Több orosz orgánum is vezető helyen hozta le csütörtök reggel a hírt, hogy Moszkvába érkezett Carter Page amerikai üzletember, akit Donald Trump egyik külpolitikai tanácsadójának számít. Az orosz Kreml-közeli sajtó azért tartja jelentős eseménynek Page látogatását, mivel többször is kifejtette, hogy Amerikának jobban együtt kéne működnie Vlagyimir Putyinnal. Ahogy egyszer megfogalmazta:
Washington és a Nyugat maga gördít akadályokat a kapcsolatok esetleges javulása elé azzal, hogy a demokratizáció, az egyenlőség, a korrupció és a rendszerváltozás témáira koncentrál, gyakran álszent módon.
Az évtized legfontosabb kérdése, hová fut ki az amerikai politika radikalizálódása, mekkora súlya lesz a kormányzatban és a közbeszédben az évtizedeken át periférián tengődő, de másfél év alatt Trumppal szimbiózisban a fősodorba evező „fajvédő” csoportoknak, csoportocskáknak.
Donald Trump John Kelly visszavonult tábornokot jelölte belbiztonsági miniszternek. Kelly elfogadta a felkérést.
Védelmébe vette terrorellenes politikáját a nemzetbiztonságról szóló utolsó elnöki beszédében kedden Barack Obama leköszönő amerikai elnök, írja az MTI. Terrorellenes politikájának lényege Obama szerint az amerikai értékek tiszteletben tartása, a kínzás elutasítása és a nagyobb létszámú amerikai csapatok bevetésének elkerülése volt.
A távozó elnök a különleges hadműveletekkel foglalkozó főparancsnokság tampai támaszpontján mondott beszédet. Hosszasan érvelt a pilóta nélküli robotrepülőgépek és az amerikai kommandósok bevetése mellett, és elutasította a szárazföldi csapatok olyan bevetését, mint ahogy azt elődje tette Afganisztánban és Irakban.
Leszögezte azt is, hogy tiszteletben kell tartani a muszlimok jogait, a terroristákat pedig polgári bíróságok előtt kell felelősségre vonni. "Úgy is elfoghatjuk ezeket a terroristákat, ha közben hűek maradunk önmagunkhoz" - hangsúlyozta. Fontosnak tartotta kifejteni, a terroristák azt hirdetik magukról, hogy az iszlám nevében lépnek fel, ám egyáltalán nem "a világon élő több mint egymilliárd muszlim nevében beszélnek". Hozzátette: ezek a terroristák "nem szólnak az amerikai muszlimok nevében sem, akik közül sokan az Egyesült Államok hadseregének egyenruháját viselik".
Az elnök szerint, ha megbélyegzik a jó és hazafias muszlimokat, ezzel csak a terroristákat segítik, hiszen a terroristák erre hivatkozva követnek majd el még több támadást. Mint mondta: "ha így cselekszünk, akkor ez háború az Egyesült Államok és az iszlám között, és nemcsak egyre több amerikait veszítünk el majd terrormerényletekben, hanem szem elől veszítjük majd az elveket is, amelyekért küzdünk".
Védelmébe vette a terrorizmus gyanújával elfogottak kínzásának betiltását és kárhoztatta a kongresszust, mert nem tette lehetővé számára a guantánamói börtöntelep bezárását, felszámolását. Guantánamót, pontosabban a fogolytábort, a "nemzeti becsületünkön esett foltnak" nevezte. A terrorfenyegetés természetéről szólva kifejtette, hogy "az erőszakos szélsőségesség még évekig velünk marad", és hogy a terroristák "nem jelentenek egzisztenciális fenyegetést" az Egyesült Államok számára. Azt is hangsúlyozta, hogy a terrorellenes háború valószínűleg nem végződik "egyértelműen meghatározható győzelemmel".
Obama elismerte, hogy nem volt igazán sikeres az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban, de ezért egy tizenöt évvel ezelőtt, a 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után hozott törvényt okolt, és ismét a kongresszust tette felelőssé, amely szerinte elmulasztotta a mai valósághoz igazítani a törvényt.
Donald Trump ezekben a napokban épp egy köszi-turné keretében ünnepli meg választási győzelmét, a turné egyik állomásaként magyar idő szerint kedd éjjel az észak-karolinai Fayetteville városában tartott nagygyűlést. Beszédének legfontosabb üzenete az volt, hogy
Hat héttel beiktatása előtt Donald Trump egyszer csak bejelentette Twitteren keresztül, hogy lőttek a több mint 4 milliárd dolláros Air Force One megrendelésnek. Az amerikai kormány a Boeingtől vásárolt volna kettő vagy még több új repülőt a leendő amerikai elnökök számára – ezt a bizniszt fújná most le a megválasztott elnök, írja a BBC.
Irán nem fogja hagyni Donald Trumpnak, hogy kikezdje az Egyesült Államokkal kötött nukleáris megállapodást
– ezt nyilatkozta a CNN tudósítása szerint Haszan Róháni iráni elnök kedden, ami előrevetíti, hogy az új amerikai elnök beiktatásával akár komoly nemzetközi konfliktus is kezdődhet az iráni atomprogramról szóló egyezség esetleges felrúgása miatt.
Sokan nem a kalandorhajlamot vagy a külpolitikai tájékozatlanságot tartják a legveszélyesebb Trump-faktornak, hanem azt, hogy lövése sincs a klímaváltozás tényéről. Nemrég összeszedtük, milyen környezetvédelmi kockázatokat jelent elnöksége (emelkedő veszélyességi sorrendben):
Nem, csoda, ha a tudományos közösség kétségbeesésében óriási nyomás alá helyezte Trumpot, és Al Gore, a világ legbefolyásosabb környezetvédelmi aktivistája (nem Nobel-díja miatt, hanem azért, mert nyolc évig volt Bill Clinton alelnöke) is már a választás másnapján felajánlotta, hogy mindenben áll a megválasztott elnök rendelkezésére.
New York polgármestere, Bill de Blasio 35 millió dollárt kér az amerikai szövetségi törvényhozástól Donald Trump megválasztott elnök házának védelméért az elnök beiktatásáig tartó hetekre.
Donald Trump megnevezte lakásügyi- és városfeljesztési miniszterét, méghozzá Ben Carson személyében. A kvalitásait tekintve Donald Trump szelídebb és lúzerebb kiadásának tűnő 63 éves Carsonnak semmi köze nincs sem az urbanizációhoz, sem a lakhatási problémákhoz, mivel agysebészként dolgozott. Szakmájában viszont a világ egyik legjobbja volt, neki sikerült először szétválasztania sziámi ikreket.
Azt gondolta, hogy lezárult az elnökválasztás? Hát nem. Jill Stein zöldpárti jelölt napok alatt milliókat kalapozott össze arra, hogy három kulcsállamban egy bizonytalan vád alapján újraszámoltassa a szavazatokat, Trump pedig szokása szerint felült a politikailag jelentéktelen provokációnak, és egy még ostobább konteóval vágott vissza. Aztán most egy állami főügyész is odacsapna az egésznek. Very Bad!
Tajvan elnökével, Caj Jing-vennel beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnök – közölte pénteken Trumpnak az átmenetet irányító csapata. Az Egyesült Államok 1979 óta nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot a de facto önálló országként működő Tajvannal. Mint az MTI írja, az AP amerikai hírügynökség megjegyezte: nagyon szokatlan, sőt valószínűleg precedens nélküli, hogy egy amerikai elnök, vagy megválasztott elnök közvetlenül váltson szót Tajvan vezetőjével, Trump telefonbeszélgetése pedig vélhetően ki fogja váltani Kína tiltakozását.
Az átmenetet vezető csapat közleménye szerint Caj Jing-ven gratulált Trumpnak a megválasztásához, amit Trump is viszonzott. Beszélgetésük során kitértek az Egyesült Államok és Tajvan szoros gazdasági, politikai és biztonsági kapcsolataira. A közleményből azonban nem derült ki az, hogy ki kezdeményezte a telefonhívást, amelyet tajvani és fehér házi források is megerősítettek. Trump később jelezte Twitter-oldalán, hogy Caj hívta fel őt.
Peking álláspontja szerint Tajvan és Kína szárazföldi része egyazon országhoz tartozik, saját területeként tekint a kínai polgárháború 1949-es befejezése óta de facto önálló országként működő szigetre. Tajpej és Peking 1992-ben jutott az ezt megerősítő "egy Kína" elvét elfogadó, úgynevezett 1992-es konszenzusra. Washington 1979-ben vette fel diplomáciai kapcsolatait a Kínai Népköztársasággal, amivel együtt elfogadta az "egy Kína" elvét is, Pekinget tekinti Kína legitim képviselőjének. Az Egyesült Államok mindazonáltal szoros, de nem hivatalos kapcsolatokat ápol Tajvannal.
A tajvani elnök – aki a sziget függetlenségét szorgalmazó Demokratikus Haladó Párt (DPP) első embere is – májusi beiktatásakor nem tért ki arra, hogy elődjéhez hasonlóan elismeri-e az említett konszenzust, ami miatt fagyos lett Tajpej és Peking viszonya, utóbbi pedig június végén befagyasztotta intézményes kommunikációs csatornáit a szigettel. A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője a telefonbeszélgetésről szóló bejelentést követően közölte, hogy Washington továbbra is elkötelezett az "egy Kína" elve mellett.
Donald Trump gazdasági konzultációs tanácsot hív életre, amelybe az amerikai gazdaság tizenhat jelentős és befolyásos emberét hívta meg. Trump velük szeretne konzultálni gazdasági döntései előkészítésekor, illetve őket kéri fel gazdaságpolitikája véleményezésére, írta az MTI.
James Mattis tábornokot fogja jelölni a védelmi minisztérium vezetőjének – közölte csütörtökön Donald Trump, az USA megválasztott elnöke. A tengerészgyalogság 66 éves, nyugállományú tábornokának kiválasztását a Pentagon élére Trump egy választási győzelmét ünneplő cincinnati (Ohio állam) gyűlésen jelentette be.
Trumphoz közelálló források néhány órával korábban amerikai újságíróknak már elárulták, hogy a megválasztott elnök valószínűleg James Mattis mellett dönt, a bejelentést azonban a jövő hétre ígérték. Mattis közel 40 évi katonai szolgálattal a háta mögött kevesebb mint négy éve, 2013-ban vonult nyugállományba, ami megnehezítheti kinevezését. Mivel a vonatkozó amerikai törvény értelmében a védelmi miniszteri posztra csak az aktív katonai szolgálatból több mint hét éve távozó személy jelölhető, ezért kinevezése rendkívüli kongresszusi jóváhagyást igényel majd.
Mattist – aki az egyik legtapasztaltabb stratégának számít az amerikai hadseregben – politikai értelemben "héjának", azaz keményvonalasnak tartják. A seregben "Veszett Kutya" néven emlegették, s Trump is így utalt rá minap egy Twitter-bejegyzésében. James Mattis több mint négy évtizeden keresztül szolgált a tengerészgyalogságnál. 1991-ben az Öböl-háborúban harcolt, 2001-ben Dél-Afganisztánban vezetett hadjáratot, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat.
A tábornok neve 2004-ben vált ismertté a szélesebb közvélemény előtt, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. Majd 2010-ben az amerikai haderők közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élére nevezték ki. Ezt a posztot 2013-ig töltötte be, de közben folyamatos vitában állt az Obama-kormánnyal annak Iránnal kapcsolatos politikája miatt, mert úgy gondolta, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene készülnie egy Iránnal kialakuló konfliktusra. A tábornok az Iránnal megkötött többhatalmi atomalkut is ellenezte.
(MTI)
James N. Mattis nyugalmazott tengerészgyalogos tábornok, becenevén a Veszett Kutya lesz az Egyesült Államok következő védelmi minisztere, vagy legalábbis őt jelöli a posztra Donald Trump megválasztott elnök – jelentette forrásaira hivatkozva a Washington Post és a CNN.
Trump szóvivője a Twitteren viszont azt közölte, hogy még nincs végleges döntés a miniszteri posztról. A Post azt írta, hogy a jövő héten jelentik majd be Mattis jelölését hivatalosan is. Update: viszont azóta Trump egy ohiói rendezvényen már teljesen hivatalossá tette a volt tábornok kiválasztását.
Mattis jelölése egyébként nem lenne egyszerű. Ahhoz, hogy az amerikai tengerészgyalogság legendás, meglehetősen sajátos nézetrendszerű és stílusú katonája elfoglalhassa a posztot, törvénymódosításra lesz szükség. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis nyugalmazott katonatiszt csak a leszerelése után hét évvel töltheti be a miniszteri tisztséget, Mattis viszont mindössze négy éve hagyta ott a harcteret.
Az egykori alaszkai kormányzó és alelnökjelölt az elsők között állt Trump mellé a kampányban a republikánusok közül, és most meg is lehet a jutalma.
Wilbur Ross amerikai befektetési bankár kedd este bejelentette, hogy elfogadja Donald Trump felkérését a kereskedelmi miniszteri posztra. Az amerikai sajtóban közben arról írnak, hogy az Egyesült Államok megválasztott republikánus elnöke valószínűleg Steven Mnuchint, a Goldman Sachs egyik volt igazgatóját, a választási kampányának pénzügyi vezetőjét jelöli majd pénzügyminiszternek. Ez utóbbiról a bejelentés szerdára várható.
Donald Trump újabb két miniszterjelöltjét választotta ki: Elaine Chao, George W. Bush munkaügyi minisztere lesz a közlekedésügyi miniszter, míg Tom Price georgiai képviselő az egészségügyi tárcát kapja meg, mindketten washingtoni bennfenteseknek tekinthetők.
Hivatalossá vált, hogy Donald Trumpnak 306, a választáson alulmaradt Hillary Clintonnak pedig csak 232 támogatója van az elnök személyéről végleges döntést kimondó elektori testületben. Az eredmény azután lett hivatalos, hogy a michigani választási bizottság is győztesnek nyilvánította a republikánusként induló Trumpot. Erre három hetet kellett várnia.
Donald Trump megválasztott republikánus elnök azt állította vasárnap, hogy megnyerte volna a leadott szavazatok többségét is a november 8-i elnökválasztáson, ha három szövetségi államban nem csaltak volna.
Trump közölte, hogy New Hampshire-ben, Virginiában és Kaliforniában elcsalták a szavazók által leadott voksok arányát, mert ezekben az államokban illegális bevándorlók is voksoltak, nekik pedig nincs is szavazati joguk. Bizonyítékokról azonban nem tett említést.
Több kulcsfontosságú államban is támogatja a voksok újraszámolását Hillary Clinton demokrata párti jelölt kampánycsapata - jelentette a CNN. Donald Trump nem sokkal később svindlinek nevezte a szavazatok újraszámolására vonatkozó kezdeményezést.
Marc Elias, a Clinton-kampánystáb jogi képviselője tudatta: a választás eredményét nem kérdőjelezik meg, és a saját vizsgálatuk sem talált arra utaló nyomot, hogy a választási rendszert az eredményt befolyásoló hekkertámadás érte volna. Azért támogatják az újraszámolást, hogy az eljárás "biztosan mindenki számára méltányos eredményt hozzon".
Az újraszámolást a zöldek kezdeményezték. Jill Stein, a zöld párt jelöltje több millió dollárt gyűjtött össze a voksok ismételt összesítésére. A párt Wisconsinban nem csak a voksok puszta újraszámolását kéri, hanem a papíron rögzített feljegyzések ellenőrzését is.
Donald Trump a három államban 107 ezer szavazattal kapott többet Clintonnál. Elias szerint továbbra is aggodalomra ad okot, hogy beavatkozott-e Oroszország az elnökválasztásba.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő a CNN-nek azt mondta: a szövetségi hatóságok nem érzékeltek megemelkedett rosszindulatú hackertevékenységet a választás napján.
Az elnökválasztáson több mint kétmillióval többen szavaztak Hillary Clintonra, mint Donald Trumpra, de az elnököt nem közvetlenül választják, hanem hivatalosan az elektori kollégium fogja megválasztani decemberben, Trumpnak pedig sikerült megszereznie az elektori szavazatok többségét.
Donald Trump svindlinek nevezte a szavazatok újraszámolására vonatkozó kezdeményezést, mondván: még maga Clinton is elismerte a választás eredményét.
Jill Stein. 1 százalékot szerző zöldpárti elnökjelölt benyújtja a kérelmét a szavazatok újraszámlálására Wisconsin államban, miután sikerrel járt az erre irányuló pénzgyűjtése. A politikusnő két másik, szintén szoros eredményt hozó államban, Pennsylvaniában és Michiganben is újraszámlálást fog kérni a jövő héten (azoknak a benyújtási határideje akkor jár majd le), mert ahhoz is megvan az ehhez szükséges pénz, mindösszesen 5 millió dollár, közölte.
Újabb bizonyítékot túrt elő a Wall Street Journal arról, hogy Donald Trump családi vállalkozásként fogja fel a politikát - még akkor is, ha olyan kényes kérdésekről is van szó, mint a közel-keleti konfliktus. A republikánus elithez közel álló üzleti lap ugyanis kiderítette, hogy a megválasztott elnök még október 11-én legidősebb fiát, Donald Trump Juniort küldte el a párizsi Ritz-Carlton luxuszállóba egy olyan kerekasztal-beszélgetésre, melyet egy orosz-szíriai érdekeket erőteljesen megjelenítő francia intézet szervezett.
A Donald Trump által belengetett lobbiellenes törvénycsomag ellenére nem válik meg a magyar kormány a Századvégen keresztül 1,3 milliárd adóforintból foglalkoztatott washingtoni lobbistájától - tudta meg a Magyar Nemzet. A lap pénteki számában megjelent cikk szerint a kérdést a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Habony Árpád érdekeltségébe tartozó Századvég is azzal hárította, hogy sem konkrét információ nem áll rendelkezésükre, sem a jogszabály-változtatás pontos szövege nem ismeretes.
Donald Trump olyan elánnal vetette bele magát a világpolitikába, a belpolitikába, a sajtóügyekbe, és a bizniszbe, hogy az amerikai sajtó gyakorlatilag egész nap a leendő elnökkel foglalkozott.
A figyelmet Trump már hétfőn megalapozta, amikor berendelte magához a legnevesebb újságírókat, csak azért, hogy egyenként ossza ki őket. Trump eközben jelezte az Egyesült Királyságnak, hogy azt szeretné, ha az Egyesült Királyság washingtoni nagykövete Nigel Farage, a UKIP vezetője, a brexit élharcosa lenne.
A keddet pedig azzal kezdte, hogy Twitteren jelentette be: elmarad a találkozója a New York Timessel. A lap döbbenten hallotta a hírt, részben azért, mert hivatalosan nem kaptak értesítést, részben mert korábban éppen Trump stábja kezdeményezte a találkozót.
A Twitteren zajló rövid vita után a megválasztott elnök újra üzent: mégis elmegy a New York Times szerkesztőségébe.
A lap vezetésével és szerkesztőivel zajló ebéden folytatódott az elnök zavarba ejtő kommunikációja, amelyből ha valamit ki lehet emelni, akkor az az volt, hogy több ponton is visszatáncolt a kampányban elhangzottaktól.
Donald Trump nem tervezi, hogy pert indít Hillary Clinton ellen, jelentette be a leendő elnök kampánymenedzsere kedden. A demokrata jelöltet email-botránya és családi alapítványának finanszírozása miatt akarta perelni Trump.
Trump korábban egészen odáig ment, hogy a kampányának látogatóival azt kántáltatta: "Csukják le" - emlékeztet a Washington Post.
Leteremtette és kioktatta az amerikai média legfontosabb tudósítóit Donald Trump egy hétfői zárt megbeszélésen. A vezető újságírók döbbenetét csak fokozta, hogy a meghívó nem csicskáztatásra, hanem háttérbeszélgetésre szólt. (Cikkünk végén vicces fontos frissítés található.)
A háttérbeszélgetés az újságírás egyik jellemző információgyűjtési módszere, ahol egy vezető tisztségviselő nem azért találkozik az újságíróval, hogy beszélgetésükből cikk szülessen, hanem hogy képbe helyezze a médiamunkást. Az informális találkozón olyan információk is elhangzanak, amelyek segítik az események értelmezését, és hasznosak a későbbi anyagok elkészítésénél.
A háttér beszélgetésnek különösen nagy szerepe szokott lenni az amerikai elnökválasztás után, amikor a forró légkörben zajló médiacsatározások után az új elnök és a média normalizálja viszonyát az elkövetkező évekre.
Már rögtön első hivatalban töltött napján jogszabályba önthetik Donald J. Trump lobbiellenes programját, ez derült ki a megválasztott amerikai most közzétett Youtube-üzenetéből, ahol azt jelentette be, hogy mik is lesznek a legeslegelső intézkedései. Ezek közül az egyik pedig a magyar kormányt is kellemetlenül érintheti.
Donald J. Trump, az USA november elején megválasztott új elnöke egy a Youtube-on közreadott videóüzenetben tájékoztatta a közvéleményt arról, milyen témákkal kapcsolatban várható, hogy már az első, hivatalban töltött napján intézkedni fog.
Az első, hogy azonnal megindítják a visszalépést a TPP-ből, azaz a Csendes-óceáni Partnerségből. A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást tavaly októberben, évekig tartó huzavona után hozta tető alá az USA és tíz másik, a Csendes-óceán térségében lévő állam, Ausztrália, Új-Zéland, Kanada és Japán mellett részt vett még Peru, Vietnam, Szingapúr, Chile, Brunei és Malajzia. A megállapodás többek között tartalmazza a kereskedelmi korlátok nagy részének lebontását, közös szabványok kialakítását számos iparágban, valamint kitér a környezetvédelmi és munkaügyi szabályozásra is.
Henry Kissinger, korábbi amerikai külügyminiszter szerint nem várható el Donald Trumptól, hogy minden ígéretét teljes mértékben betartsa, és tartsa magát az összes állásfoglaláshoz, melyeket a kampányban tett, írja a Politico. A 93 éves volt külügyminiszter erről vasárnap a CNN egyik külpolitikai műsorában beszélt.