Index Vakbarát Hírportál

„Úgy döntöttem, hogy az előrelépés legjobb módja, ha átadom a fáklyát a fiatalabb generációnak, ez a legjobb módja a nemzet egyesítésének” – fogalmazott Joe Biden amerikai elnök a mintegy tízperces, az országos televíziókban is közvetített megszólalásában. 

A visszalépéséhez vezető, elmúlt hetekben történtekkel kapcsolatban kijelentette, világossá vált számára, hogy egységre van szükség a pártjában. Hangsúlyozta, hogy a második elnöki ciklusra is voltak tervei, de megfogalmazása szerint semmi, a személyes ambíció sem lehet fontosabb a demokrácia megmentésénél.

Joe Biden ismét támogatásáról biztosította alelnökét, Kamala Harrist mint elnökjelöltet, akit tapasztaltnak, keménynek és a posztra alkalmasnak nevezett.

Amerika határvonal előtt áll. A most meghozott döntések meghatározók lesznek az amerikai nemzet és a világ számára egyaránt a következő évtizedekben

– húzta alá Biden, majd közölte, hogy az elnöki mandátumából hátralévő hat hónapban hivatali feladataira kíván összpontosítani.

Továbbra is „Putyin megállítása” a cél

Tervei között említett gazdasági intézkedéseket, többi között a gyógyszerek elérhetőségének javítását, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szélesítését, valamint klímapolitikai lépéseket és a szövetségi Legfelsőbb Bíróság reformját.

Hangoztatta, hogy továbbra is nemzetközi összefogást szorgalmaz „Putyin megállítására”, és a NATO-ban elért egység mintájára hasonlót szeretne létrehozni a csendes-óceáni térségben is a szövetségesekkel. Hozzátette, hogy tovább dolgozik a gázai háború lezárásán, ami a közel-keleti stabilitásnak is feltétele.

Joe Biden hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban nincs helye politikai erőszaknak, vagy az erőszak bármely más formájának – adta hírül az MTI.

Kamala Harris az elnökválasztási kampánya első nagygyűlésén, kedden Wisconsinban azt mondta, az elkövetkező heteket azzal tölti, hogy „folytatja a párt egyesítését”. A milwaukee-i gyűlésén hasonló politikát mutatott be, mint a korábbi beszédeiben.

Ugyanakkor Trumppal szembeni kritikákat Joe Biden korábban sokáig nehezen fogalmazott meg. A kaliforniai ügyészi tevékenységéről szólva Harris elmondta, hogy „mindenféle elkövetővel szemben fellépett: a nőkkel szembeni ragadozókkal, a fogyasztókat átverő csalókkal, a szabályokat saját hasznuk miatt megszegő szélhámosokkal”.

Majd így fogalmazott:

szóval higgyék el, amikor azt mondom, hogy jól ismerem a Donald Trump-féléket.

Harris megjegyezte, már elegendő támogatást gyűjtött össze a Demokrata Párt küldöttjeinek köréből ahhoz, hogy a párt jelöltje legyen. Aláhúzta, Wisconsin kritikus szerepet fog játszani a 270 elektori kollégiumi szavazatért folyó versenyben. „A Fehér Házba vezető út Wisconsinon keresztül vezet.”

Egy testkamerás felvételt posztolt Nick Sorter, a Fox News riportere X-csatornáján, amin Donald Trump merénylőjéről beszélgetnek az Amerikai Titkosszolgálat fegyveresei.

A háromperces videóból kiderül, hogy a titkosszolgálat munkatársai tudnak a később kiiktatott Thomas Matthew Croocksról. A 20 éves penssylvaniai elkövető holtan fekszik a tetőn, amikor az egyik mesterlövész megmutatja a telefonján a róla készített képeket.

Biztos vagyok benne, hogy a mesterlövész látta az elkövetőt, aki elküldte az eredeti képeket

– mondta a mesterlövész, aki megmutatta a képeket az elkövetőről, ahogy napszemüvegben és biciklin érkezik a helyszínre.

A videó további részében az elkövető lehetséges útvonaláról és helyzetéről beszélgettek. A felvételt, amely a Daily Mail cikkén keresztül itt érhető el, csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Donald Trump azt tervezi, hogy nem tart több olyan szabadtéri gyűlést, mint amilyen a pennsylvaniai Butlerben volt, ahol merényletet követtek el ellene – mondta két, a kampánya működését ismerő forrás az NBC Newsnak.

Információk szerint a jelenlegi tervek beltéri gyűléseket tartalmaznak, azonban azt is elmondták, lehetséges, hogy Trump kisebb szabadtéri rendezvényeken vagy nagyobb gyűléseken vesz majd részt olyan létesítményekben, ahol a bejáratokat jobban lehet ellenőrizni, és nem okoznak gondot a közelben lévő magaslatok.

A Trump-kampány és a titkosszolgálat szóvivői eddig nem reagáltak a keddi hírekre.

Egy michigani férfi terepjáróval gázolt el és sebesített meg súlyosan egy 80 éves férfit, aki Trump-táblát helyezett el az udvarán. A rendőrség politikai indíttatású támadásnak minősítette az esetet – írja a BBC.

A Hancock városában történt gázolás 22 éves gyanúsítottja felhívta a rendőrséget, hogy beismerő vallomást tegyen, mielőtt – a jelek szerint – öngyilkos lett.

A rendőrség szerint mielőtt az idős férfit célba vette, a gyanúsított két parkoló járművet rongált meg, az egyiknek – amelyen Trump-matrica volt – betörte az ablakát, a másiknak pedig, amelyen a rendőrséget támogató matrica volt, megrongálta a gumiabroncsait.

A Hancock városában bejelentett bűncselekmények politikai indíttatásúnak tűntek, olyan áldozatokkal, akik Trump választási feliratokat, valamint a rendfenntartó erőket elismerő matricákat és zászlókat, az általánosan „vékony kék vonalként” emlegetett kellékeket mutattak fel

– áll a Houghton megyeri seriff hivatalának közleményében.

A 80 éves férfit kritikus sérülésekkel szállították kórházba, miután a gyanúsított hátulról elütötte. A 22 éves férfi saját házához riasztotta a rendőrséget, hogy „be akar vallani egy gázolásos gyilkosságot”. A rendőrök megérkezésekor a férfit holtan találták, állításuk szerint öngyilkos lett.

Donald Trump ellen követtek el merényletet 

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Pennsylvania állambeli Butler megyében, Butler település közelében tartott nagygyűlésen Donald Trump beszédének megkezdése után mintegy 6 perccel lövések dörrentek el. Az elnökjelölt a tompa lövéshangok után a füléhez kapott, majd az emelvény mögé bukott, ezután a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei körbevették.

Donald Trumpot ezt követően lekísérték a színpadról, és konvoja elhagyta a helyszínt. A nagygyűlésen tízezrek vettek részt. A rendezvény Donald Trump utolsó nyilvános választási gyűlése volt a republikánus párt országos jelölőgyűlése előtt.

Donald Trump közleményben mondott köszönetet az amerikai titkosszolgálat őt védő embereinek, valamint a rendvédelmi szervek minden tagjának a gyors beavatkozásért a Pennsylvania állambeli választási gyűlésén történt támadást követően szombaton.

A republikánus elnökjelölt a Truth Social oldalán közzétett nyilatkozatában részvétet nyilvánított az ellene irányuló merényletkísérletben életét vesztett ember családjának, valamint a közönség súlyos sebesülést szenvedett tagja hozzátartozóinak is.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Joe Biden demokrata elnökjelölt visszalépése óta először jelentek meg adatok Kamala Harris és Donald Trump támogatottságával kapcsolatban. A Morning Consulting amerikai közvélemény-kutató cég felmérése szerint a republikánus jelölt és a regnáló kormány alelnöke között mindössze két százalékpontnyi különbség van.

A Bloomberg azt írja, ez jelentős javulás Kamala Harris részéről, aki a visszalépés előtt jócskán alulmaradt Trumppal szemben. A legkorábbi mérések hétszázalékos különbséget mutattak Trump és Harris között. Ami csak azután javult némiképp, hogy Joe Biden nagyon gyenge teljesítményt nyújtott az elnökjelöltek tévés vitáján. Akkor a RealClearPolitics 1,6 százaléknyi javulást jelzett. 

Az amerikai lap azt írta: ha Kamala Harris megnyeri a 2024-es elnökválasztást, akkor az új kormányzatban valószínűleg nem számol több befolyásos tisztviselő munkájával.  

Negatív Joe Biden koronavírustesztje, és elmúltak a tünetei – számolt be az elnök orvosa kedden, miután a Fehér Ház bejelentette, hogy az elnök visszatér Washingtonba. A hivatal egyben azt is közölte, hogy Joe Biden szerdán televíziós nyilatkozatot tesz, amelyben az elnökjelölti küzdelemből való visszalépéséről is tájékoztatást ad. 

Kedden Kamala Harris alelnök, a demokraták nem hivatalos új elnökjelöltje, úgy nyilatkozott, hogy véleménye szerint Joe Biden jelenleg alkalmas az elnöki feladatai ellátására.

A Fehér Ház szóvivője, Karine Jean-Pierre pedig egy televíziós interjúban hangoztatta, hogy Joe Biden „készen áll az ország vezetésének folytatására”, és egyben visszautasította az elnök lemondására vonatkozó, a Republikánus Párt vezető politikusai felől érkező felszólításokat.

James Comer, a képviselőház felügyeleti bizottságának republikánus elnöke és Jamie Raskin, a testület magas rangú demokrata tagja közös levélben rögzítette a titkosszolgálat (US Secret Service) igazgatójának szóló felszólítást.

A titkosszolgálat hibázott

Kimberly Cheatle elismerte, hogy az általa irányított szervezet hibázott, amikor nem volt képes megakadályozni a július 13-i támadást, és azt mondta: teljes felelősséget vállal a biztonsági intézkedések hiányosságaiért. Ugyanakkor elutasította a lemondást, és azt mondta, hogy ő a megfelelő személy a szolgálat vezetésére.

Kimberly Cheatle elismerte azt is, hogy a titkosszolgálat rendezvényt biztosító ügynökeit több alkalommal is tájékoztatták „egy gyanús személyről” a lövések eldördültét megelőzően, valamint arról is beszámolt, hogy a fegyverest rejtő ferde tetőt korábban biztonsági kockázatként értékelték.

A titkosszolgálat igazgatója hozzátette, hogy a merényletet követően telefonon kért elnézést Donald Trumptól az elkövetett hiányosságokért.

Hétfőn a kongresszusi szakbizottság több órán keresztül tartó meghallgatáson próbálta tisztázni, miként fordulhatott elő, hogy egy fegyveres férfi, Thomas Matthew Crooks képes volt elrejtőzni a republikánus elnökjelölt választási gyűlésének közvetlen közelében fekvő épület tetején, ahonnan több lövést leadva a fülén megsebesítette Donald Trumpot, megölte a kampánygyűlés közönségének egyik tagját, valamint két további embert életveszélyesen megsebesített – közölte az MTI.

A The Guardian egyik újságírója, Joan Greve X-csatornáján posztolt arról, hogy Kimberly Cheatle, az amerikai titkosszolgálat vezetője tanúvallomást tett a képviselőház felügyelőbizottsága előtt Donald Trump merényletkísérletéről.

Cheatle elismerte, hogy a Donald Trump elleni merényletkísérlet „évtizedek óta a legjelentősebb operatív kudarc volt a titkosszolgálatnál”.

Kudarcot vallottunk. Az Egyesült Államok Titkosszolgálatának igazgatójaként teljes felelősséget vállalok minden biztonsági mulasztásért

– mondta Kimberly Cheatle, aki a kongresszusban válaszolt a kérdésekre. Azt mondta, hogy a volt elnök biztonságát a lövöldözés előtt megerősítették.

„A volt elnök számára garantált biztonsági szint jóval a kampány előtt emelkedett, és a fenyegetések alakulásával folyamatosan nőtt” – tette hozzá a titkosszolgálat igazgatója.

Jamie Raskin, a képviselőház felügyeleti és elszámoltathatósági bizottságának tagja szerint a helyi rendőrség azonosította és lefényképezte a fegyverest, mielőtt Donald Trump színpadra lépett. Arra a kérdésre, hogy ez az állítás pontos-e, Kimberly Cheatle azt mondja, hogy „az illetőt gyanús személyként azonosították”.

Ha a részletekről azt az információt kaptuk volna, hogy fenyegetés áll fenn, akkor semmiképpen nem engedtük volna fel a színpadra a volt elnököt

– mondta. Hozzátette: „számos ilyen eseményen előfordul, hogy gyanús embereket azonosítanak, és ezeket az embereket ki kell vizsgálni”.

Egy golyó találta el a volt elnök fülét

Donald Trumpot július 13-án érte támadás a Pennsylvania állambeli választási gyűlésén, a biztonsági személyzet és a hatóságok közbelépése után a republikánus elnökjelöltet védőgyűrűben vitték le a színpadról. Legalább két ember meghalt.

A Pennsylvania állambeli Butler megyében, Butler település közelében tartott nagygyűlésen Donald Trump beszédének megkezdése után mintegy 6 perccel történt az incidens. Az elnökjelölt a tompa lövéshangok után a füléhez kapott, majd az emelvény mögé bukott, ezután a védelmét ellátó titkosszolgálat ügynökei körbevették.

Donald Trumpot ezt követően lekísérték a színpadról, és konvoja elhagyta a helyszínt. A nagygyűlésen tízezrek vettek részt. A rendezvény Donald Trump utolsó nyilvános választási gyűlése volt a republikánus párt országos jelölőgyűlése előtt.

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke vasárnap a közösségi oldalán bejelentette, hogy nem indul a novemberi elnökválasztáson Donald Trump ellen. Ezt követően nem sokkal X-csatornáján közölte, Kamala Harrist támogatja a Demokrata Párt új elnökjelöltjeként. Sokan csak úgy ismerik Harrist mint Biden alelnöke, most azonban bemutatjuk részletesen, ki is ő valójában.

Az 59 éves politikus a kaliforniai Oaklandben született és nőtt fel a jamaicai Donald Harris és az indiai Shyamala Gopalan gyermekeként.

Szülei mindketten bevándorlók, a saját szakterületükön pedig nagy tiszteletnek örvendtek, hiszen édesanyja mellrákkutatóként, édesapja pedig közgazdászprofesszorként tevékenykedett.
Hétéves korában a szülei elváltak, és testvérével, Mayával együtt édesanyjuk nevelte fel őt Berkeley-ben. Kamala Harris édesanyja gyermekkorában elvitte őt több polgárjogi felvonulásra, így ébredt fel benne a jog iránti érdeklődés. Később A Howard Egyetemen és a Kaliforniai Egyetem Hastings Jogi Főiskoláján szerzett diplomát.

Pályafutását 1990 és 1998 között helyettes kerületi ügyészként kezdte, itt a gyermekek elleni szexuális erőszakkal kapcsolatos ügyekre specializálódott, de gyilkossági és rablási ügyekkel is foglalkozott.

A San Franciscó-i kerületi ügyészség bűnügyi egységének vezető ügyészévé nevezték ki 1998-ban, majd a városi ügyészség családokkal és gyermekekkel foglalkozó részlegét vezette, 2004-ben pedig ő lett San Francisco első női kerületi ügyésze. A pozícióban töltött első három éve alatt az elítélési arány a városban 52 százalékról 67 százalékra ugrott.

Ezt a tisztségét hat évig tölthette be, hiszen 2011-ben megválasztották Kalifornia főügyészévé, ebben a pozícióban az ország legnagyobb állami igazságügyi osztályát felügyelte. Megnyerte az amerikai szenátusi választást Kaliforniában 2016-ban, legyőzve demokrata képviselőtársát, Loretta Sanchezt, aki húszéves kongresszusi tapasztalattal rendelkezett.

2019-re jelentős politikussá vált az Egyesült Államokban, januárban bejelentette indulási szándékát „Kamala Harris az emberekért” szlogennel a 2020-as elnökválasztáson. A demokraták ígéretes jelöltként tekintettek rá, hogy megdöntse Donald Trump elnökségét, ám Harris végül 2019 decemberében kiszállt a versenyből, a pénzhiányra hivatkozva.

2021, az áttörés éve Kamala Harris számára

Joe Biden 2021 augusztusában Kamala Harrist választotta alelnökének, és „a kisemberek rettenthetetlen harcosaként” jellemezte. Ezzel nemcsak az első nő lett, aki alelnöki tisztséget töltött be, hanem az első fekete és dél-ázsiai származású személy is, aki ezt a szerepet vállalta, és a legmagasabb rangú nő, aki valaha az amerikai kormányban szolgált.

Miután kiderült, hogy Joe Biden megnyerte az elnökválasztást, futás közben felhívta őt, és annyit mondott: „Megcsináltuk, megcsináltuk, Joe! Te leszel az Egyesült Államok következő elnöke.”

Megválasztott alelnökként tartott első beszédében arról a sok nőről beszélt, akik személyesen és történelmileg is lehetővé tették, hogy elnyerje ezt a pozíciót. Megköszönte az amerikai választóknak, hogy rekordszámban mentek el szavazni, és megfogadta, arra törekszik, hogy olyan alelnök legyen, amilyen Joe Biden volt Obama elnök alatt – hűséges, becsületes és felkészült, minden nap úgy ébred, hogy rá és a családjára gondol.

Lehet, hogy én vagyok az első nő ebben a hivatalban, de nem én leszek az utolsó

– emelte ki Kamala Harris édesanyja gondolatát, aki annyit mondott neki: „Kamala, lehet, hogy sok mindent te csinálsz először, de ügyelj arra, hogy ne te legyél az utolsó.”

Alelnökként Kamala Harris kiállt az abortuszjogok mellett, valamint nagy hangsúlyt fektetett az amerikai–mexikói határon kialakult bevándorlási válság kezelésére.

Joe Biden lemondását követelték

Joe Bidennek nehéz időszakot kellett átélnie az utóbbi időben, a 81 éves elnök a Donald Trump elleni júniusi katasztrofális vita utóhatásaival küzdött. Harris alig néhány perccel a vita végét követően határozottan védelmébe vette az elnököt, elismerve, hogy nehezen indult, de Biden a tényeket hangsúlyozta, míg Donald Trump hazugságokat hozott fel ellene.

Az elnök saját pártján belül még hangosabbá váltak a lemondását követelő felhívások, miután a NATO-csúcson egy újságírói kérdésre válaszolva összekeverte ellenfelét, Donald Trumpot és Kamala Harrist, a jelenlegi kormányzat alelnökét.

Nem választottam volna Trump alelnököt alelnöknek, ha úgy gondolnám, hogy nem alkalmas az elnöki posztra

– fogalmazott Joe Biden, majd anélkül, hogy kijavította volna magát, folytatta a választ.

Ám nem ez volt az egyetlen baki, amelyet Biden elkövetett. Korábban, szintén a NATO-rendezvényén Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Vlagyimir Putyin orosz elnökként konferálta fel. Majd úgy javította magát: „Putyin elnök úr?! Putyin elnök urat legyőzzük. Zelenszkij elnök úr! Túlságosan arra fókuszálok, hogy legyőzzük Putyint”. Zelenszkij a tévedésre úgy reagált „Én jobb vagyok, mint Putyin.” 

A közvélemény-kutatások szerint a demokraták többsége úgy gondolja, az alelnök jól boldogulna Biden utódjaként. Szakértők szerint előnyben lenne más potenciális jelöltekkel szemben, mivel már volt győztes elnökjelölt Biden mellett, és évek óta rendelkezik a párt alapvető választói körében felhalmozott jóindulattal, valamint valószínűleg ő irányítaná a Biden újraválasztása által felhalmozott hatalmas kampányalapot.

Kamala Harris megkerülte a drámát, és a kampánykörúton hű maradt Bidenhez, azonban elismerte, mennyi minden forog kockán, és ezt a választást életük legegzisztenciálisabb, legkövetkezetesebb és legfontosabb választásának nevezte. Nemrégiben az X-en támogatta az elnököt, és „az amerikai népért harcoló vezetőnek” nevezte.

Az elnökjelöltséggel kapcsolatos kérdésekre nem válaszolt, azonban 2023-ban nyilatkozott arról, készen áll-e arra, hogy Biden helyére lépjen, ha ő nem tudná betölteni a tisztséget.

Igen, készen állok, ha szükséges

– mondta a CBS-nek, majd hozzátette: „Joe Biden rendben lesz. És hadd mondjak valamit: minden nap együtt dolgozom Joe Bidennel.”

Joe Biden a múlt héten azt mondta: Kamala Harris alkalmas arra, hogy elnök legyen.

Ezért választottam őt

– mondta egy sajtótájékoztatón, hozzátéve, csak akkor állna félre helyette, ha neki a közvélemény-kutatások szerint nincs esélye arra, hogy novemberben legyőzze Trumpot.

Joe Biden támogatja alelnökét

Joe Biden vasárnap bejelentette, nem indul a novemberi elnökválasztáson Donald Trump ellen. Mint levelében írta, az elmúlt három és fél évben nemzetként nagy előrelépést tettek. Hozzátette: „Ma Amerika rendelkezik a világ legerősebb gazdaságával. Történelmi beruházásokat hajtottunk végre nemzetünk újjáépítésében, az idősek vényköteles gyógyszerköltségeinek csökkentésében és a megfizethető egészségügyi ellátás kiterjesztésében rekordszámú amerikai számára.”

Az X-csatornáján nem sokkal a visszalépését követően posztolt arról, hogy Kamala Harrist támogatja a Demokrata Párt elnökjelöltjeként. A 81 éves politikus korábban elmondta, pártja és az országa legfőbb érdeke, hogy visszalépjen.

Az amerikai elnök megköszönte alelnöke munkáját, és úgy nyilatkozott:

Ma szeretném felajánlani teljes támogatásomat Kamala számára, hogy ő legyen a pártunk idei jelöltje. Demokraták, itt az ideje, hogy összefogjunk, és legyőzzük Trumpot. Csináljuk meg!

A LinkedIn milliárdos társalapítója, Reid Hoffman a Biden-kampány egyik legnagyobb adományozója. És továbbra is Biden támogatója maradt a Donald Trump elleni katasztrofális vitaelőadása utáni hetekben. A SkyNews szerint Hoffman a modern amerikai történelem egyik legönzetlenebb cselekedetének nevezte Biden visszalépését, amelyet politikusoktól valaha láttunk. Ezt követően kijelentette, hogy szerinte Kamala Harris a megfelelő jelölt, hogy megakadályozza Trump győzelmét.

Biden, aki 81 évével a történelem legidősebb hivatalban lévő elnöke, már a CNN által szervezett, június 27-i, Trump elleni vitája előtt is szembesült a korával kapcsolatos aggályokkal. Biden vitán nyújtott teljesítménye miatt azonban nemcsak az vált kérdésessé, hogy képes-e győzni Trump ellen, hanem az is, hogy képes-e még egy cikluson át ellátni elnöki feladatait.

Az elnök teljesítménye miatt − amikor nem ő beszélt, kifejezéstelenül bámult maga elé és nem tudott mit kezdeni azzal sem, hogy Trump szinte minden válaszában valótlanságokat állított − a párt egyes tagjai már akkor felszólították a jelöltségről való lemondásra − írja az ABC News. 

A közvélemény-kutatások további kérdéseket vetettek fel

A vita sokat ártott Biden kampányának. 538 országos közvélemény-kutatás átlaga szerint a két jelölt a vita napján szinte döntetlenre állt. A vita után Trump két százalékponttal vezetett Biden előtt.

Kamala Harris alelnök már korábban is esélyes jelöltként tűnt fel Joe Biden − akkor még kérdéses − visszalépése esetén. 

Az Ipsos július 2-án közzétett, Harris és Donald Trump volt elnök közötti lehetséges összecsapásról szóló felmérésében Harris és Trump majdnem holtversenyben állt. 42 százalék támogatta Harrist, 43 százalék pedig a volt elnököt.

Egy másik, a CNN által július első hetében közzétett felmérés szerint Harris 45 százalékon, Trump pedig 47 százalékon állt, szemben a Biden és Trump közötti 43-49 százalékos megosztottsággal.

Egy július 11-én közzétett felmérésben azonban, amely a szavazók preferenciáit kérdezte, ha Kamala Harris alelnök lépne Biden helyére, Harris 3 százalékponttal vezetett a volt elnök előtt, bár ez nem jelent statisztikailag szignifikáns előnyt Trumppal szemben.

Biden magyarázza a bizonyítványát

Joe Biden elnök a Trump elleni vitát követő első televíziós interjújában próbálta mentegetni gyenge teljesítményét.

Ez egy rossz pillanat volt. Kimerült voltam. Nem hallgattam az ösztöneimre a felkészülést illetően és... és egy rossz este volt

− mondta Biden az ABC News műsorvezetőjének, George Stephanopoulosnak július 5-én.

Biden azt is elmondta, hogy rosszul volt, és „szörnyen érezte magát”. „Megkérdeztem, hogy csináltak-e Covid-tesztet, mert próbálták kideríteni, mi volt a baj. Nem volt semmilyen fertőzésem. Csak nagyon megfáztam” – mondta az elnök. Stephanopoulos direkt rákérdezett: „Ha egyértelműen látszana, hogy nem tudja legyőzni Donald Trumpot, akkor lemondana?” Biden így válaszolt:

Az attól függ. Ha a Mindenható Úr leszáll az égből, és erre kér, lehet, hogy megteszem.

Július 11-én egy közel egyórás sajtótájékoztatón Biden ragaszkodott ahhoz, hogy ő a legalkalmasabb arra, hogy legyőzze Donald Trump volt elnököt idén novemberben, és kijelentette, hogy a bizonytalan vitateljesítménye ellenére is versenyben marad.

Arra a kérdésre, hogy fontolóra venné-e a visszalépést, ha csapata olyan adatokat mutatna fel, amelyek arra utalnak, hogy veszíthet, azt mondta: „Nem, hacsak nem azt közlik, hogy kizárt, hogy nyerhetek... Ezt azonban senki sem mondja. Egyetlen közvélemény-kutatás sem mutatja ezt.”

A Trump elleni merénylet és a republikánus konvenció

Donald Trump volt elnök ellen július 13-án a pennsylvaniai Butlerben tartott választási gyűlésen merényletet kíséreltek meg. A lövöldözést, valamint a következő héten tartott republikánus nemzeti konvenciót követően Donald Trump volt elnök népszerűségi mutatója emelkedett az amerikaiak körében, míg a többség azt akarta, hogy Joe Biden elnök kiszálljon a versenyből − derül ki az ABC News és az Ipsos közvélemény-kutató intézet felméréséből.

Trump népszerűségi mutatója a múlt heti eseményeket követően 40 százalékra emelkedett, ami négy év óta a legmagasabb érték. Ez a szám az elmúlt négy év nagy részében a 30 százalék alatti tartományban mozgott.

Az ABC News és a The Washington Post közvélemény-kutatása szerint Trump népszerűsége az elmúlt kilenc évben a legmagasabb számot, 42 százalékot ért el 2020 augusztusában. Ugyanakkor az amerikaiak mintegy fele, 51 százaléka elutasítja a volt elnököt. 

Megkérdőjeleződik a bizalom

Az ABC News arról számolt be, hogy Biden támogatása a pártvezetők részéről kezd felmorzsolódni, és a hírek szerint Nancy Pelosi volt házelnök és Chuck Schumer szenátusi frakcióvezető is beszélt vele a visszalépésről. 

Július 11-én Biden kampánycsapata elkezdte mérni a Kamala Harris alelnök és Donald Trump volt elnök közötti megmérettetés esetleges kilátásait − mondta az ABC Newsnak egy, a stratégiát ismerő forrás.

Pelosi nagyjából ugyanebben az időben beszélt Joe Biden elnökkel, és elmondta az elnöknek, hogy ő és a Demokrata Párt más vezetői aggódnak annak hatásaitól, ha nem lép vissza − erősítette meg egy forrás az ABC Newsnak.

Schumer szintén találkozott Bidennel a hónap elején. Egy mindkét félhez közel álló forrás szerint ő is azt hangoztatta, hogy az lenne a legjobb, ha az elnök kiszállna a versenyből. 

Július 19-én Biden közölte, hogy koronavírussal diagnosztizálták, azonban ennek ellenére folytatja a küzdelmet.

Alig várom, hogy a jövő héten újra úton legyek, és folytassam annak leleplezését, hogy Donald Trump programja mekkora fenyegetést jelent

− mondta Biden.

Az ABC News és az Ipsos július 21-én közzétett felmérése szerint a demokraták 60 százaléka úgy vélte, hogy Biden elnöknek vissza kellene lépnie az újraválasztásért folytatott versenyből. 

A Demokrata Párt új elnökjelöltet keres, miután Joe Biden magyar idő szerint vasárnap este bejelentette, hogy visszalép az újrázástól. Ő Kamala Harrist támogatta, de Barack Obama volt elnök szerint a demokratáknak ki kell választaniuk a „kiemelkedő jelöltet” az összes közül. Körülnéztünk, hogy kik jöhetnek szóba az elnökjelöltségért folytatott harcban.

Kamala Harris alelnök

A legesélyesebb egyértelműen Kamala Harris, a Biden kormány alelnöke, akiről Joe Biden visszalépésekor elmondta, hogy támogatja, és akit „rendkívüli partnernek” nevezett. Az X-en közzétett bejegyzésében azt írta:

Ma szeretném felajánlani teljes támogatásomat Kamala számára, hogy ő legyen pártunk idei jelöltje. Demokraták, itt az ideje, hogy összefogjunk és legyőzzük Trumpot. Csináljuk meg!

Korábban Biden stábja „csendben felmérte Kamala Harris elnöki jelöltségének életképességét Donald Trump ellenében, és egy fej fej melletti eredményt hozott” – jelentette a Sky News partnerhálózata, az NBC News. 

Az 59 éves Harris az első nő, aki alelnöki tisztséget tölt be. Oaklandben született bevándorló szülők gyermekeként, édesapja Jamaikából érkezett, és a Stanford Egyetem közgazdásza lett, édesanyja pedig Indiából kivándorolt rákkutató volt.

A pragmatikus úttörőnek tartott Harris helyi ügyészből Kalifornia állam főügyészévé, majd amerikai szenátorrá emelkedett, mielőtt 2020-ban Biden alelnökjelöltje lett volna. Nagy ismertséggel rendelkezik, és a demokraták közül neki van a legmagasabb közvélemény-kutatási eredménye, aki komolyan szóba jöhetne jelöltként – mondták a Reuters hírügynökségnek a Biden-kampányon belüli források.

Emellett átvenné a Biden-kampány által összegyűjtött pénzt, és megörökölné a kampány infrastruktúráját, ami hasznos lenne, ha az elnökjelöltségre pályázna.

Személyes népszerűségi mutatói azonban akadályt jelenthetnek. Egy nemrégiben készült felmérés szerint Harris 29 százalékos támogatottságot kapott, 49 százalék kedvezőtlenül értékelte, 22 százaléka a megkérdezetteknek pedig azt mondta, hogy nincs véleménye, vagy nem hallott róla.

A Harrist támogató demokrata képviselők listája elég tetemesre bővült. Vasárnap estére (helyi idő szerint) a listán szerepelt Gavin Newsom kaliforniai kormányzó, Jared Polis coloradói kormányzó, Roy Cooper észak-karolinai kormányzó, Josh Shapiro pennsylvaniai kormányzó, Mark Kelly arizonai szenátor, Patty Murray Washington állam szenátora, James Clyburn dél-karolinai amerikai képviselő és Pramila Jayapal washingtoni amerikai képviselő. A Demokrata Párt államának mind az 50 állami elnöke Harrist fogja támogatni a párt új elnökjelöltjeként – jelentette vasárnap a Reuters több forrásra hivatkozva.

Donald Trump népszerűségi mutatója a múlt heti eseményeket követően 40 százalékra emelkedett, ami az ABC News/Ipsos közvélemény-kutató intézet négy éve tartó felmérése alatt jelenleg a legmagasabb. Az elmúlt négy év nagy részében ez az érték a 30 százalékos tartományban mozgott.

A közvélemény-kutatás szerint az elmúlt kilenc év legmagasabb aránya 2020 augusztusában 42 százalék volt. Ugyanakkor az amerikaiak mintegy fele, 51 százaléka jelenleg kedvezőtlenül ítéli meg Trumpot a legfrissebb felmérés alapján.

A volt elnök csütörtökön lépett színpadra az RNC rendezvényén, alig néhány nappal azután, hogy július 13-án a Pennsylvania állambeli Butlerben egy kampánygyűlésen egy golyó súrolta a fülét. Kilencvenperces beszédében több kérdésben, köztük a bevándorlással kapcsolatban is nekiment a demokratáknak és Joe Bidennek, az egységre való felhívás ellenére.

Az elmúlt egy évben gyakorlatilag nem történt elmozdulás. 2023 augusztusában 33 százalékon állt.

Míg Trump a republikánus támogatók rajongótömegei között vette át jelölését, addig Bidenre egyre nagyobb nyomás nehezedik a demokraták részéről, hogy szálljon ki a versenyből. A felmérés szerint ezt az érzést a jelenlegi elnököt támogatók többsége is osztja, 

Valójában valamivel több republikánus (44 százalék), mint demokrata (39 százalék) gondolja úgy, hogy az elnöknek folytatnia kellene a kampányát, ami a Trump-kampányban sokak azon meggyőződését tükrözi, hogy Biden könnyebben legyőzhető lenne, mint egy alternatív jelölt.

Ezzel szemben a demokraták többsége számára megfelelő aspiráns a jelenlegi elnök. Ami mindkét felet illeti, a felmérés szerint az amerikaiak 15 százaléka mindkét jelöltről kedvezőtlen véleményt vall.

Az amerikaiak hét százalékpontos különbséggel (38 százalék – 31 százalék) bíznak abban, hogy Trump jobb munkát végez majd elnökként, mint Biden. A választók 29 százaléka egyikükben sem bízik. A felmérés azonban azt is megállapítja, hogy az amerikaiak nagyobb arányban hibáztatják a volt elnököt azért, hogy az országban fennáll a politikai indíttatású erőszak kockázata.

Kamala Harris a legtámogatottabb a demokratáknál

Az elmúlt hetekben több alternatíva is felmerült a demokratáknál, akik közül

– derül ki a felmérésből. Viszont 46 százalékuk őt sem támogatná. A többi lehetséges utódjelölt azonban kevésbé ismert, mint az alelnök.

A felmérés szerint Harris népszerűsége a fekete amerikaiak körében 55 százalék, a spanyol ajkúak körében pedig 38 százalék. Összehasonlításképpen Biden népszerűsége 49 százalék a fekete amerikaiaknál és 35 százalék a spanyol ajkúaknál. Trump népszerűsége a fekete amerikaiaknál 15 százalék, a spanyol ajkúak körében pedig 37 százalék.

A többi demokrata párti utódjelölt, mint például Kentucky kormányzója, Andy Beshear; Pete Buttigieg közlekedési miniszter; Kalifornia kormányzója, Gavin Newsom; Illinois kormányzója, JB Pritzker; Pennsylvania kormányzója, Josh Shapiro és Michigan kormányzója, Gretchen Whitmer még a demokraták körében is sokkal kevésbé ismert.

Donald Trump szombaton megtartotta első kampánygyűlését azóta, hogy túlélte az ellene irányuló merényletet, és újonnan kinevezett alelnökjelöltjével együtt visszatért Michigan államba – számolt be az AP.

 „Pontosan egy hete történt, órára, percre pontosan” – mondta Trump a tömegnek, visszagondolva a július 13-i pennsylvaniai lövöldözésre, amelynek következtében véres lett a füle, meghalt az egyik támogatója és két másik megsebesült.

Csak a mindenható isten kegyelméből állok önök előtt. Nem kellene most itt lennem

– mondta, miközben a fülén lévő fehér gézt most testszínű kötés váltotta fel – pedig a követői már új trendet teremtettek a fehér kötéssel. Trumphoz csatlakozott J.D. Vance ohiói szenátor is a páros első közös rendezvényén, amióta a milwaukeei republikánus nemzeti kongresszuson hivatalosan is jelöltek lettek.

Nehéz elhinni, hogy egy héttel ezelőtt egy merénylő megpróbálta kioltani Donald Trump életét, most pedig egy pokoli tömeg van itt, Michiganben, hogy újra a kampánykörúton üdvözölje őt

– mondta Vance Trump érkezése előtt.

Állítólag Trump kampánycsapata már elkészítette Kamala Harrisről a kutatásokat, és hasonló dokumentumokkal rendelkezik más demokratákról is, akik jelöltté válhatnak, ha Biden kiszáll a versenyből. Azonban az eddigi előkészületek kifejezetten az alelnökre összpontosítanak, beleértve egy nemrég befejezett közvélemény-kutatást, amely Harrisnek a kampányban való sebezhetőséget tesztelte – mondta két forrás a New York Timesnak.

Nemcsak Harrisre figyelnek

A Trump-csapat Harrisre irányuló figyelme azon a feltételezésen alapul, hogy ha a demokraták megkerülnék az első afroamerikai nőt, az még mélyebb megosztottságot okozna a párton belül, és azt kockáztatná, hogy elidegenítik az afroamerikai bázisukat.

Több mint ötven korábbi magas beosztású demokrata tisztségviselő sürgette Joe Bident visszalépésre a Fehér Háznak küldött levélben, szombaton ugyanezt kérte újabb kongresszusi képviselő az elnöktől.

A demokrata vezetők közül sokan kétségeiket fejezték ki Joe Biden alkalmasságával kapcsolatban. Az amerikai elnököt jól ismerő források szerint Joe Biden dühös, és elárulva érzi magát amiatt, hogy párttársai nem támogatják kellően, miközben politikai karrierje legnagyobb válságával néz szembe – írja az NBC News.

Úgy tudják, hogy Barack Obama volt amerikai elnök nyilvánosan támogatja Joe Bident, de valójában még neki is vannak aggályai az amerikai elnököt illetően. A képviselőház demokrata vezetője, Hakeem Jeffries, a szenátus többségének vezetője, Chuck Schumer és Nancy Pelosi, a képviselőház korábbi elnöke heteket töltöttek azzal, hogy meghallgassák a demokraták aggodalmait, és továbbadják azokat Bidennek és kampányának. Az említett képviselők nyilvánosan kijelentették, hogy támogatják Joe Bident, de zárt ajtók mögött nem kérték arra a kongresszusi demokratákat, hogy álljanak az amerikai elnök mögé.

A Joe Bidenhez közeli források szerint a demokrata vezetők hallgatásukkal meggyengítették és magára hagyták az amerikai elnököt egy olyan helyzetben, amit a párt tagjai állandó kételyekkel töltenek meg.

Csütörtök este Jon Tester montanai demokrata szenátor is arra kérte Joe Bident, hogy lépjen ki a elnökjelölti versenyből. Egy demokrata stratéga szerint egyre türelmetlenebbek a pártban, és a legtöbben már alig várják, hogy véget érjen a Demokrata Párton belül kialakult harc.

Beiktatása óta Biden verbális botladozásai, túlzó állításai és nyíltan kitalált történetei végtelenül sok fejfájást okoztak azoknak a munkatársaknak, akiknek rendbe kell tenniük – vagy megpróbálniuk megelőzni – retorikai zűrzavarát.

Íme néhány Biden legdurvább baklövései közül:

Zelenszkij vagy Putyin?

Joe Biden amerikai elnöknek rossz hete volt. A csütörtöki NATO-csúcstalálkozón Biden egy óriási baklövéssel tévesen „Putyin elnökként” mutatta be Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Pár órával később Kamala Harrist, saját alelnökét „Trump alelnökként” emlegette − írja a Politico. 

A világ vezetőinek összekeverése rég halott elődeikkel

Talán annak a következménye, hogy az elnök ilyen régóta van a politikában (Biden 1973 januárjában esküdött fel először a szenátusban), hogy még ugyanabban a februárban kétszer is összekeverte államfőkollégáit sokkal korábbi elődeikkel.

Először Emmanuel Macron francia elnököt keverte össze az 1996-ban elhunyt Francois Mitterrand-nal, amikor a nevadai Las Vegasban, a G7-ek 2021. júniusi cornwalli találkozójának felidézése közben a támogatóknak tartott beszédet − írja összeállításában a New York Post. 

Vonat az óceánon

Terveink között szerepel, hogy a Csendes-óceántól az Indiai-óceánon átívelő vasutat építünk

– jelentette ki az elnök a Természetvédelmi Szavazók Ligájának gyűlésén.

Egy héttel ez előtt a botlás előtt Biden hasonló baklövést követett el egy Rishi Sunak brit miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján, ahol hasonlóképpen arról beszélt, hogy tervei között szerepelt, hogy „vasutat építünk a Csendes-óceántól – az Atlanti-óceántól egészen az Indiai-óceánig”.

Hol van Jackie?

Biden egyik legszörnyűbb verbális melléfogása volt a baklövések hosszú sorában, amikor egy fehér házi konferencián – nyolc héttel nagy visszhangot kiváltó halála után –  Jackie Walorski indianai képviselőnőt kereste.

„Jackie képviselőnő itt van? Hol van Jackie?” – kérdezte az elnök a pódiumról, és hiába nézett körbe a teremben. „Azt hiszem, itt akart lenni” – tette hozzá.

Biden hosszú nyilatkozatban gyászolta Walorskit, amikor az szörnyű autóbalesetben meghalt.

A holokauszt becsülete

Amikor Biden 2022-ben Izraelbe látogatott, a nyitóceremónián kínos hibát követett el, amikor robotszerűen felolvasott egy ötperces beszédet.

„Még egyszer visszatérek a Yad Shav... Vasem földjére, hogy tisztelegjek a népirtás során elrabolt 6 millió zsidó élet előtt” – mondta a jeruzsálemi Yad Vasemról, a híres Holokauszt Világemlékközpontról beszélve.

„És folytassuk – amit minden, mindennap meg kell tennünk – folytassuk a tanúságtételt, tartsuk életben a holokauszt igazságát és becsületét” – mielőtt kijavította magát, hogy ezt a „a holokauszt borzalma” helyett mondta. (Az angol nyelvben a honor szó jelenti a becsületet, míg a horror a borzalmat).

Szenátor vagy elnök?

Tizenöt hónappal elnöki beiktatása után Biden még mindig nehezen emlékezett a munkakörére, alkalmanként visszatért ahhoz, hogy szenátornak nevezze magát, amely tisztséget 36 évig töltötte be, mielőtt 2009-ben alelnök lett.

Hülye s*****j

Egy bekapcsolt mikrofon felvette Biden káromkodását egy elnöki értekezleten a rossz gazdaságról, amikor a fogyasztói árak kezdtek rekordmagasságokba szökni.

„Ön szerint az infláció politikai felelősség?” – kérdezte Peter Doocy, a Fox News műsorvezetője, miközben a segédek igyekeztek kiterelni a riportereket a Fehér Ház keleti terméből.

„Nem, ez egy nagyszerű előny” – gúnyolódott az elnök, még mindig vigyorogva a kameráknak. Majd hozzátette: „Micsoda hülye seggfej”.

Joe Biden pénteki közlése szerint jövő héten visszatér, és folytatja kampánykörútját, illetve riválisa, a republikánus „Donald Trump elleni küzdelmet”. A demokrata elnökjelöltet nemrég Covid–19-cel diagnosztizálták, és jelenleg is a Delaware állambeli Rehoboth Beachen lévő tengerparti otthonában lábadozik. 

A regnáló elnök nyilatkozatában azt írta, „alig várja, hogy jövő héten ismét folytassa a kampánykörútját, és leleplezze Donald Trump 2025-ös programjának veszélyeit”.

Én a saját eredményeim és az Amerikáról alkotott vízióm mellett érvelek: egy olyan demokrácia mellett, ahol megmentjük a demokráciát, megvédjük a jogainkat és a szabadságunkat, és mindenki számára lehetőséget teremtünk 

– idézi az ABC News Bident, aki nem sokkal később az X-en bírálta Donald Trump csütörtök esti ünnepi nyitóbeszédét, amelyet a republikánusok jelölőgyűlésén mondott. 

Gretchen Whitmer 2013 decemberében volt a Demokrata Párt frakcióvezetője Michigan állam szenátusában, amikor megtett egy lépést, amellyel országos hírnévre tett szert. Egy abortuszellenes csoport mintegy 300 ezer aláírást gyűjtött össze egy olyan törvény támogatására, amelynek célja az volt, hogy a nőknek külön kötvényt kelljen vásárolniuk, ha azt szeretnék, hogy az egészségbiztosításuk fedezze az abortuszt. Elegendő aláírás gyűlt össze ahhoz, hogy népszavazást írjanak ki a törvényről, de a Republikánus Párt, amely akkoriban az állam kormányzói székét és a törvényhozás mindkét házát birtokolta, nem látta szükségét ennek. Ehelyett úgy döntöttek, hogy egyszerűen beiktatják a törvényt – írja a The Economist. 

A szenátusi vitán Whitmer azzal érvelt, hogy az intézkedés azt jelentené, hogy a nőket arra kényszerítsék, hogy „külön fizessenek azért, mert esetleg megerőszakolhatják őket”. Rámutatott, hogy egy népszavazáson biztosan elutasítanák a törvényt, így annak automatikus elfogadása nem összeegyeztethető a demokráciával. Ezután szünetet tartott. „Most olyasmit mondok el, amit életemben nem sok emberrel osztottam meg. Több mint 20 évvel ezelőtt nemi erőszak áldozata voltam – mondta elcsukló hangon. – Azt hittem, hogy ezen már túl vagyok. Tudjátok, milyen kemény tudok lenni. Azonban most érzem, hogy ez az emlék még mindig kísért.” Követelte, hogy a republikánusok „legalább hagyják, hogy az állam polgárai szavazhassanak a kérdésről. Hagyják, hogy Michigan népe döntsön”.

Whitmer beszéde a republikánusok szavazására nem volt hatással. De végül is elérte, amit akart. Napra pontosan egy évtizeddel később Whitmer, aki akkor már kormányzó volt, ismét megjelent a szenátusban, hogy bejelentse az általa aláírt, az abortuszjogokat kiterjesztő törvénycsomagot. Köztük azt, amelyik eltörölte a biztosítási kötelezettséget. A True Gretch: Mit tanultam az életről, a vezetésről és mindenről, ami a kettő között van című könyvében Whitmer azt írja:

Évekig nem akartam tudomást venni arról a szörnyűségről, amely az egyetemen történt velem. De most már látom, hogy ez is hozzájárult ahhoz, hogy azzá váljak, aki vagyok: egy nő, aki hajlandó küzdeni, és soha nem hajlandó feladni.

Tökéletes időzítés

A memoár megjelenését néhány hónapja jelentették be, de az időzítés aligha lehetne jobb. Mivel Joe Biden elnök kampánya akadozik, és egyre több demokrata követeli, hogy a 81 éves elnök még a párt augusztusi, chicagói országos konvenciója előtt lépjen vissza, a most 52 éves Whitmer az egyik legjobb alternatív jelöltnek számít, aki novemberben Donald Trump ellenfele lehet. Ennek oka részben az abortuszjogok iránti lankadatlan kiállása – amely első, 2000-ben indított kampánya óta része a programjának. Választási sikerei és előremutató eredményei a ciklus egyik legmeghatározóbb csatatérállamában igen jelentősek. De vajon készen áll-e a kormányzó arra, hogy megpróbáljon egy sokkal nagyobb választói tábort megszólítani?

Egyelőre mintha nem akarná ezt. Július 10-én a CNN-nek azt mondta: „Van egy elnökünk, aki megkapta a jelöltséget, méghozzá azért, mert megérdemelte”, és azzal vádolta azokat, akik Biden  visszalépését javasolták, hogy „csupán a fantáziájukkal játszanak”. De azt is felvetette, hogy nem ártana, ha az elnök elvégezne egy szellemi képességeit mérő tesztet (amit eddig elutasított), és elismerte, hogy az elnök, ha akarna, dönthetne másként.

Bármi történjék is, Whitmer ambíciói egyértelműek. Tavaly elindította saját országos politikai akcióbizottságát „Fight Like Hell” néven („Küzdjünk utolsó vérig”), amely eddig tíz képviselőházi kampányt támogatott, elsősorban a külvárosi körzetekben élő mérsékelt nőket célozva meg. Csaknem 2 millió dollárral rendelkezik. Új könyve pedig legegyértelműbb jele szándékának. Könnyed olvasmány, amely ambiciózus, magabiztos, az X generációhoz tartozó politikusról fest képet. Két felnőtt lánya van, akik közül az egyik meleg; egy életnagyságú kivágott képet tart magáról a szekrényében; zenei ízlését pedig nagyrészt az 1980-as és 1990-es évek powerballadái határozzák meg.

Joe Biden az elmúlt napokban állítólag egyre nyitottabbá vált arra, hogy meghallgassa azokat az érveket, amelyek szerint félre kellene állnia a demokraták elnökjelöltjeként. Nancy Pelosi volt házelnök állítólag azt mondta demokrata kollégáinak, hogy hamarosan meg lehetne győzni Bident, hogy hagyja ott a versenyt – írta meg a The Guardian. 

A lap arról is beszámol, Pelosi kiemelt szerepet vállalt abban, hogy a képviselőházi demokraták üzeneteket juttassanak el a Fehér Házba, továbbítva azokat az aggodalmakat, amelyek szerint Biden képtelen legyőzni Donald Trumpot novemberben, és azt mondta, hogy szerinte Biden közel áll ahhoz, hogy meghozza a döntést a kampánya befejezéséről.

Széles körben jelentették, hogy Pelosi fokozza a Bidenre gyakorolt nyomást, hogy adja fel újraválasztási jelöltségét, miután a múlt szombati, Trump ellen elkövetett sikertelen merényletet követően rövid szünet következett be, amelyre az elnök egy sor, nyugalomra felszólító, tekintélyt parancsoló nyilatkozattal reagált.

Bár továbbra is kitart amellett, hogy ő lesz a párt jelöltje novemberben, Biden állítólag elkezdett kérdezősködni a negatív közvélemény-kutatási adatokról, és arról, hogy az alelnök, Kamala Harris, akit visszalépése esetén a helyére esélyesnek tartanak, jobban áll-e. A lehetséges újragondolásra utaló jelek azt követően merültek fel, hogy Bidennek szerdán pozitív lett a Covid–19 tesztje, ami miatt több napra elszigetelődött, és megszakította nevadai kampányát, amely része volt annak a törekvésnek, hogy megmutassa: jelöltsége nagyon is él.

A nyomás fokozódik

A The Guardian szerint Joe Biden újabb nyomással néz szembe, hogy lépjen vissza, miközben a demokraták szakadása egyre szélesedik. Ez egybeesik a friss közvélemény-kutatási adatokkal is, amelyek azt mutatják, hogy most két ponttal lemaradt Trump mögött Virginiában, egy olyan államban, amelyet 2020-ban 10 ponttal nyert meg, ebben pedig közrejátszik, hogy a kulcsfontosságú demokraták, köztük Barack Obama, most úgy vélik, hogy vissza kellene lépnie.

Az amerikai Republikánus Nemzeti Kongresszus résztvevői a fülükön kötést viseltek, nyilvánvalóan Donald Trump volt elnökkel való szolidaritásuk jeléül. A négynapos kongresszus kevesebb mint 48 órával azután kezdődött, hogy a pennsylvaniai Butlerben egy fegyveres tüzet nyitott egy Trump-gyűlésen, megsebesítve a volt elnököt és megölve egy támogatót.

Trump a kongresszus első estéjén vastag kötéssel a fülén sétált be a Milwaukee belvárosában lévő Fiserv Forumba, miközben a tömeg a „Harcolj! Harcolj! Harcolj!” felkiáltással éltette a sebesültet, és ökölbe szorított kézzel bokszoltak a levegőbe – utalva ezzel Trumpnak a sebesülése utáni pillanatokban tanúsított reakciójára.

A kongresszus második estéjétől kezdve a küldötteket és a résztvevőket lefényképezték, amint a jobb fülükön rögtönzött kötést viselnek – összehajtogatott papírlapoktól kezdve szalagdarabokig –, hogy kifejezzék a Trumppal való szolidaritásukat.

Nancy Pelosi házelnökjelölt egy héttel ezelőtt beszélt Joe Biden elnökkel, és elmondta neki, hogy ő és a Demokrata Párt többi tagja aggódik amiatt, hogy a férfi továbbra is versenyben marad az elnökválasztáson – erősítette meg egy forrás az ABC Newsnak. A neve elhallgatását kérő forrás szerint Pelosi közölte az elnökkel, hogy egyre nagyobb lesz a nyomás és egyre hangosabbak a hangok, amelyek a visszalépést követelik majd.

Az sem elképzelhetetlen, hogy Pelosi nyilvánosan javasolja majd, hogy Biden lépjen vissza

– mondta a forrás.

A Pelosi színfalak mögötti lépéseiről szóló hírek akkor érkeztek, amikor képviselőtársa, a szenátusi posztért induló Adam Schiff szerdán nyilvánosan is megszólalt, mondván, hogy Bidennek „át kellene adnia a stafétát”.

A szenátus többségi vezetője, Chuck Schumer szenátor és a képviselőházban kisebbségben politizáló demokratákat vezető Hakeem Jeffries képviselő szerdán egyeztetett, ami után azt javasolták, hogy Joe Biden elnökjelöltsége körül felmerült kérdések miatt halasszák el a jelölést véglegesítendő elnökjelölő konvenciót. Ezt az eredeti tervek szerint augusztus 19–22. között tartanák Chicagóban.

A Demokrata Párt vezetése szerdán azt is közölte, hogy változatlanul virtuális szavazást tart szükségesnek, hogy előrehozzák és már augusztus elején véglegessé és hivatalossá tegyék Joe Biden jelöltségét. Ennek pontos időpontjáról és részleteiről egyeztetést kezdeményeztek a párt szabályalkotó bizottságával. A javaslat szerint a távszavazást augusztus 1–7. között kellene megtartani.  

Az elnökjelöltségtől való visszalépésre kérte szerdán Joe Bident a befolyásos kongresszusi képviselő, Adam Schiff, aki novemberben szenátusi székért indul a választáson. A kaliforniai politikus közleményt adott ki, amelyben kétségeit hangoztatta afelett, hogy Joe Biden képes-e legyőzni Donald Trumpot novemberben.

A demokraták progresszív szárnyához sorolt politikus a közleményben úgy fogalmazott, hogy egy második Trump-elnökség aláásná az amerikai demokrácia alapjait. Egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy Joe Bidennek ideje lenne átadnia a fáklyát, és politikai örökségének megőrzése érdekében hagyni, hogy mások legyőzzék Donald Trumpot a közelgő választáson.

Ahogy arról beszámoltunk, helyi idő szerint július 15-én, hétfő este kilenc órakor adott egy közel egyórás interjút Joe Biden amerikai elnök az NBC riporterének, Lester Holtnak. Ez volt az amerikai elnök első interjúja azóta, hogy kihívója, a republikánus Donald Trump ellen támadást követtek el. A beszélgetésben Biden mentális egészsége is szóba került, illetve az, hogy az utóbbi időben több szövetségese is felvetette Biden visszalépésének a lehetőségét, és arra várnak, hogy erről maga az elnök döntsön.

Azt mondta, jelenleg a közvélemény-kutatások szerint nincs túl nagy különbség közte és kihívója között, és azt már korábban tudni lehetett, hogy szoros verseny lesz a két jelölt között. Az elnök azzal érvelt maga mellett, hogy szerinte Franklin Roosevelt óta nem volt ilyen sikeres elnöke Amerikának, mivel úgy látja, ennyi fontos jogszabályt nem sikerült elfogadnia senkinek. Azonban Biden úgy érzi, a munkáját még nem fejezte be, ezért is kér újabb felhatalmazást az amerikaiaktól.

Szintén az Egyesült Államokból érkezett az a hír, hogy koronavírussal fertőződött meg Joe Biden; az elnök ezért lemondta szerdai kampányprogramját.