Bár a hivatalos kommunikáció szerint már sztárépítészek versengenek a Ligetbe építendő új múzeum tervezési jogáért, úgy tűnik, a projekt korábbi fázisain még lenne mit dolgozni. A kormány terveiben az szerepel, hogy a múzeumi negyed legnagyobb épületébe három múzeum anyaga kerül: a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria mellett az eddig önállóan működő Ludwig Múzeumé is. Miközben a Ludwigért felelős német alapítvány vezetője szerint a Ligetbe költözésről ők további tárgyalások után döntenének.
„Még egyeztetünk a minisztériumról a költözésről” – mondta óvatosan a Ludwig Alapítvány ügyvezetője kérdésünkre.
Walter Queinst a magyarországi Ludwig alapításának 25. évfordulójára rendezett beszélgetés után kaptuk el. Az ügyvezető szerint a jövőjük még nem teljesen tiszta: „A múzeum akkor költözne, ha a gyűjteménye szempontjából jobb helyre kerül” – mondta. A Ludwig Alapítványnak vétójoga van a költözés ügyében, erről a magyar kormánnyal kötött szerződések is rendelkeznek, emelte ki.
Ha az épülő új múzeum kiállítóterei és a raktárak is megfelelőek, akkor nincs akadálya a költözésnek. Máskülönben a Ludwig a jelenlegi helyen maradna
– mondta Walter Queinst.
A Ligetbe tervezett új múzeum nemcsak mérete miatt érdekes, hanem mert tovább növelné Baán László territóriumát is. Baán a Szépművészeti Múzeum – itthon egyébként példátlan sikerű – felfuttatása után megszerezte a Nemzeti Galéria vezetését is. Mivel egyúttal ő az egész Liget projekt miniszteri biztosa is, úgy döntött, hogy a két általa irányított múzeum mellé beköltözteti a Ludwigot.
L. Simon László pedig még államtitkárként arról beszélt, hogy a három múzeum egyetlen egységként jelenik majd meg, eltűnnek a határok, azaz a Ludwig beolvad a Baán vezette komplexumba. „A két gyűjtemény különállását csak egy kapu fogja érzékeltetni a látogatókkal" – nyilatkozta L. Simon a Szépművészeti-Nemzeti Galéria-konglomerátum és a Ludwig közeledéséről.
Ezt a fajta egybeolvadást azonban nem tartotta elképzelhetőnek Walter Queinst.
„Egy ilyen terv nem felel meg az elképzelésünknek”
– szögezte le a német Ludwig Alapítvány ügyvezetője.
Queinst megemlítette a magyar fél régóta fennálló adósságát is.
Előtörténet: Amikor a német Ludwig Alapítvány 70 nagy értékű mű adományozásával, majd 90 letétbe helyezésével megalapította a magyarországi Ludwig Múzeumot, feltételt is szabott: a budapesti Ludwig anyagába kerüljenek be a Nemzeti Galéria 1960 után készült művei, hogy így jöjjön létre egy magyar–nemzetközi kortárs gyűjtemény.
A német Ludwig Alapítvány azóta rendszeresen vásárol műveket a budapesti gyűjteménynek, hozzájárult a Várban kialakított múzeum építési költségeihez is, miközben a magyar fél éveken keresztül vonakodott egyesíteni kortárs anyagát a Ludwigtól kapottakkal. A Ludwig a Művészetek Palotájába költözésekor például azzal védekeztek, hogy ott nem elég nagyok a raktárak egy ilyen nagy gyűjteményhez.
„Eddig technikai okokból nem kaphattuk meg a műveket, de az új helyen már lehetőség lehet erre” – vélte az ügyvezető, megjegyezve, hogy nem ragaszkodnak az MNG teljes kortárs anyagának átadásához. Szó lehet egyes művek letétbe vagy kölcsönbe adásáról is, mutattak kompromisszumkészséget az ügyben.
Ahogy arról korábban írtunk, a Ludwiggal kapcsolatban az sincs kitalálva, hogy mi lesz a Müpában felszabaduló hellyel. Baán László szerint 2018-ig van esély arra, hogy ide egy-két nagy magángyűjteményt lehessen meghívni, míg a budai Vár felszabaduló tereinek egy része kormányzati funkcióknak, másik fele a történelmi rekonstrukció után palotamúzeumnak adhat otthont.
A Liget projekt jövője egyébként összességében sem teljesen biztos. A jövő évi költségvetésben mindössze 8,8 millió forintot terveztek be erre a célra, miközben a teljes költséget 60 milliárd körülire becsülik.