Miután a szenátus reublikánus többsége úgy döntött, hogy a Trump elmozdítására indult eljárás (ez az a bizonyos impeachment) nem vesztegeti az idejét új tanúkra, és minél gyorsabban lezárja az egész ügyet, a demokratákat a végszavazás előtt már csak egy dolog hajtotta: Meg akartak győzni legalább egyetlen republikánus szenátort, hogy később azt mondhassák, sikerült túllépni a pártlogikán.

Az egyik ilyen célpont Susan Collins volt, akinek idén újra versenybe kell szállnia az alapvetően nem a republikánusok irányába billenő Maine állam egyik szenátusi mandátumáért, azonban ő – amellett, hogy nem tartotta helyesnek Trump cselekdeteit – leszögezte, hogy az elnök felmentésére fog szavazni. A másik célpont, Mitt Romney Utah állambeli szenátor azonban szerdán, közvetlenül a szavazás előtt a szenátus ülésén tartott beszédében bejelentette, hogy

Romney szerint bebizonyosodott, hogy

az elnök visszatartotta a segélyt Amerika egyik szövetségesétől, aki orosz betolakodók ellen harcol.

Mégpedig tisztán személyes és pártpolitikai okokból. „Ez a közbizalommal való döbbenetes visszaélés volt, a választási rendszerünk, nemzetbiztonsági érdekeink és alapvető értékeink elleni durva támadás. A választások ilyen szintű manipulációja talán az elnöki jogkör legdurvább megsértése.“

Romney ezzel lényegében a politikai visszavonulását is bejelentette, ugyanis Trump, a republikánus média és az elsöprő többségben az elnök elleni „boszorkányüldözést“ ellenző republikánus választók szemében árulóvá vált.

Friss: magyar idő szerint csütörtök estére meg is történt a szavazás: a republikánusok felmentették az elnököt mindkét vádpont alól.

Az elmúlt években megfigyelhető volt, hogy Trump minden párton belüli kritikusa megbukott a soron következő előválasztáson, mivel az elnök és a pártvezetés egy vele szemben induló ellenjelölt mellett állt ki. Így a fajsúlyos politikusok közül jellemzően csak visszavonulást tervező szenátorok fogalmaztak meg egyenes kritikát az elnök politikájával szemben. Romney azonban beszédében azt is elmondta, hogy számot vetett ezzel a politikai következménnyel

Komolyan elhinnék, hogy vállalnám ezeket a következményeket, ha döntésem nem az Isten színe előtt tett eskümből fakadna?

Mitt Romney már a 2016-os előválasztás idején is a Trump-ellenes erők motorjának számított (más kérdés, hogy ez a motor egy kéziporszívó teljesítményét is alig érte el), és később sem rejtette véka alá véleményét. Tavaly például a Trump szemében a „fake news“ boszorkánykörének számító Washington Post véleménycikkében arra a konklúzióra jutott: