Nem túlzás ez? Pár órás eltérésekkel három pennsylvaniai helyszínt kötött le Donald Trump kampánya az elnöknek vasárnapra virradó éjjelre, hogy ott haknizzon, miközben

• Trump fia, az ifjabb Donald éppen Michiganben, 
• másik fia, Eric Floridában, 
• a tiszteletbeli családtag, Mike Pence alelnök pedig Észak-Karolinában rótta épp a kampányköröket.  

Az amerikai elnökválasztás sajátossága, az elektori rendszer miatt ugyanis teljesen mindegy, Joe Biden mekkora fölénnyel nyeri meg mondjuk a legnépesebb szövetségi államot, a 40 milliós Kaliforniát, s gyűjti be minden bizonnyal annak mind az 55 elektori szavazatát.

Hillary Clinton 8,7 millió 2016-os kaliforniai szavazójából több mint négymillióan abban az értelemben feleslegesen ikszeltek az elbukott demokrata elnökjelöltre, hogy Clinton 4,5 millióval is megverhette volna ott Trumpot. 

Eközben viszont nagyon hiányzott neki a győzelemhez

• 11 ezer voks (és ezzel 16 ottani elektor) Michiganben
• 23 ezer voks (és 10 elektor) Wisconsinban  
• 45 ezer voks (és 20 elektor) Pennsylvaniában. 

Ha ezt a három államot megnyeri 2016-ban, ma ő az amerikai elnök. 

Levéláradat

A levél- és előszavazókkal együtt már mintegy 90 millióan leadták a voksukat Amerikában, és a részvétel egyes becslések szerint most először érheti el a 150 millió főt (amiben persze szerepet játszik a folyamatos népességgyarapodás is, jelenleg éppen 330 millióan élnek az országban).

Egyre nagyobb ezért a jelentőségük az úgynevezett csatatér államoknak.

Ezekben nyílt a küzdelem, és akár mindent eldönthetnek a rejtőzködő szavazatok, vagyis azon polgárok voksai, akiknek szimpátiáját nem (jól) mérik fel a közvélemény-kutatók. 

Biden is tudja, felesleges mondjuk a déli Alabamában, ebben a biztos Trump-államban erőlködnie, ahol az elnök behozhatatlannak tűnő 19-20 százalékponttal vezet a felmérésekben.  

A csatatér államok átlagában Biden előnye nem túl jelentős, mindössze 3,2 százalékpont. Michiganben a legnagyobb (6,5), Észak-Karolinában és Floridában a legkisebb (1,2-1,2), Arizonában pedig Trump áll jobban elhanyagolható, 0,6 százalékponttal. 

Az öt csatatér államban Clinton négy évvel ezelőtt átlag 1,6 százalékponttal vezetett pár nappal a voksolás előtt. 

Az öt állam közül háromban (Arizona, Észak-Karolina, Florida) az előszavazók alapján már most látszik, hogy magas lesz a részvétel. Floridáról – ahol egy hete az elnök is leadta a voksát; mint mondta, „egy Trump nevű fickóra” – nemrég külön is írtunk. 

Fekete és spanyol voksok

A kampánycsapatok jól tudják, a lakóhelyi szegregáció nagyon erős az Egyesült Államokban, ezért a megyékre is külön oda kell figyelni. 

Az 538 amerikai elektor közül 29-et adó Floridában Clinton – aki népszerű volt a feketék körében, Trumphoz képest meg főleg – Gadsden megyében nyert a legnagyobb fölénnyel, több mint kétharmaddal. Gadsden az állam egyetlen megyéje, ahol feketék élnek többségben.

Trump viszont 88 százalékkal rommá verte Clintont Holmesban, Florida egyetlen, már-már „régi dixielandi”, szinte teljes egészében angolszász fehérek lakta megyéjében, ahol megállni látszik az idő: spanyol ajkú lakói sem nagyon vannak. 

Minden Floridán múlhat. Republikánus elnök csaknem száz éve, Calvin Coolidge óta nem nyert Florida nélkül, és a demokraták között is csak két kivétel akadt: John F. Kennedy és Bill Clinton

– hívta fel a figyelmet Brian Fonseca, a Floridai Nemzetközi Egyetem Közpolitikai Intézetének igazgatója. 

Miközben számos spanyol ajkúnak nem tetszik Trump szigorú bevándorláspolitikája, sokaknak imponál a kommunistaellenessége.

Itt nálunk, a Kolumbiából, Venezuelából, Kubából és máshonnan érkezettek között kevesen vannak, akik a balos ideológiával szimpatizálnak

– mondta egy idős férfi, Julio Nunez Miami Kis Havanna negyedében nyilatkozva abban a cikkünkben, amelyet az Index a washingtoni külügy virtuális riportprogramjának magyarországi partnereként készített. 

Penn State és a többiek

A 29 elektori vokssal Florida a fődíj az öt csatatér közül, de Pennsylvania (20) sem sokkal kisebb falat. 

„A társadalmi nyugtalanság, az, hogy az új koronavírus-járvány aránytalanul érintette a színes bőrű közösségeket, valamint a fekete amerikaiak polgárjogaira ismét ráirányult az országos figyelem, idén több fekete szavazót vonz Pennsylvaniában a szavazóhelyiségekhez, mint 2016-ban” – írja ottani riportjában a USA Today.

Az indulatok a fekete George Floyd májusi halála után szabadultak el az Egyesült Államokban. 

From Stevie Wonder, With Love

Az ötből a harmadik legnagyobb falatért, Michiganért (16 elektor) folytatott küzdelem szintén a szavazók bőrszíne, illetve részvételi arányuk függvényében dőlhet el. 

Négy éve a stabilan demokrata – és mára szinte kizárólag feketék által lakott – Detroitban több mint 40 ezerrel kevesebben voksoltak 2012-höz képest. Clinton pedig, mint írtuk, 11 ezer vokssal veszítette el Michigant...

Trump ebben az északi ipari államban főleg a fehér bőrű kétkezi dolgozók, köztük az autógyári munkások és családtagjaik körében népszerű, akik úgy érzik, a demokraták cserben hagyták őket. 

A többi már a szavazókon múlik.

(Borítókép: Szavazó adja le szavazatát Tucsonban 2020. október 31-én. Fotó: Cheney Orr / Reuters)