Szerda hajnalban zajlott le az első – és valószínűleg egyetlen – alelnökjelölti vita a demokrata Tim Walz és a republikánus JD Vance között. A nagyjából kétórás vita meglepően civilizált volt (az elnökjelölti párbajhoz képest), bár támadták egymást a felek, inkább az elnökjelöltekről és a kezdeményezéseikről esett szó.

JD Vance ismét azt a formáját hozta, amit megszokhattunk tőle, egy magabiztos, udvarias, Donald Trumpnál jóval kedvesebb republikánus vezetőt.

azonban ahogy haladtak a beszélgetéssel, kicsit ő is magára talált.

A vita nagyjából teljes egészében a belpolitikára fókuszált, leszámítva az Izrael és a közel-keleti országok között egyre jobban eszkalálódó helyzetet, azonban az orosz–ukrán háborúról például nem esett szó.

Annak ellenére, hogy a két potenciális alelnök kevésbé csatározott, mint Kamala Harris és Donald Trump, ennek a vitának is megvoltak a maga támadásai. Az egyik leghevesebb momentum azután következett, hogy Tim Walz felkérdezte az ohiói szenátort a 2021 januárjában történt zavargásokra, amelyek azt követően indultak, hogy Donald Trump nem tudta elfogadni a négy évvel ezelőtti választás eredményét.

Vance ahelyett, hogy beleállt volna a kérdésbe, inkább kerülte azt, mondván „ő a jövőre fókuszál”, valamint arra hivatkozott, hogy 2021 januárjában Trump elhagyta a Fehér Házat, míg Joe Biden átvette a helyét. Emellett arra is hivatkozott, hogy 2016-ban Hillary Clinton is csalással vádolta meg a republikánus elnökjelöltet. Itt Walz azért felhívta a figyelmet, hogy a „Facebook-reklámokra való hivatkozás nem egyenlő a Capitolium ostromával”.

Sok dologban egyetértettek; Tim Walz utóbb elismerte, hogy félrebeszélt 

Bár a két jelölt látványosan kerülte a konfliktust, kivéve néhány kulcskérdésben. Abban mind Vance, mind Walz megállapodott, hogy a lakhatási krízis az egyik legkomolyabb probléma, amivel a leendő kormánynak meg kell küzdenie. Walz azonban kiemelte, hogy Donald Trump abortuszjogokhoz való hozzáállása elfogadhatatlan. A republikánus alelnökjelölt erre úgy kontrázott, hogy Kamala Harrisnek bőven elég kellett volna hogy legyen az elmúlt négy év arra, hogy változásokat hozzon, amik szerinte elmaradtak.

Természetesen esett szó arról a kijelentésről is, amit Trump tett a bevándorlók étkezési szokásairól. Walz azt a mondatot, miszerint a Haitiről érkezők megennék a springfieldi lakosok háziállatait, hamisnak nevezte – de azt sem ő, sem Vance nem említette meg, hogy a város 15 ezer migránsa legálisan tartózkodik-e az országban, ezt a moderátornak kellett megtennie.

A politikusnak ezt az állítását utóbb megcáfolták a korabeli sajtócikkek alapján. Bár a demokrata alelnökjelölt tényleg dolgozott tanárként az országban, most azt mondta: nem volt Kínában akkor, amikor a felkelés és annak leverése történt, a korábbi nyilatkozatában pedig csak „félrebeszélt”. 

Ezt JD Vance a mostani vitában nem hánytorgatta fel ellenfelének, viszont megjegyezte, hogy „érdemes a rossz kijelentések után őszintének maradni az amerikai polgárokkal”.

Abortusz és puskák, avagy a legfontosabb kérdések

A legnagyobb kérdések természetesen a már említett abortuszjogok, valamint a fegyvertartási jogok voltak. Előbbivel kapcsolatban Vance azt mondta, hogy az államoknak kell eldöntenie, mit szeretnének, míg Walz amellett tartott ki, hogy a terhesség megszakítása emberi jog, valamint utalt arra is, hogy az általa vezetett államban, Minnesotában visszaállították a híres Roe v. Wade döntést. Vance onnan közelítette meg a kérdést, hogy a Republikánus Pártnak több családközpontú irányelvet kell elfogadnia, valamint tagadta Donald Trump korábbi kijelentését a „szövetségi terhességfigyelő központok” létrehozásáról.

Bár az abortusszal kapcsolatban nem tudtak megállapodni, a fegyverjogok témájában közelebb volt a véleményük: mindkét jelölt szerint romlik a helyzet, és valamilyen kontrollra van szükség, főleg az iskolák környékén. Vance persze hangoztatta, hogy Kamala Harris országhatár-politikája miatt ilyen rossz a helyzet, de azt is mondta, hogy a téma ennél jóval komplikáltabb. Walz próbálta a beszélgetést abban a mederben tartani, hogy a „fegyverek néha csak fegyverek”, tehát nem okokat kell keresni, hanem szimplán szigorúbb szabályokra van szükség.

Ahogy a CNN írja, az egészségügyről is beszéltek az alelnökjelöltek: Vance konkrétabb ötletekkel állt elő, mint Donald Trump „concepts of a plan” (ötletek egy tervre) kijelentése a Harris elleni vitában. A republikánus politikus szerint természetesen folytatnák az Affordable Care Actben résztvevők ellátását, valamint nonszensznek nevezte azt, hogy Trump egy több száz oldalas dokumentumot ismertessen a színpadon.

Bár érintettek kényes témákat, a felek mégis kézfogással búcsúztak el egymástól – amire hosszú ideje nem volt példa az elnökválasztás vitáinál.