Nem engedik bemutatni Nagy Kriszta festőnő kiállításának egy részét az óbudai Kiscelli Múzeumban, mert a múzeumigazgató szerint a képek pornográfok, egy videoklip pedig vallásgyalázó. A Tetszélet című kiállítás anyaga a festőnőtől megszokott módon provokatív alkotásokból áll. A művek közül a Mapplethorpe-sorozatot távolíttatta el az igazgató, mivel ezen explicit módon jelenik meg a nemiség.
Fitz Péter igazgató nem engedte továbbá, hogy az alternatív karácsonyi dal klipje videón mehessen a kiállító teremben. A dalban, amely egyébként a magányról szól, blaszfémikus módon jelenik meg Jézus és Mária: Nagy Kriszta arról énekel, vajon nem hiányzik-e Szűz Máriának az ölelés, a szeretet, a testi szerelem, ha nem húsvér embertől, hanem Istentől van gyereke.
A kortárs képzőművészetben a kora huszadik századtól természetes, provokatív megközelítés ugyanakkor elakadt a Kiscelli múzeum szűrőjén. Egy nappal a megnyitó előtt az igazgató közölte: a képeket nem rakják ki, a klip pedig csak állóképként jelenhet meg, egy felirattal, hogy hol tekinthető meg az interneten a mű.
Nagy Kriszta lapunknak elmondta: tudomása szerint nem is a múzeum igazgatója, hanem felettese, Bodó Sándor, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója akadt ki a műveken. A festőnő szerint a meghívó háborította fel az idős, egyébként éppen csütörtökön nyugdíjba vonuló szakembert. Ezek után terelődött a figyelem a művekre. A Kiscelli múzeum igazgatója állítólag azért ment bele a cenzúrába, mert tudomására hozták, elveszítheti az állását is.
Igyekezett tompítani a fentieket maga Fitz Péter. A hír a múzeumigazgató szerint igaz, de nem pont úgy történt, ahogy Nagy Kriszta elmondta. Szerinte a cenzúra az, ha a képet felraknak a falra, és onnan leveszik, márpedig itt még nem installálták a műveket. Még a szögelés előtt kijelentette, hogy azok nem kerülhetnek ki. Ez pedig nem cenzúra.
Másik érve az volt, hogy a műveken megjelenő pornográfia „nem vállalható intézményi szinten.” „Nem fogok újabb Nitsch-tipusú hülyeségbe belemenni” – nyilatkozott sajátos módon a szakember egy jelentős osztrák képzőművész munkásságáról.
Megjegyeztük, hogy a mű címét adó Mapplethorpe , a neves fotós is olyan képeket készített, amelyeket szintén nevezhetünk pornográfnak, alkotásait mégis művészetként tartják számon, és többek közt Budapesten is láthatók voltak néhány hónapja. Erre Fitz azt mondta, hogy Nagy Krisztánál nem csak külön szerepeltek férfiak és nők, hanem együtt is, és ez már nem engedhető meg.
Megjegyezte továbbá, hogy a művet ráadásul nem is Nagy Kriszta készítette, hanem Kamondi Zoltán, akinek fotóin szerepel a művésznő és maga a fotós. Márpedig ők Nagy Kriszta-kiállítást hirdettek meg. Felvetettük: immár 100 éve nem az számít képzőművészetnek, amit az ember a saját két kezével készít, erről is szólt például Duchamp híres Szökőkút című munkája is, ami valójában egy piszoár. Ezen az alapon manapság értelmetlen lenne kortárs képzőművészetről beszélni.
Ekkor Fitz viszont azzal jött, hogy a képeket az utolsó előtti napon hozta be a művésznő, így nem tudták, mire számítsanak. De akkor mi a helyzet a videóklippel, amely 2012 decembere óta elérhető, vetettük fel. Erre már nem kaptunk választ.
Fitz ugyanakkor hangsúlyozta, hogy valójában a Művészetek Éjszakája miatt hozott ilyen döntést, akkor ugyanis nehezen megoldható, hogy kiskorúak ne nézzék meg a képeket. Bár ezt a problémát más múzeumokban sikerrel megoldják, inkább rákérdeztünk: valóban az állása került volna veszélybe, ha nem cenzúráz?
„Én csak annyit mondtam, hogy a te butus videód miatt én nem kockáztatom az állásomat. A botránynak manapság mindenféle következménye lehet.” - jegyezte meg a múzeumigazgató.