A Művészetek Palotája együttműködési megállapodást kötött a pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központtal a kultúra cserekereskedelméről. A jövőben sok tradícionális alapokon nyugvó, modern eszközökkel előadott történetre számíthatunk.
Újabb szintre lépett a magyar-kínai barátság. A tavalyi miniszterelnöki találkozóval elkezdődő együttműködés keretében már nemcsak milliárdos államkötvény-vásárlással támogatja a kínai nép hazánkat, de a kultúra területén is elindult a kooperáció. A Pekingi Nemzeti Nagyszínház társulatának eheti fellépése mellett együttműködési megállapodás is született a MüPa és kínai nagytesója közt. Káel Csaba, a Művészetek Palotájának igazgatója és Csen Ping, a világ legnagyobb ilyen komplexumának számító pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ (National Centre for the Performing Arts) elnöke egy meleg kézfogást megelőzően aláírta a közös munkáról szóló nyilatkozatot a MüPa sci-fiből nyúlt VIP szalonjában.
A nagytestvér iránti tisztelet jegyében Csen Ping – akivel interjút is készítettünk, amit rövidesen elolvashat – kapta meg először a szót tolmácsán keresztül. Indításként megköszönte, hogy itt lehet, mert már az első pillanattól érzi a magyarok baráti vendégszeretetét, valamint azt, hogy a magyarok számára mennyire fontos a kínaiak barátsága.Mint elmondta, a központ legnépszerűbb darabját, a Vörös Sziklát bemutató társulattal együtt érkezett egy 150 fős delegáció tagjaként.
A modern köntösbe bújtatott, hagyományos kínai történetet feldolgozó előadás szerinte a vártnál nagyobb sikert ért el, a szerda és a csütörtöki napon is ötször visszatapsolta a közönség a kínai művészeket, és mindkét alkalommal majdnem teltházas volt az előadás. Ezen aztán nagyon meghatódtak.
Azon pedig még inkább meghatódott ő és az európai körútra induló társulat is, hogy a nézőket pontosan az az üzenet érte el, amit a művészek szerettek volna. Legalábbis ez derült ki a társulatnak és a közönségnek az előadások utáni találkozójából, amit mindkét alkalommal megtartottal. Mint mondta, ebből is látszik, hogy a magyarok fogékonyak a kínai kultúra védjegyének számító pekingi opera műfajára.
Később hosszasan méltatta az általa vezetett, szerinte 21. századi elvárásoknak tökéletesen megfelelő intézményt és a MüPát is, amit kulturálisan telített, gyönyörű épületnek tart. A központot a világ legmodernebb és művészeti szempontból legaktívabb színházának nevezte, ahol a 2007-es nyitás óta 125 ezer művész lépett fel. Ennek mintegy fele külföldi előadó volt. Példaként a Budapesti Fesztiválzenekart említette, de az együttműködést bemutató sajtóanyagon a szentpétervári Marinszkij Színhaz Zenekara, BBC Walesi Nemzeti Zenekara, a Barcelonai Balett-társulat is szerepel.
Mint Csen Ping mondta, Kína a kultúra területén – fontossági sorrendben – művészeti, emberi és nemzetközi szinten akar élen járni. A művészet szerinte legfontosabb kultúraközvetítő-elemként határ nélküli. És mivel a művészet határ nélküli, a jövőbeli együttműködés keretében visznek-hoznak majd operát, hangversenyt és modern művészeti alkotásokat, darabokat is Kína és Magyaroszág közt, mindkét irányba. A két nép közötti kapcsolatot pedig egyenesen tradícionális kötődésnek nevezte. Később azt is hozzátette, hogy a kultúrán és a felek kölcsönös megismerésén keresztül lehet legjobban egymásra hatni.
Káel Csaba azzal kezdte, hogy az együttműködés ötlete egy két héttel ezelőtti pekingi operafesztiválon öltött testet. Szerinte a Vörös Szikla egy színvonalas és meglepő történet. Sok ilyen modern eszközökkel előadott tradicionális történetet szeretne még látni akár hazai előadásban, akár külföldi - mondjuk, kínai - társulatok tolmácsolásában. Az együttműködés szerinte kölcsönösen előnyös, például tökéletesen alkalmas az európai kultúra kínai népszerűsítésére. Egymás kultúrájának megismerése Káel szerint azért is elengedhetetlen, mert az a sikeres diplomácia alapja.
A pekingi Nemzeti Előadóművészeti Központ korábban két másik intézménnyel kötött hasonló megállapodást, a Szöuli Művészeti Központtal, és a washingtoni Kennedy Központtal.