Hogyan dől el, ki lesz az Egyesült Államok elnöke?

Hogy ki nyeri az elnökválasztást, azt nem az egész országban leadott szavazatokat összeadva döntik el, hanem egy sajátos módszert alkalmaznak az Egyesült Államokban: az elektori rendszert. A demokrata Joe Biden az elnökválasztáson mintegy 81 millió, a hivatalban lévő republikánus elnök, Donald Trump pedig 74 millió voksot kapott, de az elektoroknál mások lesznek a szavazati arányok. Trump novemberben megtámadta az eredményt, de nem járt sikerrel; kereseteit elutasították. 

Kik az elektorok, és mi a feladatuk?

Az elektori kollégium tagjai összesen 538-an vannak. Minden állam másképp választja meg az elektorait; ezt többnyire a helyi szokások határozzák meg. Általában maguk is politikusok, tisztviselők voltak, akik már bizonyítottak a közéletben – de nem lehetnek hivatalban lévő szövetségi szenátorok vagy kongresszusi képviselők. Számukat ellenben minden szövetségi államban a szövetségi szenátorok (egységesen két fő), illetve kongresszusi képviselők (számuk az adott állam népességétől függ) számának összege adja. Washington főváros elektorait három főben határozták meg. A győztes jelöltnek egyszerű többséget, azaz legalább 270 szavazatot kell összegyűjtenie az elektoroktól ahhoz, hogy elnök legyen. Az elektorok a saját államuk választópolgárainak voksai alapján szavaznak az elnök személyéről. Két állam – Maine és Nebraska – kivételével a győztes az adott állam összes elektori voksát megszerezte. A legnagyobb különbséget ez a legnépesebb államban, a 40 milliós Kaliforniában jelenti, ahol ennek megfelelően Biden 55:0 arányban győzte le Trumpot. 

Összegyűlnek ma valahol? Maszk lesz rajtuk? 

Lehet, hogy maszk lesz rajtuk, de Nevadában például erre sincs szükség, mert online üléseznek. Egyetlen helyre semmiképpen nem gyűlnek össze, az egyes államok elektorai csak saját körben találkoznak. A voksaikat majd később összegzik. 

Hogyan alakult ki ez a rendszer? Szükség van-e rá?

Az elektori kollégium létrehozása visszavezethető az 1787-es philadelphiai alkotmányozó gyűlésre. A jelen lévő tagoknak fejtörést okozott, hogy ki felel majd az elnök megválasztásáért. Nem bíztak abban, hogy a nép elég bölcs lenne egy ilyen döntés meghozatalához, így végül a gyűlés elfogadta egy független csoport létrehozását, amelynek eredménye a máig működő elektori kollégium lett. De ma már vannak gondok ezzel. Gyakran hallani, hogy a rendszer elavult, és közvetlenül kellene megválasztani az amerikai elnököt. A mostani elektori testületen belül is hallatszanak ilyen hangok. Egy másik érvelés szerint pedig az kellene, hogy az elektorok a saját belátásuk szerint dönthessenek. Ez viszont felveti a hűtlen elektorok kérdését. 

Mit jelent a hűtlen elektor ( faithless elector ) kifejezés?

Azt az elektort hívják hűtlennek, aki nem a jelöltekre az adott államban közvetlenül leadott voksok alapján szavaz, hanem a saját belátása szerint voksolva befolyásolja, ki irányítsa a következő négy évben az Egyesült Államokat. Ilyen szavazatok előfordultak már korábban, így 2016-ban is, de a számuk elenyésző. Érdemben nem szokták befolyásolni az elnökválasztás eredményét. 

Mi történik akkor, ha mindkét jelölt ugyanannyi szavazatot kap?

A jelenlegi helyzetben ez inkább elméleti kérdés, olyan nagy Biden előnye. Ha – például hűtlen elektorokkal – mindkét jelölt ugyanannyi elektori voksot kap, akkor a kongresszus dönt január 6-án. 

Ez már az új összetételű kongresszus lesz? 

Majdnem teljesen igen. Novemberben kongresszusi választásokat is tartottak, januártól már új összetételben üléseznek a Capitoliumon. A képviselőház (az alsóház) továbbra is a demokraták kezén marad, míg a szenátusban jelenleg 50:48 a republikánusok előnye. Január 5-én – egy nappal azelőtt, hogy a kongresszus két háza megerősíthetné a mai elektori szavazatokat – Georgia államban szenátusi pótválasztásokat tartanak. Ám ha mind a két ottani mandátumot a demokraták nyernék is, és így 50:50-es patthelyzet alakulna ki a szenátusban, Trump alelnöke, Mike Pence a republikánusok javára billenthetné a mérleg nyelvét. 

Mikor kezdheti meg munkáját az új amerikai elnök?

A következő, 46. elnököt január 20-án iktatják be Washingtonban.