Ez a finálé minden bizonnyal nem sikerült olyanra, amilyet Joe Biden elképzelt. A hamarosan 82. életévét betöltő politikus kemény időszakon van túl. A nyár nagy részében ellenfelei és szövetségesei romló egészségi állapotára utaló jelek után kutatva mikroszkóppal vizsgálták minden egyes lépését. Aztán egy rosszul sikerült tévévita után többé nem volt érdemes tagadni, hogy a demokrata elnök elméje már közel sem olyan éles, mint korábban.

Ezért a baloldali média és a washingtoni demokrata vezetés közel egy hónapon keresztül próbálta meggyőzni Joe Bident arról, hogy ne induljon az újraválasztásért. Az újabb Biden-ciklus koporsójába feltehetőleg Donald Trump – a merényletkísérlet után jelentősen – megugró népszerűsége verte be az utolsó szöget. A New York Times forrásai szerint ez idő alatt az elnöknek még korábbi barátjával, Barack Obamával is megromlott a viszonya, mert ameddig Joe Biden a delaware-i házában lábadozott a koronavírusból, Washigntonból a demokrata elit – köztük Obama volt elnök is – egyre hangosabban próbált nyomást gyakorolni az idős politikusra, hogy lépjen vissza.

Nancy Pelosi – a képviselőház korábbi elnöke –, a Clinton-házaspár, több szenátor, képviselő, és kampányfinanszírozó is kihátrált Biden mögül. Így végül az ellenfelénél – Donald Trumpnál – csak 3 évvel idősebb elnök kénytelen volt belátni, hogy ideje visszalépni.

Annyi bizonyos, hogy a demokrata politikus az utóbbi két hétben vakációját töltötte eredeti otthonában, Delaware államban, amelyet 36 éven keresztül képviselt szenátorként. Az elnök nem először tér haza ide. Egyébként Joe Biden minden eddigi elnöknél több időt töltött szabadságon (jelentős teret engedve azoknak a spekulációknak, hogy az országot valójában nem ő, hanem Kamala Harris alelnök irányítja.)

Habár a jelöltségből kigolyózták, Harris kampányában még aktívan közre kell működnie. Eközben sok kényes bel- és külpolitikai esemény is igényli figyelmét, mint például az közel-keleti konfliktus és a gazdaság stagnálása. Az elnök a hét elején állt vissza a munkába.

Most dől el, hogy milyen örökséget hagy maga után Biden

Miután nyilvánvalóvá vált, hogy elnöksége nem 8, hanem csak 4 évig fog tartani, a 81 éves politikus és csapata minden egyes fronton elkezdett azon dolgozni, hogy a kulcsfontosságú célok, amelyek elnöksége elején lefektettek legalább részlegesen megvalósuljanak. Egyrészt azért, mert a demokratáknak azonnal szüksége van egy, a választóknak prezentálható sikerre, ha a Fehér Házat meg akarják tartani. Másrészt ott van az a tényező is, hogy Joe Bidennek egyre fogy az ideje, hogy valamilyen történelmileg jelentős intézkedést, más szóval valamilyen örökséget hagyjon hátra.

Az elnök ezért minden korábbinál keményebben presszionálja a demokrata képviselőket, hogy kipréseljenek valamit, ami megdobhatja a baloldal esélyeit – azonban a teljes kampányüzemmódban kizárt már, hogy a Republikánus Párt törvényhozói túl segítőkészek lennének ezeknek a céloknak az elérésében –, ahogy egész elnöksége alatt sem voltak azok, elég csak az Ukrajnának szóló segély kétpárti megállapodásának elakadására, vagy a családtámogatási intézkedéscsomag költségvetésének visszanyesésére gondolni. (A Biden-adminisztráció 4 évéhez ennek ellenére sok sikeresen végrehajtott kormányzati intézkedés köthető). Idő hiányában, elnöksége vége felé közeledve

Jelenleg azon dolgozik, hogy Izrael és a Hamász terrorszervezet végre békét kössön. Izrael már elfogadta az elnök kabinetjének tűzszüneti javaslatát, az iszlám fundamentalista szervezet azonban még nem. A két fél között tavaly ősszel kiújult a háború, miután a Hamász harcosai meglepetésszerű támadást hajtottak végre izraeli civilek ellen, több mint 1200 embert megöltek, több százat pedig túszként magukkal hurcoltak Gázába. Izrael azonnal megtorlóhadjáratot indított, amelyben már 40 ezer palesztin vesztette életét. Ennek ellenére a Hamász továbbra sem hajlandó visszaszolgáltatni az túszokat.

A múlt héten az Izraeli Védelmi Erők hat túsz holttestére bukkantak, köztük egy amerikai állampolgáréra, akit a terrorszervezet ölt meg. Biden az eset után azt nyilatkozta, hogy a Hamász meg fog fizetni ezért, azonban azt is hozzátette, hogy Netanjahu miniszterelnök sem tesz eleget a békéért. Az elnök a napokban a katari és az egyiptomi vezetéssel folytatott tárgyalásokat a régió stabilitásának helyreállításáról.

Ideje, hogy vége legyen ennek a háborúnak, azt hiszem, közel állunk egy megállapodáshoz

– nyilatkozta szombaton az elnök.

Patthelyzet Európában, Biden a szövetségeket ápolja

Joe Biden továbbra sem tartja elképzelhetőnek a békét, amíg Oroszország megszállás alatt tartja keleti szomszédunk területének 20 százalékát. Kijev a múlt héten delegációt menesztett az elnök kabinetjéhez. Az ukránok jelenleg azt szeretnék elérni, hogy az amerikaiaktól kapott fegyvereket felhasználhassák Oroszország területén lévő célpontok ellen, ugyanis a múlt hónapban az ukrán csapatok átlépték az ukrán–orosz határt, hogy egy nagyszabású elterelő, tehermentesítő hadműveletbe kezdjenek Kurszk régióban. Azonban a jelenlegi megállapodás értelmében a harcokban nem használhatnak amerikai fegyvereket, ugyanis azokat Washington területvédelemre, és nem oroszországi bevetésre szánta. A kérdésről még nem született döntés, ugyanis az Egyesült Államok sem nem képes mindkét félnek elfogadható békét kieszközölni, sem nem hajlandó kiszélesíteni proxyháborúját Ukrajnában. A befagyott kül- és belpolitika miatt,

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Bidennek nem lenne továbbra is kulcsfontosságú szerepe abban, hogy a világ vezető hatalmának elsőségét fenntartsa a nemzetközi szervezetekben. Az elnök szeptemberben várhatóan nagyon aktív külpolitikát fog folytatni, hogy Harris pozíciója erős legyen az adminisztráció potenciális átvételekor. A baloldali politikus hivatalos látogatást tesz majd az egyre befolyásosabb NATO-tag Lengyelországban, azután az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés perui csúcstalálkozójára utazik, majd részt vesz a G20-ak brazíliai csúcsán. Várhatóan ott lesz a jövő hónapban az ENSZ közgyűlésének New Yorkban tartandó éves ülésén is.

Elnökből pótelnökjelölt

Amellett, hogy alelnökét a nemzetközi színpadon is népszerűsíti, a napokban Joe Bidennek jelentősen be kell majd segítenie Kamala Harris belföldi kampányába is, ugyanis ő jelenleg a szeptember 10-én esedékes, Donald Trumppal szembeni elnökjelölti vitájára készül – legalábbis, ha Trump elmegy a vitára. Az elkövetkező héten a jelenlegi elnök ezért több jelentős demokrata fészket és csatatérállamot is meglátogat majd, hogy támogatókat szerezzen Harrisnek.

Ezek közül a legfontosabb talán Pennsylvania lesz. A 19 elektort delegáló államba az egész elnökválasztás egyik legszorosabb versenyét jövendölik a közvélemény-kutatások. Annak ellenére, hogy Joe Biden 9 éves koráig itt élt, és az államban tradicionálisan a demokrata elnökjelöltek szoktak nyerni, a legutóbbi mérések szerint Harris csupán 0,4 százalékkal vezet Trump előtt az 4. legtöbb elektort delegáló államban. A 81 éves politikus ezután Michiganbe és Wisconsinba látogat, ahol a demokraták hasonlóan csak egy hajszálnyi előnyt tudhatnak magukénak.

A demokraták azt remélik az elnök kampányától, hogy ő majd képes lesz több munkásosztálybeli és idős szavazót bevonzani az államokban, ugyanis ezek a csoportok jelenleg egyre inkább vonakodnak a Biden mérsékelt liberális felfogásától jelentősen balra elhelyezkedő Harrist és Tim Walz alelnökjelöltet támogatni. Kérdés, hogy ez az egész terv mennyire lesz hatásos, ugyanis az elnök támogatottsága nagyon alacsony, csupán 41 százalék. Az valamelyest javított a politikus népszerűségén, hogy visszalépett, de nem eleget, ahhoz, hogy ez dobjon az általa támogatott Harris esélyein.

Akárhogy is, visszalépésével Biden a demokrata párt első emberéből az elnökjelölt helyettese lett, amikor az éppen nem ér rá, és ezt az új dinamikát ő is elismerte a múlt hónapban, a demokrata elnökjelölő konvención tartott beszédében – ami utolsó nyilvános szereplése volt a most véget érő vakációja előtt.

Ígérem, hogy én leszek a legjobb önkéntes, akit a Harris–Walz-kampány valaha látott

– mondta Joe Biden amerikai elnök. 

Joe Biden tehát ezekkel foglalatoskodott abban a szűk egy hónapban, mióta hivatalosan visszalépett az elnökjelöltségtől.