Kamala Harris támogatása a 35 évnél fiatalabb szavazók körében 52 százalék, míg Donald Trump támogatása ebben a csoportban 40 százalékos. A verseny még mindig szorosabb ebben a szegmensben, mint 2020-ban, amikor Joe Biden elnök 21 pontos előnnyel vezetett ugyanebben a korcsoportban az exit pollok szerint − derül ki a CNN SSRS által végzett közvélemény-kutatásából.
Az amerikai hírszerző ügynökségek már korábban nyomon követtek egy lehetséges iráni merényletet a nyár elején, a tisztviselők hangsúlyozták, hogy a fenyegetés valószínűleg nem kötődik a júliusi merényletkísérlethez, amelyben Trump megsebesült.
A hónap elején egy másik férfit tartóztatott le a rendőrség, miután egy fegyverrel várakozott Trump floridai golfpályája közelében. A szövetségi kormány merényletkísérlet vádjával fog vádat emelni a férfi ellen, és nincs bizonyíték arra, hogy az összeesküvésnek köze lett volna Iránhoz.
Egy tragédiával kezdődött, a neonácik által az interneten kapott lendületet, és Donald Trump üzenete lett az elnökválasztási vitában.
A cikk tartalma egyes republikánusok részéről nyomást váltott ki, hogy rávegyék Mark Robinsont a visszalépésre. Robinson ezt visszautasította. Egyébként ő a populista, keményvonalas republikánusok sorában a legutóbbi, aki Donald Trump árnyékában emelkedett fel.
Donald Trump volt amerikai elnök, az Egyesült Államok Republikánus Pártjának elnökjelöltje egy vasárnap megjelent interjúban kijelentette, hogy nem gondolja, hogy 2028-ban újra elindulna az elnökválasztáson, ha elveszíti az idei versenyt a Fehér Házért.
A republikánus politikust Sharyl Attkisson Full Measure című televíziós műsorában arról kérdezték, hogy látja-e magát négy év múlva újra indulni az Egyesült Államok elnöki székéért.
Nem, nem hiszem
– válaszolta Trump. „Egyáltalán nem látom ezt” – tette hozzá, de hangsúlyozta, hogy „remélhetőleg sikeresek leszünk”.
A közvélemény-kutatások szerint Kamala Harris demokrata jelölt a legtöbb felmérésben – ugyan fej fej melleti küzdelemben, de – vezet Trump előtt, Joe Biden korábbi lemaradásával szemben. Az elnökválasztási verseny továbbra is szoros a novemberi választás előtt, különösen a kulcsfontosságú csatatérállamokban, amelyekben a győzelem kulcsa rejlik.
A lemondók között volt a kampány legfőbb tanácsadója, Conrad Pogorzelski III, aki évekig Robinson egyik leghűségesebb bizalmasa volt, és aki az egyetlen tanácsadó volt, aki négy évvel ezelőtti alkormányzói jelöltsége során kockázatot vállalt – írja a The Washington Post.
Pogorzelski vasárnap este SMS-ben megerősítette lemondását, és azt mondta, hogy ő és hét másik kampánystábtagja „saját elhatározásából” mondott le.
A Las Vegas-i Strip közelében egy lepukkant kaszinóban Sequoia Kayo az egyetlen működő liftben ülve tölti a napját, és felügyeli a vendégeket, akik a nyerőgépekbe való pénzdobálás után beözönlenek.
A CNN tényellenőrző cikket közölt azokról az ellentmondásokról és hamis állításokról, amiket a republikánus elnökjelölt, Donald Trump mondott az elmúlt egy hónapban. A legnagyobb figyelmet Donald Trumpnak az ohiói Springfieldben élő bevándorlókról tett gyújtó hangú kijelentése kapta, akiket a szeptemberi elnökjelölti vitán alaptalanul vádolt meg azzal, hogy megeszik az emberek kutyáit és macskáit.
De Trump közelmúltbeli, kevésbé kiemelt nyilvános szereplései, például gyűlései és interjúi is teljesen kitalált mesékkel szolgáltak – olvasható a cikkben.
Lentebb látható lesz 11 további példa csak az elmúlt hónapból.
A CNN megjegyzi, hogy egy múlt heti Las Vegas-i nagygyűlésen Trump azt állította, hogy demokrata ellenfele, Kamala Harris alelnök arról beszél, hogy az amerikaiakat katonai szolgálatra kényszerítené: „Ő már a sorozás visszaállításáról beszél. Vissza akarja hozni a behívót, és be akarja hívni a gyermekeiket, és be akarja őket vonni egy olyan háborúba, amelynek soha nem lett volna szabad megtörténnie”.
A CNN ezt korábban cáfolta, mivel Kamala Harris soha nem beszélt a sorozás visszaállításáról.
Donald Trump szeptember elején a Fox News egyik pennsylvaniai rendezvényén azt állította, hogy Harrisnél „jegyzetek voltak”, amelyek segítették őt a CNN-nek augusztus végén adott televíziós interjújában. Még egy imitációt is előadott, amelyben azt ábrázolta, hogy Harris állítólag ezeket a jegyzeteket nézi. Valójában Harrisnél nem voltak jegyzetek, a CNN erről szóló tényellenőrző cikke ide kattintva érhető el.
Egy konzervatív csoport augusztus végi rendezvényén Trump azt állította, hogy az iskolák a szülők tudta nélkül küldik a gyerekeket nemi hovatartozásukat megváltoztató műtétekre. Azt mondta: „A transzneműség hihetetlen dolog. Gondoljatok bele! Az ember gyereke elmegy az iskolába, és néhány nap múlva megműtik. Az iskola dönti el, mi fog történni a gyermekeddel”.
A korai szavazás az állam kijelölt hivatalos helyiségeiben lehetséges, külön engedély nélkül. További szövetségi államokban, így Arkansas, Idaho, Minnesota, Dél-Dakora, Nyugat-Virginia és Wyoming államokban már lehetőség van a levélszavazásra, a szavazólapokat több helyen személyesen is leadhatják a szavazók.
Szeptember végéig az Egyesült Államok 26 államában, valamint a különálló közigazgatási területnek számító fővárosban, Washingtonban is megnyílik a lehetőség a választásokon való részvételre személyes, vagy levélszavazat formájában.
Az MTI tájékoztatása szerint 2020-ban az elnök- és kongresszusi szavazáson a választók több mint kétharmada (69 százalék) szavazott a választás kiírt napja előtt, amit a koronavírus-járvány idején a hatóságok is ösztönöztek, hogy ezzel is csökkenjen a személyes érintkezés.
A választás szabályai az Egyesült Államokban államról-államra változnak, a legtöbb helyen egymás mellett létezik a választás napja előtt is a személyes szavazás intézménye, valamint a levélszavazás intézménye is nyitva áll, és egy állam kivételével külön indoklást sem igényel az előzetes voksolás, illetve levélszavazás. Mintegy 9 államban, így Kaliforniában a választási szervezet automatikusan kiküldi a levélszavazati csomagokat a regisztrált választóknak.
A hatóságok közötti kommunikációs hiányosságokat állapított meg az amerikai Secret Service belső vizsgálata a Donald Trump elleni első merénylet idején, ami lassította a beavatkozást – írja az MTI.
Ronald Rowe, a Secret Service megbízott igazgatója a vizsgálat megállapításairól tartott tájékoztatóján elismerte, hogy a szervezet követte el a hibát, részben a helyi hatóságok tájékoztatását illetően. Elmondta, hogy július 13-án a Pennsylvania állambeli Butler városban tartott választási gyűlés idején túlságosan nagy mértékben támaszkodtak a mobiltelefon alapú kommunikációra is, ami tovább lassította az információáramlást. A rendezvény hatékony biztosítására a Secret Sercice nem létesített közös műveleti szobát a területi rendvédelmi szervek képviselőivel.
A hatóság részletes, másodpercekre lebontott időrendet is közölt a lövések eldördülését és a támadó, Thomas Matthew Crooks ártalmatlanítását megelőző kevesebb mint 2 percről. Ebből kiderül, hogy a helyi rendőrség emberei saját rádióhálózatukon keresztül folytatott üzenetváltás nyomán mintegy fél perccel azelőtt megtalálták a merénylőt az épület tetején, hogy tüzet nyitott, amit nem tudtak megakadályozni. Eközben a biztosításért felelős titkosszolgálati egység külön rádión értesítette a mesterlövészeket a lehetséges veszélyhelyzetről.
Oprah Winfrey az „Egyesüljünk Amerikáért” elnevezésű esemény házigazdája volt a Win with Black Women nevű aktivistacsoporttal, amelynek célja a szavazásra való regisztráció népszerűsítése és Harris támogatása volt olyan államokban, mint Pennsylvania, Georgia és Michigan, amelyekben a november 5-i választás el fog dőlni − írja a Reuters.
A Philadelphia Inquirer és a Siena College által végzett felmérést a The New York Times közölte, az elemzők és a választók is arra jutottak, hogy Bár a két elnökjelölt jelenlegi támogatottsága 47-47 százalékkal holtversenyt mutat, de mégis az egyikük szereplése meggyőzőbb volt.
A közvélemény-kutatásban résztvevők 67 százaléka találta a vitán jobbnak Harrist, míg Trump szerepléséről csak 40 százalék vélekedett így. Az afroamerikai választópolgárok 87 százaléka a demokrata politikusért rajongott, de a kutatásból az is kiderült, hogy ez a rá voksolók arányát jóval meghaladja – összegezte a hvg.hu.
Pennsylvania, ahol a nyilvános vitát rendezték, az egyik olyan állam, ahol kiélezett lehet a verseny, a felmérés szerint itt mindössze a szavazók 4 százaléka ítélte kiemelkedőbbnek Donald Trump teljesítményét. A pártnélküliek 65 százaléka Kamala Harrist tartotta meggyőzőbbnek, 30 százalékuk Trumpot. Ugyanakkor a válaszadók negyede szerint a demokraták elnökjelöltje kitér a konkrét válaszok elől.
Az előző hétvégén még többnyire Kamala Harris fölényét hozták ki a felméréseken. Erről ebben a cikkben írtunk korábban.
Joe Biden amerikai elnök és Kamala Harris alelnök, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje is felhívta Donald Trump volt elnököt az újabb merényletkísérletet követően – közölte kedden a Fehér Ház. A tájékoztatás szerint Harris a rövid beszélgetés során azt mondta, hogy hálás, amiért a republikánus párti elnökjelölt biztonságban van a vasárnapi merényletkísérlet után. Biden hasonló szellemben beszélt – tette hozzá az amerikai elnök hivatala.
A Fehér Ház veszélyesnek nevezte JD Vance republikánus párti alelnökjelölt kijelentéseit. Vance egy hétfői rendezvényen Atlantában arról beszélt, hogy a demokraták túl messzire mentek, amikor Trump lehetséges újraválasztását veszélyesnek nevezték a demokráciára nézve, majd megjegyezte, hogy senki nem próbált a demokraták elnökjelöltjének életére törni.
Amikor az ember ilyen kijelentéseket tesz, akkor az lehetőséget teremt arra, hogy azt mások meghallják és esetleg nagyon komolyan vegyék, így veszélyes az ilyen retorika
– fogalmazott Karinne Jean-Pierre, az elnöki hivatal szóvivője az MTI szerint.
Mint írtuk, a Donald Trump elleni júliusi merényletkísérlet után ismét támadást terveztek a Republikánus Párt elnökjelöltje ellen. Az akcióval gyanúsított Ryan Wesley Routh vasárnap közel 12 órán át táborozott egy floridai golfpálya előtt élelemmel és egy puskával, lesben állva a volt elnökre, mielőtt a titkosszolgálat egyik ügynöke meghiúsította a lehetséges támadást, és tüzet nyitott.
A férfi politikai hozzáállása a merényletet megelőzően többször is változott, 2016-ban a republikánus jelöltre szavazott. Ezenkívül illegálisan tartotta fegyverét, és az orosz–ukrán háborúhoz is toborzott embereket.
„Kamala Harrisre és Tim Walzra szavazunk, mert az abortusz jogáért és a fogamzásgátlási lehetőségekért, valamint a környezetvédelemért és a demokráciáért küzdenek” – jelentette ki Eilish a fivérével, Finneasszal közösen felvett videón, amelyet az X-en és az Instagramon osztottak meg.
„Úgy voksoljatok, mintha az életetek múlna rajta, mert pontosan erről van szó” – hangoztatta az amerikai énekesnő, akinek testvérével közösen több mint 130 millió követője van a közösségi oldalakon.
Harris kihívója a november 5-én esedékes amerikai elnökválasztáson a republikánus párti Donald Trump volt elnök.
Eilish a választás előtt pontosan hét héttel tette közzé felhívását, amelyet az Egyesült Államokban választási regisztrációs napnak neveznek. Ez a nap hivatott emlékeztetni az amerikai választókat, hogy ellenőrizzék, szerepelnek-e a választói névjegyzékben, és szükség esetén regisztrálják magukat.
A férfi ellen egyelőre kétrendbeli lőfegyverrel való visszaélés miatt emeltek vádat, bár további vádemelések is várhatók az ügyben.
Korábban elítélt bűnözőként ugyanis Routh nem tarthatott volna fegyvert,
másrészt fegyverén felismerhetetlenné tették a sorozatszámot, ami miatt a hatóságok vizsgálati őrizetben tarthatják az amerikai igazságügyi minisztérium beszámolója szerint (hogy mi miatt ítélték el korábban a gyanúsítottat, arról itt írtunk bővebben).
Mint az MTI emlékeztetett, vasárnap a Donald Trumpot védő titkosszolgálat, a Secret Service ügynöke lövéseket adott le annak a West Palm Beach-i golfpályának a közelében, ahol a volt elnök, jelenlegi republikánus elnökjelölt tartózkodott, miután a közelben egy bozótos területen egy fegyveres férfit észleltek.
Mint korábban írtuk, vasárnap este lövéseket adtak le Donald Trump republikánus elnökjelölt közelében. A történteket először ebben a cikkben foglaltuk össze.
Azóta pedig az is kiderült, hogy kit vettek őrizetbe gyanúsítottként az amerikai hatóságok. A merénylőről nyilvánosságra hozták, hogy Ukrajna elkötelezett támogatója, a közösségi médiában pedig több olyan bejegyzést is közzétett, mely szerint kész harcba menni és meghalni Ukrajnáért.
Azóta Orbán Viktor is hozzászólt az ügyhöz. A miniszterelnök az X-en tett közzé egy posztot, amelyben arról írt, hogy szerinte az elnökjelölt továbbra sincs biztonságban.
Donald Trump republikánus amerikai elnökjelölt vasárnap virtuális támadást intézett Taylor Swift ellen – miközben Trump ellen a valóságban kíséreltek meg újabb támadást –, kijelentve, hogy „gyűlöli” őt, alig néhány nappal azután, hogy a popsztár elárulta, a demokratákat támogatja a 2024-es amerikai elnökválasztáson novemberben. A Reuters cikke szerint Trump a Truth Social közösségi médiafiókon közzétett, csupa nagybetűs bejegyzésében azt írta:
UTÁLOM TAYLOR SWIFTET!
Közvetlenül a múlt heti Trump–Harris-vita után Swift arról tájékoztatta 284 millió Instagram-követőjét, hogy Harrisre, a jelenleg az Egyesült Államok alelnökére tervez szavazni, „mert ő azokért a jogokért és ügyekért harcol, amelyeknek szerintem szüksége van egy harcosra, aki kiáll értük”.
Trump, akinek 7,71 millió követője van a Truth Socialon, kezdetben azzal utasította el Swift Harris-támogatását, hogy „sosem volt Swift-rajongó”. Azóta azonban, mivel a közvélemény-kutatások szerint Harris jelentős előnyre tett szert Trumppal szemben, a volt elnök felerősítette retorikáját a történelem egyik legsikeresebb énekesével szemben.
Pénteken Kamala Harris az ABC-nek beszélt terveiről megválasztása esetén. Az egyik fontos kérdés az volt, hogyan csökkentené az árakat, ugyanis az infláció történelmi csúcsot ért el, de a munkanélküliség mélyponton van − írta meg a BBC.
Kamala Harris elmondta: a kisvállalkozóknak biztosítana 50 ezer dolláros adókedvezményt, mellyel beindíthatnák vállalkozásukat, ezenkívül 25 ezer dollár előleget adna az első otthonukat megvenni készülő vásárlóknak.
Szeptember 10-én tartották az első – és lehet, hogy az utolsó – elnökjelölti vitát Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt között, amit a vita után közzétett közvélemény-kutatás szerint Harris magabiztosan megnyert az egyébként vita során többször is kizökkenő Trumppal szemben. Trump egy 9/11-es megemlékezésen röviden beszélt arról, lesz-e második vita, amit Harris csapata egyébként nagyon szeretne. Nem sokkal később azonban Trump már azt írta: nem ül le többé Harrisszel, amivel a jelek szerint pont került az ügyre.
Szeptember 10-én, kedden este kilenc órakor (magyar idő szerint szerint szerda hajnali háromkor) találkozott először személyesen Donald Trump és Kamala Harris elnökjelölt, hogy az ABC News által moderált vitán ütköztessék érveiket – a vitát egyébként Harris nyerte, aki gyakran kizökkentette Trumpot.
A vitát követően Harris csapata azonnal közleményt adott ki, amiben egy második, októberben rendezett vita mellett érveltek. Közleményüket azzal zárták:
Harris alelnök készen áll a második vitára. És Donald Trump?
A vita másnapján Harris és Trump ismét találkozott, hogy közösen emlékezzenek meg a 9/11-es terrortámadás 23. évfordulóján New York Cityben, ahol kezet is fogtak. Ezután a két elnökjelölt külön-külön az elnökválasztáson kritikus csatatérkörzetnek számító Pennsylvania államban található Shankesville-be utazott, hogy meglátogassák a helyi önkéntes tűzoltóságot, amelynek a közelében zuhant le a terrortámadás során az egyik eltérített gép.
Trump, miután szót váltott a tűzoltókkal és fotózkodott a helyiekkel, röviden az újságíróknak is megállt, mielőtt elhagyta volna a tűzoltóságot. Egy riporter arról kérdezte a republikánus elnökjelöltet, lesz-e újabb elnökjelölti vita közte és Harris között.
Tudja, amikor egy harcosnak rossz meccse van, kiütik vagy elveszíti a meccset, az első dolog, amit akar, az a visszavágó
– mondta az egykori elnök utalva arra, hogy Harris szeretne egy második vitát, majd ezután tévesen azt állította: „Megnyertük a vitát minden egyes közvélemény-kutatás szerint.”
Lesz-e visszavágó? Nem tudom. Gondolkodunk még rajta
– zárta rövid nyilatkozatát az egykori elnök.
Az amerikai szövetségi kormány drasztikusan megnöveli a Capitolium védelmét, hogy a törvényhozók anélkül megszámolhassák az államok választási szavazatait, hogy megismétlődne a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadás – közölte a Secret Service szerdán a The Washington Posthoz eljuttatott közleményében.
A belbiztonsági minisztérium a következő – 2025. január 6-ra tervezett – választási szavazatszámlálást nemzeti különleges biztonsági eseménynek nyilvánította, így a választások utáni összejövetel ugyanolyan szintű biztonságot kap, mint az elnöki beiktatások és politikai kongresszusok – erősítette meg a Secret Service.
„A nemzeti különleges biztonsági események a legnagyobb nemzeti jelentőségű események” – mondta Eric Ranaghan, az amerikai titkosszolgálat különleges ügynöke.
Az Egyesült Államok titkosszolgálata szövetségi, állami és helyi partnereinkkel együttműködve elkötelezett egy átfogó és integrált biztonsági terv kidolgozása és végrehajtása mellett, hogy biztosítsa az esemény és résztvevőinek biztonságát
– tette hozzá.
A nézők szerint egyértelmű volt, hogy a vitát a demokrata Kamala Harris nyerte – ráadásul az erről szóló közvélemény-kutatás szerint igen magabiztosan. Harrisnek gyakran sikerült csapdába csalnia Donald Trumpot, aki sokszor a feltett kérdés helyett a Harris által bedobott gumicsontokra szentelt drága másodperceket, vagy egyszerűen szóbeszédeket terjesztett. A republikánusok között van olyan, aki szerint ezt Trump elvesztette, de legtöbbjük szerint a vita moderálói nem voltak semlegesek. A demokraták eközben örülnek az eredménynek, Harris már a második vitát várja – már ha lesz.
Szeptember 10-én, kedden tartották az eddigi egyetlen – és talán utolsó – vitát Kamala Harris demokrata és Donald Trump republikánus elnökjelölt között.
A vitán – amelyet itt foglaltunk össze – mindkét jelöltnek voltak erősebb és rosszabb pillanatai, viszont a CNN és SSRS által készített közvélemény-kutatás szerint
a nézők 63 százaléka Harrist, 37 százaléka pedig Trumpot hozta ki győztesnek.
A kutatás eredményét publikáló cikkben megjegyezték, hogy a vita előtt készített kutatás szerint a választók 50:50 arányban megosztottak voltak, melyik jelölt győzedelmeskedhet a vitán, ugyanakkor az azt nézők szerint Harris egyértelműen megnyerte.
A lap megjegyzi, a kutatásban 605 regisztrált szavazó vett részt, ami kizárólag a vita nézőire reprezentatív. A kutatás hibahatára 5,3 százalékpont, ennek ellenére ez így is egyértelműen Harris-győzelem.
A júniusi, még Joe Bidennel rendezett vita után egyébként hasonló arány volt, csak akkor a republikánus elnökjelölt felé billent a mérleg – Trumpot akkor a nézők 67 százaléka hozta ki győztesnek, míg Bident mindössze 33 százalékuk.
Taylor Swift énekes-dalszerző az Instagramon posztolt Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök vitáját követően. Swift elárulta, hogy végignézte a vitát, és arra biztatta követőit, hogy kutassák fel „a számukra legfontosabb témákat”. Kitért arra is, hogy az AI (mesterséges intelligencia) által generált képeken hamisan támogatta Trumpot.
„Ez felszínre hozta a mesterséges intelligenciával kapcsolatos félelmeimet és a félretájékoztatás veszélyeit. Arra a következtetésre jutottam, hogy választóként nagyon átláthatónak kell lennem a terveimmel kapcsolatban ezen a választáson. A félretájékoztatás ellen a legegyszerűbben az igazsággal lehet felvenni a harcot” – írta.
A helyi idő szerint kedden este 9 órakor kezdődött vita elején Kamala Harris alelnök odalépett Donald Trumphoz, kezet nyújtott, és bemutatkozott a volt elnöknek. A két jelölt ezután kezet fogott egymással – a Joe Biden jelöltségét megpecsételő vita előtt ez a gesztus elmaradt.
Karrierjük legfontosabb vitájára készült fel mindkét amerikai elnökjelölt, a republikánus Donald Trump és a demokrata Kamala Harris, mivel a két jelölt jelenleg fej fej mellett halad a közvélemény-kutatásokban, miközben nagyon sok amerikai nem döntötte még el, hogy kire is szavazzon. Kihívóként Trump jobb helyzetből indul, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy könnyű estéje lesz az egykori elnöknek, hiszen Bidenhez képest jóval élesebb vitapartnerrel kerül szembe Kamala Harris személyében. Mik lesznek a jelöltek stratégiái, miről esik szó a vitán, és mi kell ahhoz, hogy az adott jelölt győzzön? Utánajártunk.
Szeptember 10-én, kedden este 9 órakor (magyar idő szerint szerdán hajnali háromkor) rendezik az első elnökjelölti vitát Donald Trump republikánus és Kamala Harris demokrata elnökjelölt között, ami könnyen lehet, hogy az utolsó is lesz, hiszen a két jelölt stábja fixen eddig csak ebben az egy időpontban egyezett meg.
Ráadásul ezt a vitát is nehezen sikerült tető alá hozni, mivel egyrészt Donald Trump sokáig nem adott biztos választ, hogy ő vitába akar-e szállni Harrisszel, míg Harris csapata azt szerette volna elérni, hogy a Trump és a korábbi demokrata elnökjelölt, Joe Biden között megállapodott szabályokat tárgyalják újra – végül ez Harris stábjának nem sikerült, így a két jelölt nem fog tudni egymás szavába vágni, mivel amikor egyikük beszél, a másikuk mikrofonja ki lesz kapcsolva.
Ugyan az elnökjelölti viták gyakran nem számítanak az elnökválasztás végeredményét illetően,
de amikor a két jelölt fej fej mellett áll és a szavazók közel 15 százaléka még nem tudja, kire szavazzon, akkor igenis nagy téttel bír az esemény.
Ráadásul Joe Biden lecserélésével a demokraták, valamint szavazóik hiába lettek lelkesek és álltak be Kamala Harris mögé, számára a vita két másik okból is nagyobb téttel bír, mint Trumpnak: míg a választók már 2016 óta tudják, kicsoda Trump és mit várnak tőle, addig sok választó szemében Harrisről ez nem mondható el.
Így Harris egyrészt a demokrata jelölőgyűlésen mondott beszéde és a CNN-nek adott interjúja után harmadjára tudja főműsoridőben bemutatni magát és szakpolitikai terveit az amerikaiaknak, másrészt bizonyíthatja, hogy tud-e elnöki módon szólni állampolgáraihoz.
A nagy tét ellenére a két jelölt számára mások az elvárások, és végül is más a tétje a szerda hajnali vitának.
Az egész világot megdöbbentette, hogy Donald Trump volt amerikai elnököt júliusban merényletkísérlet érte. A történtek azóta is sok kérdést vetnek fel, többek között azt is, hogy miért nem lépett előbb a biztonsági szolgálat.
A kérdés jogosnak érezhető, tekintve, hogy több szenátor arról számolt be az eset után, hogy már egy órával a merényletkísérlet előtt lefényképezték és gyanús személyként jelentették Thomas Matthew Crookst, aki az egykori amerikai elnök életére tört, és lövöldözésével egy ember halálát okozta, valamint többeket megsebesített.
A titkosszolgálat szóvivője, Anthony Guglielmi azonban azzal védekezett, hogy az elkövetőt soha nem azonosították fenyegetésként, csupán gyanús személyként. Úgy tűnik, a magyarázatot nem fogadja el Melania Trump volt amerikai first lady, aki egy harminc másodperces videóval jelentkezett közösségi oldalán.
Donald Trump republikánus elnökjelölt jogi csapatának sikerült elérnie az egyik legnagyobb győzelmet a korábbi elnök ellen indított négy büntetőjogi eljárással kapcsolatban: azok közül három csak a választás, de leginkább 2025-ben kezdődhetnek majd el, míg a Stormy Daniels hallgatási pénzével összefüggő üzleti adatok hamisításával kapcsolatban csak a választás után határozza meg a büntetést a manhattani bíróság. Amennyiben Trump novemberben nyer az elnökválasztáson, akkor teljesen megúszhatja az igazságszolgáltatást, ugyanakkor a szándékos időhúzás visszaüthet, amennyiben alulmarad Kamala Harrisszel szemben.
Amilyen nehéz évnek számított Donald Trumpnak 2023, addig 2024 eddig szerencsés volt a korábbi elnöknek – már ha az elnökválasztási kampány helyett kizárólag az egykori elnök jogi eljárásait nézzük.
Tavaly ugyanis az a példa nélküli esemény történt az Egyesült Államokban, hogy egy korábbi elnök ellen vádat emeltek, ráadásul négyszer is.
Két esetben – a január 6-i események, valamint a titkos iratok birtoklása miatt – szövetségi, két esetben pedig állami szinten indultak ellene eljárások. Utóbbi kettő közül az egyiket Georgiában indították, amiért a vád szerint Trump a 2020-as elnökválasztás eredményét megpróbálhatta megváltoztatni, míg Manhattanben többek között üzleti adatok meghamisítása, valamint a Stormy Danielsnek fizetett hallgatási pénz miatt indult eljárás – ezzel kapcsolatban egyébként mind a 34 vádpontban bűnösnek találták, azonban a bíróság csak a választás után, novemberben dönt a büntetéséről.
Ezzel pedig kijelenthető, hogy Trump stratégiája bejött, hiszen a korábbi elnök jogi csapatának a célja az volt, hogy a tárgyalások, valamint a lehetséges büntetések meghatározása csak az elnökválasztás után történjenek meg.
Így Trump sorsáról végső soron nem a bírók és az esküdtszék, hanem a választók döntenek.
Hiszen ha elnökké választják, valószínűtlen, hogy a két szövetségi eljárást továbbvinné a majd általa kiválasztott igazságügyi miniszter – jelenleg az egyetlen veszélyt a manhattani ügy jelenti, ahol ítélethirdetésre vár.
Ez pedig nagy változás ahhoz képest, hogy tavaly nyáron még úgy tűnt, csak idő kérdése, míg Trump jogi ügyei el nem sodorják, és az előválasztáson alulmaradna kihívóival szemben, a párt és szavazói pedig teljesen elhatárolódnának tőle. Ehelyett Trump a párton belül erősebb, mint valaha, amit eleve saját arcképére formált az elmúlt egy évben.
„Azt látjuk, hogy az oroszok amerikai állampolgárokra támaszkodnak, hogy olyan narratívákat vezethessenek be, népszerűsítsenek és tegyenek hitelesebbé, amelyek saját érdekeiket szolgálják” − mondta egy magas rangú hírszerzési tisztviselő egy pénteki tájékoztatón a Reuters hírügynökség beszámolója szerint. „Jellemzően azzal számolnak, hogy az amerikaiak nagyobb valószínűséggel elfogadják más amerikaiak nézeteit.”
Az amerikai biztonsági ügynökségek széles körben úgy tekintenek erre a megközelítésre, mint Oroszország egyik preferált taktikájára, hogy pszichológiai műveleteiket hitelesebbnek tüntessék fel. Általánosságban elmondható, hogy ezek a missziók jellemzően az amerikaiak feldühítésére, a társadalmi megosztottság kiélezésére és egyes pártpolitikai beszédtémák hangsúlyozására irányulnak, miközben megkérdőjelezik az amerikai kormány hatékonyságát és szerepét a globális biztonság megteremtésében − mondják a szakértők.
Liz Cheney az ABC Newsnak adott interjújában elmondta, hogy még soha nem szavazott demokratára, de most Kamala Harrisre fog voksolni, mert szerinte Donald Trump újraválasztása „helyrehozhatatlan katasztrófát” eredményezne az ország számára – írja a The New York Times.
Azzal vádolta a volt elnököt támogató republikánusokat − köztük Nikki Haley-t, aki a republikánus előválasztásokon ellenezte Trump indítását, de most támogatja őt −, hogy a párthűség miatt elárulják mind az alkotmányt, mind konzervatív elveiket.
Cheney apja, Dick Cheney George W. Bush volt alelnöke pénteken szintén Harrist támogatta. Erősen bírálta Trump elnökjelöltjét, J. D. Vance ohiói szenátort, szembeállítva őt Mike Pence volt alelnökkel, aki nem volt hajlandó csatlakozni Trump 2020-as választások megdöntésére irányuló erőfeszítéseihez.
Vance konkrétan azt mondta, hogy Donald Trump parancsait és utasításait az alkotmány elé helyezné, és nehéz elképzelni sokkal nagyobb veszélyt, mint egy olyan elnököt és alelnököt, aki az alkotmány fölé helyezi magát
− fogalmazott.
J. D. Vance korábban arról beszélt, hogy ha ő lett volna az alelnök 2021. január 6-án, akkor azt mondta volna a Trump által elvesztett billegő államoknak, hogy küldjenek több elektori listát a kongresszusnak, és hagyják, hogy az akkor komoly republikánus többséggel bíró kongresszus döntse el, melyiket fogadja el.
Cheney elmondta, döntése, hogy Harrist támogatja, elsősorban a demokratikus elvek iránti aggodalmán alapult, mondván: „Donald Trump kihívást és fenyegetést jelent a köztársaságra nézve.” Azzal is érvelt, hogy Trump politikája, beleértve a vámok és az izolacionista külpolitika támogatását, ellentétes a konzervativizmussal.
Különösen kemény szavakkal illette Nikki Haley-t, aki idén Trump ellen indult a republikánus előválasztáson, és Cheney-hez hasonlóan kritizálta jellemét, politikáját és tetteit, de azóta elkötelezte magát amellett, hogy mindent megtesz a volt elnök megválasztása érdekében.
Semmilyen elvi alapon nem tudom megérteni az álláspontját. Amiket mondott, amikor az előválasztáson indult, azok a dolgok még mindig igazak
− mondta Cheney.
A korábbi republikánus elnök, George W. Bush nem tervezi, hogy támogatni fogja a választásokat, vagy hangot ad annak, hogy ő és felesége hogyan fognak szavazni a novemberi elnökválasztáson – írja a Reuters.
Egy magát megnevezni nem kívánó szóvivő szerint a volt elnök már sok évvel ezelőtt visszavonult az elnöki politikától.
A bejelentés egy nappal azután történt, hogy Bush korábbi alelnöke, Dick Cheney bejelentette, hogy átlépi a pártvonalakat, és a demokrata elnökjelölt Kamala Harrisre szavaz a republikánus Donald Trump volt elnökkel szemben.
Dick Cheney, aki 2001 és 2009 között Bush alatt alelnökként szolgált, pénteken azt mondta, hogy „nemzetünk 248 éves történelme során soha nem volt még olyan személy, aki nagyobb veszélyt jelentett volna köztársaságunkra, mint Donald Trump”.
Kamala Harris szombaton azt mondta, hogy Dick Cheney és lánya, Liz volt amerikai képviselő támogatása „bátor” dolog volt, mert az országot a politikai párt elé helyezte. Mike Pence, aki négy évig Trump alelnökeként szolgált, azt mondta, hogy nem támogatja egykori főnökét, de Harrist sem támogatta.
Donald Trump volt elnök és Kamala Harris alelnök szoros versenyben lépnek a kampány célegyenesébe, így a keddi vitájuknak rendkívül komoly tétje lehet – írja a The New York Times.
A The New York Times és a Siena College által a biztos szavazók körében végzett országos felmérés szerint Trump (48 százalék) egyetlen százalékkal vezet Harris (47 százalék) előtt, ami a felmérés három százalékpontos hibahatárán belül van, és nagyjából változatlan a Times/Siena július végi felméréséhez képest.
A lap szerint lehet, hogy Donald Trumpnak nehéz hónapja volt Joe Biden visszalépése után, Kamala Harris pedig képes volt felrázni a demokratákat, azonban a felmérés azt sugallja, hogy ez a támogatottságán egyáltalán nem látszik.
Az országos eredmények összhangban vannak az elnökválasztást eldöntő hét csatatérállamban végzett felmérésekkel, ahol Harris és Trump holtversenyben van.
A The New York Times szerint úgy tűnik, hogy mindkét jelölt nagy esélyekkel fut neki az amerikai elnökválasztásnak, amelyet trump és harris is behúzhat végül.
Alig több mint nyolc hét van hátra a modern amerikai történelem legrövidebb elnökválasztási kampányából, a jelölteknek pedig már alig van lehetősége arra, hogy meggyőzze a választókat, azonban Trump megítélése úgy tűnik, hogy már nagyrészt rögzül. A lap szerint Harris sokak számára még ismeretlen, így ő még szerezhet magának támogatókat. A felmérés szerint a biztos szavazók 28 százaléka mondta azt, hogy úgy érzi, többet kell tudnia Harrisről, míg csak 9 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kell tudnia Trumpról.
A The New York Times arra is felhívta a figyelmet, hogy a demokraták számára van egy figyelmeztető jel: a biztos szavazók 47 százaléka túl liberálisnak tartja Harrist, míg Trumpot csak a 32 százalékuk tartja túl konzervatívnak.