Az állam megvásárolta Munkácsy Mihály Golgota című festményét - jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón Kósa Lajos, Debrecen fideszes országgyűlési képviselője és Papp László, Debrecen polgármestere társaságában, írja az MTI.
Gulyás Gergely közölte, a festményt 3 milliárd forintért vették meg Pákh Imrétől. A Golgota értékét korábban ugyanerre az összegre, 3 milliárd forintra becsülték. Ez a vételár szerepelt a kormány 2018 nyarán tett legutolsó nyilvános vételi ajánlatában is.
A Golgota és az állami felvásárlási kísérlet története évtizedekre nyúlik vissza, a 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank 6 millió dollárt (1,6 milliárd forintot) ajánlott a képért, de Pákh 9 millió dollárnál kevesebbért nem volt hajlandó eladni. A bank alelnöke, Gerhardt Ferenc vezette tárgyalások ekkor zátonyra futottak, mire a kormány védetté nyilvánította a Golgotát, hogy ne lehessen kivinni az országból, és Pákhnak nyomott áron kelljen eladnia, de a Kúria két évvel később hatályon kívül helyezte a döntést. Mindaddig a festmény a debreceni Déri Múzeumban lepellel letakarva volt látható, mivel Pákhot sértette a méltánytalan, szerinte zsarolásszerű eljárás. A Krisztus-trilógia másik két darabja ugyanabban a teremben látható, de ezek már köztulajdonban vannak. Az Ecce homo című kép mindig is a magyar államé volt, a Krisztus Pilátus előtt-et viszont 2015-ben vásárolta meg a Magyar Nemzeti Bank az Értéktár Program keretében a kanadai Hamilton Művészeti Galériától, mint nem sokkal később kiderült, 5,7 millió dollárért (vagyis körülbelül 1,6 milliárd forintért). Ezt a megállapodást Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója hozta tető alá.
Pákh Imre milliárdos, Munkácsy-gyűjtő viszont kemény tárgyalópartnernek bizonyult, és többször belengette azt is, hogy másnak adja el a festményt. Ebben ez az esetben a trilógia egysége megbomlott volna, és az a különleges élmény, amit a három kép együttese jelent, visszavonhatatlanul elvész.
Pákh 2015-ben azt állította, hogy egy orosz milliárdos kétszer annyi pénzt ajánlott a Golgotáért, mint a magyar állam, de korábban felmerült egy, az amerikai evangélikus egyházhoz közel álló csoport is. 2017 nyarán, a Kúria védettséget feloldó döntése után pedig burkoltan figyelmeztette az államot: "a Golgota egy különleges kép, amely vonzza a gazdag gyűjtőket, ha elhagyja Debrecent és ki van állítva például Budapesten vagy Bécsben. A potenciális vevők azonnal tesznek egy ajánlatot, amint meglátják a saját szemükkel."
A hosszú alkufolyamat most véglegessé vált eredménye arról tanúskodik, hogy az üzletember taktikája végül sikeresnek bizonyult, és az állam által kezdetben felkínált összegnél jóval magasabb áron került köztulajdonba a festmény. A Munkácsy-trilógia egyébként csak az 1990-es években vált ismertté Magyarországon, mivel korábban évtizedekig az Egyesült Államokban volt. Azóta több nagy sikerű, tömegeket vonzó kiállításon láthatta a képeket a magyar közönség.
Nem ez az első nagyértékű műtárgyvásárlás az elmúlt években. A Magyar Nemzeti Bank az Értéktár Program keretében jelentős számban, folyamatosan vásárol műkincseket. Erre a programra a bank igazgatósága még 2015-ben 100 millió eurós, 30 milliárd forintos keretet különített el 2018 végéig. Az Értéktár Program keretében került az MNB-hez Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt (1,6 milliárd forint), Orbán Dezső A nagy akt (65 millió forint), Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony (42 millió forint) és Vaszary János Kereszténység (40 millió forint) című alkotása, valamint egy a XVI-XVII. században Erdélyben vert ezüst tallérokból álló érmegyűjtemény (1,1 milliárd forint).