A globális hackerközösség most a kampány legsúlyosabb adatszivárgásán pörög. Ahogyan a hekk.blog megírta, a Trustwave kiberbiztonsági cég SpiderLabs elit hackercsoportja pár nappal ezelőtt futott bele egy 186 millió rekordot tartalmazó, az ellenőrzéseik szerint hiteles választói adatbázisba.
Ez a szám önmagában is óriási, de ha hozzávesszük, hogy 2020-ban az amerikai választókorú népesség mintegy 255 millió fő (a várható részvétel pedig 50-60 százalék körül mozoghat), akkor még inkább érzékelhető, hogy itt gyakorlatilag máris több, mint az összes aktivizálható választóról van szó
– fogalmaz a blog. Hozzáteszik, az adatbázis kimondottan személyes információkat is tartalmaz,
vagyis konkrét személyek telefonszáma, etnikai hovatartozása, pártpreferenciája is megjelenik.
Arról már korábban jelent meg hír, hogy egy Iránból indított hackertámadás több szövetségi államban is szavazói adatbázisokat támadott. Erről az FBI, a Szövetségi Nyomozó Iroda is beszámolt október végén; szerinte egy államban a támadás sikerrel járt, onnan több amerikai állampolgár adatait ellopták. A megszerzett információ ismeretében fenyegető e-maileket küldtek szét, melyekben az állt:
Trumpra szavazol, vagy megtalálunk.
Az iráni hackerek az akciót úgy állították be, mintha egy szélsőjobboldali csoport, a Proud Boys (Büszke fiúk) küldte volna ki az e-maileket. Teherán persze tagadta a vádakat. Az FBI azonban közölte, a támadás során nem sikerült eredményesen eltakarítani a digitális nyomokat: mindössze 27 óra alatt visszafejtették azokat.
A négy évvel ezelőtti választási kampány egyik fő botránya volt az orosz beavatkozás. Az Egyesült Államok szerint Vlagyimir Putyin elnök közvetlen utasítására a szentpétervári Internetelemző Ügynökség (IRA) több ezer trollt bevetve formálta az amerikai közvéleményt a 2016-os kampány során. De sokan Moszkva titkosszolgálati akciójának tulajdonítják Hillary Clinton e-mailjeinek kiszivárgását is. Az akkor napvilágot látott személyes üzenetek nagyban visszavetették a demokrata jelölt kampányát, ami gyengítette Trump győzelmének legitimitását. Az ügy belpolitikai következményei éveken át húzódtak.
Az oroszok a most zajló kampány során sem tétlenkednek, legalábbis erre figyelmeztetett még szeptemberben a Microsoft. Az amerikai techcég szerint ugyanaz a csoport próbált adatokat gyűjteni Trump és Biden kampányáról egyaránt, amely annak idején Clinton e-mailjeit megszerezte és kiszivárogtatta. Oroszország mellett a Microsoft Iránhoz és Kínához köthető hackertámadásokat is azonosított. Teherán a republikánus kampánystáb tagjainak hozzáférését próbálta megszerezni, Pekinget pedig a Microsoft szerint a két elnökjelöltet támogató háttéremberek érdekelték.
Az eddig megjelent hírek alapján egyébként ezúttal inkább Trumpnak van félnivalója. Kampánystábjának szóvivője, Tim Murtaugh a múlt héten közölte: hackertámadás következtében fél órára elérhetetlenné vált a republikánus elnökjelölt weboldala. Közleménye szerint a támadás nem járhatott adatszivárgással, mivel a kampányportálon nem tároltak érzékeny információt.
Együttműködünk a rendvédelmi szervekkel a támadás elkövetőjének felderítésében
– mondta Trump kampányszóvivője.
Kevéssé volt szerencsés a republikánusok wisconsini kampánystábja. Szintén a múlt héten jelent meg a hír, miszerint az igen fontos billegőállamban hackerek 2,3 millió dollárt emeltek le a helyi republikánus pártszervezet bankszámlájáról. A hagyományosan demokrata színezetű Wisconsinban harminc év után, 2016-ban nyertek újra a konzervatívok; Trump kevesebb mint egy százalékkal kapott több szavazatot. A hackerek számlákat hamisítottak meg, így a kifizetés nem a kampányt támogató vállalatokhoz, hanem a kiberbűnözők bankszámlájára vándorolt.
Az előszavazókkal együtt mintegy százmillióan leadták már a voksukat Amerikában (a többségük levélben), így rekordot dönthet a részvétel a november 3-i elnökválasztáson. Az utóbbi hetek felméréseinek átlagában az elnök demokrata kihívója, Joe Biden 7,2 százalékponttal vezet Donald Trump előtt, a legutóbbi mérés viszont már csak 3 százalékpontos előnyét jelzi előre. Sőt a csatatér államokban, ahol eldőlhet a küzdelem, mindössze 2,9 százalékpont Biden fölénye.
Eldől-e szerdára az elnökválasztás?
Nem biztos. Azokban az államokban, ahol túl szoros lesz a küzdelem, ugrásra készen állnak az ügyvédek, hogy megóvják az előzetes eredményt. Emlékeztetőül: 2000-ben decemberre döntötte el a legfelső bíróság, hogy ki költözhet a Fehér Házba.
Csak Donald Trump és Joe Biden indul-e?
Nem. Vannak kisebb támogatottságú jelöltek is, ők azonban érdemben nem szólnak bele a küzdelembe. A legerősebb közülük a libertáriánus Jo Jorgensen, de az ő népszerűségét is csak 1,8 százalékra mérik. Várhatóan Trump és Biden osztozik a leadott szavazatok több mint 95, illetve az elektori voksok 100 százalékán.
Az nyer-e, akire a legtöbben szavaznak ma?
Nem feltétlenül. Amerikában sokkal inkább az egyes szövetségi államokat kell megnyerni, ahogyan a teniszben is a szetteket. Hillary Clinton 2016-ban hárommillióval több voksot kapott Trumpnál, mégis elveszítette az elnökválasztást. 2000-ben a demokrata Al Gore-ra több mint félmillióan többen adták le a szavazatukat, mint a republikánus George W. Bushra, de végül az utóbbi lett az elnök.
Nem túlzás ez? Pár órás eltérésekkel három pennsylvaniai helyszínt kötött le Donald Trump kampánya az elnöknek vasárnapra virradó éjjelre, hogy ott haknizzon, miközben
Nem túlzás. Ezek a legfontosabb államok Arizona és Wisconsin mellett. a kulcsok a fehér házhoz.
Az amerikai elnökválasztás sajátossága, az elektori rendszer miatt ugyanis teljesen mindegy, Joe Biden mekkora fölénnyel nyeri meg mondjuk a legnépesebb szövetségi államot, a 40 milliós Kaliforniát, s gyűjti be minden bizonnyal annak mind az 55 elektori szavazatát.
Hillary Clinton 8,7 millió 2016-os kaliforniai szavazójából több mint négymillióan abban az értelemben feleslegesen ikszeltek az elbukott demokrata elnökjelöltre, hogy Clinton 4,5 millióval is megverhette volna ott Trumpot.
Eközben viszont nagyon hiányzott neki a győzelemhez
Ha ezt a három államot megnyeri 2016-ban, ma ő az amerikai elnök.
A levél- és előszavazókkal együtt már mintegy 90 millióan leadták a voksukat Amerikában, és a részvétel egyes becslések szerint most először érheti el a 150 millió főt (amiben persze szerepet játszik a folyamatos népességgyarapodás is, jelenleg éppen 330 millióan élnek az országban).
Texasban és Hawaiin már többen voksoltak, mint 2016-ban összesen. és még csak most jön a nagy nap, november 3-a, kedd.
Egyre nagyobb ezért a jelentőségük az úgynevezett csatatér államoknak.
Ezekben nyílt a küzdelem, és akár mindent eldönthetnek a rejtőzködő szavazatok, vagyis azon polgárok voksai, akiknek szimpátiáját nem (jól) mérik fel a közvélemény-kutatók.
Biden is tudja, felesleges mondjuk a déli Alabamában, ebben a biztos Trump-államban erőlködnie, ahol az elnök behozhatatlannak tűnő 19-20 százalékponttal vezet a felmérésekben.
A csatatér államok átlagában Biden előnye nem túl jelentős, mindössze 3,2 százalékpont. Michiganben a legnagyobb (6,5), Észak-Karolinában és Floridában a legkisebb (1,2-1,2), Arizonában pedig Trump áll jobban elhanyagolható, 0,6 százalékponttal.
Az öt csatatér államban Clinton négy évvel ezelőtt átlag 1,6 százalékponttal vezetett pár nappal a voksolás előtt.
Majd mind az ötöt elveszítette.
Az öt állam közül háromban (Arizona, Észak-Karolina, Florida) az előszavazók alapján már most látszik, hogy magas lesz a részvétel. Floridáról – ahol egy hete az elnök is leadta a voksát; mint mondta, „egy Trump nevű fickóra” – nemrég külön is írtunk.
A kampánycsapatok jól tudják, a lakóhelyi szegregáció nagyon erős az Egyesült Államokban, ezért a megyékre is külön oda kell figyelni.
Az 538 amerikai elektor közül 29-et adó Floridában Clinton – aki népszerű volt a feketék körében, Trumphoz képest meg főleg – Gadsden megyében nyert a legnagyobb fölénnyel, több mint kétharmaddal. Gadsden az állam egyetlen megyéje, ahol feketék élnek többségben.
Trump viszont 88 százalékkal rommá verte Clintont Holmesban, Florida egyetlen, már-már „régi dixielandi”, szinte teljes egészében angolszász fehérek lakta megyéjében, ahol megállni látszik az idő: spanyol ajkú lakói sem nagyon vannak.
A NAPSUGÁR ÁLLAMBAN az idén 2,5 MILLIÓ SPANYOL AJKÚ SZAVAZÓ dönthet el mindent. akár a fehér ház sorsát is.
Minden Floridán múlhat. Republikánus elnök csaknem száz éve, Calvin Coolidge óta nem nyert Florida nélkül, és a demokraták között is csak két kivétel akadt: John F. Kennedy és Bill Clinton
– hívta fel a figyelmet Brian Fonseca, a Floridai Nemzetközi Egyetem Közpolitikai Intézetének igazgatója.
Miközben számos spanyol ajkúnak nem tetszik Trump szigorú bevándorláspolitikája, sokaknak imponál a kommunistaellenessége.
Itt nálunk, a Kolumbiából, Venezuelából, Kubából és máshonnan érkezettek között kevesen vannak, akik a balos ideológiával szimpatizálnak
– mondta egy idős férfi, Julio Nunez Miami Kis Havanna negyedében nyilatkozva abban a cikkünkben, amelyet az Index a washingtoni külügy virtuális riportprogramjának magyarországi partnereként készített.
A 29 elektori vokssal Florida a fődíj az öt csatatér közül, de Pennsylvania (20) sem sokkal kisebb falat.
itt a feketék szava lehet a döntő; ők a 13 milliós lakosság 11 százalékát teszik ki.
„A társadalmi nyugtalanság, az, hogy az új koronavírus-járvány aránytalanul érintette a színes bőrű közösségeket, valamint a fekete amerikaiak polgárjogaira ismét ráirányult az országos figyelem, idén több fekete szavazót vonz Pennsylvaniában a szavazóhelyiségekhez, mint 2016-ban” – írja ottani riportjában a USA Today.
Az indulatok a fekete George Floyd májusi halála után szabadultak el az Egyesült Államokban.
Az ötből a harmadik legnagyobb falatért, Michiganért (16 elektor) folytatott küzdelem szintén a szavazók bőrszíne, illetve részvételi arányuk függvényében dőlhet el.
Négy éve a stabilan demokrata – és mára szinte kizárólag feketék által lakott – Detroitban több mint 40 ezerrel kevesebben voksoltak 2012-höz képest. Clinton pedig, mint írtuk, 11 ezer vokssal veszítette el Michigant...
Trump ebben az északi ipari államban főleg a fehér bőrű kétkezi dolgozók, köztük az autógyári munkások és családtagjaik körében népszerű, akik úgy érzik, a demokraták cserben hagyták őket.
Bidennek a múlt éjjel volt főnöke, Barack Obama, valamint Stevie Wonder adott kampánylöketet a 2016-ban tespedtnek bizonyuló Detroitban.
A többi már a szavazókon múlik.
(Borítókép: Szavazó adja le szavazatát Tucsonban 2020. október 31-én. Fotó: Cheney Orr / Reuters)
Négy éve Hillary Clinton behozhatatlannak tűnő előnnyel vezetett a közvélemény-kutatásokban Donald Trumppal szemben. Az elnök mostani demokrata párti kihívója, Joe Biden jelen állás szerint 7,4 százalékponttal vezet az utóbbi hetek felméréseinek átlagában.
Kérdés, mire lesz ez elég. Megállja ugyanis a helyét a politikai közhely:
nem felméréseket kell nyerni, hanem választásokat
Nem biztos ugyan, hogy Barack Obama igazat mondott, de sokakat érintettek meg a szavai.
Amikor anyám daganatos lett, a biztosítótársaságok előjöttek azzal: talán már korábban is fennállt a betegsége. Azt állították, talán már azelőtt diagnosztizálhatták, hogy megkötötte a biztosítási szerződést
– mondta az előző elnök még 2009-ben. Éppen az anyja esetében vitatják ugyan a sztori hitelességét, de
Az Obamacare néven ismert 2010-es átfogó egészségbiztosítási reform – polgári nevén a Megfizethető Ellátás Törvénye – több mint 20 millió embert juttatott biztosításhoz abból a 48 millióból, aki nem rendelkezett ilyennel.
De nem világos, hogy milyen veszteségekkel: ezt a mai napig vitatják Amerikában, ahol
Jó ideje, egészen pontosan 172 éve nem volt példa arra, hogy az amerikai elnök se demokrata, se pedig republikánus ne legyen. Utoljára a magyar szabadságharc évében, vagyis 1848-ban nyert nevető harmadik, Zachary Taylor. Ő azonban elnöksége második évében elhunyt, így a hatalom Millard Fillmore-ra szállt, aki ezzel az eddigi utolsó, a két nagy párton kívül első amerikai elnök.
Az idén is vannak ilyen jelöltek, de olyan, aki az USA valamennyi államában fel is került a szavazólapokra, csak egy, Jo Jorgensen. A 63 éves pszichológus Illinois államban született, majd a texasi Baylor Egyetemen szerzett pszichológusi diplomát, de hosszú évek óta aktívan építi politikai karrierjét is. Az idén ő a Libertáriánus Párt hivatalos elnökjelöltje.
Eddigi politikai pályafutása nem mondható különösebben sikeresnek, de annyit már most is elért, hogy hivatalosan felkerült az USA mind az 50 tagállamának szavazólapjaira. Ez nem kis dolog: rajta kívül ezt kizárólag a republikánus Donald Trump és a demokrata Joe Biden mondhatja el magáról. Az elnökségre nincs esélye, a legtöbb felmérés 1–4 százalékpontra becsüli a rá szavazók arányát, de mégis érdemes foglalkozni vele.
Hogy miért ? A válaszhoz nézzük meg, mit történt Utahban a legutóbbi elnökválasztáskor.
Egy a két nagy párttól független jelölt, Evan McMullin 2016-ban a voksok 21 százalékát söpörte be, amivel befolyásolhatta az államban az elnökválasztás kimenetelét.
Egy nyertese már elsőre látszott Donald Trump és Joe Biden csütörtök éjjeli, egyben utolsó szócsatájának: a vitakultúra. Noha így is sértegette egymást a két elnökjelölti rivális, legalább nem azzal telt el Nashville-ben a másfél óra, hogy folyamatosan kakaskodnak és egymás szavába vágnak – mint ahogy azt szeptemberben tették.
Én vagyok a legkevésbé rasszista ebben a teremben!
– mondta ki az este talán legerősebb mondatát Trump. Egyrészt a moderátor, Kristen Welker televíziós műsorvezető fekete nő – aki ügyesen kézben tartotta a vitát –, másrészt nézők is jelen voltak. Ez az elnöknek is beugrott, és gyorsan hozzátette, olyan sötét van, hogy nem látja őket...
Modern történelmünk egyik legrasszistább elnöke
– ez viszont Biden véleménye volt Trumpról.
Miközben Biden a felmérések átlagában 7,9 százalékponttal vezet Trump előtt, de egyes kulcsállamokban jóval kisebb az előnye, 48 millió előszavazó pedig már leadta a voksát, a két rivális szinte semmiben nem értett egyet, és két teljesen különböző Amerika-képet vázolt fel.
Kinek van egyáltalán terve az Egyesült Államokban már több mint 220 ezer halálos áldozatot követelő koronavírus-járvány kezelésére? Ki keményebb Amerika olyan világpolitikai riválisaival szemben, mint Oroszország vagy Kína? Kitől remélhetik az amerikai feketék, hogy javul a helyzetük? Ezekre a kérdésekre hallhatott a több tízmillió amerikai tévénéző különböző válaszokat. (Az első vitát 73 millióan követték.)
Ez a vita nem fogja alapvetően megváltoztatni a versengés dinamikáját, amire pedig Trumpnak szüksége lett volna. Így Biden könyvelhet el sikert
– mondta az Indexnek adott éjjeli gyorsértékelésében Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója. Úgy vélte: az elnök ezúttal nem sok olyasmit nyújtott a bizonytalan, illetve Biden mellett szilárdan el nem kötelezett szavazóknak, ami meggyőzhetné őket arról, hogy rá adják a voksukat.
A 90 perces vita témáiról Welker saját hatáskörben dönthetett. Ezekből, illetve hajnali percről percre tudósításunkból emelünk ide érdekesebb mondatokat.
(Borítókép: Donald Trump az elnökválasztási kampány utolsó jelöltvitáján 2020. október 22-én. Fotó: Justin Sullivan / Getty Images)
A republikánus elnök és demokrata kihívójának ez volt az utolsó lehetősége a bizonyításra szemtől szemben a november 3-i nagy megméretés előtt.
Ma éjjel eldől minden! – állítják egyesek. Most utoljára csapnak össze az elnökjelöltek.
Nem dől el szinte semmi, a választás nem egy vitán múlik! – így mások. Több mint 40 millió előszavazó már leadta a voksát, és a többiek legnagyobb része is eldöntötte már a szakértők szerint, kit támogat majd.
Annyi viszont biztos: mindössze 12 nap van már csak hátra a november 3-i amerikai elnökválasztásig – a (magyar idő szerint) péntek hajnali utolsó vitával célegyenesébe fordul a kampány.
A vitát az Index éjjel 3-tól percről percre tudósításban közvetíti
Az utóbbi hetek felméréseinek átlagában Donald Trump demokrata párti kihívója, Joe Biden 7,5 százalékponttal vezet az elnök előtt, de kérdés, mit is jelent ez pontosan.
Több olyan államban ugyanis, ahol számos elemző szerint eldőlhet a küzdelem – köztük Pennsylvaniában, Floridában, Wisconsinban vagy Arizonában –, Biden előnye ennél jóval kisebb, mindössze pár százalékpont. Ráadásul 2016-ban a szintén demokrata Hillary Clinton nagyobb fölénnyel vezetett mindezekben az államokban – mégis elveszítette ezek közül az összeset Trumppal szemben. Majd az egész választást is – úgy, hogy hárommillió vokssal többet szerzett nála. Ez pedig az elektori rendszernek tudható be; Amerikában az egyes szövetségi államokat, rajtuk keresztül pedig az 538 elektor többségét kell ugyanis megnyernie annak, aki győzni akar.
Trump és Biden még szeptember végén vitázott először; a botrányosan indulatosra sikerült szópárbajt a felmérések szerint Biden nyerte (de, megint csak: Clinton is hiába nyert vitákat). Ezt a vitát 73 millió amerikai követte a tévéképernyők előtt, 11 millióval kevesebb, mint a négy évvel ezelőtti, első Trump–Clinton-vitát.
A másodiknak tervezett, október 15-i szócsatát lefújták Miamiban, mert Trump koronavírus-fertőzése nyomán véleménykülönbség alakult ki a lebonyolítás mikéntjéről. A két riválist külön-külön eseményen kérdezték.
Most Kristen Welker, az NBC News hírcsatorna fehér házi tudósítója moderálja a jelöltek 90 perces vitáját a Tennessee állambeli Nashville-ben. A mostani helyszín annyiban nem jelentős, hogy Trump biztosan, 14 százalékponttal vezet ebben az államban, ahogyan négy éve fölényesen megverte ott Clintont.
A helyszín, a Belmont Egyetem mindenesetre különlegességekkel készült.
Ezúttal is hat témát vitátnak meg, mint szeptemberben tették; ezekre 15-15 perc jut – ha a mostani vitavezető képes lesz kézben tartani az eseményt. Az eddigiek fényében ez nem lesz kis kihívás…
De Welkernek annyiban könnyű dolga lesz: amíg az egyik fél kap lehetőséget a válaszadásra, a másik mikrofonját kikapcsolják – így a riválisok nem szakíthatják félbe egymás mondanivalóját. Vagy legalábbis a mikrofont is túl kell kiabálniuk ehhez.
A hat téma lehetőséget ad arra, hogy az egész világ szóba kerüljön.
A következőkről vitáznak majd ugyanis; a témákat Welker találta ki:
A külpolitika hivatalosan nem vitatéma, de a nemzetbiztonsági kérdést tág értelemben is tárgyalhatják.
Hazánk megítélésében is megosztott a két fél. Nincs kizárva, hogy megemlítsék Magyarországot, ahogyan Biden meg is tette egy hete. A demokrata jelölt szerint hazánk jelenleg a totalitárius rezsimekkel említhető egy lapon, amit Szijjártó Péter külügyminiszter számon is kért rajta.
Trump viszont nemrég barátjaként hívta fel Orbán Viktor kormányfőt – David Cornstein távozó amerikai nagykövet szerint pedig a kapcsolataink nem is lehetnének jobbak.
(Borítókép: Az újraválasztásáért induló republikánus Donald Trump elnök (b) és demokrata párti kihívója Joe Biden az ohiói Cleveland város Case Western Reserve egyetemén rendezett első elnökjelölti vitában 2020. szeptember 29-én.
MTI / AP / Morry Gash)
Minden Floridán múlhat. Republikánus elnök csaknem száz éve, Calvin Coolidge óta nem nyert Florida nélkül, és a demokraták között is csak két kivétel akadt: John F. Kennedy és Bill Clinton
– mondja Brian Fonseca. A Floridai Nemzetközi Egyetem Közpolitikai Intézetének igazgatója szerint ugyanakkor olyan szorosan alakulhat a verseny a 21 milliós, délkeleti szövetségi államban, hogy még az is megeshet:
november 4-én, azaz a választás másnapján nem tudjuk majd, ki lesz az elnök.
Ez így volt 2000-ben is – éppen Florida miatt. A demokrata Al Gore hiába kapott több szavazatot, a legfelsőbb bíróság a republikánus George W. Bushnak ítélte Floridát, aki így országosan is megszerezte az elektori szavazatok többségét.
Márpedig most sokan arra számítanak, „tucatnyi Florida” is lehet. Számos „billegő” vagy „csatatér” államban szoros lehet a befutó. Mind Trump, mind Biden kampánycsapatában ügyvédek hada áll készen a jogi csatákra. Az állás jelenleg Floridában is igen szoros: az utóbbi hetek felméréseinek átlagában Donald Trump demokrata kihívója, Joe Biden az országos fölényéhez képest alig, mindössze 1,4 százalékponttal vezet az elnökkel szemben az utóbbi hetek felméréseinek átlagában.
Fonseca elmondta, Florida nemcsak népes államnak számít – így 29 elektort delegálhat az elnökválasztást végső soron eldöntő testületbe –, de leképezi az amerikai népességi arányokat. Lakosságának mintegy 60 százaléka nem spanyol ajkú fehér, negyede spanyol ajkú, a többiek feketék és ázsiaiak.
Levélben már milliók voksoltak a floridaiak közül, de a november 3-i elnökválasztás előtti két hétben az állam törvényei azt is lehetővé teszik, hogy az előszavazók személyesen is kinyilvánítsák akaratukat. Sokan a járvány miatt kerekednek fel, hiszen napokra elszórtan nem ütköznek akkora tömegbe, mint egyetlen napon lesz majd, másokat viszont a már-már hisztérikus amerikai közhangulat sarkallhat a voksolásra.
2016-ban Trump 75 százalékos részvétel mellett, mintegy százezer szavazattal verte meg Floridában Hillary Clintont, így mind a 29 floridai elektori szavazat az övé lett.
Az Index a washingtoni külügyminisztérium virtuális riportprogramjának magyarországi partnereként kapott szerkesztetlen interjúkat Miamiból; a vonzáskörzetével együtt 6 milliós városban 70 százalék körüli a spanyol ajkúak aránya.
A vágatlan nyersanyagból többek között kiderül:
Nem hiszem, hogy a jelenlegi polikai hangulat kedvezne az olyan döntésekhez, amelyekre szüksége lenne az országnak. Trump nem éppen a megfelelő irányba vezet bennünket
– állítja egy fiatal nő, Natalie Matas. A történelem-politológia szakos egyetemista szavaiból kiderül: Bident is csak jobb híján jelöltnek tartja, úgy vélve:
a hivatásos politikusok sokat ígérnek, majd hatalomra jutásuk után ebből csak annyit tartanak meg, amennyit jónak látnak.
Julio Nunez viszont Trumpra adja szavazatát. Az ő életét meghatározta, hogy kiskamasz korában, 1961-ben érkezett a kommunista Kubából az Egyesült Államokba, „a szabadság földjére”. Csaknem hét évig árvaházban és nevelőszülőknél nevelkedett.
Itt nálunk, a Kolumbiából, Venezuelából, Kubából és máshonnan érkezettek között kevesen vannak, akik a balos ideológiával szimpatizálnak. Trump eddig betartotta az ígérereit, én őt támogatom. Jónak tartom a republikánusoknak azt a felfogását is, hogy nem pártolják az abortuszt
– mondja az idős férfi Miami Kis Havanna negyedében nyilatkozva.
Rick Holton, egy fekete férfi nem azt hangsúlyozza, hogy kire szavazna, hanem az amerikai közállapotokról ad lesújtó képet. Az elszabadult indulatokról és a koronavírus-járvány következményeiről szólva azt mondja:
Nagyon ijesztő ez az egész. Amerikának szívműtétre lenne szüksége!
(Borítókép: Voksolók sorakoznak egy szavazóhelyiség elõtt Miamiban 2020. október 19-én a Florida államban tartott előválasztás első napján. Az Egyesült Államokban november 3-án tartják az elnökválasztást.
MTI / EPA)
A 2008-ban alapított Gatestone Institute egy kőkemény jobboldali vélemény- és médiacsoport, aminek vezéralakja John Bolton volt, amíg el nem szegődött az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának. A hiperhéjaként közismert politikust (korábbi ENSZ-nagykövetet) Donald Trump egy évvel ezelőtt menesztette hivatalából, mert túl harciasnak találta külpolitikai irányvonalát. Bolton ezután egy erősen kritikus, mondhatni, leleplező könyvet írt Trumppal való kapcsolatáról (A szoba, ahol történt), melynek hatására az elnök „fütyinek” nevezte őt, és jelezte, hogy azért rúgta ki Boltont, mert „John mindig valami háborút akart a nyakamba rakni”.
Ez azért meglepő fordulat, mert beiktatásakor még a „valaha volt legjobb főtanácsadóként” harangozta be az elnök Boltont.
Kissinger és Brzezinski után ez egy igen erős vállalás volt részéről, csekély sikerrel. Kettejük szakítása viszont nem jelentette azt, hogy a Gatestone elforduljon a republikánusoktól. A nemzetközi politikával foglalkozó intézet érdeklődésének homlokterében továbbra is az iszlám radikalizmus és az illegális bevándorlás áll (szerzőik között ott találjuk a holland bevándorlásellenes Geert Wilderst), és persze nem kímélik Iránt sem. De gyakran írnak az USA belügyeiről is. Kritikusaik szerint alkalmanként lazán kezelik és értelmezik a tényeket, most viszont egy minden részletében igazolt adatokon alapuló forgatókönyvet közöltek. A Gatestone írásának szerzője Chris Farrell egykori hírszerzési tiszt, aki 20 éve a konzervatív Igazságügyi Őrség nevű nonprofit szervezet kutatási igazgatója.
Az érdeklődésük célpontja ezúttal Gina Haspel, a központi hírszerzés (CIA) igazgatója, aki 2018 májusa óta tölti be hivatalát, és aki a kémszervezet londoni állomásfőnökeként működött 2014–17 között. Ez az időkeret egybeesik azzal, amikor az FBI megkereste Stefan Halpert, a politikatudományok cambridge-i professzorát, hogy vegyen részt a Paul Manafort, Carter Page és George Papadopoulos elleni felderítésben. (Utóbbi az, aki Budapesten is előadást tartott.) Ők Donald Trump szűkebb környezetéhez tartoztak. A sok más személyre is kiterjedő művelet a „Hurrikán kereszttűz” romantikus fedőnevet nevet kapta, és fő célja az orosz befolyás kivizsgálása volt az amerikai közéletre és a választási kampányra.
A Gatestone levezetése szerint az akciósorozat nem folyhatott volna le a CIA aktív közreműködése nélkül, mivel a külföldi hírszerzés az ő hatáskörébe vág, az FBI pedig a honi elhárításért felel. Ilyen esetekben a Központi Nyomozóiroda köteles tájékoztatni a helyi CIA-állomásfőnököt (station chief) az akció rádiuszában tervezett vizsgálódásáról.
A szakzsargon ezt koordinációnak nevezi, Ami nem lett volna lehetséges Gina Haspel bevonása nélkül.
Már csak azért sem, mert az állomásfőnök hatáskörébe vág a kapcsolattartás az Egyesült Királyság hírszerző szervezeteivel (MI6, GCHQ). Egy Nagy-Britanniában tevékenykedő közismert személy ellenőrzése csakis az ő bevonásukkal történhet, elkerülendő a politikai és hatásköri konfliktusokat a két ország szolgálatai között. Ebben a történetben ez különösen fontos volt, mert a Trump–Putyin-kapcsolatot felvázoló Steele-munkaanyag szerzője a brit titkosszolgálat korábbi munkatársa volt. A dosszié összeállítása a 2016-os kampányfélévben kezdődött, és a The Guardian szerint ez lett „a modern politikatörténet egyik legpusztítóbb dokumentuma”.
A jelentés vázlata már 2016 júniusában az Amerikai Hírszerző Közösség (IC) vezetőinek kezében volt. Ez a keretszervezet az, amelyik – Reagan elnök rendelete alapján – koordinálja 16 amerikai hírszerző és elhárító szervezet tevékenységét. A felmérhetetlen befolyású testület élén eddig ötször váltott vezetőt Trump elnök. Ez is jelzi a szervezet és a Fehér Ház közti izzó bizalmatlanságot, aminek okai ebben a történetben gyökereznek.
Haspel portréjához tartozik, hogy ő az első nő és egyben az első profi titkosszolgálati tiszt (nem politikus) a központi hírszerzés élén. Tapasztalata és ismeretanyaga megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor akadnak a szakmai múltjában homályos foltok is. 2002-ben vezetője volt egy fedett akciónak Thaiföldön, amikor odasodródott al-Kaida-aktivistákat kínoztak meg a hírhedt vizes-törülközős módszerrel (waterboarding). Ezt a kínvallatási módszert a Bush-kormányzat később legálisnak minősítette, és sorozatosan alkalmazta is, hogy kapcsolati információkat csikarjon ki a guantanamói szigetbörtönben, az iraki Abu Ghraib erődben, de máshol is a világban.
Haspel igazgatónő szolgált Azerbajdzsánban, Törökországban, Etiópiában és életrajzában meg nem nevezett kaukázusi helyszíneken is.
Az FBI számára tiltott terület a választási kampányokba való beavatkozás. A Gatestone szerint ez a tilalom vezette a nyomozóirodát arra, hogy „külföldi elhárítási fenyegetést” fedezzen fel az Egyesült Királyságban, majd utána importálja a nyomozást az Egyesült Államokba, ahol viszont már van jogköre a további vizsgálódásra. Ehhez a CIA segítsége kellett.
Tény az is, hogy az Igazságügyi Minisztérium főfelügyelője az FBI–Halper-találkozó pontos időpontját 2016. augusztus 10-re, a választást megelőző harmadik hónapra rögzítette. Halper professzor már a republikánusok 2015-ös iowai jelölőgyűlése óta tanácsadói szerződésben volt az Obama-kormánnyal, amiről a londoni állomásfőnöknek hivatalból tudnia kellett.
A ma már bizonyított szervezkedés nemcsak a republikánus elnökjelöltre irányult, hanem a környezetében lévő kulcsfigurákat is megcélozta. Elsősorban Mike Flynn altábornagyot, a Védelmi Hírszerző Hivatal korábbi igazgatóját. Ő az, aki börtönbe akarta záratni Hillary Clintont a hivatali e-mailek hanyag kezelése miatt, és aki Trump elnök első nemzetbiztonsági főtanácsadója lett. Flynn azóta már büntetőeljárás alatt áll.
Az ő érdekében kérte az elnök Comey FBI-igazgatótól, hogy hagyja futni, mert „Mike egy derék fickó”.
A Gatestone elmélete szerint a szervezkedés egy „puha puccs” lett volna, aminek folyamán eljárások alá vonják, és ezzel semlegesítik a Trump-kampány kulcsembereit. Így az elnökjelölt magányossá és védtelenné válik, és leértékelődik a vezetői hitelessége is. („Milyen alakokkal veszi ez körül magát?”) De ez nem lett volna lehetséges a Hírszerző Közösség főszereplője, a CIA együttműködése nélkül – nyomatékosítja a Gatestone.
Végezetül az intézet rámutat arra is, hogy három hete Haspel személyesen blokkolta a Russia Gate (Orosz Botrány) adattárolóinak nyilvánossá tételét. Ezek között vannak a Hillary Clinton személyes közreműködésére vonatkozó adatok is Trump lejáratására, amiről az Index már beszámolt.
A Gatestone következtetése az, hogy az igazgatónő szeretne a háttérben maradni, és számára pont megfelel, hogy a már úgyis leváltott és úgyis meghurcolt James Comey FBI-igazgató vigye tovább a balhét. Akár a börtönig is, ahogy Donald Trump tavaly decemberben egy Twitter-üzenetében meg is lebegtette a számára.
A Covid–19 és a választási kampány sodrásában Comey nyert egy kis időt. A SHOWTIME által nemrég bemutatott minisorozat (Comey törvénye) akár a javára is lehet, mert pozitív színben tünteti őt fel a közönség körében – szemben az elnökkel.
Donald Trump újraválasztásának esetén viszont felmerülhet a vezetőváltás a CIA élén is.
Alelnök, most én beszélek!
– alighanem erről a – lefegyverzőnek szánt mosoly kíséretében – rendszeresen elhangzó mondatról lesz emlékezetes az amerikai alelnökjelöltek utahi vitája. A 90 perces verbális összecsapáson Mike Pence republikánus alelnök és demokrata ellenfele, Kamala Harris szenátor nem egymást szidalmazta, mint a múlt héten Donald Trump és Joe Biden. De ettől még többször is puskaporos volt a hangulat, Harris nem hagyta, hogy Pence rendszeresen félbeszakítsa, mint Trump Bident.
Alaposan feladták a leckét a moderátornak, Susan Page-nek, a USA Today napilap washingtoni irodavezetőjének, akit aligha irigyelhettek a szerepéért az amerikai tévénézők. A szópárbajt a nagy amerikai csatornák főműsoridőben közvetítették.
Ez a mostani sokkal tartalmasabb vita volt; a polgárok két gyökeresen különböző narratívát hallhattak. Mike Pence-től azt, hogy az országot erős kézzel irányították Donald Trump vezetésével. Kamala Harris pedig ügyészként vette górcső alá az elnök teljesítményét, és amellett érvelt: Trump nem érdemli meg, hogy még négy évet hivatalban töltsön
– adott az Indexnek gyorsértékelést Mitchell McKinney, a Missouri Egyetem politikai kommunikációs intézetének igazgatója.
Egy vádbeszéddel Harrisnek aligha lehetett gondja: a szenátornő korábban Kalifornia főállamügyésze volt. A mostani alelnökjelölti vitát az tette különösen érdekessé, hogy egyes várakozások szerint az 55 éves politikus éveken belül – ha nem hamarabb – Amerika első női elnöke lehet.
Ez volt a legnagyobb mulasztás országunk összes elnöki adminisztrációját tekintve
– fogalmazta meg Harris már a vita elején az egyik legsúlyosabb állítását, mégpedig a koronavírus-járvány kezeléséről.
A Covid–19 eddig 210 ezer halálos áldozatot követelt az Egyesült Államokban. Jelenleg az elnök és felesége, Melania Trump is vírusfertőzött.
Donald Trump az első naptól kezdve az amerikaiak egészségét tette az első helyre!
– vágott vissza Mike Pence, aki szerint a demokratákkal ellentétben azért nem a kötelezettségekre (így a maszkviselésre) építik a stratégiájukat, mert „megbíznak az amerikaiakban”. Szerinte Biden elnöksége alatt már kétmillió amerikai halt volna meg, és nagyobb lenne a gazdasági kár is.
Noha a vita mindvégig jobban emlékeztet a süketek párbeszédére, mint valódi dialógusra, Mitchell McKinney úgy véli: mindkét résztvevő el tudta kerülni, hogy olyan hibát vétsen, amely kárt okoz a kampányának.
A járvány mellett a főbb témák között szerepelt:
Susan Page felkonferálta Trump és Biden jövő heti, második vitáját is, de vannak kétségek azzal kapcsolatban, valóban lesz-e ilyen – például meggyógyul-e addig az elnök.
(Borítókép: Az alelnökjelölti vita Justin Sullivan / Pool / Reuters)
Egyikük szerethető, alázatos, megbízható és intelligens.
Másikuk pedig intelligens, szerethető, kompetens és eredeti.
Első blikkre nem túl nagy a különbség, holott két teljesen különböző karakterről van szó.
Magyar idő szerint ma hajnalban Trump elnök elhagyta a Walter Reed katonai kórházat a Maryland állambeli Bethesdában, hogy autóval, majd Marine One nevű elnöki helikopterével visszatérjen a Fehér Házba, ahol az erkélyről maszkját levéve röviden integetett is. Kezelésével és állapotával kapcsolatban is sok azonban a kérdőjel, mivel az elnöknél alkalmazott eddigi terápia semmiképpen sem mondható szokványosnak. Donald Trumpot pénteken szállították kórházba, az első közlések szerint mindössze óvatosságból, erről azonban hamarosan kiderült, hogy nem teljesen igaz. Mint megírtuk, az elnök többféle kezelést is kapott, melyek részben ellent is mondanak egymásnak. A nála alkalmazott szerek egyikét, a vírust neutralizáló, a Regeneron Pharma által gyártott, kísérleti stádiumban lévő antitestkoktélt a betegség kifejezetten korai fázisában, a súlyosabb szövődmények, sőt, a kórházi kezelés szükségessé válásának megelőzésére tesztelik, míg az alkalmazott másik két készítményt, a vírusölő Remdesivirt és az immungátló Dexamethasone-t kifejezetten súlyos esetekben vetik be általában, és semmiképpen sem az antitestkoktéllal egyidőben.
„Valamelyest új vizeken hajózunk, mivel ennyire korai stádiumban nem szoktuk ezeket a szereket alkalmazni”
– nyilatkozta Dr. Sean Conley, az elnök személyes orvosa, aki most először ismerte el, hogy
Donald Trump pénteken és szombaton is oxigénkezelésre szorult
átmenetileg (eddig ezt tagadta, illetve kikerülte a választ erre a kérdésre). „Még bent vagyunk az erdőben, de ha a mai napon is túl leszünk, minden okunk meglesz a bizakodásra” – folytatta Conley doktor. Arra továbbra sem adott választ, hogy mikori keltezésű az elnök utolsó negatív koronavírustesztje, így azt sem tudni, pontosan mikor fertőződhetett meg. Donald Trump orvosa annyit elárult, hogy a Fehér Házban „rendszeresen tesztelnek”, de a legtöbb vizsgálat ún. gyorsteszt, ami nem teljesen megbízható. Az elnök megbetegedése óta Donald Trump legközelebbi munkatársairól is kiderült, hogy fertőzöttek, így például sajtófőnöke, Kayleigh McEnany, illetve korábbi tanácsadója és bizalmasa, Kellyanne Conway, az Ovális Iroda igazgatója, Nick Luna, sőt az elnök kampánymenedzsere, Bill Stepien is. A Remdesivir-kezelést egyébként öt, egymást követő napon adott infúzióval végzik, az elnök viszont csak három napon át volt kórházban. Ebből esetleg arra lehet következtetni, hogy a többi adagot a Fehér Házban kapja majd meg. Az elnök betegsége miatt több nagy kampányrendezvényét is törölni kellett, és nem világos, hogy mikor tudja folytatni ilyen irányú tevékenységét.
„Hamarosan újraindítom az országot átszelő kampányútjaimat!”
– jelentette be Trump elnök, de az még egyáltalán nem világos, hogy erre hol és mikor kerülhet sor. Az elnök betegsége alatt a Mike Pence alelnök saját kampányútjaira fordított figyelem jelentősen megnőtt. Van is miért izgulni, hiszen a másik jelölt, Joe Biden immáron 10 százalék körüli előnnyel vezet. Pence szerdán a demokrata párt alelnökjelöltjével, Kamala Harrisszel fog nyilvános vitát folytatni, és már meg is érkezett a helyszínre, Salt Lake Citybe. Az alelnök hétfőn újra negatív Covid-tesztet produkált, így egyelőre sikerült elkerülnie a már az elnök közvetlen közelében fertőző virust.
Elnöki megjelenéssel: zakóban, íróasztalnál, mappák előtt ülve, háta mögött az amerikai zászlóval jelentkezett be több tízmillió Twitter-követőjénél Donald Trump a kórházból egy négyperces videófelvételen.
Az elnök ezen – helyi idő szerint még szombaton – azt bizonygatja, sokkal jobban érzi magát annál, mint amikor koronavírus-fertőzéssel előző nap a Walter Reed egészségügyi központba vitték, és hamarosan újra ereje teljében lesz.
Vissza kell térnem, mivel továbbra is azon kell fáradoznunk, hogy naggyá tegyük Amerikát
– mondja a felvételen az elnök, régi kampányszlogenét ismételve meg.
Ugyanakkor a Fehér Ház stábfőnöke, Mark Meadows nem sokkal korábban azt mondta amerikai újságíróknak, az elnök állapota aggodalomra ad okot, és a következő 48 óra kritikus lesz.
Szombaton az Index is írt róla, hogy Trump állapota rosszabb lehet a közöltnél, és kísérleti szerekkel kezelik.
Mindenesetre az elnök kezelése, valamint más vezető politikusok fertőzése nagyban befolyásolja az idei politikai menetrendet:
Felerősödtek ezzel párhuzamosan a találgatások is, amelyek szerint az elnök 2021. január 20-a, azaz mandátuma lejárta előtt cselekvőképtelenné válhat, és az amerikai alkotmányjog szerint biztosítani kell az utódlását. Erről az Index is írt; az utódlási sorrend egyébként a következő:
Ha tehát egy már beiktatott elnök esetleg meghal vagy lemond – akár egészségi állapotára hivatkozva –, az alelnök lép a helyébe, az alkotmány ebben egyértelmű. Ez történt például, amikor Truman lépett az elhunyt Roosevelt, Johnson a lelőtt Kennedy, Ford pedig a lemondott Nixon helyére.
De az is felmerült most Amerikában, mi történik akkor, ha akár Trump, akár Biden nem tud indulni a november 3-i elnökválasztáson? Vagy tud éppen, de november 3-a és a január 20-i beiktatás között „történik valami” a győztessel?
A kérdés annál is aktuálisabb, mivel bő négy héttel a novemberi választás előtt nemcsak javában nyomtatják a szavazólapokat, hanem tömegek küldik vissza postán már most is a leadott levélszavazataikat, sőt egyes államokban előszavazó polgárok már szavazókörökben is voksoltak. Ki másra, mint Trumpra, Bidenre (vagy valamelyik marginális elnökjelöltre..?)
A választási vészforgatókönyvek azért kaotikusak, mert sok múlik azon, hogyan döntenek az egyes szövetségi államok. A történelmi precedensek régiek, gyérek, és nem túl relevánsak: eddig még mindig az lett az elnök, aki megnyerte a választást.
A helyzetet bonyolítja az amerikai elektori rendszer. Leegyszerűsítve: nem a leadott szavazatok többségét kell megszerezni, hanem az egyes államok elektrorainak többségét. Ez sokszor nem ugyanaz a feladat.
A kongresszusban jelenleg republikánus szenátusi, illetve demokrata képviselőházi többség van. De ez (főleg az előbbi) változhat: november 3-án kongresszusi választásokat is tartanak.
Ha pedig egyik megoldás sem működik a fentiek közül, akkor jön, az, amit amerikai filmekben is hallani:
Találkozunk a bíróságon!
De mi történik, ha az elnök cselekvőképtelen, vagyis bármely okból nem képes hivatalát ellátni és intézkedéseket hozni? Az alkotmány 25. módosítása rendelkezik erről a folyamatról.
Mivel az amerikai alkotmányos rendszer nem ismeri az előrehozott vagy rendkívüli választás fogalmát, és az elnöknek a mandátum utolsó percéig intézkedésre képesnek kell lennie, Dwight Eisenhower elnök – egészségügyi problémái miatt – megállapodást kötött alelnökével, Richard Nixonnal a végrehajtó hatalom átruházásáról, amennyiben az elnök cselekvőképtelenné válna. Eisenhower volt az Egyesült Államok addigi történetének legidősebb elnöke. Első ciklusában szívrohamot és enyhe stroke-ot kapott, így a hidegháborús feszültségek kapcsán egyre nyugtalanabb lett a nemzet.
Mint péntek reggel hírül adtuk, Donald Trump és felesége, Melania korona vírus fertőzést kaptak, és az elnök azóta kórházba is került. Első információk szerint erre mindössze elővigyázatosságból került sor, nemrég azonban orvosa bejelentette, hogy Trump elnököt
kísérleti szerekkel kezelik.
Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az általa kapott kezelés nincs törzskönyvezve, még a most egyre gyakoribbá váló gyorsított eljárással sem. A Fehér Ház orvosa, Sean Conley közlése szerint az elnök egyetlen dózist kapott a Regeneron által előállított, REGN-COV2 elnevezésű, ú.n. poliklonális antitest koktélból, melynek alkalmazása során nem lépett fel váratlan komplikáció.
Közhely az amerikai politikában, hogy a feketék 90 százaléka demokrata párti szavazó. Ehhez képest a republikánus Donald Trump 2016-ban simán megverte Hillary Clintont abban a három szövetségi államban – Mississippiben, Louisianában és Georgiában –, ahol a legnagyobb, egyharmad körüli a feketék aránya. Trump ugyanis erős az amerikai Délen.
Idén a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom megerősödése, a fekete George Floyd májusi halálát követő országos, sőt Amerikán is túlmutató tüntetés- és zavargáshullám újra kiélezte az etnikai kérdést a tengerentúlon. Igaz, ez főleg a nagyvárosokra igaz, amely államokban pedig jellemzőek a nagyvárosok, ott Joe Bidennek vannak jobb esélyei.
Kedd éjjeli vitájukon Trump és demokrata kihívója, Biden is szabályos licitet folytatott azért, ki mennyit tesz az amerikai társadalom 13 százalékát kitevő, fontos választói csoportért.
A demokraták abban reménykednek, az, hogy Trump a BLM-hez kapcsolódó randalírozó szélsőségeseket hangsúlyozza, Biden pedig a bőrszín szerinti „rendszerszintű igazságtalanságok” ellen lépne fel, az ő malmukra hajtja a vizet november 3-án.
Lyndon B. Johnson óta, azaz több mint ötven éve nem nyert elnökválasztást demokrata politikus anélkül, hogy megnyerte volna a feketék szavazatait. Barack Obama nyolc éve földcsuszamlásszerű vereséget szenvedett volna Mitt Romneytól, ha nem számíthat rájuk
– mondta Lorenzo Morris, a washingtoni Howard Egyetem politológusprofesszora azon a videóbeszélgetésen, amelybe az Index az amerikai külügyminisztérium választási riportprogramjának magyarországi partnereként kapcsolódhatott be.
Morris úgy véli:
a több mint 40 milliós fekete (afromamerikai) közösség szavazatainak idén is nagy jelentősége lehet, de nem ez a legfontosabb társadalmi kérdés ma Amerikában
A választópolgárokat jobban érdeklik az olyan ügyek, mint például
A BLM-ről az amerikai szekértő azt mondta:
A Black Lives Matter nem szervezet. Amit (egyik alapítója - a szerk.) Alicia Garza és mások akarnak, az nem áll össze választási programmá
Donald Trump 2016-os ellenfele, Hillary Clinton nem tudott mit kezdeni az egykori valóságshow-sztár rendhagyó stílusával, féligazságokkal és személyeskedő támadásaival. Clinton, aki visszafogott, rideg politikai vitákhoz volt szokva, szemmel láthatóan mosolya mögé rejtette felháborodását és Trump vagdalkozását.
Az amerikai elnök fáradhatatlanul támadta, méghozzá valóságshowkat megszégyenítő erővel Clintont, aki hiába sorolt fel igazolható tényeket, Trumpról leperegtek, miközben minél jobban próbálta kizökkenteni ellenfelét higgadtságából. Lekezelő stílusával az amerikai "kisemberek" avatárjává vált, aki egyszerűen beszól a politikai elitnek, nem hagyja magát megvezetni a "politikus dumával". Megfigyelők szerint ezzel pedig elérte azt, hogy nem az kell, hogy valakinek tényszerűen igaza legyen, elég ha a hallgatóságot megnyeri.
Trump megnyilvánulásai – már amikor nem készítik fel és nincs súgógép – gyakran félmondatokból összegyűrt gondolatláncolatokból állnak, messze nem tanúskodnak kimértségről és összeszedettségről. Az elnök gyakran rögtönöz, pontos, részletes válaszokat nem ad. Megfigyelők szerint azonban stílusának pont ez adja a varázsát híveinek körében. Az amerikai elnök bármennyire is katyvasszerűen, de egyszerűen beszél, méghozzá sokak számára szórakoztató módon. Ha figyelmen kívül hagyjuk az elnöknek tulajdonított már-már vallásos hódolatot, elég csak egy nagygyűlését megnézni, amelyen ezreket indít meg a kritikusok szerint igazából semmiről sem szóló, sztorizós előadásmódja. Még akkor is, ha az tapintatlan, emlékezzünk csak, amikor egy fogyatékossággal élő riportert figurázott ki négy évvel ezelőtti kampánygyűlésein.
Mindemellett Trumpnak megvan az az autoriter jellege is, ami sokak szemében vonzó, az elnök pedig él is tisztségéből fakadó hatalmával, például amikor számára nem tetsző újságírói kérdésekkel találkozik. Ilyenkor vagy megvonja a szót a kérdezőtől, vagy nem válaszol, miközben minősíti az újságíró munkahelyét. Ez a hiteltelenítés technikája, ami tömören így néz ki: „fake news, a lapod tisztességtelenül számol be rólam, maradj csendben, nem válaszolok″.
A kellemetlenkedési eszköztárában olyan eset is volt például, amikor összeszólalkozott a CNN riporterével a migráció témájában, majd miután elfogyott a türelme, csöndre intette.
Gyerekesnek tűnhet, de működik.
A 77 éves Bidennel szemben több amerikai sajtóorgánumban megfogalmazódott a szellemi épsége miatti aggodalom. Biden erre számos furcsa megnyilvánulásával szolgált rá, amelyeknek többsége azonban – ellenben republikánus ellenfelével – rosszindulatúnak nem nevezhető.
Biden a mosolygós, visszafogott, mindenkivel kiegyező, laza politikus szerepét öltötte magára, aki a bírálatokat és a kekeckedéseket egy nagy mosollyal és egy "c'mon man!" (hagyjuk már) kezeli. Gyakorlatilag ez lett Biden mottója, amiről a CNN is készített egy színes összeállítást, melyet itt tud megtekinteni.
A mosolygós, kedves idős ember imázsát azonban már többször beárnyékolta az, amikor a veterán politikus zavartan beszél, keresi a szavakat, vagy éppen olyat mond, amit még támogatói sem tudnak hova tenni.
Egyik szemléltető példa, amikor még egy 2008-as kampányeseményen Missouri kormányzóját magasztalta, és megkérte, álljon fel, hadd lássa a közönség. Aztán kapcsolt, hogy az akkor korai negyvenes éveiben járó Chuck Graham tulajdonképpen 16 éves kora óta kerekesszékes...
Az idei kampányidőszakban pedig a CNN műsorában küszködött azzal, hogy mit is akar mondani.
Nancy Pelosi, a demokrata többségű amerikai képviselőház vezetője korábban is óva intett attól, hogy Biden kiálljon Trump ellen. Elemzők szerint a házelnök tart attól, hogy Trump úgy megsorozza Bident, hogy a demokrata elnökjelölt bele fog zavarodni a védekezésbe, érdemben pedig nem fog tudni ellentámadni.
Pedig Bident nem kell feltétlenül félteni, mivel bele tud állni a provokatív helyzetekbe. A veterán politikus nem bírja, ha sérti valami az igazságérzetét, de főként azt nem, ha hamis állításokat szegeznek neki. Volt, amikor egy gyári munkással állt le vitázni,
vagy amikor „hazug, kutyaképű pónikatonának″ nevezett egy egyetemi hallgatót, aki az iowai jelölőgyűlésről kérdezte, melyen szerinte rosszul teljesített az elnökjelölt.
Meglehet, Pelosi nem attól félti Bident, hogy Trump sarokba szorítja, hanem attól, hogy kihozza a béketűrésből, a demokrata politikus pedig olyat talál mondani mérgében, amit nem csak ő maga, hanem az egész Demokrata Párt meg fog bánni.
Trumpnak a varázsát az adta, hogy a politikába újonnan érkezett, nem véletlenül az elitellenes "drain the swamp" (felrázni a rendszert) szlogennel kampányolt, amellyel belopta magát az amerikai „kisemberek” szívébe. Az más kérdés, hogy Trump is a felsőosztály tagja és a beígért kormányzati vérfrissítés is elmaradt.
Biden gyakorlatilag az egész életét a politikában töltötte, korántsem nevezhető patyolattiszta múltúnak, de vélhetően ez a szakmával jár. Trump felhánytorgathatja demokrata ellenfelének azt, hogy a múltban rasszista politikusokkal is baráti viszonyt ápolt, a hetvenes években ellenezte a színes bőrűek buszoztatását az integráció érdekében, de az utóbbi hónapok faji kérdéssé fajuló, könnyen Trump számlájára írható zavargások említésével könnyen háríthatja a támadást Biden.
Ha az ember abból indul ki, hogy nem a tények számítanak a nézők megnyerésében, hanem az elnökjelölt személye és vitakészsége, akkor bízhatunk abban, hogy személyeskedésbe fog torkollni a vitaest.
A választók egy jelentős részét ugyanis nem érdeklik a tények, szimpátia alapján döntenek, ha még nem köteleződtek el teljesen valamelyik jelölt mellett.
Az elnökválasztási kampány, valamint az utóbbi időkben tett megnyilvánulásaik alapján az alábbi retorikai technikák alkalmazása várható.
Trump – offenzív képességek
Biden – offenzív képességek
Trump – defenzív képességek
Biden - defenzív képességek
Az alábbi videóban Biden iszonyatos módon nekimegy egy idős szavazópolgárnak, aki megkérdőjelezte Biden egészségügyi állapotát és fia, Hunter Biden korrupciógyanús ügyleteiről faggatta. A demokrata elnökjelölt láthatóan nem értékelte a kérdéseket, egyebek közt ledagadtozta honfitársát, és még az utolsó szó jogán megjegyzést is tett a korára.
Mindkét elnökjelölt beszélt már össze-vissza, melyekről több weboldal is hosszú listát készített. Biden többször zavartan tette ezt, amit széles körben idős korának róttak fel. Mindazonáltal a legtöbb zagyvasága inkább tapintatlanságból fakad, amelyet támogatói megbocsájthatónak tartanak.
Lehet, hogy ír vagyok, de nem vagyok hülye
– utalt ezzel származására. Amikor pedig 2010-ben Brian Cowen ír miniszterelnököt fogadta, összekeverte, hogy az ír kormányfő édesanyja vagy édesapja hunyt el. A botlást a tőle megszokott "jópofasággal" kezelte.
Az anyukája kb. tíz évig élt Long Islandon, Isten nyugasztalja. Annak ellenére, hogy ő..., ácsi... Anyukád még életben van. Az apukád halt meg. Isten áldja a lelkét!
Trump lajstroma ezzel szemben hemzseg az értelmetlen kijelentésektől, melyek közül nem egy tanúskodik a rosszindulatáról.
Utálatos... Szerintem ő volt az amerikai szenátusban a legszemetebb, legborzalmasabb, legtiszteletlenebb mindenkivel szemben
– vélekedett Kamala Harrisről, Joe Biden alelnökjelöltjéről. Trump szeret túlzásokba esni, egyszerű, de erős szavakat használ repertoárjában. Ilyenek például a "sad" (szomorú), "best" (legjobb), "tremendous" (óriási), "great" (hatalmas/kiváló), "loser" (vesztes/lúzer) vagy éppen a "stupid" (hülye). Ezek a jelzők, hasonlóan az elnök által használt gyúnyszavakhoz, egyszerűek, de hatásosak.
Elit egyetemre jártam. Nagyon tanult vagyok. Nekem vannak a legjobb szavaim, nekem vannak a legjobbak, de nincs is jobb szó a hülyénél. Igaz?
Mindazonáltal pont a primitívség, a rosszindulat és a féligazságok azok, amik Bident ki tudják hozni a sodrából, aminek következtében a demokrata elnökjelöltnek akár egy nagyon csúnya oldala is megmutatkozhat több millió tévénéző előtt. Trumpról legalább már tudni, hogy nem válogat az eszközökben, nem szokta visszafogni magát. Ráadásul kampányában már mindennek elhordta ellenfelét, amit meglehet, hogy a vitában is hangoztatni fog. Ha viszont Bidenről kiderülne az, hogy tud ugyanolyan aljas módszerekkel élni, felmerül a kérdés: nem mindegy melyik nyer?
A televíziós elnökjelölti vitának három fordulója lesz, a keddi első meccs valószínűleg meg fogja határozni a következő kettő hangulatát.
Tartsanak velünk szeptember 30-án, hajnali 3-kor az Index címlapján, amikor szakértő csapatunk Percről-percre követi és kommenteli a vitát.
(Borítókép: Joe Biden (balra) és Donald Trump kombó. Fotó: AFP)
Soha, semmilyen történelmi esemény nem meztelenítette le úgy Amerikát, mint a koronavírus-járvány, ami felszínre hozta az egészségügyi rendszer fehér foltjait, feltárta a kellemetlen igazságot a közszolgáltatásokban uralkodó súlyos egyenlőtlenségekről, az amerikai társadalomban mélyen gyökerező tudományellenességről, a szövetségi kormányzat bénultságáról, a saját kormányzati intézkedéseit szabotáló elnök ostobaságáról és a (sokmilliárdos mentőcsomagok ellenére) a kongresszus válsághelyzetben mutatott tehetetlenségéről.
Mivel az Egyesült Államokban a részben az elsietett lazításnak köszönhetően még csak meg sem sikerült közelíteni a járványellenes szövetségi hatóság (CDC) által a normális élethez való visszatérés feltételéül szabott fertőzöttségi- és halálozási mutatókat, alig három hónappal a novemberi választások előtt a közfigyelem kezd szembenézni a ténnyel, hogy a választási rendszer sérülékenysége és a választási eljárások körül felizzó politikai civakodás miatt sokan úgy gondolják, hogy
nagyon nehéz elképzelni egy fertőzésbiztos, megnyugtató és kétségbevonhatatlan eredményt hozó demokratikus akaratnyilvánítást.
És egy megkérdőjelezhető legitimitású választás komoly csapást jelenthet az USA amúgy is egyre törékenyebb belső békéjére.
Donald Trump amerikai elnök kedden memorandumot írt alá arról, hogy az illegális bevándorlókat nem vehetik nyilvántartásba a választási körzetek kialakításakor – közölte az MTI.
Ha kell, Donald Trump amerikai elnököt "ki fogják füstölni" a Fehér Házból, jelentette ki Nancy Pelosi demokrata párti házelnök hétfőn újságíróknak, válaszul az amerikai elnök egyik vasárnapi interjújára.
Kanye West hivatalosan elindította a 2020-as elnökválasztási kampányát egy Charlestonban, Dél-Karolinában tartott rendezvénnyel. A 43 éves zenész a saját pártja, a Birthday Party jelöltjeként indul, bár egyelőre kérdéses, hogy nem valami PR-bűvészkedésről van-e szó, amivel mondjuk egy új albumát reklámozza.
A BBC beszámolója szerint ennek eldöntésében a mostani rendezvény sem sokat segít, főleg, hogy szombaton West Twitterén megjelent egy készülő új album dalcímlistája, amit azóta törölt a művész.
A mostani esemény hivatalosan a regisztrált vendégeknek szólt, ugyanakkor West kampányweboldalán nincs ilyen funkció.
West a rendezvényen egy katonainak tűnő, Security feliratú mellényben jelent meg, és a feje hátulján a hajába bele volt nyírva, hogy 2020. A tömegnek mikrofon nélkül beszélt, és az emberek sem kaptak mikrofont, amikor kérdeztek tőle.
West a beszámoló szerint elsírta magát, amikor az abortuszra terelődött a szó. Arról beszélt, hogy a szülei majdnem elvetették őt, "most nem lenne Kanye West, mert az apám túl elfoglalt volt". Hozzátette, hogy ő majdnem megölte a lányát. "Még ha a feleségem, Kim (Kardashian) el is válik tőlem ez után a beszéd után, ő világra hozta North-t, még ha én nem is akartam".
Azt is mondta, hogy az abortusz szerinte maradjon legális, "a törvény úgysem Istentől származik, szóval mi is a legálitás", fejtegette, majd rátért, hogy legyen pénzügyi segítség a rászoruló anyáknak, mondjuk mindenki kapjon egymillió dollárt, aki szül.
Beszélt egy 19. századi amerikai rabszolgaszöktető abolicionistáról, Harriet Tubmanről, aki West szerint soha nem szabadította fel a rabszolgákat, csak elintézte, hogy más fehér embereknek dolgozzanak.
West akkor is elérzékenyült, amikor a 2007-ben elhunyt anyjáról beszélt.
Donald Trump amerikai elnök mérges Twitter-áradat közepette kirúgta kampányfőnökét, Brad Parscale-t, 110 nappal a választások előtt. Az Axios szerint minderre azután került sor, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint az elnök öt, a választásokat eldönteni képes államban is lemaradt demokrata kihívója, Joe Biden mögött, és érzi, hogy tényleg elveszítheti a választást.
Kanye West dalcsináló úr, július 4-én, azaz a legnagyobb amerikai nemzeti ünnepen jelentette be, hogy indul az amerikai elnökválasztáson. Kicsit több mint két héttel később pedig már ki is szállt, írja az Intelligencer.
Négy év alatt elköltene 2000 milliárd dollárt klímavédelemre, tiszta energiára és az amerikai épületek energiahatékonyságának javítására Joe Biden, az demokrata párt lehetséges elnökjelöltje. Delaware államban tartott beszédében az aspiráns minden eddiginél komolyabb tervekkel állt elő, hiszen tavaly még azt javasolta, hogy tíz év alatt költsenek ilyen célokra összesen 1700 milliárdot.
Joe Biden azt mondja, megválasztása esetén azonnal a kongresszus elé vinné a terveit, mert a koronavírus járványa miatt megroppanó gazdaságnak éppúgy szüksége van ezekre az új befektetésekre, mint annak, hogy meg kell oldani a klímaváltozás problémáját, amiben az Egyesült Államoknak vezető szerepet szánna a politikus. A sietséget azzal is magyarázzák, hogy ezzel megakadályoznák bármely jövőbeli elnök eltérését a kijelölt iránytól, ahogyan Donald Trump megtehette a fosszilis iparágak támogatásával.
Biden némi forrást is talált a megvalósításhoz: a programot részben a vállalatokra és a gazdagokra kivetett megnövelt adókból finanszíroznák.
„Amikor Donald Trump a klímaváltozásra gondol, a "hoax" az egyetlen szó, ami eszébe jut” - mondta Biden, utalva arra, hogy a jelenlegi amerikai elnök korábban hamisnak nevezte a klímaváltozás krízisét. „Nekem a "munkahelyek" szó jut eszembe a klímaváltozásról” - tette hozzá, és részletesen kifejtette a beszédében, hogy a javaslata szerinte egymillió munkahelyet teremtene az elektromos járművek gyártásában, egymilliót az épületek feljavításával, negyedmilliót a kitermelő iparágak utáni feltakarításban.
Ennek megfelelően Biden kampánystábja úgy írja le az általuk elképzelt modern Egyesült Államokat, mint ahol a világ legnagyobb elektromos autógyártó szektora van, 4 millió felújított, hatékony épület áll, és ahol a világ leggyorsabb és legtisztább vasúthálózata működik.
Ezzel a frissített célkitűzéssel Biden szorosabban igazodik fő ellenfeleihez, Bernie Sanders vermonti szenátorhoz, Elizaberth Warren massachusetts-i szeneátorhoz és Jay Inslee washingtoni kormányzóhoz, akik a New Green Deal alapján készült ajánlásokat követik.
Biden a kampányában arra is fókuszál, hogy a lehető legtöbb helyet megszerezzék a demokraták a szenátusban, és ezzel biztosítsák a céljaik elérését, hogy csak a kongresszus jóváhagyására legyen szükség a terv elfogadásához.
Interjút adott Donald Trump elnök Sean Hannity-nek, a Fox News radikális populista műsorvezetőjének, amelyben kétségbevonta demokrata kihívója, Joe Biden szellemi képességeit. Trump 74 éves, Biden 77 – bármelyikük nyeri is a választást, mindenképpen a valaha megválasztott legöregebb elnök lesz, és abban is hasonlítanak, hogy kritikusaik mindkettejük szellemi képességeit megkérdőjelezik.
Biden egy sajtótájékoztatón reagált a felvetésre, hogy a képességei hanyatlóban vannak, azt mondta, "folyamatosan" tesztelik, és nincs vele semmi probléma. Trump erre most úgy reagált, hogy Biden bizonyára a koronavírus-tesztre gondolhatott, mivel "összezavarhatta a kérdés és a szavak és minden egyéb".
Nem arra gondolt, mert nem csináltak rajta semmilyen kognitív tesztet, át se menne rajta
– jegyezte meg ellenfeléről maliciózusan.
Trump szokás szerint egy kicsit fényezte is magát, mondván, ő viszont nemrég csinált egy tesztet, és az nagyszerűen, elképesztően sikerült. "Azt mondták, hogy ez valami hihetetlen dolog, ilyen eredményt nagyon ritkán ér el bárki, de ezt a tesztet neki is meg kéne csinálnia" – magyarázta. Trump azt üzente Bidennek, hogy végezze el az általa megcsinált kognitív tesztet a Walter Reed Kórházban.
Az elnök szerint Biden szellemi hanyatlása azért probléma, mert a radikális baloldal átmosta az agyát. "Fogalma sincs, hogy mit művelnek, és hogy mibe húzzák bele. Átmosták az agyát, azt se tudja, hol van, azt se tudja, mit csinál, és ettől az ország fog szenvedni. A pénzpiacok összeomlanak. Rossz dolgok fognak történni" – vetítette elő.
Biden ezzel szemben mindig határozottan visszautasította a vádat, hogy kezdődő demenciában szenvedne. Júliusban a George Washington Egyetem orvosai megvizsgálták, jelentésük szerint "Biden egészséges, életerős, 77 éves férfi, aki alkalmas rá, hogy az elnöki feladatokat sikeresen ellássa". Trumpról ugyanezt állítják a saját orvosai.
Joe Biden, az amerikai demokraták várható elnökjelöltje Donald Trump amerikai elnököt bírálta és augusztus elejére ígérte az alelnökjelöltje nevét a kedden délután, 89 napi szünet után először tartott sajtótájékoztatóján - írta az MTI.
A demokrata párti politikus a kormányzat és Donald Trump járványügyi döntéseiről úgy vélekedett, hogy azok megkésettek voltak, és szerinte az amerikai elnök eleinte jelentéktelennek tartotta a vírus megjelenését.
Utalva arra, hogy Trump még márciusban a járványellenes küzdelem „háborús elnökének” nevezte magát, Biden azt állította: „a mi háborús elnökünk megadta magát, meglengette a fehér zászlót és elhagyta a harcteret”. Kifogásolta azt is, hogy Trump nem visel szájmaszkot. A sajtótájékoztatón egyébként ő is levette a maszkot.
Biden sürgette Trumpot, hogy mielőbb fogadja meg javaslatait:
Ez utóbbit egyébként Trump már nem egyszer - éppen a lélegeztetőgépek gyártatásához - igénybe is vette.
Biden kitért arra a vitára, amely arról folyik, hogy Donald Trump tudott-e arról az információról, miszerint orosz ügynökök állítólag pénzt ajánlottak „az afgán tálibokhoz közeli” lázadóknak azért, hogy amerikai katonákat vagy az Afganisztánban szolgálatot teljesítő nemzetközi koalíció katonáit megöljék. Erről a hét végén a The New York Times című lap írt meg nem nevezett forrásokra hivatkozó cikket, azt is állítva, hogy Trumpot minderről tájékoztatták. A lap állításait Trump, Mark Meadows, a Fehér Ház kabinetfőnöke és John Ratcliffe, az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője egyaránt cáfolta.
Moszkva „abszolút kacsának” nevezte a feltételezést.
„Ha (az elnököt) nem tájékoztatták erről, akkor az kötelességmulasztás. És ha tájékoztatták, de nem tett semmit, akkor az is kötelességmulasztás” - fogalmazott Joe Biden.
Amikor az egyik újságíró megkérdezte tőle, hogy átesett-e bármiféle, a szellemi képességeinek esetleges hanyatlását felmérő vizsgálaton, Biden azt válaszolta: „alig várom, hogy szellemi képeségeimet összemérjem annak a szellemi képességeivel, aki ellen versenyben vagyok”. A 78. évében lévő Biden késznek mondta magát a nyílt vitára a 74. életévét most júniusban betöltött Donald Trumppal.
Donald Trump magyar idő szerint vasárnap hajnalban az oklahomai Tulsa városában mondott beszédet körülbelül 10 ezer ember előtt (a Reuters és a BBC ennél jóval kevesebb, 6200 résztvevőről ír), ami viszonylag nagy hallgatóságnak számít, ám ahhoz képest csalódást keltő lehetett az elnöknek, hogy a Trump-kampány ennek többszörösére számított. A beszédnek otthont adó arénában a székek több mint harmada üresen maradt a felső sorokban. Az eseményen viszonylag kevesen viseltek maszkot, ám a koronavírus-járvány miatt befelé menet mindenkinek megmérték a lázát, illetve mindenkivel aláírattak egy nyilatkozatot, miszerint a Trump-kampányt semmilyen felelősség nem terheli, ha valaki elkapja a vírust a beszéd helyszínén.
Mindezek ellenére Trumpnak sikerült önmagához méltóan beindítania az elnökválasztási kampányát. Egy és háromnegyed órás beszédében „több millió amerikai élet megmentésével”, és az amerikai gazdaság szárnyalásával büszkélkedett. Ezen kívül ellenfelét, a demokrata elnökjelölt Joe Bident, a „fake news médiát”, a szocialistákat, Kínát, valamint a szoborrongáló és fosztogató tüntetőket ostorozta. Természetesen nem maradtak el a hajmeresztő kijelentések, és a stand-up estre illő jelenetek sem. A teljes beszéd többek között itt nézhető vissza.
Ez volt az elnök első nagygyűlése március 2. óta. Trumphoz csatlakozott Mike Pence alelnök, Eric Trump, az elnök középső fia, James Lankford oklahomai szenátor és a képviselőház számos republikánus tagja is. Eric Trump beszédében „állatoknak” nevezte a „városainkban a hatalmat átvevő, templomokat felgyújtó” tüntetőket, Pence pedig megígérte, hogy „újra Újra Naggyá Teszik Amerikát” (We will Make America Great Again again!).
Trump rögtön a beszédének elején kitért a „Kína által küldött pestisre”, a koronavírus-járványra (melynek ő a „kung-flu” becenevet adta), és az annak megfékezésére tett erőfeszítéseire. Az elnök kijelentette, hogy „több százezer emberéletet mentett meg” intézkedéseivel (ez a szám ráadásul egy óra alatt, a beszéd végére már több millióra nőtt), és kiemelte, hogy az Egyesült Államok élen jár a tesztelésben, ugyanis már több mint 25 millió tesztet végeztek el az országban.
Az elnök szerint a tömeges tesztelés azonban egy „kétélű kard”. Az ugyanis a „hátránya annak, ha ilyen mértékben tesztel az ember, hogy több esetet talál”.
Így hát Trump „szólt az embereinek, hogy lassítsák le a tesztelést”.
Egy fehér házi tisztviselő az elnök beszéde után a Reutersnek azt nyilatkozta, hogy Trump „természetesen csak viccelt”, valójában sosem tett ilyet.
A beszéd legnagyobb része nem meglepő módon az elmúlt hetek tüntetéseiről szólt, amik a rendőri intézkedés közben meggyilkolt George Floyd halála után robbantak ki. Trump a „radikális baloldalt” okolta a békés tüntetések mellett történt rendbontásokért, aminek Joe Biden csupán „tehetetlen bábja”. Ami a CHOP-ot, a tüntetők által elfoglalt seattle-i területet illeti, az elnök egyelőre nem szeretné odaküldeni a katonaságot, inkább engedi, hogy forrjanak még egy kicsit az indulatok, „hadd lássák az emberek, hogy mit akar a radikális baloldal tenni az országunkkal.” A Seattle belvárosában található hat háztömbnyi „rendőrmentes övezet” az utóbbi napokban nagyrészt békés volt, ám szerdán hajnalban két emberre is rálőttek, egyikük meghalt.
A rendőrség finanszírozásának csökkentéséről, és a rendőrség feloszlatásának ötletéről azt mondta, hogy amikor két hete először hallott róla, azt hitte, hogy a „történelmet tönkretenni akaró háborodott baloldali csőcselék” csak viccel. Az elnök ezen kívül azt is kijelentette, hogy egy évre börtönbe küldene mindenkit, aki felgyújtja az amerikai zászlót, mely számos alkalommal megtörtént az elmúlt hetek során. A gyújtogatásokhoz kapcsolódva Trump értetlenül áll azelőtt, hogy szerinte Biden és a demokraták bíróság elé állítanák azokat, akik templomba mentek a kijárási tilalom alatt, ám azokat nem, akik templomokat gyújtottak fel az utóbbi hetekben.
Az elnök azt is kijelentette, hogy ő az elmúlt 4 évben többet tett a feketékért, mint Biden 47 éves politikai pályafutása alatt. Véleménye szerint a demokrata elnökjelölt azzal tenné a legtöbbet a feketék egyenjogúságáért, ha végre nyugdíjba vonulna.
Trumpból jó szokásához híven most is előjött a stand-upos. Beszédéből 15 percet szánt arra, hogy a médiának válaszoljon, akik megkérdőjelezték, hogy 100 százalékos az egészségi állapota, miután egy hete a West Point katonai akadémia diplomaosztója során óvatosan ment le egy rámpán és két kézzel ivott. Az elnök tulsai beszédében gyakorlatilag eljátszotta a a múlt heti eseményeket. Az óvatos mozgását azzal magyarázta, hogy a bőr talpú cipője nagyon csúszott a fém rámpán, az iváshoz pedig azért használta mindkét kezét, mert „600-szor kellett tisztelegnie a ceremónia során”, és nem akarta, hogy a fáradtságtól kicsit remegő kezével a drága nyakkendőjére öntse a vizet.
Az elnök ezen kívül azt is előadta, hogy hogyan zajlott az alkudozás közte és a Boeing képviselője között az új Air Force One-ról. Trump büszkén mesélte el, hogy miután a Boeing egy 5 milliárd dollárnál drágább árajánlatot tett, amiből hónapok után sem voltak hajlandóak engedni, ő kerek perec megmondta a képviselőjüknek, hogy
Az árnak hármassal kell kezdődnie. Nem érted meg te hülye szarházi, nem érted meg?
Trump a tervek szerint a nagygyűlés előtt az arénába be nem férő rajongóknak is mondott volna egy rövid beszédet, ám mivel végül nem hogy mindenki befért, de még több ezer szabad hely is maradt, erről le kellett mondania.
A kampányesemény megtartása a koronavírus-járvány közepette már előzetesen komoly vitákat váltott ki. A járványügyi szakértők bírálták Trump döntését, hogy az eredeti tervek szerint 20 ezer embert zsúfolt volna be egy arénába, attól tartva, hogy a beszéd helyszíne könnyen gócponttá válhat, hiszen a résztvevők nem fogják tudni tartani a biztonságos 1,8 méteres távolságot egymástól.
Már az esemény előtt voltak aggasztó jelek. Az utóbbi hetekben exponenciálisan kezdett el növekedni az aktív fertőzöttek száma Oklahomában, ráadásul szombaton Trump kampánycsapatának hat tagjának is pozitív lett a koronavírus-tesztje Tulsában.
