Ezt a két állítást Donald Trump szóvivőjének, Katrina Piersonnak sikerült megfogalmaznia a CNN magyar idő szerinti szombat esti műsorában, ami akkora nagy hazugság, hogy hirtelenjében nem is tudom,

• Pierson elfeledte 9/11-et, majd George W. Bush azt követően beindult terror elleni háborúját
• azt hitte, a CNN műsorvezetője annyira ostoba, hogy nem tudja, mikor is kezdődött az afganisztáni intervenció
• valójában csak egy  "Kösz, Obama!"-mémet akart elsütni élő adásban

Az állítás még a visszafogott CNN-nél is annyira kiverte a biztosítékot, hogy az erről szóló videót a cáfolattal a címben tette ki:

Az egész állítás egy tulajdonképpen védhető érvből bukott ki, miszerint Barack Obama és Hillary Clinton felelősek az Iszlám Állam iraki és szíriai megerősödéséért - ez még akkor is egy megfontolásra érdemes dolog, ha az IS iraki elődszervezeteinek alapítása idején Obama csak Illinois állam szenátusának volt tagja, azaz köze nem volt az amerikai külpolitikához. Katrina Piersonnak viszont azért kellett magyarázkodnia, mivel Donald Trump ezt a bonyolult, a Bush-kormányzatot vastagon érintő dilemmát a héten sarkosan úgy fogalmazta meg:

Barack Obama az Iszlám Állam alapítója.

 Pierson - a szarkazmuson kívül - többek között azzal védte az erős állítást, hogy a korábban romokban heverő iraki al-Kaida az amerikai csapatkivonások 2011-es bejelentésére kapta össze magát. És itt jött a lényeg:

Emlékezzen, ekkor már nem is voltunk Afganisztánban. Barack Obama vonult be Afganisztánba, újabb problémát teremtve. Hillary Clinton líbiai incidensei pedig felelőtlen döntések révén újabb vákuumot hozott létre, felfegyverezték a lázadókat, most meg még pénzelik is őket.

Bár a tények közismertek, a történelmi hűség kedvéért azért érdemes összefoglalni hogy az afganisztáni hadműveletek 2001 őszén kezdődtek, néhány nappal a szeptember 11-i terrortámadásokat követően. A támadás a főkolompos Oszáma bin Láden, az al-Kaida akkori vezetője és az őt támogató szélsőséges tálib rezsim ellen irányult. A cél a tálibok megtörése, és egy erős, a terrorszervezeteket megfékezni képes kabuli kormány létrehozása volt. 

A magyar egységeket is felvonultató NATO-csapatok egy erős kontingens hátrahagyásával 2014 december 8-án fejezték be hivatalosan a missziót, melynek csúcspontján mintegy 140 ezer külföldi katona állomásozott az országban. A pozitív értékelések ellenére azonban Afganisztán továbbra is krónikus instabilitással küzd, területén megjelent az Iszlám Állam, de a legnagyobb fenyegetést még mindig a tálibok jelentik, akik 2016 első felére az etnikailag igen tagolt ország tartományainak egyharmadában vették át az irányítást a kabuli kormánytól, vagy tettek szert meghatározó befolyásra.