Tavaly pillanatok alatt keltek el a jegyek a Textúra című rendezvényre, így nem volt kérdés, hogy idén is lesz ilyen. Bár még csak a próbák zajlanak az érdeklődés már most óriási, nagyon kell sietnie annak, aki látni akarja az ideit, mert most is csak hat előadás lesz.
A Textúra lényege, hogy a Szépművészeti Múzeum tíz magyar írót kér fel, hogy írjanak egy számukra kedves, múzeumban található képről vagy műalkotásról. Ezeket az írásokat aztán tíz magyar színész adja elő így az egész egy összművészeti keveredés, ami nagyon ritka a magyar kulturális palettán, és amit mindenki élvez.
Az idei a harmadik Textúra. Az elsőt még Bécsből importálták uniós támogatással, de annyira bejött a magyaroknak a dolog, hogy tavaly ismét megrendezték, és már javában készülnek az ideire.
Az esemény a tavalyihoz képest némileg változott, már csak azért is, mert a Szépművészeti Múzeum három évre bezárt, a Textúra ezért idén a Nemzeti Galériában lesz. Ez pedig azt jelenti, hogy az írók csak magyar műtárgyak (többnyire leginkább festmények) közül válogathattak, ami teljesen más kontextust ad az egésznek. Ahogyan Valló Péter, a Radnóti Színház főrendezője, az idei Textúra rendezője fogalmazott, a mostani rendezvény teljesen magyar lesz. Magyar írókkal, magyar színészekkel, magyar festőkkel, sőt még az előadáshoz is csak magyar zenét használnak.
Maga Valló Péter személye is garancia arra, hogy az idei Textúra teljesen más lesz, hiszen Valló a Radnóti rendezőjeként eleve más szemszögből közelít a témához, mint például tavaly Török Ferenc és Pelsőczy Réka. Vallónak mindenről határozott és komoly elképzelése van, minden jelenethez ő választotta ki a színészeket, a jelmezt, a kelléket és a zenét is. Kelléket egyébként szinte minden jelenethez igyekezett hozzárendelni, hogy a jelenetek még látványosabbak legyenek. Meztelen színésznő most nem lesz, mint az első Textúrán, de azért beállítanak egy építési állványt, melynek három szinte a poklot, a purgatóriumot és a mennyországot testesíti meg, és lesznek további látványos kellékek is.
Beugrottam az első próbára a Galériába, ahol Valló Péter egyébként nem rejtette véka alá, hogy koránt sincs minden szöveggel megelégedve, és látna még továbblépési lehetőséget a Textúrában. Szerinte lehetne akár tematizálni is a szövegeket.
10 író: Barnás Ferenc, Bánki Éva, Berg Judit, Cserna-Szabó András, Dunajcsik
Mátyás, Karafiáth Orsolya, Lovas Ildikó, Péterfy Gergely, Rakovszky Zsuzsa, Spiró
György
10 képzőművész: Farkas István, Gulácsy Lajos, Haris László, Kisfaludy Károly, Mányoki Ádám, Mednyánszky László, Orlai Petrics Soma, Rippl-Rónai József, Strobenz Frigyes, Szabó Ákos
10 színész: Jordán Tamás, Kelemen József, Kovács Lehel, Őze Áron, Pálfi Kata,
Péter Kata, Sipos Vera, Takács Kati, Trokán Péter, Zsigmond Emőke
Bár a nézők imádják, szakmai berkekben még mindig nem tudják hova tenni a Textúrát, hiszen nem is színház, nem is irodalom, Valló szerint még sokan ódzkodnak tőle. Pedig mind a színésznek mind a nézőknek remek lehetőség, hogy túllépjen a műfajok által teremtett határokon. A határ és a korlát amúgy sem ismert szavak a Textúrában, a párhuzamosan futó tíz előadásból a néző azt, és olyan sorrendben néz meg, ahogyan akarja. Úgy vándorol a Nemzeti Galériában a képek között, ahogy kedve tarja, miközben majdnem minden teremben egy előadásba csöppen, és a színészek ott állnak egy karnyújtásnyira tőle.
Ez már önmagában is nagy élmény, nem beszélve arról, ha valaki még tovább is gondolja a dolgot, és belemélyed ő is egy-egy műalkotásba. Amikor én érkeztem éppen Sipos Vera gyakorolta Dunajcsik Mátyás szövegét, amit Kisfaludy Sándor Tengeri levegői vihar című képéhez írt. Ilyenkor az ember nem is tehet mást, mint hogy alaposan szemügyre veszi a képet, úgy, ahogyan előtte még soha nem látta. Az esemény nyilván jó reklám a Nemzeti Galériának is, hiszen ez koránt sem annyira látogatott intézmény, mint a Szépművészeti.
Ahogy Valló Péter remekül megfogalmazta, színházi körökben van az a mondás, hogy kisgyerekkel és állattal soha nem szabad színpadra lépni, mert azok ellopják a show-t. Szerinte ez így van a festményekkel is. Olyan erős képeket választottak az írók, mint például Rippl-Rónai József: Kalitkás nő, Mednyánszky László: Shylock, vagy éppen Gulácsy Lajos: Dante találkozása Beatricével című festménye.
Mivel nagyon nagy munka és szervezés egy ilyen tíz színészt és tíz írót tömörítő előadást összehozni, idén is csak hat este lesz, három októberben és három novemberben, igyekeznie kell tehát annak, aki ott akar lenni.
Premier: október 6., további előadások: október 13., 27., november 3. 10. 17.
Jegyárak: 3800 Ft és 2800 Ft (diák, nyugdíjas)