Noha a nyugati országokból és így az Egyesült Államokból mindig érkeznek intelmek a média kiegyensúlyozottságával és demokráciájával kapcsolatosan a világ számos országába, így Magyarországra is, közben éppen ott találhatók a legnyíltabban elkötelezett sajtótermékek is valamelyik politikai oldal irányába. Legutoljára a londoni székhelyű Economist vállalta fel nyíltan, hogy beálltak Kamala Harris kampánya mögé. De cikkünkben összegyűjtöttük azokat a celebeket és közéleti szereplőket is, akik elköteleződtek valamelyik oldal mellett.

Szerkesztőségi cikkben tudatta és egyben magyarázta el olvasóinak a The Economist mértékadó brit gazdasági lap, hogy miért sorakoztak fel Kamala Harris demokrata elnökjelölt kampánya mögé. A Miért támogatja az Economist Kamala Harrist című cikkben a szerzők előbb felróják, hogy sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, majd kiemelik, hogy ugyan több tízmillióan támogatják Donald Trumpot, és szavaznak majd rá, de ez csak hazardírozás a gazdasággal.

Ha az Economistnak lenne szavazata, akkor Kamala Harrisre adnánk le

– szögezték le a cikkben, amelyben azt írják, saját méréseik szerint fifti-fifti az esélye a két jelöltnek.

Sok lap foglalt állást

Noha a lap szerint sok sajtótermék nem foglal állást a kérdésben, ez nem egészen így van, már sok tucatra tehető azon újságok és médiumok száma, amelyek beálltak valamelyik jelölt mögé. A legtöbb a demokrata elnökjelöltet támogatja, így például többek között a New York Times, a Boston Globe, a Vogue, a Rolling Stone, a New Yorker, a Guardian és az Observer is Kamala Harris mögé állt be. De Donald Trumpnak sem kell szégyenkeznie, hiszen a Washington Times, a Maxim és a New York Post őt támogatja.

Ugyanakkor valóban vannak olyan nagy és népszerű újságok, amelyek nem választottak. A Washington Post, a Los Angeles Times és az USA Today is úgy döntött, ezúttal nem állnak be egyik elnökaspiráns mögé sem. Közülük kifejezetten a Post állásfoglalása érdekes, amely

Iparági pletykák szerint ebből komoly feszültség is alakult ki a szerkesztőségben, ahol már elkészültek a Harrist támogató írások, ám a lap tulajdonosa, a milliárdos Jeff Bezos megvétózta azok publikálását – és a semlegesség mellett döntöttek. A lap azóta állítólag 200 ezer előfizetőt vesztett országszerte, ami az előfizetőik nyolc százaléka.

Van jelentősége a támogatásnak?

Hogy ki döntött jól, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre jogosan merülhet fel a kérdés, hogy van-e egyáltalán jelentősége ezeknek a kinyilatkoztatásoknak.

Az Egyesült Államokban már 1860 óta jelen van a médiatámogatás valamelyik elnökjelölt mögött. Akkor a Chicago Tribune elsőként állt be Abraham Lincoln mögé. Az Al-Dzsazíra című lap szerint Amerikában olyannyira elfogadott ez a fajta támogatás, hogy az olvasók el is várják, hogy megerősítést kapjanak kedvenc lapjuktól a döntésükben, vagy éppen ellenkezőleg, meggyőzze őket valamelyik jelölt támogatásáról. Idehaza egészen másként viszonyulnak a témához az emberek, elég, ha a TV2 2018-as kampányolására gondolunk, amely miatt egyébként a Nemzeti Választási Bizottság meg is büntette a csatornát.

Hogy mekkora jelentősége van ma egy ilyen kinyilatkoztatásnak, arról megoszlanak a vélemények. A ‘80-as évek előtt a kérdéssel foglalkozó tanulmányok szerint meghatározó erőnek számítottak ebből a szempontból az újságok. Akár 20 millió szavazó döntését is befolyásolhatták.

Manapság ez az erő már jóval inkább a közösségi média felé tolódott el, mármint a különböző közösségi platformoknak már sokkal nagyobb hatása van a választókra, mint egy-egy szerkesztőségi cikknek.

Megszólaltak a celebek is

A lapok mellett szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak annak is, hogy mely híresség ki mellé áll be. Az nem lep meg sokakat, hogy a legtöbb színész és zenész, Hollywood krémje egyöntetűen demokrata elköteleződésű, és bárki legyen a baloldal jelöltje, ők akkor is támogatják – kivéve persze, ha épp meg akarják puccsolni, mint azt sikerrel tették például idén nyáron Joe Bidennel. Az amerikai elnök mögül sorra szálltak ki a pénzes támogatók, amely végül a visszalépéséhez vezetett. Azóta viszont a legtöbb ismert személyiség Kamala Harris mögé sorakozott fel, akiket a Forbes és a Billboard is összegyűjtött.

Így tett például a Marvel Bosszúálló filmjeinek szuperhőseit alakító csapat is: Scarlett Johansson, Robert Downey Jr., Chris Evans, Mark Ruffalo, Don Cheadle, Danai Gurira és Paul Bettany is. A demokrata jelöltre szavaz majd Steven Spielberg, Bill Gates, Robert De Niro, Mark Hamill, Leonardo DiCaprio és Whoopi Goldberg is.

LeBron James, a Los Angeles Lakers kosaras sztárja szintén Harrist támogatja, akárcsak Madonna, Taylor Swift, Usher, Billie Eilish, Eminem, Cher és Beyoncé is – utóbbi még Harris texasi kampánygyűlésén is felszólalt.

Julia Roberts és George Clooney még Harris kampányfilmjeiben is szerepelnek mint narrátorok. Meglepetésre a korábbi republikánus kormányzó, Arnold Schwarzenegger is Harris mellett tette le voksát.

Donald Trump támogatottsága ugyanakkor a holdról is látszik, mióta beállt mögé Buzz Aldrin, a második ember, aki a történelemben a föld égi kísérőjének felszínére léphetett. De támogatóra lelt Brett Favre korábbi amerikaifocista személyében is.

A színészek terén sem szerénykedhet, hiszen Mel Gibson, Dennis Quaid, Zachary Levi, Hulk Hogan és Jon Voight is őt támogatja, akárcsak Kid Rock vagy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk is. Utóbbi nemrég egy kampányrendezvényén is felszólalt, illetve saját platformján, az X-en (egykori Twitteren) is aktívan kampányol Trump mellett.