Index Vakbarát Hírportál

Donald Trump republikánus elnökjelölt állítólag többször is „r*bancnak” nevezte ellenfelét, Kamala Harris alelnököt – jelentette a The New York Times két olyan emberre hivatkozva, akik különböző alkalmakkor hallották a megjegyzést. Steven Cheung, Trump szóvivője tagadta a megjegyzéseket, mondván, „Trump elnök nem ilyen kifejezéseket használt Kamala jellemzésére, és a kampány sem így jellemezné őt” – foglalta össze a Vanity Fair. 

Már 2016-ban sem riadt vissza ettől a kifejezéstől, amikor Hillary Clinton ellen indult – elég ha csak a „Trump that b*tch” pólókra emlékszünk (szabad fordításban: aduval üsd a r*bancot – a szerk.), amelyek megtöltötték akkoriban a gyűléseit. A kifejezés lökhárító-matricákat, udvari táblákat és csípős szószos üvegeket is díszített azokban az időkben.

Kamala Harris elnökválasztási kampánya azt közölte, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) a múlt hónapban értesítette őket arról, hogy „külföldi szereplők befolyásolási műveletének célpontjaivá váltak” – fogalmazott ezzel kapcsolatban kedden a Reuters szerint egy kampánytisztviselő, majd kiemelte:

Erős kiberbiztonsági intézkedésekkel rendelkezünk, és nincs tudomásunk arról, hogy ezek a lépések megsértették volna a rendszereinket.

Az FBI nem reagált azonnal a megkeresésre, hétfőn annyit közöltek, hogy vizsgálatot folytatnak, miután a republikánus Donald Trump elnökválasztási kampánya azt közölte, hekkertámadások történtek ellenük.

A Trump-kampány Iránt hibáztatta, és rámutatott a Microsoft pénteki jelentésére, amely szerint iráni kormányhoz kötődő hekkerek júniusban megpróbáltak betörni az amerikai elnökválasztási kampány egyik „magas rangú tisztviselőjének” fiókjába.

Az iráni kormány tagadta, hogy feltörték volna a Trump-kampányt. Ahogy azt korábban megírtuk, a Trump-adminisztráció nem szolgáltatott konkrét bizonyítékot Irán érintettségére, de az állítás nem sokkal azután hangzott el, hogy a Microsoft kiadott egy jelentést, amelyben részletezte: külföldi ügynökök megpróbáltak beavatkozni a 2024-es amerikai választásokba.

Az FBI vizsgálja azokat az állításokat, amelyek szerint Donald Trump elnökválasztási kampányának érzékeny dokumentumait lopták el egy kibertámadásban, valamint azt is, hogy megpróbáltak hozzáférést szerezni Kamala Harris alelnök kampányához, néhány nappal azután, hogy a Trump-kampány bejelentette: Irán törte fel a szervereket. Az FBI rövid közleményt adott ki a Trump-üggyel kapcsolatban, amelyben megerősítik, hogy nyomoznak az ügyben – írta meg az AP.

A Trump-adminisztráció nem szolgáltatott konkrét bizonyítékot Irán érintettségére, de az állítás nem sokkal azután hangzott el, hogy a Microsoft kiadott egy jelentést, amelyben részletezte: külföldi ügynökök megpróbáltak beavatkozni a 2024-es amerikai választásokba. A jelentés idézett egy esetet, amely szerint júniusban egy iráni katonai hírszerző egység „spear phishing e-mailt küldött egy elnökválasztási kampány magas rangú tisztviselőjének egy korábbi vezető tanácsadó kompromittált e-mail fiókjáról”.

Két, az ügyet ismerő személy szerint a Biden–Harris-kampány is célpontja volt a feltételezett iráni kibernetikai behatolásnak, amely után az FBI nyomoz. Az emberek névtelenséget kérve beszéltek, mert nem voltak felhatalmazva arra, hogy a nyomozás részleteiről információkkal szolgáljanak.

A Politico szombaton jelentette, hogy július 22-én kezdtek e-mailek érkezni egy névtelen fiókból. A forrás – egy AOL-e-mail-fiók, amelyet csak „Robert”-ként azonosítottak – továbbított egy anyagot, ami egy kutatási dossziénak tűnt, amelyet a kampány nyilvánvalóan a republikánus alelnökjelöltről, J. D. Vance ohiói szenátorról készített. A dokumentum február 23-i keltezésű volt, csaknem öt hónappal azelőtti, hogy Trump Vance-t választotta jelöltjének.

Ezeket a dokumentumokat illegálisan szerezték meg, és az volt a céljuk, hogy beavatkozzanak a 2024-es választásokba, és káoszt szítsanak az egész folyamatban

– mondta Steven Cheung, a Trump-kampány szóvivője.

A Biden–Harris-kampány legalább három munkatársát vették célba adathalász e-mailekkel, de a nyomozók nem tártak fel bizonyítékot arra nézve, hogy a kísérlet sikeres lett volna – mondta az egyik név nélkül nyilatkozó forrás. A kísérletek még azelőtt történtek, hogy Joe Biden elnök kiszállt a versenyből.

Donald Trump látszólag egy kampányhirdetéssel tért vissza az X-hez (korábbi nevén a Twitterhez) – írja a The Independent.

A videót kezdetben úgy tették közzé, hogy a volt elnök profiljának látogatói elől elrejtették, és csak a felhasználók hírfolyamán tették láthatóvá. Trump egykor a Twitter talán legismertebb és legvitatottabb felhasználójaként volt ismert. Elnöksége alatt az oldalt a kormányával és az Egyesült Államokkal kapcsolatos bejelentésekre használta.

2021 januárjában, az amerikai Capitoliumban történt zavargások miatt Trumpot kitiltották az oldalról. A Twitter akkor azt mondta, hogy „véglegesen” felfüggeszti a fiókját a további erőszakos cselekmények veszélye miatt, összhangban más platformok, például a Facebook döntéseivel. Nem sokkal azután, hogy Elon Musk átvette a Twitter irányítását, 2022 végén Donald Trump fiókját visszaállították. Az azóta eltelt időben azonban Trump saját Truth Social platformját használta, és azóta csak egy posztot tett közzé.

Az MTI híradása szerint Donald Trump kifejtette, hogy Kamala Harrisnek alelnökként, a kormányzat egyik vezetőjeként már most lehetősége lenne arra, hogy intézkedjen az adómentességről, és felhívta a figyelmet arra, hogy a Biden-adminisztráció szövetségi adóhatósága 2023. február 6-án mutatta be a szolgáltatóiparban dolgozók borravalójának bejelentésére vonatkozó új programot, amely az adóalap megállapítására szolgál.

A korábbi elnök úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi alelnök vele megegyező tartalmú választási ígérete annak bizonyítéka, hogy a demokrata jelöltnek nincs terve arra, hogy miként tudna javítani az amerikai emberek életkörülményein, amelyeken az elmúlt négy év politikája hagyta rajta a nyomát.

Donald Trump június 9-én az amerikai vendéglátóipar egyik fellegvárának tartott Las Vegasban tartott választási gyűlésén jelentette be javaslatát a borravaló adómentességére. A republikánus elnökjelölt 20 pontos választási programjának összefoglalójában a hatodik pontként szerepel az adócsökkentések ígérete és a borravaló adójának megszüntetése.

A republikánus elnökjelölt megosztotta a saját közösségi oldalán a 2023. február 6-ai tervezetet, melyben szerepel a SITCA program. Ennek célja, hogy a különböző szolgáltatási ágazatokban dolgozó munkáltatók számára a borravaló-jelentési program váltson ki több más kormányzati programot, többek között a borravaló mértékének meghatározását.

Adómentes a borravaló?

A közelmúltban Orbán Viktor is megszólalt Donald Trump ígéretével kapcsolatban, amely szerint jó ötletnek tartja a borravaló adómentességét, és akár itthoni bevezetését is megfontolja. Az Index ezzel kapcsolatban megkérdezte Zara László adószakértőt, aki elmondta, hogy a borravaló jelenleg is adómentes Magyarországon, ha közvetlenül a szolgáltatást adó személynek adjuk. Viszont ha a számla összegéhez adódik vagy egy dobozban gyűjtik, akkor már ez után is adózni kell.

A Gazdasági Versenyhivatal azonban elkülöníti a szervizdíj és a borravaló közti különbséget. „A szervizdíj, avagy felszolgálási díj, a vendéglátóhely egy jogszabályban meghatározott bevételi típusa, melyet kizárólag a dolgozók bérére fordíthat.” A borravaló ezzel szemben egy „önkéntesen adható juttatás, melynek mértékét a fogyasztó határozza meg”.

Adózási szempontból kétféle szempont érvényesül, a borravaló adó- és járulékmentes, ha a felszolgálónak adjuk, valamint ha olyan gyűjtőládába tesszük, melyet a dolgozók osztanak szét egymás között. Viszont ha a munkáltató dönt a sorsáról, például ha a számla végösszegéhez kerül vagy olyan borravaló-tárolóba tesszük, melyet nem a munkavállalók kezelnek.

Joe Biden elmondása szerint részben azért lépett vissza az elnökválasztástól, hogy a Demokrata Párt legsürgetőbb feladatára, Donald Trump győzelmének megakadályozására összpontosíthasson – számolt be az MTI.

A CBS televíziónak adott vasárnapi interjúban az amerikai elnök elmondta, hogy a kongresszus több alsó- és felsőházi tagja úgy gondolta, hogy az ő választási indulása csökkenti győzelmi esélyeiket. November 5-én nemcsak elnökválasztást, de kongresszusi választásokat is tartanak az Egyesült Államokban, amelyen a képviselőház minden helye, a szenátusban pedig a helyek harmada, 34 szenátori szék a tét.

Joe Biden a július 21-én bejelentett visszalépése óta adott első interjúban kitartott amellett, hogy nem volt esélytelen a győzelemre, és azt mondta, hogy az általa ismert közvélemény-kutatások visszalépésének bejelentésekor is fej fej melletti versenyt mutattak republikánus kihívójával, és a választást ő nyerte volna meg.

A korábbi újraválasztási szándékával kapcsolatban közölte, hogy kritikusan fontosnak gondolta a „demokrácia fenntartását”, valamint az ország iránti kötelessége közül legfontosabbnak Donald Trump legyőzését nevezte.

A Joe Biden visszalépését megelőző több mint három hétben demokrata párti politikusok, a pártot támogató több híres közéleti személyiség, valamint anyagi támogatók is egyre nagyobb nyomást gyakoroltak az elnökre a visszalépés érdekében. A felszólítások előzménye Joe Biden június 27-én a CNN televízió stúdiójában Donald Trumppal tartott elnökjelölti vitája volt, amelyben az elnök minden felmérés és elemzés alapján gyenge teljesítményt mutatott republikánus kihívójával szemben.

A Politico szombaton arról számolt be, hogy július 22-től egy névtelen fiókból olyan e-mailek birtokába jutott, amelyek feltehetően Donald Trumpnak, az amerikai Republikánus Párt elnökjelöltének kampánystábjából származó dokumentumokat tartalmaztak. Még aznap, nem sokkal később a republikánus jelölt csapata megerősítette, hogy meghekkelték a belső rendszerüket, Iránt tették felelőssé a szivárogtatásért.

A beszámoló szerint az elmúlt hetekben egy illető – aki egy AOL e-mail-fiókot használt, és csak „Robert”-ként azonosította magát – olyan üzeneteket továbbított, amelyek egy magas rangú Trump-kampánytisztviselőtől származó belső kommunikációnak tűntek.

Az anyagokat két, azokat ismerő és névtelenséget kérő személy hitelesnek találta, egyikük az említett dossziét Vance átvilágítási mappájának előzetes változataként jellemezte. Az akta egy 271 oldalas leírást tartalmazott, amely a szenátor múltjára és nyilatkozataira vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkon alapult, és bizonyos részeket – például a Trumppal szembeni múltbeli kritikáit – a dokumentumban „potenciális változások”-ként jelölték meg.

„Robert” ezentúl egy másik vizsgálati irat részletét is továbbította, amely Marco Rubio floridai szenátorról, az alelnökjelöltség döntőjébe került politikusról szólt. Úgy fogalmazott, hogy

különféle dokumentumokkal rendelkeznek [Donald Trump – A szerk.] jogi és bírósági dokumentumaitól kezdve a belső kampánybeszélgetésekig.

Arra a kérdésre, hogy hogyan jutottak hozzá az anyagokhoz, azt mondta, hogy azt javasolja, ne kíváncsiskodjanak azok származásáról, ugyanis „bármilyen válasz erre a kérdésre kompromittál engem, és jogilag is korlátozza önöket a közzétételükben”. A hekker által megszerzett információk köre nem világos, de komoly biztonsági rést jelent Trump kampányának pajzsán.

Trump és a kampánycsapat is reagált, Iránnak tulajdonítják az akciót

Az Egyesült Államok Republikánus Pártjának elnökjelöltje, Donald Trump stábja a dokumentumok nyilvánosságra hozatalában „az Egyesült Államokkal szemben ellenséges külföldi forrásokat” hibáztatta, hivatkozva a Microsoft pénteki jelentésére, amely szerint iráni hekkerek júniusban fokozták az amerikai elnökválasztás befolyásolására és megfigyelésére tett kísérleteiket, és ehhez liberális és konzervatív szavazókat célzó álhírportálokat hoztak létre.

Az Egyesült Államok Demokrata Pártjának elnökjelöltje, Kamala Harris vezet a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump előtt a november 5-i amerikai elnökválasztáshoz közeledve – derül ki az Ipsos csütörtökön közzétett közvélemény-kutatásából, amelyet a Reuters szemlézett.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, úgy tűnik Kamala Harris fordulatot hozhatott az amerikai Demokrata és Republikánus Párt küzdelmében a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. Míg az alelnök népszerűsége Joe Biden elnök visszalépése előtt rendre elmaradt Donald Trump republikánus jelöltéhez képest, egyes felmérések szerint augusztus elejére már maga mögé is utasította az Egyesült Államok korábbi elnökét. A RealClearPolling és a FiveThirtyEight augusztusi összesítése szerint az előbbi 0,2 százalékos, utóbbi már nagyobb, közel 2 százalékos előnyt jelzett a demokratáknak. 

A frissen közzétett felmérés szerint a regnáló alelnök tovább növelte előnyét a Reuters/Ipsos július 22–23-i felmérése óta, amely szerint 37 százalékos eredménnyel körözte le a republikánus jelölt 34 százalékos támogatottságát. Az augusztus 2–7. között, 2045 amerikai felnőtt megkérdezésével készült országos kutatás szerint

A megkérdezettek 4 százaléka támogatta Robert Kennedy Jr. független jelöltet, szemben a júliusi 10 százalékkal. A legutóbbi alkalomtól eltérően az Ipsos a Reuterstől függetlenül végezte az augusztusi közvélemény-kutatást, az online felmérés hibahatára körülbelül 3 százalékpont.

A republikánus elnökjelölt elmondta, hogy szeptember 4-én a Foxon, szeptember 10-én az NBC-n és szeptember 25-én az ABC-n szeretne vitát tartani. Konkrét feltételeket nem mondott, például azt, hogy lesz-e közönség, és az sem volt világos, hogy kampánystábja tett-e témajavaslatokat a demokratáknak – tájékoztatott a Reuters.

A konferencia volt Donald Trump első nyilvános szereplése azóta, hogy Kamala Harris kedden Tim Walz minnesotai kormányzót választotta alelnökjelöltjének. Harris és Walz szerdán két csatatérállamban, Michiganben és Wisconsinban tartott gyűlést, melyen több tízezren vettek részt, ami újabb jele annak, hogy mennyire mozgósította a demokrata szavazótábort.

Donald Trump volt elnök üdvözölte Kamala Harris alelnök döntését, hogy Tim Walz minnesotai kormányzó lesz az alelnökjelöltje – írja a The Hill.

Azt mondanám, hogy a reakcióm az, hogy nem tudom elhinni. Ő egy nagyon liberális ember, és sokkoló választás. Nem is örülhetnék jobban

– mondta a republikánusok elnökjelöltje.

A két amerikai alelnökjelölt, a demokrata Kamala Harris elnökjelölt által felkért Tim Walz, és a republikánus Donald Trump jelöltje, J. D. Vance között kevés a közös vonás, azonban világnézetük ellentéte kifejezetten jól látható abban, ahogyan Magyarország miniszterelnökéről, Orbán Viktorról gondolkodnak – írja a Politico.

Mint arról az Index is beszámolt, Kamala Harris, az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltje kedden, a Philadelphiában tartott kampánygyűlésen jelentette be, hogy meglepetésre Tim Walzot, Minnesota kormányzóját választotta alelnökjelöltjének.

A frissen felkért politikus a Fox Newsnak adott közelmúltbeli interjújában azt állította, hogy Magyarország miniszterelnöke nem demokratikus vezető.

Az Egyesült Államok Demokrata Pártjának leendő elnökjelöltje, a jelenlegi amerikai alelnök, Kamala Harris fordulatot hozott a demokraták és republikánusok versenyében a novemberi 5-i választásokhoz közeledve. Az alelnök népszerűsége Joe Biden visszalépése előtt stabil lemaradást mutatott Donald Trump republikánus jelölt magabiztos fölényéhez képest, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint azonban szoros versenyben dőlhet el, hogy ki lesz az USA következő államfője.

Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnöke júliusban jelentette be visszalépését az elnökjelöltségtől, miközben kihívóját, Donald Trumpot az ellene elkövetett merényletkísérlet után alig egy nappal a Milwaukeeban tartott republikánus pártkonferencián hivatalosan is a párt elnökjelöltjévé választották. Annak ellenére, hogy a jelölti versenyből kiszálló regnáló államfő azonnal a támogatásáról biztosította a helyettesét, a visszalépést követően jelentős találgatás indult a Demokrata Párt jelöltjének személyéről, egészen múlthét péntekig, amikor is Kamala Harris ellenfél nélkül indulva a virtuális szavazáson megszerezte a jelöltséghez szükséges 2350 küldött támogatását, amivel hivatalosan is a párt jelöltjévé vált.

A visszalépést megelőzően a Kamala Harris és Donald Trump támogatottsága közötti különbség – bár több alkalommal mindössze egyszázalékosnak mérték – a hét százalékot is elérte. A felmérések szerint népszerűségben a republikánus jelölt rendszerint magabiztosan maga mögé utasította az alelnököt. Joe Biden döntését követően azonban jelentősen nőtt Kamala Harris szimpatizánsainak száma.

A Morning Consulting amerikai közvélemény-kutató cég júliusban megjelent kutatása szerint a republikánus jelölt és a regnáló kormány alelnöke között mindössze két százalékpontnyi különbség volt. A Reuters és az Ipsos közös közvélemény-kutatása viszont egészen más eredményt mutatott, adataik szerint Kamala Harris alelnök Joe Biden visszalépése óta két százalékpontos előnyre tett szert Donald Trump volt elnökkel szemben, Harris 44–42 arányban vezetett népszerűségben.

A két jelölt kiélezett versenyét mutatja a RealClearPolling és a FiveThirtyEight összesítése is. Az előbbi felmérés adatai szerint

A The Economist adatai szerint is Kamala Harris vezeti a versenyt 1 ponttal, Donald Trump nagyobb támogatottságát mutatja azonban a Cook Political Report jelentése, 47,1 százalékot jósolva a republikánusnak Kamala Harris 46,3 százalékával szemben. A verseny döntetlenre áll a The New York Times átlagában.

Donald Trump szombaton tartotta Atlantában a nagygyűlését, a helyszínről Vizin Balázs jelentkezett. A riportban elhangzik, hogy Georgia állam egyike azoknak a csatatérállamoknak, ahol novemberben eldől majd az elnöki küzdelem. 

A helyszínen a sor hatalmas volt, az emberek többsége órákig állt sorba, hogy bejusson a rendezvényre, és a várakozóknak lépten-nyomon Trump-relikviákat árultak. Az egyik árus például arról beszélt, hogy azok a sapkák, pólók és zászlók a legkelendőbbek, amelyeken az elnökjelölt látható közvetlenül azután, hogy fülön lőtték.

Az én személyes véleményem az, hogy a lövöldözés után megszilárdult az elnökség. Szerintem Trump garantáltan be fog futni

– nyilatkozta a helyi árus, aki szerint Trump vissza fogja hozni Amerikát oda, ahol volt.

Úgy véli, sokan elfelejtik, hogy Amerika egy üzlet. „Mi egy vállalkozás vagyunk, és egy üzletemberre van szükségünk az ország vezetéséhez” – mondta. Egy másik árus, aki – mint fogalmazott – annak ellenére, hogy latino, támogatja Trumpot. Véleménye szerint Kamala Harrisnek nem biztos, hogy kellő tapasztalata van ahhoz, hogy egy országot irányítson. 

Állig felfegyverzett rendőrök

A riportban az is elhangzik, hogy óriási volt a rendőri készültség, állig felfegyverzett rendőrök, különleges egységek és a titkosszolgálat emberei figyelték a résztvevőket. A bejáratnál egy hosszú lista fogadta a látogatókat, amely arról szólt, hogy mi mindent nem lehet bevinni – gyakorlatilag semmit. 

A Trump-támogatók körében elsők között az illegális bevándorlás és a gazdaság állapota szerepel. „Illegális bevándorlók jönnek az országba, elveszik a munkahelyeinket, az erőforrásainkat. Itt születtünk és nőttünk fel. Ha be akarnak jönni, mindenképp jöjjenek, de legálisan” – nyilatkozta az egyik résztvevő. Egy másik jelenlévő pedig azt mondta, szerinte Trump fog nyerni, de „vagy nagyon-nagyon szoros lesz a végeredmény, vagy nem engedik, hogy ez megtörténjen”. 

Mielőtt Donald Trump színpadra lépett, a teremben ismert republikánus politikusok adták egymásnak a mikrofont. Miután a titkosszolgálat emberei gondosan körbeállták a pódiumot, és a megfáradt tömeget ráhangolták a beszédre, megérkezett az esemény főszereplője is. 

A riporter szerint Trump a beszédében hozta a tőle megszokottat, annyi különbséggel, hogy az elnökjelölt a georgiai kormányzóba, a szintén republikánus Brian Kempbe is beleszállt, aki egyébként nagyon népszerű a helyiek körében.

Ő egy rosszfiú. Egy hűtlen fickó, és egy nagyon átlagos kormányzó

– fogalmazott a USA Today szerint az elnökjelölt.

Az elemzők ezt nem tartják szerencsés lépésnek, ugyanis így a republikánus szavazók elbizonytalanodhatnak. Trump azért haragszik a kormányzóra, mert az nem neki tetsző módon viszonyult Georgiában a szerinte elcsalt elnökválasztáshoz 2020-ban. 

A demokrata alelnöki posztra pályázók köre ötfősre szűkült − közölte a BBC amerikai partnere, a CBS. A döntésre az augusztus 19-én Chicagóban kezdődő demokrata nemzeti konvenció előtt van szükség. A felsoroltakon kívül nem tudni, hogy más potenciális jelöltek − köztük Andy Beshear, Kentucky kormányzója vagy Pete Buttigieg közlekedési miniszter − találkoztak-e a jelenlegi alelnökkel.

Kamala Harris hivatalosan pénteken lett a demokraták elnökjelöltje a párt küldötteinek szavazásán. Amint az alelnökjelöltet bejelentik, várhatóan együtt kampányolnak a csatatérállamokban.

Donald Trump, a republikánusok elnökjelöltje pénteken Truth Social-oldalán jelezte, hogy új időpontot akar, szeptember 4-ét, valamint módosított helyszínt és lebonyolítást. Válaszul Kamala Harris szombaton azt közölte, hogy ő a Joe Biden elnökjelöltségét feltételezve megbeszélt szeptember 10-ei vitára készül.

A korábbi elnök és republikánus elnökjelölt közlése szerint szeptember 4-én a Fox News hírtelevízió adna teret a disputának, amelyet Pennsylvania államban egy csarnokban, közönség előtt tartanának. Megfogalmazása szerint ez az egyedüli mód arra, hogy részt vegyen a második elnökjelölti vitán.

Donald Trump azzal érvelt, hogy az ABC országos televízióval szeptember 10-ére tervezett elnökjelölti vita másik szereplője Joe Biden lett volna, a feltételeket a Biden-kampánycsapattal egyeztették. A republikánus elnökjelölt emellett egy jogvitára hivatkozott az ABC csatornával és annak egyik műsorvezetőjével, George Stephanopoulosszal.

Kamala Harris az X közösségi oldalon közzétett válaszában azt írta, hogy ő szeptember 10-én lesz ott azon a vitán, amelynek megtartásába Donald Trump is beleegyezett korábban. Reményét fejezte ki, hogy ellenfele szintén megjelenik majd.

Donald Trump kampánya hónapokon át próbálta meggyőzni az amerikaiakat arról, hogy ne egy idős embert válasszanak elnökké. Azonban Joe Biden elnök visszalépésről való döntése nemcsak arra fut ki, hogy Trump lesz az öreg a kampányban, hanem így ő lett az amerikai történelem legidősebb elnökjelöltje is.

Most, hogy az életkor kérdése lekerült az asztalról, ugyanazzal a tematikával gúnyolják a 78 éves republikánus jelöltet, mint amit az a 81 éves Biden ellen használt – írja a  USA Today.

„Csak azt próbálom megérni, hogy Kamala Harrisre szavazhassak” − mondta Carter a héten fiának, Chipnek, melyet az unokája, Jason Carter adott tovább egy atlantai lapnak. Kamala Harris november 5-én a republikánus Donald Trumppal szállhat szembe az elnökségért, ezen a szavazáson szeretne még részt venni az egykori elnök, aki október elsején lesz százéves.

A demokrata politikus, aki 1977 és 1981 között volt a Fehér Ház lakója, a legidősebb élő elnök. Több éve betegeskedik, családja bejelentette, hogy 2023. február 18-án hospice-kezelésbe vonul. Sokan ezt a bejelentést úgy értelmezték, hogy Carter élete végéhez közeledik.

Kamala Harris megduplázta Donald Trump júliusi, 138,7 millió dolláros adománygyűjtési eredményét, ami bármely más évben lenyűgöző eredmény lenne, amit a Pennsylvaniában túlélt merényletkísérlet és a Milwaukee-i republikánus konvenció is elősegített – írja a The Guardian.

Harris azonban azóta, hogy Joe Biden július 21-én visszalépett, és ő lett a de facto demokrata jelölt, erőteljesen kezdett, és kampánya 377 millió dollárt kapott, szemben Donald Trump 327 milliójával, ami azt jelzi, hogy a demokraták és a progresszívek milyen mértékben elkötelezettek.

Bár Harris még nem hivatalos jelölt − az online név szerinti szavazás hétfőn ér véget, az augusztus 19-én kezdődő chicagói konvenciót megelőzően, az alelnök rendkívül rövid idő alatt megváltoztatta a versenyt. Még nincs két hete, hogy a 81 éves Biden, akit azzal a kritikával illettek, hogy túl öreg a második ciklushoz, és aki a támogatók − köztük George Clooney színész − felszólításai miatt lemondásra kényszerült, közölte, hogy visszalép.

Az alelnök számadatai egyértelműen javulnak, fej-fej mellett haladnak

Az országos felmérések szerint Harris és Trump most közel azonos támogatottsággal rendelkezik, ami egyértelmű javulást jelent a demokraták számára ahhoz képest, amikor Biden volt a jelölt. Ennél is fontosabb, hogy a győzelemről döntő hét csatatérállamban végzett közvélemény-kutatások szerint Trump még mindig vezet, de Harris erősödik.

A november 5-i választásig tartó 100 napos visszaszámlálás kezdetén a Public Opinion Strategies republikánus cég szoros versenyt talált öt ingadozó államban: Harris három százalékponttal vezetett Trump előtt Pennsylvaniában és Wisconsinban kettővel, míg Arizonában öt százalékponttal, Nevadában pedig eggyel vezetett Trump. Michiganben döntetlen volt az állás.

A másik két kulcsfontosságú államban, Georgiában és Észak-Karolinában a FiveThirtyEight szerint Trump körülbelül egy százalékkal vezet. A verseny egyre szorosabb Nate Silver, a közvéleménykutató cég vezetője szerint is.

Ki lehet Kamala Harris alelnökjelöltje?

Az elkövetkező kulcsfontosságú döntések között szerepel Kamala Harris számára az alelnökjelölt megnevezése, mielőtt kedden Philadelphiában megtartják az első közös gyűlést. A pennsylvaniai kormányzó, Josh Shapiro az egyik legnagyobb esélyes, akárcsak két másik népszerű kormányzó, a minnesotai Tim Walz és a kentucky-i Andy Beshear, az arizonai szenátor, Mark Kelly és Pete Buttigieg, Biden közlekedési minisztere.

Mind az öt férfi centrista, Walz a legnépszerűbb a progresszívek körében, Shapiro pedig a legkevésbé, tekintettel Izraellel és a gázai háborúval kapcsolatos álláspontjára. Shapiro és Kelly csatatérállamokból származik.

Bárki is lesz az, várhatóan egyenesen J.D. Vance-szel fogja felvenni a harcot, aki Trump jelöltjeként nehéz kampányon van túl. Vance-t a demokraták és a progresszívek támadták a nőkről és a családokról szóló kijelentései miatt, sőt, úgy tűnt, maga Trump is elutasította.

„Azt hiszem, ez történelmileg jól dokumentált, az alelnöknek a választások szempontjából nincs semmilyen hatása. Úgy értem, gyakorlatilag semmilyen hatása nincs” − mondta a republikánus jelölt szerdán arra a kérdésre, hogy Vance készen áll-e arra, hogy szükség esetén fellépjen.

Donald Trump: Nem tudtam, hogy Kamala Harris fekete

A korábbi elnök csak küszködik, amióta Harris beszállt a versenybe. A héten a Fekete Újságírók Országos Szövetségének kongresszusán adott kaotikus interjújában, amelyben becsmérelte Vance-t, szintén dühösen reagált a kérdésekre, és kétségbe vonta az alelnök identitását.

„Indiai vagy fekete?” − mondta Trump, melyre a közönség felhördült. „Én mindegyiket tisztelem, de őt nyilvánvalóan nem, mert végig indiai volt, aztán hirtelen fekete nő lett belőle.” A volt elnök megjegyzései felháborodást váltottak ki. A fekete, spanyol ajkú és más kisebbségi szavazók mindkét párt számára kulcsfontosságúak, Harris pedig igyekszik megerősíteni a támogatottságát a körükben.

Csütörtök este a Fekete Muszlim Vezetők Tanácsának Alapítványa, amely Bident nem, de Harrist támogatja, és a szervezet vezetője hangsúlyozta az alelnök Izraellel és Gázával kapcsolatos álláspontjának fontosságát. „Több szimpátiát mutatott a gázai emberek iránt, mint Joe Biden és Donald Trump” − mondta Salima Suswell az NBC-nek.

„Netanjahu miniszterelnök kongresszusi beszédén nem vett részt. Többször is tűzszünetre szólított fel, és úgy vélem, empátiáját is kifejezte a civil élet iránt, valamint a gázai segélyszállítmányok kapcsán is.”

Felrázta az Egyesült Államokat Joe Biden amerikai elnök júliusi döntése, amikor közölte, mégsem indul az idei választásokon Donald Trumppal szemben. Biden a bejelentése után rögtön jelezte, hogy alelnökét, Kamala Harrist támogatja majd, aki mögött annyian sorakoztak már fel a baloldal prominensei közül, hogy egyértelművé vált, ő lesz a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltje. Főleg azután vált egyértelművé a dolog, hogy az óriási politikai befolyással rendelkező Hollywood is elkezdett beállni mögé.

Felpezsdült az álomgyár

Az álomgyárról régóta tudni lehet, hogy elsősorban a demokratákhoz kötődnek a főbb stúdióvezetők és színészek, éppen ezért volt ereje annak a kezdeményezésnek, hogy egyre több híresség szólította fel még július elején Bident a visszalépésre. Már akkor arról írtunk, hogy Hollywood nélkül Bidennek esélye sincs újrázni, ezt pedig végül az elnök is belátta.

Ahogyan Joe Bidentől befásult Hollywood, úgy kapott új erőre Harris esetleges jelölésétől. A CNN a napokban írt arról, hogy Biden visszalépése után több híresség is telefont ragadott, hogy elkötelezze magát Kamala Harris támogatójaként. Egy belsős informátor szerint korábban nyaggatni kellett a színészeket, hogy támogassák valahogy a politikusok kampányát, most viszont ők jelentkeznek maguktól. Legutóbb Barack Obama jelöltségénél volt ilyen.

Már gőzerővel szervezik Kamala Harris új, Los Angeles-i kampányrendezvényét, amelyen óriási összeg folyhat be az elnökjelölt csapatához, igazi nagyágyúk is ott lesznek az eseményen az előzetes hírek szerint. Jessica Alba, Cher, Spike Lee, Viola Davis és Amy Schumer is bejelentette már, hogy támogatja Harrist. George Clooney egyenesen történelmi feladatnak nevezte, hogy támogassa Harris kampányát, míg Beyoncé az egyik dalát is átengedte a politikusnak, hogy használja kampányában.

Régi ismerősök

Apropó, Harris. A kaliforniai születésű politikus évtizedek óta bejáratos Hollywood felsőbb köreibe, rengeteg szoros kapcsolatot alakított ki hírességekkel és háttéremberekkel. Jelentős hátszelet kapott Hollywoodtól 2016-ban is, amikor a szenátusi választáson indult, majd könnyedén meg is nyerte azt. Legbelsőbb baráti köre is Hollywood krémjéből kerül ki.

A Vanity Fair írt arról, hogy többek között már az 1990-es évek elejéről ismeri Dana Waldent, a Disney egyik vezérét. Férjét, Doug Emhoffot pedig Chrisette Hudlinnak, Reginald Hudlin producer feleségének közvetítésével ismerte meg. Szintén szoros barátságot ápol a Bad Robot filmes cég társvezetőjével, Katie McGrathtal és férjével, J. J. Abramsszal.

A fiatalokon múlik minden

Bármennyire is nagy egyébként Hollywood befolyása, mindent azért ők sem érhetnek el, sőt 2016-ból kiindulva kijelenthető, választást sem biztos, hogy nyerni tud a hírességek által támogatott jelölt. Hillary Clinton például akkor alulmaradt Donald Trumppal szemben. Kamala Harrisnek is fel van adva a lecke, hiszen azokat a fiatalokat kellene megszólítania, akiket Joe Biden képtelen volt.

Harrisnek is jóval nagyobb szüksége van a fiatalabb előadókra, a TikTokon például már olyan énekesek is terjesztik, hogy Kamala a menő, mint például Charli XCX. Az alelnök is inkább az idősebb hírességek helyett Ariana Grande és Demi Lovato társaságát keresi. Kérdéses ugyanakkor szakértők szerint, hogy azok a fiatalok, akik most nyomnak egy lájkot a Kamaláról szóló képekre és bejegyzésekre, valóban megjelennek-e novemberben választani.

Mit kér cserébe Hollywood?

De visszatérve az álomgyárra, Hollywood nem önzetlen segítő, a vezetők kőkeményen meg is kérik támogatásuk árát, persze nem pénzben, hanem más tettekben. A Hollywood Reporter cikke szerint a stúdiófejesek egyik első számú célpontja Lina Khan lesz, az amerikai versenyhivatal, a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) elnöke. Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója és a Microsoft igazgatótanácsának tagja 7 millió dollárt adományozott a demokrata pártnak, és nyíltan vállalja, hogy az új elnöktől elsőként Khan menesztését várja. Csak emlékeztetőül: az FTC próbálta megfúrni a Microsoft gigaüzletét, az Activision játékkiadó felvásárlását, ami inkább árfelhajtó hatással járt.

Véleményét más befolyásos szereplők is osztják. A nagyvállalatok körében 2009 és 2020 között több mint 400 milliárd dollár értékben történtek meg felvásárlások, az egyik legutóbbi nagy beruházás például az volt, amikor a Disney bekebelezte a Foxot. Az elmúlt négy évben azonban szinte ellehetetlenültek az ilyen üzletek, és Joe Biden elnök hallani sem akart kulcsfigurák leváltásáról. Pedig a hírek szerint Jonathan Kanternek, az igazságügyi minisztérium főosztályvezetőjének is forró lehet a széke, amennyiben Harris elnök lesz. Kanterre is rengeteg panasz érkezett már Los Angelesből.

(Borítókép: Kamala Harris és Jimmy Kimmel 2024. június 4-én. Fotó: Randy Holmes / Getty Images)

Donald Trump amerikai republikánus párti elnökjelölt, volt elnök elfogadta a Fox News ajánlatát, hogy szeptember 4-én élő adásban vitát folytasson Kamala Harris demokrata párti alelnökkel. A bejelentést maga Trump tette közzé Truth Social nevű közösségi médiaoldalán, helyi idő szerint péntek éjjel.

„A szabályok hasonlóak lesznek, mint az Álmos Joe-val folytatott vitám esetében, akivel szörnyen bánt a pártja, de az esemény ezúttal népes közönség előtt zajlik” – fogalmazott Trump, utalva Joe Biden amerikai elnökre és visszalépésére a választási indulástól.

Kamala Harris amerikai alelnök a demokrata párt jelölőgyűlésén átlépte a szükséges küszöböt, és megszerezte a demokraták elnökjelöltségét – írja a BBC. Az Egyesült Államok alelnöke telefonon azt mondta, hogy megtiszteltetésnek érzi, hogy ő az esélyes jelölt.

Kamala Harris az első fekete nő és az első dél-ázsiai nő, aki egy nagy amerikai politikai párt elnökjelöltje lett. Ha novemberben legyőzi Donald Trumpot, a republikánusok jelöltjét, ő lesz Amerika első női elnöke.

Ellenfél nélkül indult a virtuális névsorolvasáson, miután Joe Biden elnök a múlt hónapban visszalépett, és azonnal támogatásáról biztosította helyettesét. Több potenciális riválisa is követte példáját. Péntek délután Kamala Harris hivatalosan is jelölt lett, miután megszerezte a jelöltséghez szükséges 2350 küldött támogatását.

Hiszünk Amerika ígéretében, és erről szól ez a kampány

– mondta rövid telefonos nyilatkozatában Kamala Harris, amikor átlépte a küszöböt. Hozzátette: „benne vagyunk, úton vagyunk, és nem lesz könnyű, de véghez fogjuk vinni”.

Az augusztus 19. és 22. közötti demokrata konvenciót megelőző virtuális jelölési folyamatról szóló döntés még akkor született, amikor Joe Biden volt az esélyes jelölt. A hivatalos jelölésére azonban ezen az eseményen kerül sor.

A küldötteknek nem kell szavazniuk az alelnöki választásról, Kamala Harris ugyanis várhatóan hétfőig megnevezi jelöltjét.

A republikánus elnökjelölt, Donald Trump a fekete bőrű újságírók chicagói összejövetelén vett részt, ahol egy riporter kérdésére Kamala Harris származását kérdőjelezte meg – írja a CNN.

„Mindig is indiai származású volt, és csak az indiai örökséget népszerűsítette. Nem tudtam, hogy fekete, egészen néhány évvel ezelőttig, amikor történetesen fekete lett, és most azt akarja, hogy feketeként ismerjék. Szóval nem tudom, vajon indiai vagy fekete? Én bármelyiket tiszteletben tartom, de ő nyilvánvalóan nem, mert végig indiai volt, aztán hirtelen fordulatot vett, és fekete lett” – mondta Donald Trump.

A CNN megjegyzi, hogy Trump megjegyzései emlékeztetnek a múltban a fekete bőrű politikai riválisok ellen elkövetett hasonló támadásaira, beleértve azokat az éveket, amikor azokat a hamis, egyes vélemények szerint rasszista összeesküvés-elméletet terjesztette, hogy Barack Obama korábbi elnök nem az Egyesült Államokban született.

Kamala Harris édesanyja indiai, édesapja jamaikai, mindketten az Egyesült Államokba vándoroltak. Harris a kaliforniai Oaklandben született, és a washingtoni Howard Egyetemre járt. Ő az első női, az első fekete és az első ázsiai–amerikai alelnök. Arról, hogy kicsoda Kamala Harris, korábban itt írtunk.

Kamala Harris kihívta Donald Trumpot egy vitára

Korábban már beszámoltunk arról, hogy Kamala Harris alelnök kedden Atlantában tartott sztárfellépőkkel teletűzdelt kampánygyűlést, amelyen kihívta republikánus riválisát, Donald Trumpot, hogy álljon ki ellene egy vitára.

Kamala Harris a szeptemberi elnökjelölti vita témájáról is beszélt, amire Donald Trump még nem kötelezte el magát teljes mértékben, viszont elárulta, hogy csak akkor hajlandó vitázni vele, ha hivatalosan is elnökjelöltté választották a Demokrata Nemzeti Konvención.

Donald, nagyon remélem, hogy átgondolja, hogy találkozzon velem a színpadon, mert ahogy a mondás tartja, ha van mondanivalója, mondja a szemembe

 – fogalmazott Harris.

Nincs kihívója Kamala Harrisnek

Korábban megírtuk, hogy a jelöltségét hivatalossá tévő Demokrata Nemzeti Konvenció csak augusztus 19-én indul, Kamala Harris amerikai alelnök maradt az egyetlen jelölt, aki szembeszállhat Donald Trumppal a novemberi amerikai elnökválasztáson. A demokrata politikusnak nemsokára saját alelnökjelöltet is választania kell, már a találgatás is elindult, ki a legesélyesebb.

Az Egyesült Államok potenciális első női elnökének kampánya eddig jól halad, nemrég 200 millió dollárral támogatták, valamint Barack Obama 44. államfő is beállt mögé.A demokrata párt delegáltjai augusztus elseje és ötödike között szavazhatnak arról, hogy tényleg Harris legyen-e a Republikánusok ellenfele. Az AP felmérése alapján azonban a támogatást simán megszerzi Joe Biden alelnöke.

Kamala Harris nemrég indult elnökválasztási kampányát Georgiában folytatta, ami az ingadozó államok közé tartozik, de a demokraták szerint számukra nyerhető ez az állam. Megan Thee Stallion popsztár és Quavo rapper/énekes is fellépett, míg Raphael Warnock demokrata szenátor is felszólalt a mintegy tízezer fős tömeg előtt.

Egy hónappal ezelőtt még erőltetettnek tűnt a demokraták győzelmének lehetősége a csatatérállamban, de egyes elemzők most úgy vélik, hogy Joe Biden visszalépése mindent megváltoztathat. Harris kedd este Atlantában, tomboló tömeg előtt azt mondta, hogy a választási versenyben a lendület megváltozott, írja a BBC.

Eddig esélytelenebbnek érezte magát Georgiában, de rámutatott arra, hogy Joe Biden 2020-ban hogyan vitte el az államot.

Világosan látom, hogy a Fehér Házba vezető út ezen az államon keresztül vezet.

− tette hozzá az alelnök.

Hetek vannak hátra a 2024-es Demokrata Nemzeti Konvencióig (DNC), ahol hivatalosan megválasztják a demokrata párt elnökjelöltjét. Joe Biden visszalépése után úgy fest, biztosan Kamala Harris lesz Donald Trump ellenfele a novemberi választáson. A Demokrata Nemzeti Tanács (DNC) kedden arról számolt be, hogy 

Az Egyesült Államok potenciális első női elnökének kampánya eddig jól halad, nemrég 200 millió dollárral támogatták, valamint Barack Obama 44. államfő is beállt mögé.

A demokrata párt delegáltjai augusztus elseje és ötödike között szavazhatnak arról, hogy tényleg Harris legyen-e a Republikánusok ellenfele. Az AP felmérése alapján azonban a támogatást simán megszerzi Joe Biden alelnöke.

A „sima” delegáltak mellett az úgynevezett szuperdelegáltak – a kongresszus demokrata tagjai és a párt vezetői – kivételesen szintén szavazhatnak, mivel Harris támogatottsága megkérdőjelezhetetlen. Alapvetően ezek a párttagok csak az első forduló után voksolhatnának, hogy egy szorosabb versenyben a többi delegált döntése ne kerüljön befolyásolásra.

A szóvivő szerint az elnökválasztás közeledtével sok hasonló állásfoglalásra számít még amerikai részről, hiszen szerinte Oroszország és az államfője elég fontos tényezők ahhoz, hogy az amerikai pártok, a demokraták és a republikánusok is megpróbáljanak ebből politikai hasznot húzni a kampányaikban.

Minél többször használják fel Oroszországot és elnökét a belpolitikai céljaikra, annál nagyobb, sőt, helyrehozhatatlan károkat okoznak ezzel a kétoldalú kapcsolatokban.

Dmitrij Peszkov felhívta a figyelmet, „az amerikai hírszerzők az aktuális belpolitikai trendnek megfelelően ellenségképet keresnek, és továbbra sincs jobb ötletük annál, mint hogy Oroszországot próbálják ellenségként felmutatni az amerikai embereknek”.

A Venezuelában vasárnap megtartott elnökválasztással kapcsolatban – amelynek eredményét csalásra hivatkozva nem fogadja el az ellenzék, és a tiltakozó megmozdulásoknak már halálos áldozata is van – a Kreml szóvivője azt mondta:

az ország politikai ellenzékének el kellene fogadnia, kudarcot vallott, és gratulálnia kellene Nicolás Maduro elnöknek a győzelméhez, egyes országoknak pedig nem kellene az alkalmat keresniük arra, hogy feszültségkeltéssel aláássák az ország stabilitását.

Az Egyesült Államok elnöke a múlt héten fejtette ki részletesen, hogy miért lépett vissza az elnökjelöltségtől. Joe Biden ugyanakkor azt is elmondta, hogy a ciklusa végéig számos ügyben szeretne előrelépést elérni, és ezek közt említette a szövetségi Legfelsőbb Bíróság reformját is.

Mint ismert, a kilencfős, legfelsőbb bírói testületbe az elnök nevezhet ki új tagokat (határozatlan időre) a szenátus jóváhagyásával, és Donald Trump elnöksége republikánus többség volt a testületben. Joe Biden a ciklusa alatt egyetlen bírót nevezett ki Ketanji Brown Jackson személyében, de ő a szintén demokrata kötődésű Stephen G. Breyer helyét foglalta el, vagyis az erőviszonyok változatlanok maradtak. Mindezek után nem meglepő, hogy a bíróság gyakran Bidenék számára kedvezőtlen döntéseket hozott az utóbbi négy évben.

Ezen előzmények után vágott neki Joe Biden a Legfelsőbb Bíróság reformjának, amelynek szükségességéről magyar idő szerint kedd hajnalban is beszélt egy rendezvényen. A CNN cikke szerint

Ötből négy német Kamala Harrisre szavazna az Egyesült Államok novemberi elnökválasztásán – derül ki egy friss, a Stern és az RTL megbízásából készült reprezentatív Forsa-felmérésből, amelyet a Die Welt szemlézett.

A kutatás eredményei szerint az Alternatíva Németországért szélsőjobboldali párt megkérdezett támogatóinak többsége Donald Trumpra szavazna november 5-én.

Ahogyan arról az Index is beszámolt, július 21-én Joe Biden bejelentette visszalépését az amerikai elnökjelöltségtől. Az Egyesült Államok elnöke támogatásáról biztosította alelnökét, Kamala Harrist mint elnökjelöltet, akit tapasztaltnak, keménynek és a posztra alkalmasnak nevezett. A lépéssel Kamala Harris a Demokrata Párt első számú jelöltje lett, megválasztására hivatalosan azonban csak az augusztus 19. és 22. közt esedékes demokrata elnökjelölő konvención kerülhet sor. A Republikánus Párt hivatalos jelöltje Donald Trump, aki 2017 és 2021 között az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke volt.

„Tegyük fel, hogy részt vehet az elnökválasztáson az Egyesült Államokban: Kire szavazna? Kamala Harrisre vagy Donald Trumpra?” – tették fel a kérdést a közvélemény-kutatók Németországban.

A közvélemény-kutató szerint a regnáló amerikai alelnök hasonlóan magas népszerűségnek örvend Németországban, mint Bill Clinton és Barack Obama amerikai elnökök, akik korábban nagyon kedveltek voltak az európai országban. A nemek között azonban vannak különbségek, míg a nők 82 százaléka kedveli Harrist, addig a megkérdezett férfiak körében ez az arány 75 százalék. Körükben Trump – 18 százalékos támogatottsággal – lényegesen népszerűbb, mint a nőknél, ahol a megkérdezettek nyolc százaléka mondta a volt elnök nevét válaszul.

A válaszadók pártpreferenciája is szerepet játszott az eredményekben, Kamala Harris támogatottsága különösen magas a Zöldek (99 százalék), az SPD (92 százalék), a CDU/CSU (89 százalék) és az FDP (85 százalék) támogatói körében. A felmérés szerint a Sahra Wagenknecht Szövetség támogatóinak 52 százaléka támogatja az amerikai demokratát. Ezzel szemben az AfD támogatóinak többsége Trumpra szavazna – 51 százalékuk a republikánusra voksolna, míg csak 26 százalékuk mondta, hogy Harrist részesítené előnyben.

Donald Trump június végén már vitázott Joe Bidennel, és részben ennek lett a következménye az, hogy mostanra a demokrata elnök visszalépett a versenytől. Ugyanakkor egy másik vitájuk is tervben lett volna, amire szeptember 10-én került volna sor az ABC News csatornáján. 

A republikánus jelöltet most a Fox News műsorvezetője, Laura Ingraham kérdezte meg nemrég, hogy hajlandó lenne-e leülni egy újabb vitára, ezúttal már Kamala Harrisszel.