Index Vakbarát Hírportál

Az Elon Musk által finanszírozott politikai akcióbizottság, amely Donald Trump korábbi amerikai elnök újraválasztását hivatott elősegíteni, egyes csatatérállamokban nehezen teljesíti a kitűzött célokat. Eközben vizsgálják azokat az állításokat, amelyek szerint egyes aktivisták hazudtak az általuk megkeresett szavazók számáról – írja a Reuters.

Az olyan kulcsfontosságú államokban tapasztalható nehézségek, mint Wisconsin és Nevada, akkor jelentkeznek, amikor az America PAC nevű csoport a november 5-i választás előtti utolsó két hétben igyekszik a republikánus jelölt mögé állítani a szavazókat. Négy, a csoport munkájában részt vevő személy a Reutersnek arról számolt be, hogy a vezetők arra figyelmeztették az aktivistákat, hogy nem érik el a kitűzött célokat, így magasabb fokozatba kell kapcsolniuk a kapcsolatfelvételt a potenciális szavazókkal.

A Wisconsinban kampányoló Alysia McMillan elmondta, hogy a helyszíni szervezők nemrég közölték az ottani kampányban részt vevőkkel, hogy nem érik el a napi célokat, így a választások napjáig lehetetlen lesz kivitelezni, hogy elérjék a 450 ezres végcélt. Nem világos azonban, hogy a wisconsini csapatok eddig hány szavazót értek el.

„Ha ezt nem vizsgálják meg időben, akkor ez idő- és pénzpazarláshoz vezethet, és kockáztathatja Trump elnök választási győzelmét” – mondta a Reutersnek.

Az egyik arizonai közvélemény-kutató vezetője azt mondta, hogy az ottani vezetők is hasonló problémára figyelmeztettek. Három másik személy arról számolt be a Reutersnek, hogy Chris Young, Musk segítője és régi republikánus munkatárs nemrég Nevadába utazott, hogy ellenőrizze a munka sikerességét. A Reuters megkereste kérdéseivel Youngot, azonban a férfi nem válaszolt a megkeresésre. 

Egy, az America PAC működéséhez közel álló személy szerint McMillan beszámolója a wisconsini hiányról pontatlan, a csoport pedig el fogja érni céljait. A lap forrása hozzátette, hogy a vezető munkatársak rendszeresen látogatják a helyi irodákat, hogy ellenőrizzék a teljesítményt.

Már 75 millió dollárt költött el Elon Musk

Az America PAC folyamatban lévő kampánya a háztól házig tartó munkára épül, hogy meggyőzzék azokat a szavazókat, akik egyébként támogatnák Trumpot, de nem valószínű, hogy elmennének szavazni.

Elon Musk eddig legalább 75 millió dollárt juttatott az America PAC-nak, amely a Donald Trump visszatérésére irányuló törekvések kulcsfontosságú részévé teszi a csoportot. A Tesla autógyártó és a SpaceX rakéta- és műholdvállalat mögött álló vállalkozó egyre gyakrabban támogat republikánus ügyeket. Idén a mogul Trump nyílt támogatójává vált, aki azt mondta, hogy megválasztása esetén Muskot nevezné ki egy kormányzati hatékonysági bizottság élére.

A beáramló pénz ellenére az America PAC munkája azonban nem túl sikeres – mondták a Reutersnek a helyzetet jól ismerő személyek. Mint sok más kampányművelet esetében, a csoport is alvállalkozókat bérelt fel a helyi munkák elvégzésére, akik órabéres munkásokra támaszkodnak, hogy ajtókon kopogtassanak, és szemtől szemben beszélgessenek a potenciális szavazókkal.

Telefonos alkalmazásokkal csalnak

További problémát jelent, hogy a munkavállalók egy részét nehéz megtartani. Három, neve elhallgatását kérő aktivista a Reutersnek elmondta, hogy a munka egyáltalán nincs arányban a fizetéssel, az ugyanis egyes alvállalkozóknál mindössze 20 dolláros órabérrel kezdődik. Hozzátették, hogy egyes esetekben az aktivisták hatalmas távolságokat tesznek meg a távoli területeken, de egyáltalán nem kapnak költségtérítést.

Nem világos, hogy Young ellenőrzése lezárult-e Nevadában, jutott-e valamilyen megállapításra, vagy változást eredményezett-e az America PAC munkájában. A Reuters által átvizsgált szöveges üzenetek szerint az egyik nevadai alvállalkozó, a Lone Mountain Strategies vezetői amiatt idegeskedtek, hogy embereket kellett kirúgniuk, mert okostelefon-alkalmazásokkal próbálták eltitkolni a tartózkodási helyüket, és hazudtak arról, hogy hány embert kerestek fel.

Az ellenőreink folyamatosan csaláson kapják az embereket. Ma már két embert kirúgtunk, az ellenőrök körbejárják az ajtókat, hogy ellenőrizzék a szórólapokat

– olvasható az üzenetben.

Az America PAC a közelmúltban frissítette webhelyét, hogy jól láthatóan jelenítse meg az aktivistákat kereső hirdetéseket. „A fizetés óránként 30 dollártól kezdődik, teljesítménybónuszokkal” – olvasható az oldalon.

Donald Trump csapata állítólag feketelistát készít a potenciális tisztviselőkről, akiket ki kell tiltani a jövőbeli kormányzatból, különös hangsúlyt fektetve azokra, akik kapcsolatban állnak az amerikai kormányzat átalakítását célzó radikális Project 2025 tervvel − írja a The Guardian.

Az évek során már bevett gyakorlattá vált a politikában, hogy ha az egyik oldalnak terhelő információja van az ellenfélről, akkor azt közvetlenül a választások előtt – Amerika esetében októberben, innen az elnevezés – hozzák nyilvánosságra annak érdekében, hogy a voksolást megelőzően a botrányról szóljon a közbeszéd.

Az idei választásokra a közvélemény-kutatások az utóbbi évtizedek egyik legszorosabb eredményét jósolják az USA-ban. A republikánusok jelöltjét, Donald Trumpot és a demokrata Kamala Harrist szinte fej fej mellett mérik. Nap mint nap találgatások százai, ezrei látnak napvilágot, hogy a Fehér Ház sorsát a csatatérállamok, a bevándorlás kérdése, a gazdaság helyzete, vagy egyéb dolgok fogják eldönteni a két jelölt között.

Természetesen kérdéses, hogy egy ilyen turbulens kampány után létezik-e még olyan esemény, amely meglepetésként jöhet szóba november 5. előtt az amerikai választóknak. Az utóbbi hónapokban ugyanis rengeteg csavar volt a kampányban. A republikánusok jelöltje, Donald Trump ellen kétszer is merényletet kíséreltek meg, miközben folyamatosan bírósági eljárások folynak ellene. Egyrészt a Capitolium 2021-es ostromában és a választás végeredményének befolyásolásában játszott szerepe, másrészt a kétes üzleti és magánéleti ügyei miatt.

Eközben a demokraták jelöltje, Joe Biden elnök visszalépett, miután szövetségesei is úgy ítélték meg, hogy kora miatt alkalmatlan arra, hogy az országot további 4 éven keresztül vezesse. A geopolitikai szituáció is egyre feszültebb, sem a közel-keleti, sem az európai háború lezárásához nem került közelebb a demokrata adminisztráció. Előbbi ráadásul kiszélesedett, miután Izrael behatolt Libanonba, majd válaszul Irán rakétákat lőtt Jeruzsálemre. Közben volt egy elnökjelölti vita is, ahol az új demokrata jelölt, Kamala Harris elég jól szerepelt, de nem annyira, hogy népszerűségben tetemes előnyre tegyen szert a republikánus politikussal szemben. Ráadásul az utóbbi időben adott és a jobboldali média által ízekre szedett nagyinterjúi nagyjából visszavetették népszerűségét a vita előtti szintre. 

De mégis milyen októberi meglepetésre lehet számítani? A korábbiakból kiindulva nagyjából bármilyenre. A múltban találunk példákat szexbotrányokra, ittas vezetésre és árulásvádra is.

Trump szeptember végén találkozott az ukrán elnökkel a Trump Toronyban, ez volt az első találkozójuk 2019 óta. A találkozó kezdete előtt Zelenszkij mellett állva azt mondta, hogy „megtiszteltetés” vele találkozni, és hogy „nagyon jó a kapcsolatuk”. Majd hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is „nagyon jó a kapcsolata” – írja tudósításában a The Washington Post. 

Ehhez képest Trump némiképp más hangvitelt ütött meg egy csütörtöki interjúban, ahol az ukrán elnökről beszélt. 

Kamala Harris alelnök 88 napja nem tartott hivatalos sajtótájékoztatót, amióta pedig elnökjelölt lett, egyet sem. Ezzel szemben Donald Trump augusztus eleje óta hatot is, köztük egyet ebben a hónapban, miután találkozott Brian Kemp georgiai kormányzóval, és a Milton hurrikán pusztítása utáni helyreállításokról egyeztetett − írta meg a Fox News.

Joe Biden amerikai elnök október elején tartott sajtótájékoztatót, ahol azzal viccelődött, hogy újra vállalja az elnökjelöltséget. Jorge Bonilla, a konzervatív Radio Libre műsorvezetője úgy véli, Kamala Harris viszont nem fog sajtótájékoztatót tartani. 

A Fox News új országos felmérése szerint Donald Trump volt elnök 50-48 arányban megelőzi Kamala Harris alelnököt az elnökválasztási versenyben. Ez fordított a múlt hónaphoz képest, amikor Harris szűk előnyben volt. Trump 2 pontos előnye a valószínű szavazók között jóval a hibahatáron belül van. Az eredmények megegyeznek a regisztrált szavazók nagyobb csoportjában. A múlt hónapban Harris 2 ponttal vezetett mind a valószínű, mind a regisztrált szavazók körében. 

A Fox News megjegyzi: ezek Trump legjobb számai, mióta Harris augusztusban hivatalos jelölt lett.

Donald Trump kedvenc kampánytémája az illegális migráció. Olyannyira, hogy februárban rábírta pártját, hogy az utolsó pillanatban blokkolják azt a demokrata–republikánus konszenzussal kidolgozott törvényjavaslatot, amely az illegális bevándorlással kapcsolatos eljárásrendet volt hivatott rendbe tenni. Az intézkedés például lerövidítette volna a menedékkérelmek elbírálásának idejét 6 évről 6 hónapra, és ezzel jelentősen visszanyeste volna azt az időintervallumot, amíg a kézre kerített illegális bevándorlók ideiglenesen az Egyesült Államokban tartózkodhatnak.

Azonban Trump nem szerette volna, hogy a probléma még Joe Biden elnöksége alatt megoldódjon, mert ezzel akart kampányolni a 2024-es elnökválasztáson. Az ingatlanmágnásból lett politikus 2016-ban már sikeresen nyert választást a határátlépőkkel szembeni hangulatkeltéssel, és a republikánus jelöltnek ebben a kampányidőszakban is szerencséje van, ugyanis

A volt elnök azzal támadja a demokrata adminisztrációt, hogy ezt a migrációs nyomást Joe Biden elnökék nem kezelik megfelelően – sőt Trump összeesküvés-elmélete szerint kifejezetten a baloldal ösztönzi a bevándorlást. A republikánus elnökjelöltet a baloldalon egyébként szintén élesen bírálják, ugyanis szerintük sokszor sértő módon beszél az engedély nélkül érkezett bevándorlókról.

Börtönökből és elmegyógyintézetekből jönnek, és terroristák. Az Egyesült Államokat elárasztja a bideni migránsbűnözés. Ez az országunk elleni erőszak új formája. Az inváziót katonakorú férfiak vezetik, akik úgy is néznek ki, mint a harcosok. Ez olyan, mint egy háború

– ilyen és ehhez hasonló módon szokott megnyilvánulni Donald Trump az illegális bevándorlókról. Majd általában hangsúlyozza, hogy Joe Biden – és a demokrata elnökjelöltség átvétele után Kamala Harris alelnök – alkalmatlansága felelős azért, hogy „emberek milliói árasztották el az országot”.

Még két magyarországnyi pénz is kevés lehet, hogy kitegyék őket

A „történelem legnagyobb deportálási művelete” viszont rendkívül sok pénzbe kerülne. Az El País című spanyol lap utánajárt, hogy pontosan mennyibe. Az American Action Forum nevű kutatóintézet 2015-ös tanulmánya szerint egy illegális bevándorló azonosításának, őrizetbe vételének, szállításának, fogva tartásának, majd végül kiutasításának költsége átlagosan 18 ezer dollárba kerül az amerikai adófizetőknek. Az inflációhoz igazítva tehát

A legtöbb, egymástól független intézmény becslése szerint jelenleg nagyjából 11 millió illegális migráns tartózkodik az Egyesült Államokban. Amennyiben a bevándorlók becsült számát beszorozzuk az eltávolításuk átlagos költségével, akkor megkapjuk, hogy

Azonban legyünk nagyon elnézők Trumppal, és tegyük fel, hogy a demokrata kormányzat és a bevándorlók számát becslő – egyébként konzervatív – intézetek sem tudják a pontos számot. Feltehetően nem 11 millió, hanem valójában 20 millió – ennyit szokott mondani Donald Trump – illegális menekült tartózkodik az Egyesült Államokban.

Amennyiben az ő túlzó számait alkalmazzuk, akkor az összeg még horrorisztikusabb, 481,88 milliárd dollár lenne – ez Magyarország bruttó nemzeti össztermékének több mint kétszerese. Hogy ezeket a számokat kontextusba helyezzük, a Bevándorlási és Vámhivatal (ICE) – az illegálisan az országban tartózkodó migránsok kitoloncolásáért felelős ügynökség –, valamint a Vám- és Határőrség (CBP) együttes költségvetésére 2024-ben csak 30 milliárd dollár jutott.

Nem csak az eltávolítási költségeknek lenne pusztító hatása

Az amerikai történelem legnagyobb deportálási műveletének költségei nem állnak meg ott, hogy Washington kigazdálkodja a kitoloncolások végrehajtásának árát. Az még reális, hogy a világ legnagyobb gazdasága valahogy találna módot arra, hogy kifizesse a deportálási számlát, azonban a tömeges kitelepítés hosszú távon olyan pusztítást okozna a gazdaságnak, amit már sokkal nehezebb feladat lenne kezelni.

Az ország bizonyos ágazatai ugyanis nagyon komoly mértékben támaszkodnak a migránsok jelentette olcsó munkaerőre. A National Bureau of Economic Research becslése szerint 7,1 millió, okmányokkal nem rendelkező migráns munkavállaló van az Egyesült Államokban, vagyis

Amennyiben Trump mindannyiukat kiutasítaná, a leginkább érintett ágazat az építőipar lenne, ahol másfél millióval kevesebb munkavállaló dolgozna. Az építőiparban zajló folyamatok viszont egy sor egyéb problémára is hatással lennének, például az olcsó munkaerő kiesése megemelné az építkezési árakat, ezzel növelve a lakhatás amúgy is hihetetlenül magas költségeit. Az építőiparon kívül a vendéglátóipar 1,1 millió munkavállalót, a szolgáltató ágazatok egymilliót, a feldolgozóipar pedig további 714 ezret veszítene.

A munkaerő 4,5 százalékának kiesése komoly hatással lenne az amerikai, és ezen keresztül természetesen a világgazdaságra is. A károk pontos mértékét lehetetlen megbecsülni, mivel ebben számos változó játszik szerepet. Az egyik ilyen, hogy egy tanulmány szerint a kitoloncolások az amerikai állampolgárok munkahelyeinek megszűnését is eredményeznék. A kutatásban szereplő egyik számítás szerint minden egymillió kiutasított munkavállaló után 88 ezer amerikai munkahelye is elveszne. Tehát ha a korábban említett 7,1 millió vendégmunkást deportálják, az azt jelentené, hogy 624 ezer jelenleg dolgozó állampolgár is munka nélkül maradna.

A spanyol lap becslései szerint a munkavállalók kitelepítése több mint 9 százalékponttal lassítaná a GDP növekedését. Összehasonlításképpen: a 2008-as nagy gazdasági világválság csúcspontján az amerikai GDP növekedése 4,3 százalékkal esett vissza. 

Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója az elmúlt negyedévben 75 millió dollárt adományozott egy Donald Trump elnökválasztási kampányát támogató szervezetnek − derült ki egy friss kampányfinanszírozási jelentésből.

A csoport nyár óta működik, korábban más Trump-párti szervezetekhez is érkeztek nagyobb összegek, így nem az X vezére az egyetlen, aki a republikánus jelöltet támogatja − írta meg a Politico.

Donald Trump esélyeit növeli az ezektől a csoportoktól kapott támogatás, ugyanis saját kampányfinanszírozása az elmúlt két hónapban jóval elmaradt a 2020-as szinttől. Augusztus közepe és szeptember vége között 65,8 millió dollárt költött, amelyből mintegy hatvan ment el az elnökválasztásra. Ezért különösen rászorul Elon Musk támogatására, főleg a júliusi merénylet óta.

Donald Trump azt javasolta, hogy vessenek be katonaságot a választások napján az általa csak belső ellenségnek titulált személyek ellen, mert szerinte nem a külföldiek miatt kell aggódni, hanem a „radikális baloldali őrültektől”. Erről egy vasárnap reggeli, Fox Newsnak adott rádióinterjúban beszélt, melyet a CNN szemlézett.

Azt hiszem, nagyobb probléma a belső ellenség. Van néhány nagyon rossz és beteg emberünk, akik radikális baloldali őrültek. Úgy gondolom, hogy ezt nagyon könnyen kellene kezelni, ha szükséges, a Nemzeti Gárdának, vagy ha valóban szükséges, a hadseregnek, mert nem hagyhatják, hogy ez megtörténjen

− tette hozzá a republikánus jelölt.

Donald Trump republikánus elnökjelölt annak az aggodalmának adott hangot egy politikai rendezvényen, hogy a demokraták külpolitikája miatt a következő négy hónapban kitörhet a harmadik világháború.

Az az aggodalmam, hogy a kormányon lévő emberek miatt a következő három-négy hónapban világháborúba kerülünk

 − mondta kampánygyűlésén Kaliforniában.

A Wall Street Journal hét ingadozó államban végzett felmérése szerint Kamala Harris alelnök és Donald Trump volt elnök még mindig fej-fej mellett haladnak, miközben a választások napjáig még 25 nap van hátra, és néhány államban már megkezdődött az előszavazás.

A pénteken közzétett felmérés szerint Nevadában Donald Trump vezet 47 százalékkal, miközben Kamala Harris 42 százalékon áll. A többi hat államban lényegében döntetlen a verseny, a két jelöltet legfeljebb 2 százalékpont választja el egymástól: Harris 1 vagy 2 százalékponttal vezet Arizonában, Michiganben, Wisconsinban és Georgiában, míg Trump 1 százalékpontos előnnyel vezet Pennsylvaniában és Észak-Karolinában.

A felmérés során – amelynek hibahatára államonként plusz-mínusz 5 százalékpont – minden egyes ingadozó államban 600 regisztrált szavazót kérdeztek meg szeptember 28. és október 8. között, és ahol a szavazólapon van harmadik párt jelöltje is, azt szintén feltüntették.

Kamala Harris nyilvánosságra hozta orvosi leleteit, amelyek szerint „kiváló egészségi állapotban” van, és alkalmas az elnökségre. A nyilvánosságra hozatalt követően a demokrata elnökjelölt Donald Trumpot vádolta az átláthatóság hiányával, amiért nem mutatta még be saját egészségügyi dokumentációját − írta meg a BBC.

Az alelnök állítása szerint republikánus riválisa „nem akarja, hogy az amerikai nép lássa, alkalmas-e arra, hogy elnök legyen”. Anélkül, hogy Trump egészségügyi adatait nyilvánosságra hozta volna, a volt elnök csapata úgy reagált, orvosa annyit mondott állapotáról, hogy „tökéletes és kiváló egészségnek örvend”.

A republikánus kampánycsapat szerint elnökjelöltjüknek „rendkívül elfoglalt és aktív kampányprogramja” van, és úgy vélik, hogy Kamala Harris „nem rendelkezik Donald Trump állóképességével”.

A demokrata jelölt orvosi jelentése arról árulkodik, hogy az alelnök „rendelkezik az elnöki tisztség betöltéséhez szükséges fizikai és mentális képességgel”. Dr. Joshua Simmons orvos az áprilisi vizsgálatkor semmi említésre méltót nem talált Kamala Harris egészségügyi kórlapján, majd hozzátette, hogy az alelnök egészséges és aktív életmódot folytat.

A republikánus elnökjelölt ezt akkor jelentette be, amikor nyilvánosságra hozta az illegális bevándorlókból álló bandák felszámolására vonatkozó terveit. Szerinte ezek a bandák „elözönlötték” az amerikai városokat − írja The Telegraph. 

Ezennel halálbüntetést követelek minden olyan migránsra, aki megöl egy amerikai állampolgárt vagy egy rendőrt

− mondta Trump a Colorado állambeli Aurorában tartott támogatói gyűlésen. A volt elnök korábban azt állította, hogy a várost a Tren de Aragua, egy erőszakos venezuelai banda tagjai „háborús övezetté” változtatták, a települést pedig „megszállták és meghódították”. 

Az ügy előzménye, hogy j úliusban egy aurorai lövöldözés után letartóztatott két férfit a rendőrség a Tren de Aragua tagjaiként azonosított. Egy hónappal később ajtókamerás felvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken állítólag a banda fegyveres tagjai kopogtatnak egy lakóház ajtaján a városban.

Vannak bűncselekmények, írta egyszer Kamala Harris, és vannak „bűnügyi problémák”. Harris 1990 és 2004 között ügyészként egyedi ügyekben emelt vádat a gyanúsítottak ellen. Azonban San Francisco kerületi ügyészeként 2004 és 2010 között, majd Kalifornia főügyészeként – az amerikai jogrendben ez egyben az állam igazságügyminiszteri székét is jelenti, amely közvetlenül választott pozíció – 2011 és 2017 között a nagyobb összefüggésekkel foglalkozott: a bűnmegelőzéssel, a közbiztonsággal és a komolyabb társadalmi problémákkal.

Elnökválasztási kampányában mindkét tapasztalatát ki akarja használni. Amióta 2016-ban belépett az országos politikába, egyaránt nevezte magát „szuperzsarunak” és „progresszív ügyésznek”. De melyik is volt valójában?

A volt elnök a közösségi oldalán nyilvánosságra hozott videóban közölte szándékát, jelezve, az érintettek évek óta kérik az adózási kérdés rendezését: „Ez egy nagyon fontos eleme az önök személyes biztonságának, védelmének, és őszintén szólva, a pénztárcájának.”

A republikánus elnökjelölt csütörtökön a Michigan állambeli autóipari központban, Detroitban tartott választási gyűlésen ígéretet tett az autóhitelek teljes leírhatóságára az adóból.

Utalt az amerikai behozatali vámok növelésére vonatkozó szándékára is, ami szerinte azt eredményezheti, hogy válaszul a gyártóvállalatok a termelést az Egyesült Államokba telepítik.

Érdemes felidézni, ahogy azt korábban megírtuk, Donald Trump amerikai elnökjelölt súlyos, 100 százalékos büntetővámokról beszélt azokkal az országokkal szemben, amelyek nem dollárban szeretnének fizetni a kétoldalú kereskedelmi megállapodások keretein belül. Ez főként a BRICS országait sújtja, ami Vlagyimir Putyin orosz elnöknek sem tetszik.

Nem szívesen tesz különbséget a legtöbb fogadóiroda a két amerikai elnökjelölt között, a legtöbb portál ugyanakkora szorzót kínál mind a republikánusok jelöltjére, Donald Trumpra, mind pedig a demokrata Kamala Harrisre. Ugyanakkor más oldalak nyíltan vállalják, hogy – ha csak hajszállal is – ők bizony a korábbi elnököt látják esélyesnek.

Kicsi, de előny

Itt sem túl nagy az előnye Trumpnak, illetve pontosabban nem sokkal kisebb a nyereményszorzója. 1,8, illetve 1,95 között mozog a nyereményszorzója Trumpnak a legtöbb fogadóirodánál, azaz azt jelenti, hogy tízezer forintos tét esetén 18 ezer, illetve 19 500 forint nyereménye lehet a fogadóirodáknál a volt elnök győzelme esetén. Kamala Harris szorzója 1,91 és 2 között mozog, azaz közel duplapénzt érhet egy rá adott győztes tipp. 26 fogadóirodából egyébként 14-nél kínálnak pontosan ugyanakkora szorzót a két fő esélyesre, míg egyetlenegynél Harris áll jobban. A többinél Trump az esélyesebb.

Ezt pedig a fogadók is érzékelik. Az oddschecker.com adatai szerint az összes beérkezett tipp 58,59 százalékát Trump győzelmére adták le. Harrisre csak a fogadók kicsivel több mint negyede tette pénzét, a listán pedig esetleges meglepetésgyőztesek is szerepelnek.

Jöhetnek a meglepetések

Michelle Obama, Barack Obama egykori elnök felesége, volt first lady ugyanis a fogadók érzete szerint a harmadik legesélyesebb az elnöki pozíció elnyerésére. Hogy ezt pontosan mire alapozzák, azt nem tudni – nem kizárt, hogy sokan még a nyári pletykáknál tették rá pénztárcájuk voksát, amikor Obama neve is felmerült Joe Biden elnök utódjaként –, mindenesetre a fogadók öt százaléka őt látja befutónak. Az ő győzelme egyébként meglepetésszámba menne, 101-szeres pénzt fizetne, azaz tízezer forintos tétnél több mint egymillió forint ütné a győztesek markát.

Hasonlóan magas szorzóval, átlagosan 251-szeres oddsszal rendelkezik Robert Kennedy Jr., aki augusztusban lépett vissza részlegesen Trump javára, illetve Gavin Newsom (251-,501-szeres), Kalifornia demokrata kormányzója is. Előbbire a fogadók 3 százaléka, utóbbira két százalék tette fel pénzét.

Az amerikai igazságügyi minisztérium letartóztatott egy férfit, aki információk szerint támadást tervezett az Egyesült Államok novemberi elnökválasztásának napján az Iszlám Állam nevében – jelentette szerdán a BBC.

A gyanúsított, a 27 éves Nasir Ahmad Tawhedi az ügyészség szerint afgán állampolgár, aki az amerikai Oklahoma Cityben lakik.

„A vádlott az ISIS által motiváltan erőszakos támadás elkövetésére szövetkezhetett a választások napján, itt, a hazánkban” – mondta Christopher Wray, az FBI igazgatója keddi nyilatkozatában. A Szövetségi Nyomozóiroda szerint a vádlott lőfegyvereket próbált felhalmozni, lépéseket tett a családja vagyonának felszámolása és rokonainak tengerentúlra költöztetése érdekében.

Továbbra is harcolni fogunk az ISIS és támogatói által az Egyesült Államok nemzetbiztonságára jelentett folyamatos fenyegetés ellen. Azonosítjuk, kivizsgáljuk és büntetőeljárás alá vonjuk azokat az egyéneket, akik az amerikai nép terrorizálására törekszenek

– jelentette ki Merrick Garland igazságügyi miniszter.

A nyomozók nyilatkozatukban azt állítják, hogy a vádlott a washingtoni térfigyelő kamerákat, valamint a Fehér Házat és a Washington-emlékművet mutató webkamerákat kereste.

Akcióját az elnökválasztásra tervezte

Nasir Ahmad Tawhedi információk szerint olyan amerikai államok után kutatott, ahol lazábbak a fegyvertartási törvények. Akciójához AK–47-es puskákat keresett, október 7-én ennek apropóján fedett FBI-nyomozókkal találkozott. A férfit és egy fiatalkorú társát hétfőn vették őrizetbe, azt követően, hogy megvásároltak két gépkarabélyt, tíz tárat és ötszáz darab lőszert a Szövetségi Nyomozó Iroda ügynökeitől.

Az FBI által hétfőn, a letartóztatást követően készített interjúban a vádlott megerősítette, hogy

Tawhedi 2021 szeptemberében érkezett az Egyesült Államokba különleges bevándorlási vízummal, feleségével és gyermekével. A férfit felelősségre vonják azért, mert anyagi támogatást és erőforrásokat próbált nyújtani egy tiltólistán szereplő külföldi terrorista szervezetnek. Ha bűnösnek találják, akár 20 év börtönbüntetésre is számíthat. Azzal is megvádolták, hogy lőfegyvert fogadott el bűncselekmény vagy terrorista bűncselekmény elkövetéséhez, amiért további legfeljebb 15 év börtönbüntetés járhat, ha elítélik.

Az ellene elkövetett merénylet áldozatáról is megemlékezett Donald Trump republikánus elnökjelölt szombaton Butler városában, ahova csaknem három hónappal a merényletkísérletet követően tért vissza megtartani választási gyűlését – adta hírül az MTI.

A Pennsylvania állam nyugati részén fekvő kisvárosban a becslések szerint több mint 50 ezer támogatója gyűlt össze.

A választási kampányesemény a „Tiszteletadás az amerikai szellemnek” címet viselte, és napra pontosan egy hónappal az elnökválasztás előtt, valamint 12 héttel azt követően tartották, hogy ugyanazon a helyen a 20 éves Thomas Matthew Crooks egy közeli épület tetejéről rálőtt a volt elnökre.

Donald Trump kifejtette az illegális bevándorlás megszüntetésére vonatkozó célkitűzéseit, az Egyesült Államok nemzetközi tekintélyének helyreállítására vonatkozó elképzelését, valamint az infláció csökkentésének szándékát, és a belföldi energiaforrások fokozottabb kitermelését ígérte az árak mérséklése érdekében.

Az elnökjelölt beszéde előtt többek között felszólalt J. D. Vance alelnökjelölt, Eric Trump, Donald Trump fia, valamint Elon Musk milliárdos üzletember. Ez utóbbi szavazásra buzdított minden résztvevőt, a közelgő választásokról pedig azt mondta, hogy nem egy mindennapos választás lesz, ami véleménye szerint a szólásszabadság megóvásáról is szól. A vállalkozó idén az év első felében biztosította támogatásáról Donald Trump elnökjelöltségét, de most szólalt meg első alkalommal kampányeseményen.

Hatalmas készültség

A szabadtéri politikai eseményt fokozott biztonsági intézkedések kísérték drónok, helikopterek és a Secret Service mesterlövészeinek bevonásával. A volt elnök és elnökjelölt biztonságáért felelős Secret Service ügynökeit az állami és városi rendőrség erői segítették nagy létszámban, autós, motoros és lovas járőrök is szolgálatban voltak.

A kiemelt készenlétet részben az indokolta, hogy július 13-án a Secret Service által is elismert hiányosságok voltak a gyűlés biztosításában, aminek nyomán nem tudták megakadályozni a lövések eldördülését. Akkor a halálos áldozaton kívül ketten súlyos sebesülést szenvedtek, míg Donald Trump a fülén sebesült meg könnyebben.

Pennsylvania állam a november 5-i elnökválasztás végeredménye szempontjából is meghatározó lehet, ahol rendkívül szoros eredményt várnak a szakemberek. A közvéleménykutatások fej-fej melletti verseny mutatnak Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt között.

A PegaPoll egy átfogó felmérést készít, hogy megismerje a magyar emberek véleményét az amerikai elnökválasztásról. Kíváncsiak, hogyan látják a idehaza a kampányt, a jelölteket és az esetleges következményeket hazánkra nézve.

Mint arról beszámoltunk, augusztusban újabb vádemelés történt Donald Trumppal szemben. A republikánusok elnökjelöltjét azzal vádolták, hogy elnökként nem a hivatali pozíciójából fakadóan, hanem magánemberként volt érdeke, hogy őt nyilvánítsák a 2020-as amerikai elnökválasztás győztesévé. 

Most Jack Smith, a választási beavatkozás ügy vezetésére kinevezett ügyész benyújtotta azt a dokumentumot a bíróságra, amely szerint Donald Trump bűncselekményeket követett el, hogy megnyerje a 2020-as választásokat. A dokumentumot szerdán hozták nyilvánosságra – írja a BBC.

A beadványban az ügyészek azt állítják, hogy a republikánus elnökjelölt nem mindig hivatalos minőségben járt el, bűncselekményt követett el, hogy megdöntse a 2020-as választási eredményeket, továbbá a dokumentum vitatja Donald Trump azon állítását, hogy őt védi a Legfelsőbb Bíróság nyáron hozott, mérföldkőnek számító döntése, hogy az ország mindenkori elnökét büntetlenség illeti meg hivatali hatáskörben hozott intézkedésekért.

Mivel nem lesz tárgyalás, a 165 oldalas bírósági dokumentum lehet az utolsó esély az ügyészek számára, hogy vázolják ügyüket még a választás előtt, és előrébb vigyék a Donald Trump elleni büntetőeljárást.

A bíróságnak meg kell határoznia, hogy a vádlottnak magánjellegű bűncselekményeiért ugyanúgy bíróság elé kell állnia, mint bármely más állampolgárnak

– írta Jack Smith.

Titkosítani akarták a dokumentumot

Az ügyet gyakran halogatták azóta, hogy az igazságügyi minisztérium több mint egy évvel ezelőtt vádat emelt, amelyben azzal vádolta a vétkességét tagadó Donald Trumpot, hogy törvénytelenül próbálta megakadályozni Joe Biden elnök győzelmének hitelesítését. A beadvány több olyan esetet is felsorol, amikor Donald Trump alelnöke, Mike Pence kétségeit fejezte ki főnöke választási csalásra vonatkozó állításaival kapcsolatban, és megpróbálta meggyőzni őt, hogy fogadja el, hogy elvesztette a választást.

Donald Trump ügyvédei harcoltak azért, hogy a legutóbbi beadványt titkosítsák, Steven Cheung kampányszóvivő pedig „hazugságokkal telinek” és „alkotmányellenesnek” nevezte azt. A republikánus elnökjelölt szerdán a Truth Social platformján közzétett bejegyzésében „bérgyilkosságnak” nevezte a dokumentumot, és azt írta, hogy „nem kellett volna közvetlenül a választások előtt nyilvánosságra hozni”, továbbá az ügyészeket „égbekiáltó” hivatali visszaéléssel vádolta.

Az eredménytől függetlenül győztesnek kiáltotta volna ki magát Donald Trump

A beadvány új bizonyítékokat kínál, és az eddigi legtisztább képet mutatja be arról, hogy az ügyészek hogyan próbálják majd bemutatni a Donald Trump elleni vádakat a tárgyaláson. A dokumentum szerint a republikánus elnökjelölt mindig is azt tervezte, hogy az eredménytől függetlenül győzelmet hirdet, és hogy tudatosan terjesztett hamis állításokat a szavazással kapcsolatban, amelyeket ő maga is „őrültségnek” tartott.

A beadvány azt is állítja, hogy Donald Trump és szövetségesei, köztük Rudy Giuliani ügyvéd, megpróbálták kihasználni a 2021. január 6-i erőszakot és káoszt a Capitoliumban, hogy késleltessék a választások hitelesítését.

Donald Trump szerdán azt mondta, hogy az ügy az ő „teljes győzelmével” ér véget. Tárgyalási időpontot még nem tűztek ki.

Szerda hajnalban zajlott le az első – és valószínűleg egyetlen – alelnökjelölti vita a demokrata Tim Walz és a republikánus JD Vance között. A nagyjából kétórás vita meglepően civilizált volt (az elnökjelölti párbajhoz képest), bár támadták egymást a felek, inkább az elnökjelöltekről és a kezdeményezéseikről esett szó.

JD Vance ismét azt a formáját hozta, amit megszokhattunk tőle, egy magabiztos, udvarias, Donald Trumpnál jóval kedvesebb republikánus vezetőt.

azonban ahogy haladtak a beszélgetéssel, kicsit ő is magára talált.

A vita nagyjából teljes egészében a belpolitikára fókuszált, leszámítva az Izrael és a közel-keleti országok között egyre jobban eszkalálódó helyzetet, azonban az orosz–ukrán háborúról például nem esett szó.

Donald Trump nyomot hagyott Las Vegasban egy több mint 13 méter magas, meztelen szobor formájában. A republikánus elnökjelöltet ábrázolós alkotást szeptember 28-án állították fel a nevadai Las Vegastól északra, a 15-ös autópálya mellett, egy bekerített telken – írja a Sky News.

Egyelőre nem világos, hogy ki van a szoborállítás mögött, de a névtelen művész szóvivője elmondta, hogy az installáció neve Crooked and Obscene (vagyis Becstelen és obszcén). A művész azt is közölte, hogy a szobrot át fogják szállítani a kulcsfontosságú csatatér-államokba is.

A szobor karjai zsinórokhoz vannak erősítve, így bábuként is mozgathatók. A The Wrap szerint habszivaccsal bevont fém betonacélból készült, körübelül 2 tonnát nyom, és „párbeszédet akar kezdeményezni”.

A Republikánus Pártnak természetesen nem nyerte el a tetszését az elnökjelöltjükről készült alkotás. „Miközben a családok Las Vegason keresztül autóznak, kénytelenek megnézni ezt a sértő bábut” – mondták. Szerintük a cél a polgárpukkasztás, nem a párbeszéd kezdeményezése.

Nevada az elmúlt négy elnökválasztáson a demokratákra szavazott. 2020-ban Joe Biden amerikai elnök a szavazatok 50,1 százalékával nyerte meg az államot.

Trump a több mint egyórás beszédében Joe Biden jelenlegi elnök és Kamala Harris alelnök mentális képességeit bírálta – írta meg a The New York Times.

Erre egy nappal azután került sor, hogy Kamala Harris ellátogatott a déli határra, és ígéretet tett a menekültek visszaszorítására és a biztonsági intézkedések megerősítésére.

A határbiztonsággal kapcsolatban „Kamala értelmileg sérült” – összegezte. Majd arra is kitért, hogy szerinte ha republikánus tette volna, amit ő tett, akkor eltávolították volna a hivatalából.

Joe Biden idővel vált értelmileg sérültté, Kamala így született. És ha belegondolunk, csak egy értelmi fogyatékos hagyhatta, hogy ez történjen a hazánkkal.

Később „nagyon butának” jellemezte demokrata ellenfelét. Trump beszédét Prairie du Chienben, a Mississippi folyó mentén fekvő, mintegy 5000 lakosú városban válasznak szánta Harris határlátogatására. 

Június 27-én tartották az első elnökjelölti vitát az Egyesült Államokban, amikor még a jelöltséget hivatalosan meg sem szerző republikánus Donald Trumppal az inkumbens demokrata Joe Biden szállt szembe.

A vitán mindenki számára nyilvánvalóvá vált, amivel Bident már 2020-ban is megvádolták, miszerint idős kora miatt már megkoptak mentális képességei, és nem tudná újabb négy évig ellátni az elnök feladatait a 81 éves politikus.

Joe Biden emiatt végül hosszú tétovázás után belement a visszalépésbe, amikor egyre több és jelentősebb prominens demokrata politikus próbálta erről meggyőzni, akár személyesen, akár a nyilvánosságban.

Ugyanakkor nem kizárólag a vitán gyakran összefüggéstelenül beszélő Biden kapcsán vetődött fel a mentális képességeinek kopása, hanem kihívója, a nála mindössze három évvel fiatalabb, 78 éves Donald Trumpnál is.

Egy húszéves férfi július 13-án lövéseket adott le Donald Trump volt amerikai elnökre, miközben a 78 éves politikus egy pennsylvaniai kampányeseményen tartott beszédet. A republikánusok elnökjelöltjét a jobb fülén találat érte, azonban a támadást túlélte, a pontatlan lövedékek viszont megöltek egy embert, és többeket megsebesítettek. A merénylőt a biztonságiak lelőtték.

Két hónappal később a titkosszolgálat munkatársainak újabb kísérletet kellett megakadályozniuk. Donald Trump életét ezúttal egy 58 éves korábbi támogatója kísérelte meg kioltani egy floridai golfpálya közelében. A merénylőt elfogták, a republikánus elnökjelölt pedig egy karcolás nélkül megúszta az újabb incidenst.

Nem Donald Trump az egyetlen amerikai politikus, akit a közelmúltban erőszakkal próbáltak elhallgattatni. Természetesen, amióta politika létezik, azóta politikai gyilkosságok is vannak, így a döntéshozók elleni erőszaknak hosszú történelme van az Egyesült Államokban is – az ország négy korábbi elnöke vált merénylet áldozatává, a tisztséget betöltők közül pedig többen megsebesültek ilyen támadásokban. Az utóbbi években azonban valami eltörni látszik az amerikai politikában, és kérdéses, hogy meg lehet-e még javítani.

Kamala Harris demokrata alelnök (és elnökjelölt) 47 százalékkal vezet a 40 százalékos republikánus jelölt, Donald Trump előtt a november 5-i amerikai elnökválasztásra vonatkozó közvélemény-kutatáson, amelyet a Reuters/Ipsos készített és publikált szerdán. A hétfőn zárult, háromnapos felmérés szerint Harris előnye hat százalékpont volt a kerekítés előtti adatok alapján – amelyek szerint

A demokraták előnye ismét növekedni tudott, ugyanis a Reuters/Ipsos szeptember 11–12-i közvélemény-kutatásában még csak ötpontos volt Kamala Harris fórja.

Míg az országos felmérések fontos jelzéseket adnak a választók véleményéről, az elektori kollégium államonkénti eredményei fogják meghatározni a győztest, és hét billegő államban a választás valószínűleg döntő lesz. A közvélemény-kutatások szerint Harris és Trump fej fej mellett haladnak ezekben a csatatérállamokban, és számos eredmény a felmérések hibahatárán belül van. A New York Times/Siena College friss felmérése szerint például Trump minimális előnnyel vezet három ilyen államban – Arizonában, Georgiában és Észak-Karolinában.

Arra a kérdésre, hogy melyik jelöltnek van jobb megközelítése a „gazdaság, a munkanélküliség és a munkahelyek” kérdésében, a Reuters/Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatásában részt vevő szavazók 43 százaléka Trumpot, 41 százalék pedig Harrist választotta. Trump kétpontos előnye ezekben a – számára kedvező – témákban folyamatosan csökken, hiszen egy augusztusi felmérésében még hárompontos volt az előnye, míg július végén, röviddel Harris kampányának elindítása után még 11 ponttal vezetett a republikánus jelölt.