Index Vakbarát Hírportál

Nyolc nappal a kaotikusan végződő, napokkal később pedig lényegében két győztest is hozó iowai kaukusz után megtartották az első hagyományos előválasztást az Egyesült Államokban: New Hampshire-ben Bernie Sanders vermonti szenátor győzött, de szorosan, nem olyan mértékben, mint négy évvel ezelőtt Hillary Clinton ellen.

Sanders Iowában is a legtöbb szavazatot kapta, de Pete Buttigieg, egy indianai kisváros volt polgármestere beelőzte őt az állami delegáltak számában, és a szoros második helyével New Hampshire-ben is ugyanannyi delegáltat kap, mint Sanders. Az összegyűjthető delegáltakat tekintve így az első két állam után Buttigieg áll jobban.

Miközben a különböző számítások szerint győzelmével hosszú távon Sanders esélyei a legjobbak arra, hogy végül majd ő szerezze meg a demokraták elnökjelöltségét, és a párt balszárnyán egyértelműen ő a legerősebb, a mérsékeltebb jelöltek között Amy Klobuchar minnesotai szenátor lett az este meglepetése, Buttigeig mögött csak néhány százalékkal lemaradva bejött harmadik helyre.

A FiveThirtyEight modellje alapján a szoros New Hampshire-i eredmények miatt annak az esélye is megnőtt, hogy végül egyik induló sem gyűjt majd az elnökjelöltséghez szükséges 1991 delegáltat, és ezzel izgalmassá válna a júliusi jelöltállító gyűlés. 

New Hampshire egyértelmű vesztese volt viszont Elizabeth Warren masscahusettsi szenátor, a progresszívek másik arca, aki a várakozások alatt teljesített, és Joe Biden volt alelnök, aki mindössze az ötödik helyen végzett. Egyikük sem szerzett egyetlen delegáltat sem a New Hampshire-ben elnyerhető 24-ből, amit az első három helyezett osztott fel maga között. Az előválasztás eredményeinek alakulását percről percre is közvetítettük>>>

Az elnyerhető delegáltak számában ezek valójában elenyészőek a későbbi nagy államokhoz képest, de Iowa és New Hampshire leginkább azért fontos, mert nem mindegy, milyen kezdéssel szerepel egy jelölt a hírekben, kinek sikerül lendületet vennie, és kinek az esélyei omlanak hamar össze. Azonban az idei előválasztáson ez a hatás a szokásosnál kisebb lehet.

Megkezdődött a demokrata párt előválasztása New Hampshire államban. És annak ellenére, hogy az itteni, a regisztrált demokraták és az egyetlen pártnál sem bejegyzett függetlenek részvételével tartott szavazás (az úgynevezett primary-rendszer) miatt nem lehet olyan csúszásra számítani, mint a legelső, gyűléseken és csoportosulásokon keresztül zajló iowai előválasztáson, azért itt is megvannak lebonyolítás helyi sajátosságai.

Nem kis megrökönyödést váltott ki Joe Biden, korábbi alelnök, amikor vasárnap egy kampányeseményen egy 21 éves egyetemista nőt viccelődve ugyan, de „hazug, kutyaképű póni katonának” nevezett. 

Donald Trump amerikai elnök népszerűsége nem valami acélos: egy mértékadó összesítés szerint jó egy éve 41-44 százalék között mozog, hivatalban lévő elnök választási évben legutóbb 1976-ban volt ennél népszerűtlenebb, még a jobboldalon kifejezetten gyűlölt Barack Obama is 46 százalékkal vágott neki a 2012-es kampánynak. Az ellenzék gyengeségei – a Demokrata Párt balszárnya és balközepe közötti belharcok, az előválasztás bohózatba fulladása és az impeachment kifulladása – és mindenekelőtt a gazdaság jó állapota miatt azonban Trump újraválasztási esélyei egyáltalán nem rosszak.

Nagyot fordult a világ azóta, hogy Trump hatalomra jutásakor sokan gazdasági összeomlást vizionáltak. 2016 őszén a pénzpiacok rettegtek tőle, balos közgazdászok azonnali recesszióról, a balközép sajtó a világgazdaság elpusztításáról írt, és az Indexen is többször pedzegettük, hogy Magyarországnak nagy károkat okozhat, ha Trump beváltja kampányígéreteit. Azonban hiába jósolják folyamatosan a válságot, 2020-ra a tizenegyedik évébe lépett az amerikai konjunktúra, még soha nem növekedett ilyen hosszú ideig töretlenül az Egyesült Államok gazdasága.

A GDP-bővülés üteme egészséges, 2017-ben 2,4, 2018-ban 2,9, 2019-ben 2,3 százalék volt, a munkanélküliség Trump alatt 4,7-ről 3,5 százalékra csökkent, és fél évszázada nem volt ilyen alacsony, az infláció mérsékelt; a tőzsde rekordokat dönt; a bérnövekedés üteme 2018-ban elérte a 3,5 százalékot (bár tavaly visszaesett); a foglalkoztatottak száma 6,5 millió fővel nőtt. Ez ugyan elmarad Trump 2016-os ígéreteitől (25 millió munkahelyet és 3,5 – 4 százalékos növekedést ígért) és történelmi összevetésben sem kiemelkedő, de távol áll a három éve megénekelt összeomlástól.

Az előzetes számításokhoz viszonyítva kissé visszafogott volt a demokrata elnökjelölt-aspiránsok nyolcadik élőben közvetített tévévitája. A vita különlegességét az adta, hogy ez volt az első alkalom, hogy a jelöltek egy színpadon álltak a Demokrata Párt előválasztási sorozatának első állomása, a kisebb botrányba fulladó iowai kaukusz óta. Ráadásul nincs megállás, a következő megmérettetés – a New Hampshire-i előválasztás – máris jövő kedden következik. 

A magyar idő szerint szombat hajnalban tartott vitán központi szerepet kapott az egészség- illetve hadügy, a héten lezárult impeachment eljárás, valamint a rasszizmus kérdése is. A korábbi vitákhoz hasonlóan itt is a Demokrata Párt balszárnya és a mérsékeltek között alakult ki a legnagyobb ellentét, azonban az élesre forduló előválasztáshoz képest a vita meglepően barátságos légkörben zajlott le.

Három nappal a szavazás után úgy tűnik, megvan a demokraták iowai kaukuszának eredménye: a körzetek 100 százalékának feldolgozottsága után Pete Buttigieg expolgármester Bernie Sanders vermonti szenátor előtt végzett az állami delegáltak várható elosztásában. Viszont a New York Times is írt róla, hogy annyi hiba, és ellentmondás merülhetett fel, hogy valójában az is kérdés, valaha lesz-e olyan végeredmény, amivel mindenki megbékélne.

Buttigieg 26,2 százalékukra számíthat, míg Sanders 26,1 százalékra. A harmadik helyen Elizabeth Warren massachusettsi szenátor végzett 18 százalékkal, az előzetesen még az élbolyba várt Joe Biden volt alelnök csak a negyedik lett 15,8 százalékkal, és még Amy Klobuchar minnesotai szenátor is megközelítette 12,3 százalékkal.

Ez egyébként egybevág az egyes kampánycsapatok saját belső szavazatszámlálásaival: miután a kaukusz napján nem érkeztek az eredmények, Sanders és Buttigieg is győztesnek hirdette ki magát a Twitteren saját adataikra hivatkozva.

Donald Trump első fehér házi sajtókonferenciáját tartotta azóta, hogy a Szenátus republikánus többsége felmentette a demokrata többségű képviselőház által elindított eljárás (impeachment) alól.

Ahogy arról írtunk, az elnök jogi csapata és a republikánus frakció – korábbi stratégiáján változtatva – tartalmilag már nem is vitatta az elnök elleni két vádpontot, inkább csak azzal érvelt, erkölcsileg hiába elítélhető, amit Trump tett, nem illegális, az elnöknek amúgy „jogában áll gyanakodni a demokratákra és az ukránokra“, és egyébként is, miért kéne alig kilenc hónappal a 2020-as választás előtt elmozdítani – a Bidenre nézve terhelő ügyek kizsarolásának szándékával tulajdonképpen választási csalásra készülő – elnököt.

Azonban Trump a felmentő határozatot így is óriási erkölcsi elégtételként tálalta már a vezető közjogi méltóságok részvételével tartott, általában az aktuálpolitikai témákat rendszerint kerülő hagyományos Nemzeti Imareggelin, ahol – nevének említése nélkül – kiosztotta az egyetlen ellene szavazó republikánus szenátort, a Utah államot képviselő Mitt Romney-t.

Nem szeretem azokat az embereket, akik a hitükre hivatkoznak olyan tetteik igazolására, melyekről maguk is tudják, hogy helytelenek.

Romney „az Isten színe előtt tett eskü“-jével indokolta döntését, de Isten ide, lelkiismeret oda, magára zúdította a republikánus párt és az elnök haragját, mivel így az elnök elmozdítását célzó eljárás nem teljesen egypárti kezdeményezésként vonulhat be a történelemkönyvekbe.

ezzel pontot téve Amerika történetének mindössze harmadik impeachmentjének végére.

A voksolás nagyjából a pártvonalakat követte: a Demokrata Párt mind a 47 szenátora Trump elítélése és hivatalából való elmozdítása mellett szavazott, de a százfős szenátusban 53 fős többségben lévő Republikánus Pártból csak Mitt Romney szavazott velük a két vádpontból az elsőben, a hatalommal való visszaélés esetében (a vád szerint Trump segélyek visszatartásával zsarolta az ukrán elnököt, hogy az indítson vizsgálatot Joe Biden demokrata párti elnökjelölt-aspiráns fia ellen). A második pontban a kongresszus akadályozásával vádolták Trumpot, ott Romney is a felmentésre szavazott.

Trump elítéséhez és lemondatásához kétharmados többség kellett volna, ezért az elnök felmentését hozó végeredményt már a szenátusi tárgyalás január közepi kezdete óta borítékolni lehetett.

A republikánusoknak az impeachment gyors lezárásával a jelek szerint sikerült minimális károk mellett kibekkelniük a demokrata képviselőház által az ukrán ügyben indított eljárást, amely így vélhetően nem lesz nagy hatással a 2020-as elnökválasztásra, és nem rontja számottevően Donald Trump esélyeit, akinek emelkedett is a népszerűségi mutatója az eljárás végéhez közeledve. Az eljárás alatt az is egyértelművé vált, hogy Trump mára maga alá gyűrte a republikánus pártelitet, amely négy éve még irtózott tőle, és minden botrányával együtt egyértelműen ő irányít a jobboldalon.

Ez azonban a Demokrata Párt egyes tagjai szerint az impeachment kifulladásának dacára is segítheti őket: a republikánusok jobbra tolódásával könnyebb lehet megszólítaniuk a két párt között ingadozó, bizonytalan választókat a hagyományosan szoros eredményt hozó államokban a novemberi elnökválasztáson. Szerdán pedig a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke a New York Times szerint azt is jelezte, hogy ha nem is az immár lezárult impeachment keretében, de megpróbálkozhat az elnök volt nemzetbiztonsági főtanácsadójának beidézésével az ukrán ügyben.

Miután a szenátus reublikánus többsége úgy döntött, hogy a Trump elmozdítására indult eljárás (ez az a bizonyos impeachment) nem vesztegeti az idejét új tanúkra, és minél gyorsabban lezárja az egész ügyet, a demokratákat a végszavazás előtt már csak egy dolog hajtotta: Meg akartak győzni legalább egyetlen republikánus szenátort, hogy később azt mondhassák, sikerült túllépni a pártlogikán.

Az egyik ilyen célpont Susan Collins volt, akinek idén újra versenybe kell szállnia az alapvetően nem a republikánusok irányába billenő Maine állam egyik szenátusi mandátumáért, azonban ő – amellett, hogy nem tartotta helyesnek Trump cselekdeteit – leszögezte, hogy az elnök felmentésére fog szavazni. A másik célpont, Mitt Romney Utah állambeli szenátor azonban szerdán, közvetlenül a szavazás előtt a szenátus ülésén tartott beszédében bejelentette, hogy

Közel egy nappal az iowai kaukusz után tette közzé az első részeredményeket a helyi demokrata pártközpont, miután kisebb káosz után, hétfőn nem sikerült összesíteni az eredményeket. 

62 százalékos feldolgozottság mellett Pete Buttigieg vezet a megszerezhető delegáltak 26,9 százalékával. Bernie Sanders a második 25,1 százalékkal. Ez egyébként egybevág az egyes kampánycsapatok saját belső szavazatszámlálásaival: miután a kaukusz napján nem érkeztek az eredmények, Sanders és Buttigieg is győztesnek hirdette ki magát a Twitteren saját adataikra hivatkozva. Az előzetesen még az egyik esélyesnek tartott Joe Biden volt alelnök csak 15,6 százalékon áll jelenleg, így ő a negyedik Elizabeth Warren után, aki 18,3 százalékon van.

Érdekesség, hogy Kossuth megyét a jelek szerint Pete Buttigieg vitte el, ott már 100 százalékos a feldolgozottság. Kossuth megyét, Iowa legnagyobb megyéjét 1851-ben alapították, és nem más a névadója, mint az akkor épp amerikai körútján lévő Kossuth Lajos.

A nyugati sajtó hónapokig élt a bűvöletében, naponta anyagok százait ontotta róla, ezzel rendesen felsrófolta a jelentőségét – a végén viszont kiderült, hogy az egész egy túllihegett blama, amely a várakozásokkal szemben nem sok hatással lesz a közeljövőre. 

A 2020-as amerikai elnökválasztás első epizódját a Demokrata Párt Iowa állambeli előválasztását hagyományosan óriási érdeklődés és heves esélylatolgatás előzi meg; ez az első alkalom, hogy a sok hónapos kampány és szakértői okoskodás után a szavazókat is megkérdezik a jelöltekről. A nép első szava pedig (pont a felfokozott várakozások miatt) az egész elnökválasztás menetére nagy hatással szokott lenni.

Négy év után újra egy alig több mint hárommillió lakosú tagállamra, Iowára figyel majd egész Amerika: hétfőn este (magyar idő szerint kedd hajnalban) megkezdődik a demokrata előválasztás, ami alatt eldől, ki lesz Donald Trump kihívója a novemberi elnökválasztáson. A több mint négy hónapig tartó előválasztás azonban azt is komolyan befolyásolhatja, hogy az egymással szembenálló demokrata irányvonalak közül melyik kerekedhet felül. Az utolsó felmérések a balszárnyat képviselő Bernie Sanders előretörésére utaltak Iowában, de Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke nem sokkal volt mögötte, összességében pedig négyen is belátható távolságban vannak egymáshoz képest.

Magyar idő szerint hétfő éjjel az Iowa államban tartott demokrata kaukusszal élesbe fordul amerikai választási kampány. Donald Trumpnak hivatalban lévő elnökként nem kell az előválasztással bíbelődnie, a republikánus szavazók körében mért 90 százalékos támogatottságát még az elmozdítására indított eljárás sem tudta kikezdeni. Azonban demokrata oldalon valósággal tolonganak a különböző jelöltek, akik revansot akarnak venni Hillary Clinton 2016-os, a párt szavazóit valósággal sokkoló vereségéért.

A tavaly beindult kampányban eddig 29 elnökaspiráns tűnt fel, közülük 22-en vettek részt a párt által szervezett vitákon, és még mindig nem kevesebb, mint 11-en maradtak állva.

A sűrű mezőnyből több, a végső győzelemre is esélyesnek tartott jelölt pottyant ki, például Kirsten Gillibrand vagy Kamala Harris szenátorok, illetve az óriási hype ellenére szinte végig csak küszködő Beto O'Rourke volt texasi képviselő. A július 13-i demokrata elnökjelölő gyűlésig tartó előválasztási maratonnak jelenleg sincs egyértelmű esélyese (nem egyértelmű esélyese azért van: Joe Biden, Barack Obama volt alelnöke), és Andrew Yang, Amy Klobuchar vagy Tom Steyer számára sem teljesen lefutott a meccs, azonban nagyon-nagyon meglepő lenne, ha nem az alábbi öt ember közül kerülne ki Trump kihívója.

A február 3-i iowai kaukusszal megkezdődik a demokrata előválasztás, amin eldől, melyik induló lesz végül a párt hivatalos elnökjelöltje, aki majd novemberben megküzd Donald Trumppal az elnökválasztáson. Röviden összefoglaltuk az előválasztás menetét.

Donald Trump amerikai elnök péntek este bejelentette, hogy nem írja alá az iráni atommegállapodást. Az elnöknek háromhavonta kéne szignálnia az egyezményt, de Trump úgy döntött, nem teszi meg. A Kongresszusra bízta az elfogadható megállapodás kidolgozását.

A Kongresszusnak 60 nap alatt kell döntenie az Irán elleni szankciók újratárgyalásáról.

A Fehér Ház új kommunikációs igazgatója, Anthony Scaramucci szerint Donald Trump változatlanul nem fogadja el a hírszerzés megállapításait Oroszországról – írja az MTI.

Scaramucci a CNN vasárnapi vitaműsorában beszélt Trump álláspontjáról. Idézte az elnököt, aki ezt mondta neki az oroszok választási beavatkozásairól:

Hé, lehet, hogy ők voltak, de lehet, hogy nem ők voltak.

Távozik a posztjáról Sean Spicer, a Fehér Ház sajtótitkára, Donald Trump kommunikációs stábjának egyik legfontosabb embere – írja a BBC.

Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója, Michael Flynn az elmút hónapban az FBI embereinek azt állította, hogy nem beszélt az orosz nagykövettel az ország elleni szankciókról Trump megválasztása előtt. A hírszerző ügynökségek bizonyítékai ennek ellentmondanak.

A január 24-i kihallgatás során Flynn igen kényes helyzetbe került, mivel kiderült, hogy hazudott az FBI-nak, és ez az amerikai törvények értelmében bűncselekmény.

Donald Trump Florida otthonában adott interjút a Fox News-nak, aminek részletei ár nyilvánosak - írja a BBC. A beszélgetés során az amerikai elnököt többek között Vlagyimir Putyinról kérdezik. A válaszaiból az derül ki, hogy igazán nem tudja hogyan viszonyuljon az orosz elnökhöz. A kiszivárogtatott részletekből a következő dolgok derülnek ki: 

• amikor a riporter, Bill O Reilly gyilkosnak nevezi Putyint, Trump erősen terel azzal, hogy nagyon sok a gyilkos a világban, az Egyesült Államokban is vannak gyilkosok, az ő országuk se ártatlan. 
• tiszteli az orosz elnököt, és reméli, hogy jól kijön majd vele, mert bár sok embert tisztel, de ez nem jelenti azt, hogy ki is jön mindenkivel 
• szerinte jobb jóban lenni az oroszokkal, de fogalma sincs, hogy ez sikerülni fog neki, vagy sem
• segítséget vár az oroszoktól a legfőbb ellenség, az Iszlám Állam és általában a terrorizmus elleni harcban
• múlt szombaton beszéltek telefonon, és abban egyeztek meg, hogy tartani fogják a kapcsolatot, de személyes találkozót egyelőre nem beszéltek meg

A Fox News a teljes interjút vasárnap fogja leadni, közvetlenül a Super Bowl előtti időpontban.  

Drákói szigorral fogják a jövőben az Egyesült Államok területére belépők átvilágítását végezni - írja a The Guardian. Donald Trump elnök pénteken jelentette be, hogy új mércéket állítanak fel, és sokkal szigorúbban fogják szűrni, hogy ki léphet be az országba, és ki nem. Az elnök célja ezzel az, hogy a terroristákat, és egyéb radikális nézeteket valló embereket kiszűrjék, persze másik kérdés, hogy ki más ellen fogják még használni. 

Trump egyelőre nem árult el ennél többet, amikor aláírta az erről szóló papírokat az Amerikai Védelmi Minisztériumnál, azonban bizonyos források szerint átmenetileg érvénybe lépne a menekültek befogadásának tiltása, és hét olyan ország bevándorlóinak vízumait függesztenék fel, ahol a lakosság döntő többsége muszlim. 

Az elnök a nap folyamán aláírt egy másik rendeletet is, ami a hadsereg kozmetikázásáról szól. A tervek szerint megújítják a hadsereg flottáját, és eszköztárát is. 

Donald Trump feleségének még a kampány alatt sikerült egy olyan beszédet mondania, amit korábban Obama neje mondott és most is valami hasonló történt. A beiktatási ceremónián Trump egy olyan tortával ünnepelt, ami kísértetiesen hasonlított Obama beiktatási tortájához. A hasonlóságra az Obamának tortát készítő Duff Goldman hívta fel a figyelmet a Twitteren.

Donald Trump meghívta Washingtonba Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, a látogatásra várhatóan február elején kerül sor - közölte a Fehér Ház. Trump vasárnap délután telefonbeszélgetést folytatott az izraeli kormányfővel, s ennek során hívta meg őt az Egyesült Államokba.

Trump kiemelte, milyen fontosnak tartja az Izraellel folytatott katonai, hírszerzési és biztonságpolitikai együttműködést, amely tükrözi a két ország közötti "mély és megbonthatatlan partneri kapcsolatot".

Donald Trump szombaton meglátogatta a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) központját. Az elnök nem vitte magával Mike Pompeot, az általa jelölt CIA-igazgatót, a vizittel csak köszönetet akart mondani a hírszerző közösség tagjainak. 

Nem lesz George W. Bush, aki lényegében úgy eltűnt, mintha tényleg nyugdíjazták volna, de nem lesz Bill Clinton sem, aki folyamatosan ott virított a különböző jelöltek kampánykörútjain.

A hozzá közel álló források szerint Barack Obama az elnöksége végeztével, még mindig csak 55 évesen valahol a kettő között képzeli el a saját szerepét. Obama pénteken nyolc év után költözik ki a Fehér Házból, és a most következő első időszakot az önreflexiónak és memoárja összeállításának szentelné. Viszont ezzel párhuzamosan az elnöksége elején még az egész kongresszusban többséggel bíró, a végére viszont mindent elveszítő Demokrata Párt új vezetői bázisának kiépítésében is segédkezne; és bár a napi politikától távol maradna, az egész országot érintő ügyekben nem fél majd megszólalni – mint mondta, akár egyszerű állampolgárként.

Lesz majd néhány jó kis aláírás hétfőn. És kedden és szerdán és csütörtökön és pénteken. Aztán a következő héten is

– lengette be beiktatása utánra Donald Trump még a múlt szerdán tartott sajtótájékoztatóján. Szerinte első munkanapján jó sok mindent kell elnökként aláírnia, a toll ki se esik majd a kezéből, annyi dolga lesz.

Ugyan Trumpot már pénteken beiktatják az Egyesült Államok 45. elnökének, és be is költözik a Fehér Házba, de a sajtótájékoztatón és azóta a londoni Timesnak adott interjújában is még azt mondta, hogy első teljes értékű munkanapjának a következő hétfőt tartja, mert „így az aláírások nem fognak összecsúszni a beiktatási ünnepségekkel”. A közösségi médiában el is indult a viccelődés, hogy Trump iskolai megnyitóként kezeli a pénteki napot: beiratkozik, de még pihen egy hétvégét az igazi munka előtt.

Csütörtökön viszont már azt mondta, hogy pénteken rögtön a beiktatási beszéde után aláír néhány nagyon fontos dokumentumot, hogy beindítsa a dolgokat. Azt viszont a sajtószóvivője még nem tudta megmondani, hogy melyik elnöki rendeleteket veszik előre péntekre, és mik maradnak majd a terveik közül hétfőre, és a jövő hétre.

Megtartotta utolsó fehér házi sajtótájékoztatóját Barack Obama. A leköszönő elnök valószínűleg most szólalt fel utoljára a nyilvánosság előtt, péntektől már Donald Trumpnak hívják az Amerikai Egyesült Államok elnökét.