyalópartnerek már letettek arról, hogy Magyarországon létesítsenek elosztó-központokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem leszünk „frontország”, és máshonnan fogják áthelyezni azt az 54 ezer menedékkérőt, akik az Európai Bizottság szeptember eleji terve szerint hazánkban jelentkezhettek volna az áthelyezési programra.
Áprilistól júniusig 213 200 menedékkérelmet adtak le az Európai Unióban, jelentette az EU statisztikai intézete (Eurostat) pénteken. Ez 15 százalékkal több, mint 2015 első negyedévében, és 85 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. Különösen a szíriai (44 ezer fő) és afgán (27 ezer fő) menedékkérők száma növekedett.
Csütörtök délelőtt az Európai Parlament jóváhagyta a 120 ezer menedékkérő áthelyezéséről szóló tervet kötelező tagállami kvóták alapján. A két nagy frakció: az Európai Néppárt és a szociáldemokraták is a javaslat mellé álltak. A legtöbb kelet és közép-európai képviselő azonban kiszavazott a saját frakciójából, és elutasította a menekült-elosztást. A kollektív régiós ellenállásra a parlamenti munkáról statisztikákat készítő votewatch.eu oldal is fölfigyelt.
Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk rendkívüli, informális csúcstalálkozót hív össze jövő szerdára, hogy a legmagasabb politikai szinten vitassák meg, miként kezeljék a menekültválságot, jelentette be a Tanács csütörtök délután. A magyar miniszterelnök is részt vesz a találkozón.
Az EU-s döntéshozatalhoz képest szokatlanul gyorsan hagyta jóvá az Európai Parlament (EP) a 120 ezer Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkezett menedékkérő áthelyezésére vonatkozó javaslatot csütörtök délelőtt. Kevesebb, mint nyolc nap telt el azóta, hogy az EU javaslattevő testülete, az Európai Bizottság előállt a művelet tervével szeptember 9-én.
A magyar kormány hétfő délután sokadjára is visszautasította a részvételt az Európai Bizottság rendkívüli műveletében, amelynek keretében 120 ezer EU-ba érkezett menedékkérőt osztanának szét a tagállamok között. 54 ezer embert Magyarországról irányítanának máshová a terv szerint. Összeszedtük, milyen érveket hallottunk az elmúlt hetekben a menekült-áthelyezési program ellen és mellett.
Az EUrologus által megkérdezett brüsszeli szakértők szerint valószínűleg elindul majd az Európai Bizottság által javasolt újabb menekült-áthelyezési program, annak ellenére, hogy több közép-európai ország ellenzi a tervet. Ahogy a nyár elején javasolt, 40 ezer menedékkérőt érintő terv mostanra átment az EU-s törvényhozáson, a 120 ezres is valószínűleg keresztül fog menni. Egy jogi trükk segítségével pedig könnyen lehet, hogy Magyarország nem vesz részt benne.
Az EU-s belügyminiszterek rendkívüli tanácsülése után kiszivárgott hírek szerint négy ország nem támogatja az Európai Bizottság új menekültáthelyezési tervét. Szlovákia, Csehország és Románia kifogásokat emelt az áthelyezési mechanizmus ellen, és a kötelező kvótarendszerrel sem elégedettek. A tárgyalások mai állása szerint Magyarország pedig nem szeretne részt venni a műveletben, sem menedékkérőket elosztó, sem befogadó országként. Forrásaink szerint Lengyelország valamivel nyitottabb álláspontot képviselt visegrádi társainál, de nem állt egyértelműen a javaslat mellé. A lett miniszter nem volt jelen az ülésen.
Hétfő délután soronkívüli ülést tartanak az EU belügyminiszterei Brüsszelben. A szervezők hosszú és csúnya vitára számítanak, ahol a menekültek európai elosztását pártoló Németország nem fog kesztyűs kézzel bánni a kvótarendszert ellenző tagállamokkal.
Hivatalosan is bejelentette az Európai Bizottság az új rendkívüli menekültügyi csomagját. A legfontosabb intézkedés, hogy – mint arról korábban is írtunk – 120 ezer nemzetközi védelemre szoruló embert helyeznének át Magyarországról, Görögországból és Olaszországból más tagállamokba. Az előzetesen kiszivárgott információknak megfelelően közülük 54 ezret osztanak szét hazánkból.
Az EUrologus birtokába jutott az új rendkívüli menekültelosztó terv rövid leírása, melyet az Európai Bizottság (EB) elnöke, Jean-Claude Juncker szerda reggel ismertet majd. Az elmúlt napok híreivel összhangban Magyarország is a „kedvezményezettek” körébe került: az új körben a legtöbb menedékkérőt hazánkból helyeznék át más uniós országokba.
Holnap mutatja be az Európai Bizottság a javaslatát arról, hogyan osztanának szét 120 ezer menekültet a „frontországokból” – csaknem felüket, 54 ezret Magyarországról – a többi tagállam között. (Az első kvótatervről bővebben itt írtunk, a rendkívüli változatról itt.) A nemzeti kormányok persze nem várták meg a hivatalos bejelentést, már előre elkezdtek feltételeket szabni.
A veterán eurokraták valószínűleg meg sem lepődnek rajta, hogy megint tejtermelők tiltakoztak Brüsszelben. 2012-ben például szó szerint tejben fürdött az Európai Parlament környéke, mert a gazdák fecskendővel küldték meg az épületet és az azt védő rendőröket.
Orbán Viktor arról beszélt csütörtökön este Brüsszelben, hogy a menekültválság kezelésének csak az lehet a célja, hogy a Közel-Keleten tartsuk a menekülteket. Ezért pénzzel kell támogatni Törökországot, Jordániát, Libanont, és azokat az államokat, ahol menekültek vannak, és ott kell megoldani az emberhez méltó ellátásukat. Hozzátette, hogy ebből az erőfeszítésből természetesen Magyarország is kiveszi a részét.
A miniszterelnök brüsszeli látogatásának láthatóan az volt a fő célja, hogy még nagyobb nyomatékot adjon annak a tervnek, amely minden lehetséges eszközzel távol tartaná a menekülteket az Európai Uniótól. Orbán Viktor az összes fórumon hangsúlyozta, hogy a határoknál meg kell állítani a menedékkérőket, és azt javasolta, hogy többi EU-s ország is tegyen ugyanígy.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Financial Times információi szerint új tervvel áll majd elő jövő héten, amiben azt javasolja, hogy a korábban elfogadott 40 ezer menekült helyett 160 ezret osszanak szét az EU-s tagországok között.
Az is újdonság lenne, hogy Görögország és Olaszország mellett Magyarország is bekerülne azok közé az országok közé, ahonnan áthelyeznének más tagállamokba a menekülteket. A Financial Times szerint ettől azt remélhetik, hogy éket verhetnek a kelet-közép-európai országok kvótaellenességébe. A visegrádi országok a hétvégén tartanak válságtanácskozást az ügyben.