Index Vakbarát Hírportál

Donald Trump republikánus megválasztott elnök győzelmi beszédében is kitért Robert F. Kennedy Jr.-ra, az egykori független elnökjelöltre, akinek megköszönte támogatását, valamint megismételte, hogy RFK Jr. lényegében teljhatalmat kap az egészségügyben.

Az olajat hagyd rám! Több folyékony aranyunk van, mint a világ bármely más országának. Bobby, maradj távol a folyékony aranytól! Ettől eltekintve jó szórakozást, Bobby!

– mondta Trump szimpatizánsai körében az eredményváró buliján, miközben korábban azt mondta, hogy RFK Jr. lényegében azt csinál az egészségüggyel, amit csak szeretne.

De mit tervez RFK Jr., ha valóban ő lesz az új Trump-adminisztráció egészségügyi minisztere?

Orbán Viktor már a biztos eredmény előtt üzent az Egyesült Államok új elnökének, azóta pedig egymásra licitálva reagálnak a világ vezetői Emmanuel Macrontól Benjamin Netanjahun át Volodimir Zelenszkijig Donald Trumpnak a „nagy visszatéréshez”. A magyar kormányfő már öt nappal a választás előtt felhívta Trumpot, hogy sok sikert kívánjon a republikánusok jelöltjének, így nem meglepő, hogy szerdán már kora reggel, fél hét után nem sokkal bejelentkezett Facebook-oldalán:

Ez már a zsákban van!

Ezt követően Donald Trump beszéde alatt jelentkezett be ismét a magyar miniszterelnök, hogy gratuláljon a republikánus jelöltnek, amikor már kijelenthető volt a győzelme.

Fényes győzelmet látok. A nyugati politikatörténet talán legnagyobb visszatérését

– értékelte az eredményeket Orbán Viktor.

Ahogy egyértelművé vált, hogy nincs visszaút Kamala Harris számára, a világ vezetői egymásra licitálva üzentek az Egyesült Államok következő elnökének.

Hatalmas tömeg várta Donald Trumpot magyar idő szerint szerda reggel nyolc óra után a floridai eredményváró buliján, hogy beszédet mondjon. Az embereket az sem zavarta, hogy sokat kell várni az elnökjelöltre, ünnepi hangulat uralkodott – a választók már korábban elkezdték ünnepelni a győzelmet, amit hivatalosan egyébként még nem ért el a republikánus elnökjelölt.

Óriási fordulat zajlott le idén a latino férfiak választási preferenciában – írja a Sky News az NBC egyik exit poljára hivatkozva.

Mint írták, a felmérés szerint

Az eredmény azért meglepő, mert négy éve 59 százalékuk még Joe Bident támogatta, Donald Trumpra pedig 36 százalékuk szavazott. Azt, hogy azóta változtak az erőviszonyok ebben a választói csoportban, már a választás előtt is kimutatta több felmérés – a felmérés által előrejelzett,

szavazati arány viszont így is nagyon meglepőnek mondható.

Nemcsak az elnökválasztás során, hanem a Kongresszusban is szoros és véres verseny zajlik november 5-én az Egyesült Államokban. Mivel a Kongresszus jelenleg kormányozhatatlan amiatt, hogy a két kamarája megosztott a két párt között, ezért  a demokraták és a republikánusok  pénzt, fegyvert és paripát áldoznak arra, hogy a következő elnöknek ne legyen úgy megkötve a keze, mint Joe Bidennek az elmúlt két évben – ugyanakkor a pénz önmagában nem elég az üdvözöléshez.

November 5-én, kedden érnek véget az idei amerikai választások, ahol a legnagyobb figyelmet az elnökválasztás övezi, ugyanakkor

Az elnök programjának megvalósítása alapvetően a törvényhozáson múlik: bár már Barack Obama, majd Donald Trump alatt is sokszor próbálták elnöki rendeletekkel megkerülni a megosztott törvényhozást, ugyanakkor mindkét jelölt programjában több olyan elem is van, amihez a Kongresszus támogatása is szükséges – Trump és Kamala Harris is többek között adócsökkentést ígért, de erre a törvényhozás mindkét házának – a Képviselőháznak, valamint a Szenátusnak is – zöld utat kell adnia.

A legutóbbi, 2022-es félidős választások óta jelenleg megosztott a Kongresszus: míg a Képviselőházban egy szűk republikánus többség van, addig a Szenátusban demokrata többség. Ugyanakkor mindkét párt abban reménykedik, hogy a Fehér Házon kívül a Kongresszus mindkét házát meg tudják szerezni – erre pedig más esélyeik vannak.

.

November 5-én, kedden érnek véget az idei amerikai választások, ahol az elnök személye mellett a 435 tagú képviselőház egészéről, valamint a 100 tagú szenátuson belül 33 mandátum sorsáról döntenek. Alábbi cikkünkben összegyűjtöttünk mindent, ami a választások kapcsán fontos, és segít eligazodni, hogyan értelmezzük majd az eredményeket.

Csakúgy, mint négy éve, a közvélemény-kutatások ezúttal sem jelentenek sok segítséget az amerikai elnökválasztás kimenetelét illetően, hiszen a jelöltek között minimális a különbség. Emellett, hogy a kép még bonyolultabb legyen, az elmúlt napokban két olyan kutatás is megjelent, ami szerint az egyik, a másik szerint a másik elnökjelölt lehet nehéz helyzetben. Egy azonban biztos: az idei szoros elnökválasztás lesz.

November 5-én, kedden érnek véget az idei választások az Egyesült Államokban, ahol a legnagyobb figyelmet az elnökválasztás övezi. Ez nem véletlen, hiszen

Vannak olyan országos kutatások, ahol a jelöltek ugyanúgy 48–48 százalékponton állnak, de vannak olyan kutatások, ahol hajszállal a demokrata Kamala Harris, míg más országos kutatásban a republikánus Donald Trump vezet.

Ugyanakkor, mint azt a korábbi cikkeinkben bemutattuk, az elektori kollégium miatt a csatatérállamok számítanak, amiből ráadásul nem is kell a többséget megnyerniük, ha jó államokban múlják felül a másikat, elég lehet a hét államból mindössze hármat is behúzniuk.

Amennyiben Donald Trump vereséget szenvedne az elnökválasztáson, két dolog biztos: először csalást fog kiáltani, utána pedig – a republikánus elnökjelölt sikerességétől függően – a pártban elindulna egy hosszú, kemény belső harc, ami már évek óta zajlik a trumpista és a moderált republikánusok között. Ugyanakkor egy választási vereség során az eddig Trumphoz lojális, ám maguk is elnökjelölti célokkal rendelkezők is megpróbálhatnák letaszítani az egykori elnököt a trónról.

November 5-én lesz az amerikai elnökválasztás, ugyanakkor eredményt valószínűleg majd csak pár nappal később lehet hirdetni, hiszen például Pennsylvaniában csak a választás napján kezdik megszámolni a levélszavazatokat, de Arizonában és Nevadában is több napot vehet igénybe az, amíg megszámlálják a szavazatokat.

Ennek ellenére sajtóhírek szerint Donald Trump arra készül,

A demokraták ettől tartanak, hiszen már négy évvel ezelőtt is elhamarkodottan hirdette magát győztesnek az egykori elnök, majd utána azt terjesztette, hogy a demokraták elcsalták a választást, ami végül a Capitolium ostromával végződött.

Trump továbbra is erre kondicionálja választóit, hiszen korábban még azt is nyilatkozta, hogy ha Jézus számolná meg a szavazatokat, akkor még a demokrata bástyának számító Kaliforniát is megnyerné. A MAGA-mozgalom szerint Trump földcsuszamlásszerű győzelemet fog aratni.

A Fox News egyik szakértője például azt jósolta, hogy Trump mind a hét csatatérállamot meg fogja nyerni, míg Greg Gutfeld műsorvezető már bejelentette, hogy a versenynek igazából vége, azt Trump be fogja húzni – annak ellenére, hogy a kutatások alapján George W. Bush és Al Gore 2000. évi versenye óta idén a legszorosabb elnökválasztásra van kilátás.

A republikánus elnökjelöltnek jó esélye van győzni – jelenleg országosan hibahatáron belül van lemaradva Harristől, a csatatérállamokban egál a verseny, az elektori kollégium pedig továbbra is a korábbi elnöknek kedvez –, ugyanakkor valószínű,

A közvélemény-kutatások szerint rendkívül szoros lesz az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg bármelyik jelölt, a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump is győzhet. Ugyanakkor az elektori kollégium miatt a jelöltek számára egyáltalán nem mindegy, mely államokban kerekednek felül a másikon – a jelöltek két-két módon ugorhatják át a győzelemhez szükséges 270 elektori küszöböt. Térképen ábrázoljuk, hogy milyen eredmények kellenek a két jelölt győzelméhez.

November 5-én zajlik az idei amerikai elnökválasztás, amelyen jelenleg a jelöltek fej fej mellett állnak egymás mellett, előrevetítve, hogy

Az Egyesült Államok választási rendszere miatt ugyanis nem az számít, hogy országosan mely jelöltre szavaznak többen – bár a legutolsó közvélemény-kutatások szerint itt is szoros verseny várható a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között –, hanem hogy az elektori kollégium miatt a kétesélyes, ún. csatatérállamokban mely jelölt győz végül.

A bűvös, elérendő szám a 270 elektori szavazat, a jelöltek pedig aszerint osztják fel pénzügyi és emberi erőforrásaikat a csatatérállamokban, hogy ezt minél könnyebben elérjék.

Az elektori kollégium, majd pedig az idei csatatérállamok bemutatása után elmagyarázzuk, mi a két jelölt stratégiája, hogy valamelyikük január 20-án az Egyesült Államok következő elnökeként folytathassa politikai karrierjét.

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok a világ legrégebbi demokráciája, 2024-ben a választók mindössze 11 százalékának lesz valódi befolyása arra, hogy ki legyen az ország 47. elnöke, aki közel sem biztos, hogy az lesz, akire a legtöbben szavaznak. Ennek oka, hogy más országokkal ellentétben Amerikában nem az alapján választják az elnököt, hogy ki szerezte a legtöbb szavazatot, ráadásul a választók nem is közvetlenül a jelöltekre szavaznak. 

Mint minden amerikai elnökválasztást, így a 2020-ast is nagy figyelem övezte. Végül a választók 66,6 százaléka adta le szavazatát a két jelölt egyikére, akik közül a demokrata Joe Biden győzött.

Bidenre összesen több mint 81 millióan szavaztak, míg Donald Trumpra 74 millióan. Ugyanakkor ha Pennsylvaniában 40 278-an, míg Georgiában 5890-en Biden helyett Trumpra szavaztak volna, akkor 2021. január 20-án nem iktatták volna be Joe Bident az Egyesült Államok 46. elnökének, hanem Trump maradt volna a Fehér Házban egy második ciklusra.

Ez azt jelenti, hogy a 154 millió leadott szavazat mindössze 0,03 százaléka teljesen megváltoztatta volna a választás kimenetelét.

azaz a választók csak közvetetten szavaznak az elnökre – a 18. század óta minden egyes elnökválasztáson. Elmagyarázzuk, hogyan néz ki az amerikai választási rendszer, miért így alakították ki a honatyák, valamint mik az érvek mellette, és az ellenérvek ellene.

A sporteredményekből, a magasságból vagy a hangból lehet eldönteni előre, ki nyeri az amerikai elnökválasztást. Nehéz megmondani, mint ahogy a végeredményt is közel lehetetlen. Mindenesetre sokan próbálkoznak vele minden negyedik évben. A legfurább elméleteket gyűjtöttük össze.

Sokan sokféle módon próbálják megjósolni az amerikai elnökválasztás kimenetelét. Vannak, akik egészen tudományos módon közelítik meg a témát, pontosabban a saját maguk által kidolgozott metódus alapján döntik el, ki az esélyesebb a győzelemre. Így tett nyáron az amerikai történész, Allan Lichtman is, aki az elmúlt évtizedekben olyan pontossággal találta el az elnökök személyét, hogy sokan az amerikai Nostradamusnak is hívják. Ő Kamala Harrist gondolta győztesnek, módszeréről és eredményeiről részletesen ebben a cikkben írtunk.

Hang és magasság?

Vannak ugyanakkor olyan módszerek, amelyek bár tudományosnak hangzanak, ha ezek alapján akarunk eldönteni egy politikai választást, az meglehetősen furcsának tűnik. Ennek ellenére az amerikaiak előszeretettel szeretnek ilyenekbe kapaszkodni. Ott van például a Klofstad-modell, pontosabban -elmélet, amelyet egy floridai professzor, Casey Klofstad állított fel. A szakértő szerint az amerikai választók sokkal inkább szavaznak olyan jelöltre, akinek mélyebb a hangja.

Ez persze nem mindig jön be, hiszen Donald Trumpnak viszonylag magas frekvenciájú hangja van – kapaszkodjanak meg, az amerikaiak 2016-ban ezt is megmérték, pontosan 215 herzes –, és könnyedén legyőzött a republikánusok vitáin nála jóval mélyebb hangú jelölteket is.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke az egész országot irányítja, idén az elnökválasztás kimenetele  mindössze hét államon fog múlni. Ráadásul e hét államban olykor teljesen eltérőek a problémák, emiatt mind Donald Trump republikánus, mind Kamala Harris demokrata elnökjelölt az ő kegyeiket keresve próbálnak felhatalmazást kérni, hogy ők vezethessék az országot 2025. január 20-ától.

November 5-én érnek véget az idei amerikai választások, ahol az elnök mellett mind az ötven államban képviselőket, az államok harmadában pedig kormányzókat és szenátorokat is választanak, azonban az elnökválasztás kapcsán mindössze hét állam választóinak van valódi beleszólása, ki legyen az Egyesült Államok 47. elnöke.

Az elektori kollégium miatt ugyanis idén a 11 elektori szavazattal rendelkező Arizonában, Észak-Karolinában (16 elektori szavazat), Georgiában (16), Michiganben (15), Nevadában (6), Pennsylvaniában (19) és Wisconsinban (10) élők szavazatai fognak dönteni majd a következő elnök személyéről.

Így az elnökjelöltek az erőforrásaikat – legyen az humán vagy pénzügyi – leginkább ezen államokra fordítják, de e hét közül is kiemelkedik három, Pennsylvania, Michigan és Wisconsin, ahol a jelöltek a reklámköltségeik több mint felét költik el. De ha ehhez a listához Georgiát is hozzávesszük, akkor már a tévében és rádióban sugárzott reklámok 60 százalékát (!) ebben a négy államban vásárolják meg,

Mostani cikkünkben így e hét államot vizsgáljuk meg közelebbről: mik az adott állam jellegzetességei, mik a főbb helyi kérdések, milyen a szavazói összetétele, valamint 2020-ban melyik párt jelöltje győzött.

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

Noha a nyugati országokból és így az Egyesült Államokból mindig érkeznek intelmek a média kiegyensúlyozottságával és demokráciájával kapcsolatosan a világ számos országába, így Magyarországra is, közben éppen ott találhatók a legnyíltabban elkötelezett sajtótermékek is valamelyik politikai oldal irányába. Legutoljára a londoni székhelyű Economist vállalta fel nyíltan, hogy beálltak Kamala Harris kampánya mögé. De cikkünkben összegyűjtöttük azokat a celebeket és közéleti szereplőket is, akik elköteleződtek valamelyik oldal mellett.

Szerkesztőségi cikkben tudatta és egyben magyarázta el olvasóinak a The Economist mértékadó brit gazdasági lap, hogy miért sorakoztak fel Kamala Harris demokrata elnökjelölt kampánya mögé. A Miért támogatja az Economist Kamala Harrist című cikkben a szerzők előbb felróják, hogy sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, majd kiemelik, hogy ugyan több tízmillióan támogatják Donald Trumpot, és szavaznak majd rá, de ez csak hazardírozás a gazdasággal.

Ha az Economistnak lenne szavazata, akkor Kamala Harrisre adnánk le

– szögezték le a cikkben, amelyben azt írják, saját méréseik szerint fifti-fifti az esélye a két jelöltnek.

Sok lap foglalt állást

Noha a lap szerint sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, ez nem egészen így van, már sok tucatra tehető azon újságok és médiumok száma, amelyek beálltak valamelyik jelölt mögé. A legtöbb a demokrata elnökjelöltet támogatja, így például többek között a New York Times, a Boston Globe, a Vogue, a Rolling Stone, a New Yorker, a Guardian és az Observer is Kamala Harris mögé állt be. De Donald Trumpnak sem kell szégyenkeznie, hiszen a Washington Times, a Maxim és a New York Post őt támogatja.

Ugyanakkor valóban vannak olyan nagy és népszerű újságok, amelyek nem választottak. A Washington Post, a Los Angeles Times és az USA Today is úgy döntött, ezúttal nem állnak be egyik elnökaspiráns mögé sem. Közülük kifejezetten a Post állásfoglalása érdekes, amely

Iparági pletykák szerint ebből komoly feszültség is alakult ki a szerkesztőségben, ahol már elkészültek a Harrist támogató írások, ám a lap tulajdonosa, a milliárdos Jeff Bezos megvétózta azok publikálását – és a semlegesség mellett döntöttek. A lap azóta állítólag 200 ezer előfizetőt vesztett országszerte, ami az előfizetőik nyolc százaléka.

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

A 2024-es amerikai elnökválasztás nem csupán a Demokrata és a Republikánus pártok közötti küzdelmet jelenti, hanem egy belső ideológiai harcot is a Demokrata Párton belül. Ha Kamala Harris alulmaradna Donald Trumppal szemben, az nem csupán a párt progresszív táborának visszaesését hozhatja, hanem egy új, mérsékeltebb stratégiát kényszeríthet ki a demokraták számára.

November 5-én, kedden érnek véget idén az amerikai választások, ahol a legnagyobb figyelmet az elnökválasztás élvezi. A Demokrata Párt politikusai jelenleg azon fáradoznak, hogy 2020 után idén is legyőzzék Donald Trumpot, ezúttal a moderált Joe Biden helyett a magát korábban progresszívként meghatározó, ám moderált programmal kampányoló Kamala Harrisszel.

Ugyanakkor a háttérben egy másik harc is zajlik a párton belül, mégpedig az,

A pártban – ahogy a republikánusoknál is egyébként – ugyanis több irányzat verseng egymással, egy esetleges elnökválasztási vereség pedig ezeket ismét a felszínre hozhatja. Ezeknek a vesztesei pedig a progresszívak lehetnek, annak ellenére, hogy nem is az ő jelöltjük indul az elnökválasztáson.

Minden, amit az amerikai elnökválasztásról tudni kell – az Index hírösszefoglalója.

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön telefonon kívánt sok sikert Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltnek az Egyesült Államokban közelgő elnökválasztásra – derül ki a magyar kormányfő X-bejegyzéséből.

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én tartják a 2024-es elnökválasztást. A Fehér Ház elnöki székéért vívott küzdelemben Joe Biden regnáló elnök visszalépését követően Kamala Harris alelnök indul a Demokrata Párt jelöltjeként, ellenfele a volt elnök, a Republikánus Párt színeiben induló Donald Trump.

Most beszéltem telefonon Donald Trump elnökkel. Sok szerencsét kívántam neki a jövő keddre. Már csak öt nap van hátra. Szorítsunk neki

– írta közösségi oldalán csütörtökön a miniszterelnök.

Szoros küzdelem várható

Mint írtuk, továbbra is rendkívül szoros küzdelemre van kilátás november 5-én. A legfrissebb Reuters/Ipsos-felmérés alapján mindössze három százalékponttal vezet Kamala Harris Donald Trumppal szemben.

Azonban még egyáltalán nem biztos, hogy a Demokrata Párt jelöltjének előnye elég lesz a választások megnyeréséhez, ugyanis hibahatáron belül van. A hét csatatérállam döntő fontosságú lesz a voksoláson, ezekben ugyanis Donald Trump jobban szerepelt 2016-ban, amikor elnökké választották. Azonban most ezekben az államokban is fej fej mellett halad a két jelölt.

Miközben az amerikai polgárok új elnököt választanak, az európaiak izgatottan várják, hogy a győztes Donald Trump lesz-e, aki sokak számára rémálom, vagy Kamala Harris, akit sokkal jobbnak tartanak a transzatlanti kapcsolatok szempontjából – ezzel a felütéssel közölte a Politico a legfrissebb amerikai elnökválasztással kapcsolatos elemzését. Az írásban külön kiemelték, hogy

Az elemzés szerint az a „kényelmetlen igazság”, hogy az amerikai érdeklődés Európa iránt az elmúlt 30 évben folyamatosan csökkent. És egyik jelölt sem valószínű, hogy visszahozza az 1990-es évek elejének fénykorát a transzatlanti kapcsolatokban.

Azonban ez nem jelenti azt, hogy a választás nem lesz hatással Európára. A Politico szerint az egyik jelölt Vlagyimir Putyin orosz elnök „csodálója”, és 100 százalékos vámot akar kivetni az európai árukra, valamint megígérte, hogy a megválasztása utáni napon véget vet az ukrajnai háborúnak.