Az Egyesült Államok elnöke a múlt héten fejtette ki részletesen, hogy miért lépett vissza az elnökjelöltségtől. Joe Biden ugyanakkor azt is elmondta, hogy a ciklusa végéig számos ügyben szeretne előrelépést elérni, és ezek közt említette a szövetségi Legfelsőbb Bíróság reformját is.

Mint ismert, a kilencfős, legfelsőbb bírói testületbe az elnök nevezhet ki új tagokat (határozatlan időre) a szenátus jóváhagyásával, és Donald Trump elnöksége republikánus többség volt a testületben. Joe Biden a ciklusa alatt egyetlen bírót nevezett ki Ketanji Brown Jackson személyében, de ő a szintén demokrata kötődésű Stephen G. Breyer helyét foglalta el, vagyis az erőviszonyok változatlanok maradtak. Mindezek után nem meglepő, hogy a bíróság gyakran Bidenék számára kedvezőtlen döntéseket hozott az utóbbi négy évben.

Ezen előzmények után vágott neki Joe Biden a Legfelsőbb Bíróság reformjának, amelynek szükségességéről magyar idő szerint kedd hajnalban is beszélt egy rendezvényen. A CNN cikke szerint

„Nagyon tisztelem intézményeinket és az Alkotmányban lefektetett hatalommegosztást. De ami most történik, az nincs összhangban a hatalmi ágak szétválasztásának doktrínájával” – ezzel érvelt Joe Biden a texasi Austinban tartott kampányrendezvényen. Hivatkozott arra is, hogy „az elmúlt években a Legfelsőbb Bíróság szélsőséges véleményei aláásták a polgári jogok régóta fennálló elveit és védelmét”, felsorolva többek közt a Roe kontra Wade ügyben hozott 2022-es döntést is, valamint az elnöki mentelem ügyében hozott határozatot. 

Mint a CNN írta, nem sok esély van arra, hogy Biden javaslatai átmenjenek a megosztott kongresszuson (ahol a képviselőházat most a republikánusok irányítják). E javaslatok közt szerepel egy alkotmánymódosítás, amely megfosztaná a mindenkori elnököt a hivatalában elkövetett bűncselekményekért járó mentelmi jogától; a Legfelsőbb Bíróság bírói hivatali idejének korlátozása; valamint egy kötelező magatartási kódexe bevezetése a bírók számára. Az amerikai elnökválasztási kampányban viszont fontos üzenet lehet a szavazóknak a kezdeményezés (amit az is jelezhet, hogy Kamala Harris alelnök is beállt már a bírósági reform mögé). 

A republikánusok hevesen ellenzik, a társadalomban viszont van rá fogékonyság

A republikánusok részéről heves visszautasítást váltottak ki Joe Biden javaslatai. Mike Johnson képviselőházi házelnök közölte: ha az alsóházban az elnökválasztás után is megőrzik a többségüket, akkor biztos, hogy a javaslatból nem lesz semmi.

Beszédes, hogy a demokraták meg akarják változtatni azt a rendszert, amely nemzetünket az alapítása óta irányítja, csak azért, mert nem értenek egyet a bíróság néhány közelmúltbeli döntésével. A Biden–Harris-kormánynak ez a veszélyes húzása halottnak lesz nyilvánítva, amint a képviselőházba érkezik

– szögezte le Johnson (Joe Biden erre válaszolva kedd hajnalban azt üzente Mike Johnsonnak, hogy szerinte inkább a képviselőházi elnökének gondolkodását lehet „halottnak nyilvánítani”).

A reformot ellenezte Mitch McConnell szenátusi republikánus vezető is, aki hétfői beszédében azt mondta, hogy „a Legfelsőbb Bíróságot támadás éri” a reformmal, majd felszólította Bident és Harrist, hogy fogadják el a bíróság döntéseit, ahelyett, hogy „az ellenük döntést hozó bírók elleni egészpályás letámadással” válaszolnának arra. 

Nem mellékes ugyanakkor (főleg a kampány szempontjából), hogy a közvélemény-kutatások szerint Joe Biden akkor állt elő a bírósági reform javaslatával, amikor a Legfelsőbb Bíróság társadalmi támogatottsága a történelmi mélypont közelében van.

E számok azért is erősek, mert négy évvel korábban ugyanez a felmérés a társadalom részéről még 66 százalékos támogatottságot mutatott ki a Legfelsőbb Bíróság munkájával szemben. A demokraták pedig az utóbbi időben igyekeztek fel is használni a kampányban a Legfelsőbb Bírósággal szembeni társadalmi kritikát, igénybe véve ehhez elsősorban az abortuszhoz való jogról, vagyis az említett Roe kontra Wade ügyben hozott 2022-es döntésüket. 

Puccs, a demokrácia és a bírói függetlenség veszélyeztetése? 

Ugyanakkor   nemrég a  bírósági reform veszélyeivel kapcsolatban két  (ideológiailag inkább a republikánusokhoz húzó)  szaktekintély is kifejtette véleményét. 

A szerzők – Kelly Shackelford, aki a First Liberty Institute nevű, vallásszabadságért küzdő nonprofit keresztény-konzervatív szervezet elnöke, vezérigazgatója és vezető jogtanácsosa, valamint William Barr, aki 1991 és 1993 közt George H. W. Bush igazságügyi minisztere, majd később Donald Trump igazságügyi minisztere is volt 2019 és 2020 közt – azt írták véleménycikkükben, hogy szerintük nemcsak a Biden által körvonalazott javaslatok fognak még előkerülni a kampányban, hanem annál radikálisabb felvetések is.

„Míg a jelenlegi javaslatok – mint például a leghosszabb ideig hivatalban lévő bírák hivatali idejének korlátozása és az etikai kódex bevezetése – az Alkotmányt és a hatalmi ágak szétválasztását veszélyeztetik, a szélsőbaloldal azt követeli, hogy a Bíróságot további liberális bírákkal töltsék fel. Bárki is legyen a demokraták elnökjelöltje, ha nyer, pontosan ez fog történni, és ehhez csak egy többségi szavazatra és az elnök aláírására van szükség. Sőt, a feltételezett elnökjelölt, Kamala Harris, aki Biden teljes támogatását élvezte, máris viszonttámogatását fejezte ki, kijelentve, hogy »teljesen nyitott« a bíróságok feltöltésére” – írták.

Majd további veszélyekre is figyelmeztettek a reformmal kapcsolatban, megjegyezve, hogy korábban még Biden is ellenzett egy ilyen lépést. „Ha a Legfelsőbb Bíróságot egy újabb pártos testületté alakítanák át, az tönkretenné az igazságszolgáltatás függetlenségét, és veszélyeztetné az összes amerikai állampolgári szabadságjogait. Egy ilyen elképzeléssel kapcsolatban Biden még szenátorként egyszer azt mondta, hogy a bíróság szerkezetének megváltoztatása »ostoba ötlet«”, amely megkérdőjelezné a Legfelsőbb Bíróság függetlenségét. 

Igaza volt. Az utolsó dolog, amire most szükségünk van ebben az országban, az egy olyan Legfelsőbb Bírósági puccs, amely veszélyeztetné demokratikus köztársaságunkat

 – írták, hozzátéve, hogy szerintük a „baloldal” kritikája a bíróság működésével kapcsolatban azért sem állja meg a helyét, mert az esetek 45,8 százalékában egyhangú döntést hoztak, és a többi eset közül csak 11 alkalommal volt látható az, hogy ideológiai megfontolások vezérelhették a bírákat.

A szerzők megjegyezték, hogy szerintük a Legfelsőbb Bíróság az egyetlen olyan kormányzati ág, ami az egypárti uralom útjában áll, és ha átalakítják, akkor még a mostani, pártos működése is „aranykornak” fog tűnni.

„Valójában a »bírósági reform« nem más, mint kétségbeesett támadás a Legfelsőbb Bíróság legitimitásának aláásására, mivel a bíróságon az alkotmány és az eredetiség mellett elkötelezett bírák többsége van jelen. Ha ez a puccs sikerrel jár, a jogállamiságnak vége, mivel az igazságszolgáltatás nem lesz több, mint annak a politikai eszköze, aki a hatalmat gyakorolja” – fogalmazták meg kritikájukat, majd később azzal összegezték véleményüket:

Az amerikaiak azt akarják, hogy politikusaik tartsák távol politikai kezüket az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának kilenc bírójának 150 éves hagyományától. Azoknak az amerikaiaknak, akiknek fontos a szabadságuk, fel kell szólalniuk, és ki kell állniuk e puccskísérlet ellen.