Barack Obama Athénban kezdte meg utolsó hivatalos körútját, melyet még két állomás, Németország és Peru követ majd. A leköszönő elnök a landolás előtt arról győzködte az Air Force One fedélzetén vele utazó tudósítókat, hogy utódja, Donald Trump megválasztása utáni látogatásán "nagy érdeklődést tanúsított" a NATO-elkötelezettség fenntartása iránt.

Erre a győzködésre azért van szükség, mivel Donald Trump kampánya során keményen nekiment az USA évtizedes biztonságpolitikai vállalásainak is, és azt mondta, elnöksége alatt Amerika csak akkor fog szövetségesei segítségére sietni, ha azok "előbb teljesítik az USA iránti kötelezettségeiket". A fenyegetés miatt elsősorban az orosz haderő előtt csaknem védtelenül álló Balti államok érezték rosszul magukat, de a dél-koreai elnök is felhívta a már megválasztott Trumpot, hogyan is kell értelmeznie szavait. Ahogy arról korábban már írtam, Trumppal kapcsolatban az a legnagyobb félelme a nemzetközi közösségnek, hogy felborítja a sokszor kényes egyensúlyi helyzeten alapuló regionális viszonyokat.

A NATO 5. cikkelye értelmében az Egyesült Államoknak (a többi taghoz hasonlóan) feltétel nélkül segítségére kell sietnie a szövetség azon tagjának, melyet támadás ért.

Trump fenyegetése egyébként a korábbi amerikai kormányzatoknál is megjelent szelídebb noszogatás formájában; a Fehér Ház ugyanis évek óta sürgeti szövetségeseit, hogy legalább a NATO-vállalás szerinti mértékben, a GDP két százalékára tornásszák fel katonai kiadásaikat.

(BBC)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!