Hiába állítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára, Rétvári Bence, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami kiadású tankönyveket, ha a statisztikák szerint 2015-ben még 74,4 százalékos piaci arányról 2018-ra 68 százalékra esett vissza az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya. Mindezt a az állami Könyvtárellátó Nonprofit Kft. (KELLO) tette közzé a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) kérésére.
A megrendelések aránya az Oktatáskutató- és Fejlesztő Intézet (OFI) úgynevezett „újgenerációs” tankönyvei esetében csökkent leginkább: 2015-ben egy-egy ilyen tankönyvből átlagosan 20 ezer példány körüli mennyiségben rendeltek az iskolák, 2018-ban már csak 12 600-at, ami 37 százalékos visszaesés. A TANOSZ ezzel kapcsolatban meg is jegyezte, hogy
Az államtól származó adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti, újgenerációs tankönyvek.
Az uniós pályázati pénzekből összerakott kiadványokban annyi hibát találtak a tanárok, hogy ahová mégis megrendelték, ott sem nagyon használják a könyveket. Pár jellemző kifogás:
A tantárgyi integráció sehol nem valósul meg, a tananyag felépítése több helyen logikátlan. Kérik, hogy a gyerek egészítse ki a metaforát, de a könyv csak öt leckével később tárgyalja a metafora fogalmát.
vagy
Belekap a reformációba, az abszolutizmust elintézi három és fél mondatban. A következő egyetemes történeti rész Franciaország, csak megemlíti, hogy volt egy forradalom, aztán egyszerre csak jött Napóleon.
A tárgyi tévedések és sajtóhibák mellett a legtöbb kritikát a botrányos, nem egyszer propagandával is felérő politikai tartalmak, pontatlanságok és szakmai hibák kapták az OFI-könyvekben. Rétvári szerint a tanárok elfogadták a könyveket, a TANOSZ szerint csak beletörődtek abba, hogy szűkül a választék.
A tankönyvellátásról szóló törvény idén januárban életbe lépett módosítása ugyanis szinte lehetetlenné teszi, hogy a magánkiadók által kiadott, 2013-ban még engedélyeztetett tankönyvek engedélyét a kiadók meghosszabbíthassák, de azok a magánkiadós tankönyvek is kikerülhetnek a jegyzékből, amelyek idén még érvényes engedéllyel rendelkeznek. Egy másik módosítás ugyanis egy adott tantárgy esetében legfeljebb két tankönyvet engedélyez a jegyzékben.
Romankovics András, a TANOSZ elnöke szerint a szemünk láttára számolják fel a tankönyvválasztás szabadságát.
Az állam azokat a kreatív pedagógusokból és hozzáértő alkotókból álló tankönyves műhelyeket is megszünteti, amelyek a rendszerváltás óta országszerte létrejöttek. A kialakult helyzet legnagyobb vesztesei azonban az iskolák, a diákok lesznek.
A szülők, úgy tűnik, nem hagyják annyiban: a Szülői Hang Közösség aktivista programot indított a jobb minőségű tankönyvekért. A szervezet korábban több mint 11 ezer szülőt kérdezett meg a tankönyvhelyzetről, ennek alapján 80 százalékuk elégedetlen az állami kiadású tankönyvek minőségével. (via Népszava)
Oktatási Hivatal: Félrevezetőek az adatok
A TANOSZ – funkciójánál fogva – a magánkiadók piaci érdekeinek képviselője. Az általa alkalmazott és egyetlen szempontot, az eladott tankönyvek példányszámát figyelembe vevő „átlagos példányszám” megtévesztő és félrevezető mutató - közölte az Oktatási Hivatal (OH).
Az OH szerint a tankönyvpiacra és a tanítás eredményességére vonatkozó elemzésekben eddig sem alkalmazott és a jövőben sem alkalmazandó mérőszám ugyanis nem jelenít meg, illetve súlyoz kellőképpen olyan kulcsfontosságú tényezőket, mint a kis óraszámban tanított tantárgyak vagy a tankönyvellátás szempontjából szűkebb területeket (nemzetiségi oktatás), illetve a speciális igényű érintettek (SNI) tankönyveit. A félrevezető, téves számításmód rávilágít, miért szükséges az állami tankönyvellátás megszervezése: a piaci kiadóknak a magas példányszámban eladható tankönyvek fontosak, olvasható az Oktatási Hivatal közleményében.
A tartós tankönyvek rendszere is értelmezhetetlenné teszi a megrendelt és eladott tankönyvek számának évek szerinti összehasonlítását, hívja fel a figyelmet az állami hivatal. Egy tartós tankönyv várhatóan folyamatosan használatban lesz, anélkül, hogy újabb és újabb szülőknek jelentene anyagi terhet.
A tankönyvek esetében mindig is szükséges volt külön állami engedélyeztetési folyamat. Kerettantervenként és tantárgyanként két választható tankönyv lehet a jegyzéken.
- 2018-ban állami kiadásban megjelenő tankönyvekből 8 558 745-öt rendeltek az iskolák,
- ebből 2 198 202 volt az újgenerációs tankönyv
A magánkiadók piaci csatározása, az iskolák tankönyvrendelése esetében korábban jellemző kiadói versengés, a gyakori tankönyvváltások helyett előre mutató az esélyegyenlőséget, a diákok jobblétét, az eredményesebb, élményszerűbb oktatást és nem utolsósorban a szülők kisebb anyagi teherviselését előtérbe helyezni, írja közleményében az Oktatási Hivatal.