A Harvey Weinstein-féle zaklatási botrány Magyarországra is elért, legalábbis olyan téren, hogy több bántalmazott, zaklatott színésznő állt a nyilvánosság elé saját történetével. Schilling Árpád rendező felesége, Sárosdi Lilla színésznő szombaton írta le a vele megtörténteket egy Facebook-posztban, most pedig a férje írt hosszabb bejegyzést a helyzetről. Ebben megpróbálja megmagyarázni a nő indítékait, illetve igyekszik válaszolni a kommentekben feltett kérdésekre.
Schilling azzal kezdi, hogy bár ő tisztában volt a feleségével történtekkel, két okból nem biztatta, hogy nyilvánosságra hozza: egyrészt úgy gondolta, túl nagy megterhelés ez a színésznőnek, másrészt nem volt bizonyítható. Sárosdi Lilla azonban úgy gondolta, mindenkinek tudnia kell róla, mi történik a kulisszák mögött, cselekedetével pedig erőt akar adni a sorstársainak.
Lilla célja, hogy soha többé ne szégyellje magát senki, aki nemet mond egy híres embernek, amikor az mindenféle előzetes kérés és visszajelzés nélkül egyszer csak nekiesik az áldozatának.
Schilling Árpád azt írja, hogy bár nem mindenki, de sokan rendszeresen visszaélnek a hatalmukkal a művészvilág nagyjai közül. A színházi és filmes munka során gyakran kerülnek színésznők, de akár színészek is kiszolgáltatott helyzetbe, amikor megalázzák őket, ezzel is azt vizsgálva, mennyit bír az illető, képes-e arra, hogy a legvalóságosabb reakciót, a kamera számára szükséges életszerűséget hozza.
Ezenfelül ismert az a gyakorlat is, hogy a hatalommal (...) rendelkezők a nekik kiszolgáltatott (...), többnyire fiatal színésznőket, táncosnőket, de akár színészeket és táncosokat is szexuális „szolgáltatásra”, „kedves viszonzásra” kényszerítik, avagy vezetik rá.
A rendező szerint a megtévesztett, megzavarodott, megfelelni akaró fiatalok legtöbbször úgy lesznek szexuális zaklatás áldozatai, hogy nem is tudnak róla. Magukat hibáztatják, szégyellik, amiben részt vettek, és nem mernek szólni, mert azt hiszik, úgysem hisznek neki.
Több hozzászóló is azt kérdezte a Facebookon, hogy a színésznő miért ült be a kocsiba. A rendező erre a kérdésre egy személyes történettel válaszolt.
Schilling 14 évesen egy vidéki sportklub tagja volt. Egy nap az edző úgy döntött, hogy Budapesten kipróbálják a gőzfürdőt és a szaunát. Mielőtt bementek volna a fürdőbe, le kellett zuhanyozniuk. A vele szemben lévő tusolóban egy ötven körüli férfi fürdött teljesen meztelenül. Schilling már épp indult volna, amikor az idős férfi ránézett, és azt mondta: „Megmosnád a hátam?”
Engem úgy neveltek, hogy az idősebbeknek általában igaza van, jobb, ha engedelmeskedek és nem mérlegelek. (Természetesen nem ilyen helyzetekre gondoltak, de az engedelmesség már csak ilyen.) Odaléptem a férfihoz, és elkezdtem mosni a hátát. Az edzőnknek feltűnt, (...) meglátta, hogy mi történik, azonnal kiparancsolt a fürdőből, amiért nagyon hálás voltam neki, mert annyit azért éreztem, hogy valami nem stimmel: borzalmasan szarul voltam.
Akkor nem értette, hogy mi történik, de azóta természetesen már tisztában van a helyzettel. Az esete viszont rávilágított arra, hogy egy fiatalember (lány vagy akár fiú) milyen könnyen befolyásolható. Ha valaki beül egy híres ember kocsijába, akkor nem arra számít, hogy a mellette ülő előkapja a péniszét.
A teljes bejegyzés itt olvasható:
Borítókép: Huszti István / Index