Index Vakbarát Hírportál

A közösségi médiafelületén pénteken közzétett hosszú bejegyzésében Donald Trump egyértelműen rasszista becenevet adott riválisának. A Truth Social oldalon írt bejegyzésében a volt amerikai elnök többször is „Nimbra” néven emlegette Haley-t, ami nyilvánvalóan szándékos elírása a politikus leánykori nevének. Haley, akinek szülei az 1960-as években költöztek az Egyesült Államokba, Nimarata Nikki Randhawa néven született – írja a The Washington Post.

Emlékeztetve a korábbi elnök, Barack Obama állampolgárságával kapcsolatos hamis állításaira, Trump a múlt héten újból hamis információt terjesztett Haley-ről, amikor megosztotta a Truth Social-oldalon a Gateway Pundit, egy szélsőjobboldali, alaptalan vádakat terjesztő weboldal bejegyzését.

A bejegyzés tévesen azt sugallta, hogy Haley nem lehet elnök vagy alelnök, mert szülei nem voltak amerikai állampolgárok, amikor született. Ez azonban nem igaz. Az alkotmány azt mondja ki, hogy az lehet elnök, aki születése óta amerikai állampolgár. Mivel az Egyesült Államok törvényei szerint – szülei állampolgárságától függetlenül – mindenki automatikusan megkapja az állampolgárságot, aki amerikai földön született, Haley automatikusan amerikai állampolgár lett, amikor 1972-ben Dél-Karolinában megszületett.

Azáltal, hogy Trump felhasználta Haley leánykori nevét, a rasszizmus témája a kampányban is felvetődött a republikánusok között. Haley nemrég azt állította, hogy az Egyesült Államok nem rasszista nemzet, és soha nem is volt az. Korábban vitát váltott ki az a megjegyzése, amelyben eredetileg nem a rabszolgaságot jelölte meg a polgárháború okaként.

Haley már a kampány kezdete előtt is többször kijelentette, hogy mindig is a középső nevét használta, ami pandzsábiul azt jelenti, hogy „kicsi”, és hogy a vezetéknevét azután változtatta Haley-re, miután férjével, Michael Haley-vel összeházasodott.

Nem ez az első eset

Trump, akinek édesanyja Skóciából vándorolt az Egyesült Államokba, már többször használta eszközként egy-egy rivális nevét vagy származását, hogy úgy tüntesse fel őket, mintha azok nem lennének teljesen amerikaiak. A 2016-os elnökválasztási verseny során az akkor még a republikánus párt elnökjelöltjeként induló Ted Cruz texasi szenátorra a keresztnevén, Rafaelként hivatkozott. A 2020-as kampánykörúton többször is rosszul ejtette a mostani alelnök Kamala D. Harris keresztnevét.

Trump a Republikánus Párt szélsőjobboldalának is a kegyeiben járt, amikor 2011-ben rasszista és alaptalan állításokat tett arról, hogy Barack Obama nem az Egyesült Államokban született, és gyakran hangsúlyozta Obama középső nevét, a Husszein nevet.

Donald Trump Mar-a-Lagóban tartózkodó vacsoravendégeinek mesélte el nyomasztó emlékeit a 2016-os iowai választásokról. Az amerikai rendszerben a két nagy párt előválasztásokon dönti el, hogy ki legyen az elnökjelöltjük, és a republikánusok első ilyen eseményét (az úgynevezett caucust) hagyományosan Iowa államban tartják.

Lánya, Ivanka, és férje, Jared Kushner, amikor megjelentek egy Des Moines-i választókörzetben, nem igazán értették, mi történik körülöttük. A kampány kaotikus volt, mindenféle szervezettség nélkül – írta meg a The Washington Post.

Apu, nem hiszem, hogy győzni fogsz. Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról, mit csinálnak

– mondta Ivanka Trump telefonon.

Ted Cruz, Texas állam republikánus szenátora professzionális kampánycsapatával legyőzte Trumpot azon az éjszakán, ami arra késztette a leendő elnököt, hogy azt követelje, ismételjék meg az előválasztást. Cruz ugyanis „elcsalta azt” – állította a tények ellenére.

De, ahogy Trump tavaly év végén barátainak elmesélte a történetet, az új értelmet nyert. Trump ekkor már jelezte, hogy elfogadta az 2016-os iowai vereséget – és hogy eltökélt abban az irányban, hogy nem akarja ezt még egyszer átélni.

Ez volt az egyetlen alkalom, amikor kisebb vereséget szenvedtem. De sokat tanultam belőle

– mondta néhány hete az iowai Ankenyben egy rendezvényen, figyelmen kívül hagyva a többi vereségét, beleértve az elbukott 2020-as elnökválasztást is.

Trump sztorijának lényege az volt, hogy másképp fog 2024-ben hozzáállni – és ez a stratégia hétfő este sikerrel járt –, amikor a választók 51 százalékának voksát nyerte el, ami több mint kétszerese a nyolc évvel ezelőtti eredményének. 30 ponttal verte Ron DeSantis floridai kormányzót és 32 ponttal Nikki Haley volt ENSZ-nagykövetet.

Iowa ismét betöltötte szerepét: a kilenc jelöltből álló nehézkes mezőnyt egy domináns befutóra és két, nagyon különböző utat bejáró kihívóra szűkítette.

Trump számára a caucuson ideális eredmény született, mivel DeSantis saját ambíciói alatt teljesített, miközben Haley nem kapta meg azt a kezdőlökést, amelyre a New Hampshire-i előválasztás előtt vágyott – ahol a felmérések szerint most már nagyon közel van Trumphoz. Mindketten megfogadták, hogy versenyben maradnak, azonban egyikük sem állíthatja, hogy megszilárdította maga mögött Trump párton belüli ellenzékét.

Mindhárom kampány vezető stratégái, akik közül sokan névtelenséget kérve beszéltek a lapnak, az iowai eredményhez vezető utat fárasztónak nevezték, amely tele volt súlyos hibákkal, váratlan vádemelésekkel, pszichológiai hadviseléssel és belső vitákkal.

A volt elnök bebizonyította, hogy képes megtanulni egy olyan játékot, amelyre korábban nem szánt figyelmet. A verseny elkezdődött.

DeSantis bekerül a nagyok ligájába

Ahogy közeledett a választási kampány, DeSantis úgy igyekezett felülmúlni ellenfeleit: több rendezvényt szervezett, több időt szánt a kérdések megválaszolására, és olyan műveletre készült, amelyet ő és szövetségesei mindenki másnál hosszabb ideje építettek. Egyetlen republikánus előválasztási kampányba sem fektettek be többet korábban az államban: egy kis seregnyi fizetett kampánymunkás mintegy egymilliószor kopogtatott be a republikánusok otthonaiba, és végül az állam népszerű kormányzója, Kim Reynolds is támogatta DeSantist.

Azonban az utolsó hetekben a szervezetben megjelent az aggodalom felhője. DeSantis pénzgyűjtő kampányának iowai vezetője mindenkit, aki odarepült, ugyanazzal a figyelmeztetéssel fogadott: koncentráljatok a munkára.

Aki negatív hozzáállással jön ide, arra nincs szükségem

– mondta az újonnan érkezőknek.

DeSantis nagyszabású tervekkel indult, hogy országszerte megmérettesse magát, nyári szavazóköröket indított olyan fontos államokban, mint Texas és Kalifornia. Azonban végül Iowa volt az utolsó dobása, és 10 ponttal alacsonyabb volt a közvélemény-kutatási eredménye, mint ahonnan az évtized elején indult.

DeSantis közel 200 napot várt a 2022-es nagy újraválasztási győzelme után, hogy hivatalosan bejelentse indulását az előválasztáson, időt adva Trumpnak, hogy támadja őt. Az X-en rendezett kampányindító – DeSantis az utolsó pillanatban döntött erről, miután beszélt Elon Muskkal – technikai problémák miatt összeomlott, elkeserítve az adományozókat és a szövetségeseket. A floridai kormányzó lassan kezdett, a médiakapcsolatait nagyrészt a konzervatív hálózatokra korlátozta, például a Fox Newsra – amelyről később azt mondta, hogy cserben hagyta őt.

Elszalasztotta a pillanatot

– állapította meg később egy, a kormányzóhoz közel álló forrás, és ezt az érzést sok másik, vele vagy a kampányával kapcsolatban álló személy is osztotta.

A nagy adományozók közül néhányan, akiknek támogatásában a kormányzó már biztos volt, például a milliárdos fedezetialap-mágnás, Ken Griffin, csalódottak lettek a kampány kezdete miatt – beleértve az Ukrajnával és az abortusszal kapcsolatos jobbra tolódást. A kampánycsapatot 20 millió dollárral segítő Robert Bigelow nyilvánosan panaszkodott, amiért DeSantis támogatta az abortusz tilalmát a terhesség hatodik hete után. Mint Bigelow később Trumpnak és tanácsadóinak elmondta, DeSantis soha nem hívta fel, hogy foglalkozzon az aggályaival. A nevadai üzletember átállt Trump mellé.

Nyárra a DeSantis-kampány csaknem fizetésképtelenné vált, ami az egyik tanácsadó szerint „Scott Walker-helyzetet” idézett elő – utalva az egykoron magasan szárnyaló wisconsini kormányzóra, akinek 2016-os kampánya néhány hónap után becsődölt. DeSantist még néhány hozzá közel álló ember is kritizálta, amiért gyakran használt magánrepülőgépeket, miközben a kampányban megszorításokat eszközölt.

A szövetségesek és tanácsadók egy csoportja júliusban tárgyalt a jelölttel. DeSantis második kampányfőnökévé régóta regnáló kabinetfőnökét, James Uthmeiert nevezte ki, aki már az első napon bejelentette egy stábértekezleten, hogy bárkit, akit kiszivárogtatáson kapnak, azonnal kirúgnak.

Azonban a dráma folytatódott. DeSantishoz közel álló források leírták, hogy fókuszcsoportos kutatásokkal hiába kerestek üzeneteket Trump ellen. Mindeközben Trump a hírekben is egyre gyakrabban jelent meg, és ezt az előnyt DeSantis csapata szorosan nyomon követte. Még DeSantis televíziós szerepléséről is azt mondta egy tanácsadója, hogy,

az esemény fele Trumpé volt, mert a kérdések róla szóltak.

Ahogy egy forrás a lapnak mondta,

a vádemelések minket tettek tönkre. Azzal viccelődtünk, hogy DeSantisnak szüksége van egy rabosítási fotóra, hogy felvehesse a versenyt Trumppal.

Haley útja a kudarcig

A választáson harmadik helyen végzett volt ENSZ-nagykövet, Haley saját stratégái értetlenül figyelték a DeSantis-kampány utolsó hónapjait. Úgy gondolták, hogy a floridai kormányzó őt támadó hirdetései segítették a mérsékeltek körében Iowában, miközben olyan Trump-szavazókat szólítottak meg, akik úgysem álltak volna át.

A kampány szinte minden egyes pontján Haley a DeSantiséval szöges ellentétben álló stratégiát választott. Csapatát egyetlen, régi barátokból és partnerekből álló csapat vezette, akik egységesen, szivárogtatás nélkül működtek. Ez még az iowai sajtószóvivőkre is igaz volt, akik a charlestoni központból kértek jóváhagyást, mielőtt beszéltek volna az országos sajtó riportereivel.

Míg DeSantis erősen a szakpolitikai üzenetekre támaszkodott, Haley a generációváltás és a politikai stílus témáira összpontosított. Miközben a floridai kormányzó szövetségesei 100 millió dolláros kampányt jelentettek be, Haley hónapokon át csak egy-egy tanácsadóval, kereskedelmi repülőjáratokkal, néha csak egyetlen tanácsadóval indult útnak. DeSantis stábja három különböző buszt bérelt és csomagolt be – kettőt az adománygyűjtőknek, egyet pedig a kampánystábnak –, míg neki egy sem volt.

Azonban a karizma, amely a kampányát hajtotta, nem működött hibátlanul. Egy egyszerű kérdés zökkentette ki Haleyt: Mi okozta a polgárháborút? Nem válaszolt egyértelműen, és csak másnap említette meg annak okaként a rabszolgaságot.

Az is nehezére esett, hogy koalícióját a mérsékelt, tehetős és felsőfokú végzettségű szavazókon túlra is kiterjessze. Amikor a korábbi New Jersey-i kormányzó, Chris Christie kiszállt a versenyből, nem támogatta Haleyt, és bekapcsolva hagyott mikrofonon keresztül hallható volt, amint becsmérelte őt.

Meg fogják enni reggelire – ezt mindketten tudjuk. Neki túl nagy falat ez

– mondta Christie, indoklásként, hogy miért nem támogatja Haleyt.

Haley a választás estéjén Iowában a harmadik helyen végzett, közvetlenül DeSantis mögött.

(Borítókép: Donald Trump volt amerikai elnök egy kampányrendezvényen Portsmouth New Hampshire-ben, az Egyesült Államokban 2024. január 17-én. Fotó: Adam Glanzman / Bloomberg / Getty Images)

A hivatalban lévő államfő első 2024-es kampánybeszédét a Pennsylvania állambeli Blue Bellben, az amerikai függetlenségi háború egyik fontos helyszíne, Valley Forge közelében tartotta.

Beszédében Joe Biden azt hangoztatta, hogy Donald Trump kész lenne feláldozni a demokráciát saját hatalomra kerülése érdekében. Azzal vádolta elődjét, hogy nem ítélte el a politikai erőszakot a január 6-i események után.

Elég eseménydúsan alakult a hét második fele az amerikai politika jobb oldalán. Magyar idő szerint augusztus 24-én hajnalban a Wisconsin állambeli Milwaukee-ban tartották meg a republikánus elnökjelölt-aspiránsok első vitáját, miközben a vitát negligáló Donald Trumppal Tucker Carlson előre felvett interjúját öt perccel a vita előtt élesítették a leánykori nevén Twitternek hívott X-en.

A Trump-interjúban és a vitán is sok témát érintettek a jelöltek: a Capitolium ostromán kívül szó esett az abortuszról, a gazdaságról, Joe Bidenről és a klímaváltozásról is – mindezekről ebben a cikkünkben számoltunk be.

Egyre nehezebb helyzetben van a republikánus előválasztáson a floridai kormányzó, Ron DeSantis, miután az elmúlt hetekben egyre több negatív hír jelent meg a jelöltről és kampányáról.

Miközben Trump továbbra is dominálja a mezőnyt, Ron DeSantis nemhogy közeledni nem tud az éllovas felé – Trump előnye több mint 37 százalékpont (!) –, de hónapról hónapra nő is a köztük lévő távolság, sőt már a hazai Floridában is inkább Trumpra szavaznának, mintsem rá.

Ron DeSantisnak, akiről a 2022-es félidős választások után az egyik legbefolyásosabb republikánus donor, a többek között a Fox Newst és a New York Postot tulajdonló Robert Murdoch new york-i napilapjában Ron DeFuture, azaz Ron a jövő címlappal emlékeztek meg, egyre kevesebb ideje van, hogy rendbe tegye kampányát, amiből sajtóhírek szerint egyre több befolyásos donor hátrálhat ki – sőt pénzszűke miatt még a kampánycsapatából is el kellett bocsátania pár embert.

Annak ellenére, hogy amerikai viszonylat szerint némiképp lassan indult el a jövő februárban startoló republikánus előválasztás – a választás előtt egy évvel az elnök évértékelő beszédénél általában már többen is hivatalosan bejelentik indulásukat –, az utóbbi időben kicsit felgyorsultak az események.

Donald Trump tavaly novemberi bejelentése után sokáig egyedüli jelölt volt, amit aztán korábbi ENSZ-nagykövete, Nikki Haley tört meg februári bejelentésével, akit az elmondása szerint „anti-woke” üzletember és aktivista, Vivek Ramaswamy követett.

Azonban az utóbbi hetekben felgyorsultak az események az amerikai politikai paletta jobboldalán, hiszen

Donald Trump megjelent a manhattani bíróságon, miután a vád szerint megszeghette az amerikai kampányfinanszírozási törvényeket, amikor egykori ügyvédje és jobbkeze, Michael Cohen 130 ezer dollárt adott át a felnőttfilmekben szereplő Stormy Danielsnek azért cserébe, hogy hallgassa el a 2016-os elnökválasztás kampányhajrájában, hogy korábban konszenzuális viszonya volt az akkor még elnökjelölt Trumppal.

Az egykori elnököt összesen 34 pontban vádolják. Ha az esküdtszék bűnösnek találja, akár négy év börtönbüntetésre is számíthat, ugyanakkor jelenleg a legvalószínűbb, hogy Trump megúszhatja pénzbüntetéssel – az ügyészség első körben azt próbálja bizonyítani, hogy Trump nem szabálysértést, hanem bűncselekményt követett el.

Azzal, hogy Trump tudtával fizette ki Cohen Danielst – Michael Cohen ezt vallotta eskü alatt, és ezért ítélték el korábban –, megszeghette a kampányfinanszírozási törvényeket, emellett üzleti iratok meghamisításával is vádolják, ami viszont már bűncselekménynek számít.

A bíróságon kedden Trump ártatlannak vallotta magát minden vádpontban, a tárgyalás vélhetően 2024 januárjában kezdődik majd meg. Azonban a legnagyobb kérdés, hogy politikailag a vádemelés hogyan hat a különböző szereplőkre: a két mainstream amerikai pártra, illetve a republikánus elnökjelölt-aspiránsokra. Mi lehet az ügy vége?

Donald Trump el volt ragadtatva a Capitolium ostroma láttám – mondta Ben Sasse nebraskai republikánus szenátor egy rádióműsorban fehér házi tanácsadókra hivatkozva. A szenátor elmondása szerint 

Ez magyarázattal szolgálhat arra: az elnök miért halogatta órákig, hogy felszólítsa híveit a zavargás beszüntetésére és arra, hogy menjenek haza.

Fogalmam sincs, mi járt a fejében, mit akart pontosan, mit történjen, miután (a zavargók – a szerk.) már bent voltak a Capitoliumban, de bizonyosan káoszt

– állapította meg a szenátor, aki elsők között jelezte támogatását az elnök ellen indítandó alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) mellett. 

Hogy Donald Trump valóban úgy gondolta, hogy a zűrzavarral meg tudja akadályozni Joe Biden demokrata megválasztott elnök győzelmének kongresszusi hitelesítését, azt csak ő tudja.

Számos jel utal arra, hogy a Capitolium ostroma nem hirtelen felindulásból történt. Az amerikai elnök még december 19-én arról tweetelt, hogy „nagy, vad tüntetés lesz január 6-án a fővárosban”. Hívei ezen felbátorodva szervezkedésbe is kezdtek egyebek mellett a Parler közösségi appon, amely a zavargások után gyakorlatilag eltűnt az internetről.

Szemléletes az is, hogy az egész Trump család egyfajta műveleti központból figyelte a washingtoni gyűlésre érkező tömeget, amiről ifjabb Donald Trump videót is készített. Jómaga és kedvese, Kimberly Guilfoyle is arra bátorította az elnök támogatóit, hogy harcoljanak.

Bennfentes meló?

Kongresszusi politikusok és több, hivatalban lévő és volt biztonsági képviselő annak a véleményének adott hangot, hogy a kongresszusi rendőrség és más biztonsági szervek nem mérték fel megfelelően a Trump támogatóiból álló tömeg jelentette fenyegetést. A kongresszusi rendőrségen és az általuk felállított derékmagasságú kordonokon úgy haladtak át a zavargók, mint forró kés a vajon, a rendfenntartók egy része több videó tanúsága szerint nem is szállt szembe a tömeggel, mi több, szabad utat engedett nekik.

Volt olyan is, hogy az épületbe behatolók együtt szelfiztek a rendőrökkel.

Demokrata képviselők emiatt azt pedzegetik, hogy a kongresszusi rendőrök összejátszottak a zavargókkal, illetve faji diszkriminációt emlegetnek, mondván: nem úgy tűnik, hogy a fehér tüntetőkkel úgy lépnek fel a rendőrök, mint mondjuk az afroamerikaiakkal vagy más kisebbségekkel szemben.

Az illetékes hatóságok egy körlevélben tájékoztatják a szövetségi, állami és helyi rendfenntartókat, hogy kiértékelésük szerint mire lehet számítani az eseményeken, segítséget nyújtva az adott esemény biztosításának előkészületeiben. 

A Pentagon pedig a szerdai események előtt korlátozta a fővárosi Nemzeti Gárda lehetőségeit, egyebek közt megtiltva a lőfegyver használatát, a rohamfelszerelés alkalmazását, vagy hogy önvédelem célján kívül érintkezésbe lépjenek a tüntetőkkel, és megosszák felszerelésüket a helyi hatóságokkal. Az indok: a Nemzeti Gárdát nem kérték fel a tüntetés biztosítására vagy a tömeg oszlatására.

Miután tömegesen hatoltak be az amerikai törvényhozás épületébe, a kongresszusi rendőrség vezetője telefonon fordult a hadsereghez, hogy küldjenek erősítést a Nemzeti Gárda formájában. A kérést nem utasították el, de nem is teljesítették azonnal. A hadsereg ugyanis aggályosnak találta azt, hogy fegyveres erők hatoljanak be a Capitoliumba. Végül a Pentagon mozgósította a fővárosi gárdát, feloldva néhány korlátozást, de a lőfegyverek alkalmazását továbbra sem engedélyezte. Feladatuk pedig az volt, hogy biztosítsák az épületkomplexumot, melynek megtisztítását a kongresszusi rendőrségre, valamint a szövetségi és a helyi rendfenntartó erőkre hagyták.

A soha viszont nem látásra

Mások mellett Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke a szerdai események után indítványozta, hogy azonnal távolítsák el az elnököt a hatalomból. Erre az amerikai alkotmány 25. kiegészítésének 4. cikkelye nyújt lehetőséget, viszont Mike Pence alelnök közreműködésére volna szükség. A gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy Pence és a kabinet többsége írásban kijelenti, Trump nem alkalmas feladatának ellátására. Ezzel az alelnök venné át az elnöki tisztséget, és bár Trump megtámadhatja az intézkedést a kongresszusnál, annak huszonegy nap áll rendelkezésére, hogy döntsön az elnök fellebbezéséről. 

Az alelnök – aki látványosan szakított Trumppal – azonban nem mutatott hajlandóságot az alkotmánykiegészítés alkalmazására. Ennek oka valószínűleg abban rejlik, hogy Trump továbbra is élvezi a republikánus szavazók támogatását, és ha a párton belül megtámadják, elveszíthetik ezeket a szavazókat. Egy ilyen húzással azt is megkockáztatnák, hogy újabb zavargások törjenek ki. A kérdésben tehát egyelőre nincs egységes álláspont a republikánus politikusok körében. 

A demokraták azonban hajthatatlanok, és jövő héten már elindítják az alkotmányos felelősségre vonás (impeachment) eljárását a képviselőházban az elnök leváltása céljából. Ha a vádemelés sikerrel is jár a demokrata többségű képviselőházban – ahol erre az egyszerű többség jóváhagyására van szükség –, a szenátusra jogkörébe tartozik az impeachment megtárgyalása és az ítélethozatal.  

Belső levelezések szerint a szenátus legkorábban is egy nappal Trump hivatali idejének lejárta előtt, január 19-én tudna foglalkozni az eljárással, a tárgyalásra pedig úgy kerülhetne sor, hogy Trump már nem elnök. Megoszlanak a vélemények arról, hogy egyáltalán le lehetne-e folytatni így az eljárást, de ha igen, egy előnye mindenképpen lenne:

Jóllehet már így se nagyon tud, hiszen fő kommunikációs csatornáiról száműzték. A Twitter örökre kitiltotta, a Facebook mellet pedig a Snapchat, a Twitch és a Shopify határozatlan időre felfüggesztette Trump fiókját. 

Ehhez azonban a szenátus kétharmadának hozzájárulása kell, ami azt jelenti: minden a republikánusokon áll vagy bukik. 

A kérdés az, hogy a Republikánus Párt milyen sorsot szán Trumpnak. Tudni lehet, hogy az elnök tevékenysége törésvonalat idézett elő a politikai tömörülésen belül. Ha egyszer s mindenkorra megszabadulnának Trumptól, lehet, hogy szavazókat vesztenének, de lehetőség is nyílna a párt egyesítésére és megújulására, miközben más, ambiciózus politikusok előtt megszűnne az a Trump személyében manifesztálódott akadály, hogy 2024-ben pályázzanak az elnöki tisztségre. 

Trump nem fog egy csapásra eltűnni a közéletből, befolyása és támogatottságának mértéke már azon fog múlni, hogy Bidennek ígéretéhez híven sikerül-e majd egyesíteni a politikailag polarizált országot. 

(Borítókép: Tüntetők a Capitolium épülete előtt Washingtonban 2021. január 6-án. Fotó: Leah Willis / Getty Images) 

Pánikolnak a fehér házi tisztségviselők Trump egyre szeszélyesebb viselkedése miatt – írja az Axios amerikai hírportál, több, a január 20-ig hivatalban lévő elnökkel szemben kritikus lappal egyetemben. A pánikra egy pénteki kabinetülés ad okot. Mások mellett a The New York Times beszámolója szerint Trump hivatalos tanácsadói üvöltözésig fajuló vitában csaptak össze az amerikai elnököt a választási eredmények valamilyen úton történő megsemmisítésére biztató, külsős támogatóival.

Az elmúlt években a liberális kanadai kormányfő, Justin Trudeau kabinetje keltett világszerte feltűnést azzal, hogy olyanok kaptak benne helyet, mint 

• a súlyosan látássérült egykori paralimpikon, Carla Qualtrough vagy
• Harjit Sajjan, volt alezredes, indiai születésű szikh. 

Mentsük meg Amerikát!

A Save America (Mentsük meg Amerikát!) politikai akcióbizottságba, azaz PAC-be Donald Trump arra vonatkozó felhívásaira folyt be mintegy 60 milliárd forintnak megfelelő összeg, hogy az adományokkal meg tudják változtatni a november 3-i választás kimenetelét – azaz mégse az elnök kihívója, a demokrata Joe Biden költözhessen a Fehér Házba. Az adományok a jogi költségekre kellenek; ilyen eljárásokat a fontosabb államokban indítottak, megtámadva a szavazatszámlálások eredményét. 

Az Egyesült Államokban különböző típusú politikai akcióbizottságok vannak; lényegük, hogy nem egy bizonyos politikai jelölthöz kerülnek az összegek, hanem az őt támogató PAC-hez, amely az adott jelölt kampányának folyósít összegeket. 

A Trump-kampány október 15-e és november 23-a között 495 millió dollárt gyűjtött össze különböző republikánus politikai szervezetekben. Ez az összeg azonban nem tartalmazza a Save America PAC 200 millió dollárját, ugyanis ez a politikai akcióbizottság úgynevezett leadership, azaz vezetői PAC, amelyre lazább szabályok vonatkoznak az adományokban és a költekezésben is.

Pénzből kovácsolt politikai eszköz

A vezetői PAC-eket fel lehet használni arra is, hogy fizetési listán tartsák a kampánystábot, politikai hirdetéseket készítsenek, rendezvényeket finanszírozzanak belőlük.

Egy dologra viszont biztos nem használhatná fel Trump a pénzt: a 2024-es kampányára, már ha egyáltalán úgy dönt, hogy újraindul az elnöki tisztségért. (Ezzel többször is kacérkodott az utóbbi hetekben.) 

Egy 2024-es kampány előkészítése alighanem megkötné a Republikánus Párt elnökjelöltségre törő politikusainak a kezét, és megosztaná magát a pártot is. Bár egyre több republikánus hátrál ki Trump mögül, a leköszönő elnök továbbra is jelentős támogatói bázisnak örvend, amit bizonyít az elnökválasztás óta összegyűlt pénzadomány mennyisége is.

Amennyiben Trump bejelenti újraindulási szándékát, a Republikánus Pártot arra kényszerítheti, hogy – ha Trump komolyan is gondolná is ezt – a leköszönő elnök személye köré alakítsa politikáját. Ez még nagyobb törést hozhat a párton belül.

A republikánus elnök jelenleg a Georgia állambeli január eleji szenátusi pótválasztások előtt kampányol a két republikánus jelölt mellett. A tét nagy: ha elvesztik a szenátorjelöltek a voksolást, a Republikánus Párt elveszíti szenátusi többségét. Éppen ezért felmerült, hogy Trump a pótválasztások előtt bejelenti újraindulását a Fehér Házért, hogy fellelkesítse támogatóit, és szavazásra buzdítsa őket Georgiában. 

Egyes bizalmi emberei azonban afelé terelgetik az elnököt, hogy inkább összpontosítson a Biden-adminisztráció stratégiai aláásására a következő két évben, megalapozva a 2022-es félidős kongresszusi választások republikánus jelöltjeinek támogatását. 

Betevő falat az elnökség utáni évekre

A távozó elnök utolsó heteiben számos olyan apró jel mutatkozott, amelyek arra engednek következtetni, hogy Trump még felhasználja az elnöki tisztségét arra, hogy a január 20-i – azaz a következő elnök, minden bizonnyal Joe Biden – utáni világra készüljön. 

Az elnök ellen egymástól függetlenül két bűnügyi vizsgálat indult üzleti tevékenységére vonatkozóan, még a 2016-os megválasztása előtti időkből. Ha a nyomozásból vádemelés lesz, előreláthatóan horribilis összegű ügyvédi költségek várnak Trumpra. Erre is jó, hogy az elnöknek van 200 millió dollárja, amit jogi csatározásokra kért az adományozóktól. 

Lányát, Ivanka Trumpot december elején hallgatták ki annak gyanúja miatt, hogy a Trump család több mint egymillió dollárt sikkasztott el az elnöki beiktatásra létrehozott alapból. 

Az elnök köreiben már felmerült annak elképzelése, hogy előzetesen megkegyelmez magának, családjának és szövetségeseinek, egyfajta biztosítékként, ha hivatali ideje után szövetségi bűncselekmény elkövetésével vádolnának meg bárkit is. Az egyelőre nem világos, hogyan működne ez a gyakorlatban, de azoknak a sajtójelentéseknek a fényében, amelyek szerint sorban érkeznek az elnöki kegyelmi kérelmek, mindenesetre feltűnő, hogy az igazságügyi minisztérium nyomozást indított Trump kegyelemgyakorlása miatt. A hatóságok azt vizsgálják, hogy pénzt utaltak-e a Fehér Házba, vagy egy az elnökhöz köthető politikai szervezethez –cserébe Trump kegyelméért. 

Egyelőre találgatások övezik, hogy Trump mit tesz, és mire fogja felhasználni a 200 millió dollárt. A PAC-ek működésének szigorítását szorgalmazó Campaign Legal Center vezetője, Brendan Fischer mindenesetre úgy véli:

 Borítókép: AFP Fotós: Mandel Ngan

Ha egy európai ránéz az amerikai elnökválasztás napján a szavazóhelyiségeknél kialakult kígyózó sorokra, nem úgy tűnik neki, mintha egy jól működő demokratikus intézményrendszer látna. Hogy lehet az, hogy Amerikában valaki órákat vár arra, hogy szavazhasson? Ha pedig kívülről rossz képet fest a dolog, szinte érthető, hogy az Egyesült Államokon belül gyengült az embereknek a választási folyamatba, így pedig a demokratikus rendszerbe vetett hitük – hangzott el a CEU Demokrácia Intézetének az amerikai demokrácia jelenlegi állapotát boncolgató kerekasztal-beszélgetésén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Amerikában demokratikus válság vert gyökeret Donald Trump négyévnyi hivatali idejének következményeként, ami nemigen fog eltűnni azzal, hogy új elnököt választottak.

David Runciman, a Cambridge-i Egyetem munkatársa szerint a kígyózó sorok a választási részvételi arány nagyságát szemléltetik, ami pozitívum. Ugyanakkor a rekordmagas részvétel – 150 milliónál több amerikai még soha nem voksolt – egyben rámutat a társadalom polarizáltságára, ezen belül is arra,

Trump második elnöki ciklusánmak elutasítása a kialakult demokratikus rendszer normalizálásának első lépcsőfoka. Runciman ettől függetlenül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha nincs koronavírus-járvány, Trumpot újraválasztják. Bár elnöknek nem volt az igazi,

Sikerült is maga mellé állítania főként a vidéki, munkásosztálybeli, egyetemi képzettséggel nem bíró tömegeket, noha ő maga iskolázott, nagyvárosi, kozmopolita hátterű – éppen úgy, mint a demokrata szavazók jelentős része. 

Apokalipszis most

Stephen Holmes, a New York-i Egyetem munkatársa szerint ez pedig rámutat arra, hogy az Egyesült Államok egyik fele nem érti a másikat, amit csak tovább élez, hogy Trump nem hajlandó elismerni választási vereségét.

A választást megelőzően pedig 

Ez az apokaliptikus vízió jól rezonált sokaknál, akik úgy érzik, a társadalom elfelejtette őket, kilátástalan helyzetben vannak.

A republikánus szavazók azt hiszik, a választási folyamatot megbundázták az ő kárukra, pedig a valóság az, hogy éppen a republikánusok alakították úgy a választási rendszert – például a választókerületek átrajzolásával vagy az elektori testület összetételével –, hogy az nekik legyen előnyös. Ezért a demokraták is úgy érzik, hogy őket próbálják ellehetetleníteni.

A választási rendszer tehát cinkelt, ez tény, de közben mindkét tábor hívei a másikra mutogatnak, fokozva az egymás iránti bizalmatlanságot 

– véli Stephen Holmes.

Runciman szerint azért is került válságba az amerikai demokrácia, mert

Pedig az elnökválasztás nem maga a demokrácia, amely állami, megyei és városi szinten nyilvánul meg, függetlenül attól, ki az elnök. Mintha a 2020-as választás kimenetele sorsdöntő fordulat lett volna, amiből nincs visszaút. Runciman hangsúlyozta:

Ha pedig az amerikai politikát vesszük alapul, a 2016-os választás eredményének jóval nagyobb hatása lesz a jövőre, mivel Trump hivatali ideje alatt egyebek közt három konzervatív bírót választottak be az alkotmánybíróságként működő szövetségi legfelső bíróságba – így Runciman.

Nadia Urbinati, a New York-i Columbia Egyetem munkatársa a CEU fórumán elmondta: 

Trump alatt azonban felerősödtek az összeesküvés-elméleteket népszerűsítő hangok, és maga az elnök is nagyban hozzájárult a demokratikus intézmények iránt érzett kétség, illetve a bizalmatlanság fokozásához. Jelenleg annak vagyunk tanúi, hogy a demokrácia szabályrendszerét felrúgták, és háború tombol: a két nagy amerikai párt társadalmilag és gazdaságilag megosztott hívei meg vannak győződve arról, hogy a másik tábor képtelen megfelelni egy működő demokrácia feltételeinek. Nadia Urbinati szerint ezért elterjedt az a nézet is, hogy a másik fél nem hajlandó kompromisszumra, így jobb nem is keresni a közös nevezőt velük.

A dac kultúrája 

Stephen Holmes meggyőződése szerint a Trump által gerjesztett ellenszegülés nem fog felszívódni azzal, hogy várhatóan januárban Joe Biden költözik a Fehér Házba. Szerinte

Trump azonban negatív példával jár elöl, ami egyfajta felhatalmazás arra, hogy az emberek a legrosszabb énjüket vegyék elő. Leegyszerűsítve: Trump dacolása a választási eredménnyel egyfajta viselkedési példát mutat híveinek. Üzenete, hogy az egész rendszer illegitim, kihat az egész ország gondolkodására, és kétségbe vonja a demokrata párti elnökség legitimitását. 

Runciman szerint azonban az is üzenetértékű, hogy a világ autokratikus vezetői közül Trump az első, aki „elesett”. Annak meg pláne üzenetértéke lesz, ha fizikailag kell őt kitessékelni a Fehér Házból. Ez azonban fordítva is elsülhet. Az igazán nagy kérdés Runciman szerint ugyanis az: mekkora galibát tud Trump okozni a jövőben?

Elképzelhetőnek tartja, hogy

A Cambridge-i Egyetem munkatársa emlékeztet: az elnök rendkívül ügyesen mozgósítja híveit, és az, hogy hivatali ideje után mekkora galibát fog okozni, azon múlik, hány ember támogatja majd.

Miért is ne tehetné meg azt, hogy alapít egy televíziócsatornát, amelyen 24 órában ő, vagy az ő ügye van a képernyőn? – veti fel a kérdést Runciman, visszhangozva Urbinati megállapítását, amely szerint

Trump évek óta ostorozza és próbálja hitelteleníteni a vele szemben kritikus sajtót, viszont nem idegen számára a média világa, a közösségi hálók kihasználását pedig tökéletesen elsajátította. Csak a Twitter-oldalát, amelyen tegnap kijelentette, hogy ő nyerte a választást, csaknem 90 millióan követik. Felmerül a kérdés:

Runciman optimista: bár Trump képes rá, hogy további károkat okozzon a demokráciába vetett hitben, könnyen meglehet, hogy idővel elhal a hangja, és unalmassá válik. Ez viszont már a Biden-elnökségen múlik majd. 

– mondják egyesek. 

– állítják mások. 

E két szélsőség valamelyikét ismételgeti a – nemcsak amerikai – média egy része a múlt hét óta, amikor is alighanem eldőlt: Joe Biden, az elnök demokrata párti kihívója legyőzte Donald Trumpot. 

Ma is kérdés: mennyivel és pontosan hogyan? A legfrissebb számítások szerint a végeredmény elektori szavazatokban 306:232 Biden javára, azaz éppen annyira verte meg az elnököt, mint Trump 2016-ban Hillary Clintont. Mostanra már Trump is elbizonytalanodott azzal kapcsolatban, kié is lesz januártól az új kormány...

• Jill Biden Jill Tracy Jacobs néven látja meg a napvilágot. 
• A 70-es években, kérészéletű, sikertelen első házassága idején hívják egy időben Jill Stevensonnak is. 
• Január 20-án dr. Jill Biden néven lesz first lady, Amerika első asszonya.

Végre találkoztam egy úriemberrel!

– mondja anyjának az után a vakrandi után, amelyen 1975 márciusában először találkozik – 23 évesen – az akkor 32 esztendős ifjabb Joseph Robinette Bidennel, aki ekkor már Delaware állam szenátora a washingtoni törvényhozásban. 

Látszólag két fiatal ember jön ekkor össze, de mégis sokat éltek már ekkorra. Jillnek tönkremegy az első házassága, és főiskolai futballista férje, valamint a hasonszőrű, klumpás srácok után Joe, Delaware állam elegáns szenátora merőben más férfitípust képvisel.

De Joe nem egyszerű eset: első feleségét, valamint kislányukat pár évvel korábban autóbalesetben veszíti el; leendő partnere okkal számíthat arra, hogy a félárva srácok, Beau és Hunter nevelőanyjának szerepe is rá vár. 

Ekkoriban sem Jill Stevenson, sem Joe Biden nem akar magának egy második magánéleti válságot. Jill négyszer mond nemet. De ötödszörre, 1977-ben kimondja a boldogító igent, mégpedig katolikus pap előtt, egy New York-i templomban, az ENSZ székházának szomszédságában. Jill egyszerre a két fiú nevelőanyja lesz, akik pár év múlva féltestvért kapnak, a ma már 39 éves Ashley, a Biden házaspár egyetlen közös gyermeke személyében. 

Fontos volt számomra, hogy Beau és Hunter úgy érezzék, teljes a családunk. Ez azt jelentette: nekünk magunknak, nem pedig másnak kellett meghatározni a kapcsolatunkat

– mondta egyszer a családanya.

Nászútjukat a Balatonon töltik, Tom Lantos magyar származású egykori – szintén demokrata párti – kongresszusi képviselő ötletére és kalauzolásában. Az 1977-es év, a debütáló elnökkel, Jimmy Carterrel az élen látványos enyhülést hoz a magyar–amerikai kapcsolatokban; a következő esztendő elejére a Szent Korona is megérkezik Budapestre, hosszú amerikai száműzetését követően. 

De a magyar tenger partján aligha gondolhat akkor még bármelyikük is arra, hogy csaknem 44 évvel később Joe Biden az Egyesült Államok 46. – és John F. Kennedy után mindössze a második katolikus – elnökeként teheti le az esküt, Jill Biden pedig Amerika első asszonyaként költözhet a Fehér Házba. 

Mint a kapribogyó 

Kódneve – dél-olaszországi felmenői után – Capri. (Leánykori neve, a Jacobs a Giacoppo angolosított változata.) 

Joe Bidené – ír ősei nyomán – Celtic, azaz kelta.

Aligha kell majd a teremszolgáknak körbevezetniük őket a Pennsylvania sugárúton, a Fehér Házban. Voltak már Amerika második párja, Joe Biden 2009 és 2017 között nyolc éven át dolgozott Barack Obama alelnökeként. Szenátor férje révén Jill Biden az évtizedek alatt hozzászokott a washingtoni fogadásokhoz, a bankettekhez, a pezsgős vacsorákhoz. Kódneve is férje alelnöki idejére vezethető vissza. 

Jill Bidennek nem lesz új a Flotus (First lady of the United States) szerepe, ahogy –31 évvel ezelőtt – Barbara Bush is könnyen átszokott a második hölgy szerepköréből az elsőbe, amikor férje, az idősebb George Bush Ronald Reagan alelnökéből a 41. elnök lett 1989-ben. 

Madame Professor 

Sokkal inkább maga dr. Jill Biden az újdonság ezen a poszton. Az első first lady lehet, aki protokolláris kötelezettségei mellett megtartja fizető állását, és egy virginiai főiskola angol- és kreatívírás-tanáraként dolgozik tovább. Profilban, humán beállítottságában first ladyként talán George W. Bush elnök feleségéhez, Laura Bushhoz hasonlít a leginkább, a nemzetközi porondon pedig Brigitte Macronhoz, a francia elnök nejéhez. 

Sok-sok évig egy szenátor felesége voltam. Megtartottam a saját karrieremet is. Én tanítottam, Joe pedig politikával foglalkozott. Amikor alelnökké választottak bennünket (sic!), ráébredtem, hogy saját profilom van, és tudtam, hogy nem fogom elpocsékolni. A nők és a lányok oktatását állítottam a fókuszba 

– mondta egyszer, és abba is betekintést engedett, hogyan felel meg egyszerre a különböző kihívásoknak:

Jól el tudok különíteni dolgokat. Amikor az osztályteremben vagyok, akkor teljesen ott vagyok. Ha egy eseményen, akkor pedig ott. Ha pedig az unokáimmal, akkor a teljes figyelmem az övék.

Nagy a család 

Bidenéknek hét unokájuk van két fiuktól, akik közül az idősebb, Beau, egykori delaware-i főállamügyész, pár éve agydaganatban elhunyt. Joe Biden ezért nem próbált szerencsét a 2016-os elnökválasztáson, Jill Biden pedig azt mondta, saját gyermekeként említve Beau-t: 

Az egyik unokát, Naomit a szüleik Joe Biden autóbalesetben elhunyt kislányáról nevezték el. 

A la italiana 

Amerikában óriási a jelentőségük a gyökereknek a mindennapi életben, az emberek gondolkodásában is. 

Ahogyan Joe Biden pályáján fontos szerepet játszik ír származása, az apai ágon olasz Jill Bident most felfedezte Szicília ugyanúgy, ahogy elődjét, Melania Trumpot annak idején szülőhazája, Szlovénia. 

Mintha az egész falut választották volna meg Amerikában 

– mondta Tonino Macrí, a helyi kulturális egyesület elnöke Gessóban, abban az ötszáz lelkes szicíliai faluban, ahol Domenico Giacoppo, dr. Biden nagyapja meglátta a napvilágot. Őt családja kétéves korában vitte Amerikába, ahol a bevándorlók szigetén, a legendás Ellis Islanden átutazva telepedtek le New Jersey-ben. Jill Jacobs is ott született 1951-ben, négy húgával egyetemben. 

Rokonai most igazi szicíliai menüvel várják vissza az óhazába a first ladyt, legalább egy látogatás erejéig. Az egyik rokon, Caterina Giacoppo – mint a Forbes üzleti magazinnak a minap elmondta – például az alábbi étlappal készül: 

• parmezáni padlizsán, 
• pasta ‘ncasciata, azaz tészta rakottas szicíliai módra, 
• cannoli, vagyis kecskericottával töltött tésztaroló.  

Életfilozófiáját így fogalmazta meg: 

Most, first ladyként kicsit persze politikus is lesz. 

(Borítókép: Joe Biden és Jill Biden 2020. február 3-án. Fotó: J.ustin Sullivan / Getty Images)

A Joe Biden vezette elnöki adminisztrációtól széles körben arra számítanak: folytatja Barack Obama globális kérdéseket inkább előtérbe helyező külpolitikáját, és szakít a Trump-kormányzatra jellemző rugalmas, térségspecifikus megközelítéssel – mondta az Indexnek Csizmadia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. 

A Trump-adminisztráció az úgynevezett „szívekért és elmékért vívott küzdelem” keretein belül kezelte Közép-Kelet-Európát,

Washington célja ugyanis az volt, hogy konkrétan politikailag állítsák át partnereiket az oldalukra, ami a már említett rugalmasságot megkövetelte – véli a kutató. 

Az elnök emberei

Csizmadia Gábor szerint amennyiben Biden folytatja az Obama-féle hagyományokat, könnyen meglehet, hogy az amerikaiak egy kalap alá veszik Európát, Magyarország és térsége pedig kevesebb figyelmet fog kapni. Persze nem feltétlenül, hiszen ez azon múlik, milyen bel- és külpolitikai tanácsadókkal veszi magát körbe Biden, és ki kerül az európai ügyekért felelős államtitkári pozícióba. 

Egy demokrata elnökségnek Nyugat-Európában örülnének a legjobban, főként Berlinben, amely általában jobb kapcsolatot ápol a demokratákkal. Angela Merkel német kancellár nincs jóban Donald Trumppal, a hivatalából januárban távozó amerikai elnök pedig Berlin bevonása nélkül utasítást adott több ezer amerikai katona kivonására Németországból.

Hogy jól vagy rosszul jár Magyarország és térsége Bidennel? Az egyik alternatíva, hogy a térség kis országai kevesebb figyelmet kapnak, és ideológiai elvárások írják felül a gyakorlati együttműködést. A másik lehetőség, hogy Biden külön figyelmet fog szentelni Közép-Kelet-Európának.  

Látjuk, mi történik Belarusztól Lengyelországon át Magyarországig

– a feleségével egykor a Balaton nyaraló, Obama alatt alelnökként térségünket 2009-ben meglátogató Biden egy interjúban  utalt arra, hogy nem szándékozik szó nélkül hagyni a mások mellett hazánkban zajló folyamatokat. A Foreign Affairs külpolitikai szaklapban megjelent írásában  is jelét adta annak, hogy ideológiai elvárásokat fog támasztani Amerika szövetségeseivel és az érdekszférájába esőkkel szemben.

Csizmadia Gábor rámutat: Trump alatt az amerikai külügyminisztérium függetlenül folytatta munkáját, tevékenységét a Fehér Ház ellensúlyozta. Bidennel ez változhat.

Vélhetően a Fehér Ház utat enged a washingtoni külügyminisztérium keményebb fellépésének Magyarországgal szemben, amit nem ellensúlyozni, hanem nyílt csatornákon megtámogatni fog. Például nyíltan bírálhatja Budapestet beszédekben, interjúkban, közleményekben, vagy egy magas rangú tisztségviselő kritikus cikket írhat egy nemzetközi lapban. 

Ez a stratégia azonban nem csak hazánkra vonatkozik, a térségnek is ez juthat. A kérdés csak az, hogy mi lesz a Biden-kormányzat prioritása Európában. 

Egy hete távozott Budapestről David Cornstein, Trump budapesti nagykövete, aki politikai kinevezett volt. Utódját már minden bizonnyal Biden nevezi ki, várhatóan valamikor a jövő év első felében. Az amerikaiak az elmúlt bő negyedszázadban kizárólag politikai kinevezett misszióvezetőket küldtek a magyar fővárosba. 

(Borítókép: Brian Snyder / Reuters)

Édesapám és édesanyám is hitt abban: ha az Egyesült Államok alelnöke akarok lenni, akkor simán lehetek akár elnök is

– mondta egyszer az ifjabb Joseph Robinette Biden, aki

Minden valószínűség szerint ugyanis legyőzte Donald Trumpot, és immár megválasztott elnökként várhatja január 20-i beiktatását. 

Megvan az amerikai elnökválasztás első győztese: az ügyvédek.

Miközben Joe Biden az összesítések szerint a győzelem kapujában áll (bár belépni még nem tud rajta), Donald Trump elnök kampánycsapata több kulcsállamban, így Michiganben, Wisconsinban, Pennsylvaniában és Georgiában is óvja magát a szavazatszámlálást, illetve majd az előzetes eredményt. Ez napokig eltarthat, sőt akár a legfelső bíróságig mehet fel az ügy. És kinek van több „barátja” a legfelső bíróságon? Trumpnak. Az egyik kulcskérdés: mi a helyzet a kedd óta beérkező levélszavazatokkal? 

A Trumppal szemben a legkevésbé sem ellenséges Fox News – magyar idő szerint csütörtök kora reggel – már Biden 264:214 arányú fölényét mutatja az elektori szavazatokban. E szerint az elnök demokrata kihívóját már csak hat voks választaná el a bűvös 270-től, a győzelemtől. 

Ezek persze nem hivatalos eredmények: az amerikai média projektál, valószínűsít. A Fox kicsit előresiet: Biden Michigan és Wisconsin mellett behúzta Arizonát is. Az inkább liberális CNN-nél Biden még csak 253-at gyűjtött: ők függőre veszik Arizonát. 

A Fox szerinti bátrabb számlálás azt jelenti: Trumpnak Nevadában, Pennsylvaniában, Észak-Karolinában és Georgiában is nyernie kell, ha nem akar kiköltözni januárban a Fehér Házból. Viszonylag jól áll mind a négy helyen, de a négyből négy találat bravúr lenne. 

A helyzet várhatóan csütörtökön is képlékeny marad, a részletekről az Index kedden megkezdett percről percre tudósításában írunk majd, ezt továbbra is itt követhetik. 

Mintegy száz év alatt a floridaiakkal csak háromszor, az ohióiakkal pedig kétszer fordult elő, hogy ne arra szavaztak volna, aki utóbb megnyerte a Fehér Házat. 

Donald Trump most mindkét államot megnyerte az előrejelzések szerint. De mennyit ér ez a végelszámolásnál? Ki lesz az amerikai elnök?