Ezt: “Nem volt oka a nyugtalanságra. Tudta jól, hogy angyalai már elindultak érte”. A halott Estikétől búcsúzik el így a regény.

Baktattam és baktattam és baktattam. A soron következő kocsmajelenetben a "baktat" szót ezerszer kimondják, szuper dalt lehetne írni belőle. Kevés szó hangzik el a filmben, de ebben a jelenetben sűrűsödik a beszéd, mégha egy folyamatosan önmagába visszaforduló történetről is van szó. A mesélés monoton ritmusa visz előre minket.

"Nem volt kislány. Miután Budapesten nem találtunk, ezért videéken is keresni kezdtünk. Kifutottunk az időből, és három asszisztens különböző helyeken videókamerával kereste a megfelelő kislányt. A miskolci nevelőintézetben felvett anyagon láttuk Bók Erikát, aki nagyon zárkózott lány volt. Gyanakodva nézett, mint egy nagyon riadt állat, akit sokat bántottak. Hihetetlenül fegyelmezett volt. Emlékszem, csak ment éjszaka a folyamatosa esőgépezésben, nagyon fázott, megszakadt a szívünk, de megcsinálta a jelenetet."

A Sátántangó legszórakoztatóbb, legviccesebb jelenete, amelyben megszámlálhatatlanul sokszor hangzik el a "baktattam" szó, a végére már teljesen értelmét veszti az egész monológ, Irimás, Petrina, a Steigerwald-gyerekek, lőpor, baktattam, mondják el sokszor egymás után és kész is a jelenet. Tessék szórakozni.

Kelemen önismétlésekbe bocsátkozó, baktatós monológja egészen hipnotikus így a negyedik óra végefelé. Laciból viszont kihozta az első ásítást.

Kovi a twitterelő pornóproducer: eddig volt egy alvázmosás, illetve felajánlottak egy dugást, de az nem kellett. Lapos ehhez a forgatókönyv sajnos.

Miért van stangli feLugossy fején? Miért lett mozgó szóvicc? A helyes válaszolók között Tarr Béla-posztert sorsolunk ki. Sorsolás a következő szünetben.

A sátántangózás izzadós, alkoholos hangulatában sűrűsödik a falu beláthatatlan sorsa, hogy nincs már se remény, se élet, csak kint a sár, bent a tangó. "Anyám a tenger, apám a föld. Se tenger, se föld. Basszátok meg a nénikéiteket. Hova tettétek a tengert, hova a földet? Az életem a tangó".

A film egyik legjobb jelenete, amiben kiderül, hogy miért Sátántangó a film és könyv címe. A kocsmai táncolás egyszerre idézi fel a legjobb Chaplin-jeleneteket és a Csinibabából a keringőzést, mert olyan a hatása, mintha fel lenne gyorsítva a jelenet. Pedig nem!

A híres tangó. A regény szerkezete egyébként a tangót követi le: hat lépés előre, hat lépés hátra, ennek megfelelően az első rész 1-6-ig számol, a második rész pedig 6-tól visszafelé. A táncjelenetben pedig ugyanarra a dallamra táncolnak tíz percen át a színészek. Csak nagyon rossz minőségben van fent a YouTube-on.

Tarr Béla állítása szerint a jelenet felvételekor a színészek teljesen részegek voltak, valószínűleg ez az oka annak is, hogy az Estike által nézett táncjelenet, amelyben például italt locsolnak magukra, később nem jelenik meg a szemből mutatott nagy tangójelenetben, hiszen nem egy pontosan koreografált jelenet volt, hanem egy igazi nagy világvége-tánc.

"Mi 10-15 éve Kecskeméten akartuk megnézni a Filmet. Délután 1-kor vártunk az Otthon Mozi előtt a nyitásra, előre elkészített szendvicsekkel, meg sörrel a táskánkban, de a mozi zárva volt. 3 órára került elő Zoli, a gépész aki azzal védekezett, hogy azért nem jött be időre, mert azt hitte csak ugratják azzal, hogy a film 7 órás.

Szenyót megettük, sört megittuk."

Hiába hosszú (húsz perces), kurva jó jelenet ez, olyan, amire élete végéig emlékszik az ember. Kelemenél most az „életem a tangó” sornál akadt be a lemez, Halics és az egyik Horgas-lány közösen rágcsálnak egy stanglit, a részeg tánc fáradt botladozássá silányul, végül az egészet Kerekes hányása zárja le.  „Ennyi volt az egész” – mondja.

Egy pohár és egy üveg az asztalon, amin végigmászik egy pók: Tarr Béla képes egy pókot is instruálni!

Egyenes és szép idézet a regényből: "És e bársonyosan zengő tangóharmonika-szóban utolsó támadásra indultak a kocsma pókjai. Laza hálókat eresztettek az üvegek, poharak, csészék, hamutartók tetejére, körbefonták az asztalok s a székek lábait, majd – egy-egy titkos, vékony szállal – összekapcsolták ezeket, mintha fontos volna, hogy felfedezhetetlen, rejtett zugaikban meglapulva azonnal értesüljenek minden moccanásról, minden rezzenésről, amíg csak sértetlen ez a hibátlan, különös, szinte láthatatlan háló. Beszőtték az alvók arcát, lábait s kezeit is, aztán villámgyorsan visszafutottak rejtekükre, hogy egy leheletfinom pókfonál rezdülésére várva majd újrakezdjék".

"Hét óra csak, nem?" - hangzott el a kérdés, amikor lemezt cserélünk a másodikról a harmadikra.

Valahogy most eszembe jutott drága jó kollégám, Szabó Zoli, aki azzal kezdte indexes pályafutását, hogy elaludt a Grincs sajtóvetítésén, majd megírta, hogy a filmben nem is a történet a fontos. Zoli, hol vagy, amikor a hazának szüksége lenne rád?

"Próbálni kell, de itt mindennek egyszerre kell jónak lennie. Előfordult, hogy a színészekkel lepróbáltunk mindent, összeszartuk magunkat a nevtéstől, de a kamera még az istennek sem állt össze, kellett még nyolc gyakorlás neki, bár addigra elfáradtak a színészek. újra szinkronba kellett hozni őket". Egyébként Tarr szerint mindenki jó a kocsmajelenetben, mert léteztek.

Tarr híres keménységét így kommentálta: "Ez nem kínzás, tudják a színészek, hogy ez valamiért történik."

Előre-föl-föl-föl-föl-beljebb-még beljebb-visszajönni. Ugyanez a mozgás van A Werckmeister harmóniákban a tömegjelenetben. A kamera maga is táncol - mondja Tarr Béla, és közben érezni, ahogy teste együtt ring a kamerával.

Az szép jelenet - mondjuk  a rendezőnek, aki kis csend után válaszol: Nincs benne nem szép jelenet.

Fáj még, ha valaki azt mondja, hogy unalmas, fekete-fehér, lassú, monomán? - tesszük fel a kérdést, ha már ez így előkerült.

"Nem, akkor sajnálom az illetőt, mert érzéketlen, vagy nem ért valamit. Ennek az egésznak van humora is, sajnálom, ha nem röhögnek rajta. Ez egy komédia."

Ez most 18 percig tartott. Kezdünk kókadni, de most már biztosan végignézzük. Ha lesznek még olyan jó jelenetek, mint a tangó, nem is lesz nehéz.

"Ez egy performansza volt, A londoni férfiban egy biliárdgolyót tett a fejére" – persze végül nem árulta el Béla, hogy mi végre a stangli a homlokon, de legalább tudjuk, hogy nem véletlenül történt.

"Víg Mihályt két napig nem hagytuk, folyamatosan az Irimiás beszédét kellett mondania, hogy elég jó legyen".

Szabó Levente írta nekünk: "Szóval Felugossy egyik, 1992-es filmje, amely párhuzamosan készült a Sátántangóval. Ennek a filmnek is Medvigy volt az operatőre. Ebben az elborult filmben van stangli, és erre a filmre utal Tarr. Ha jól tudom."