Miután Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa és a Szépművészeti Múzeum főigazgatója bejelentette, hogy 2023-ig a Városliget összes új intézménye megnyílik, a Hvg legfrissebb számában megjelent vele egy interjú, amiben reagált arra is, hogy az UNESCO súlyos kifogásokat fogalmazott meg a projekttel kapcsolatban.
"A Liget-projekt Európa jelenlegi legnagyobb kulturális fejlesztése, amely az elmúlt évek drasztikus építőipari áremelkedése ellenére is jóval olcsóbb lesz, mint ha ugyanezt a kontinens nyugati felében próbálnák létrehozni" – büszkélkedik az interjúban Baán.
Ahogy korábban az Index is beszámolt róla, az UNESCO nemrég arra kérte a magyar kormányt, hogy állítsa le a világörökségi helyszíneken, vagy azok közelében megvalósuló projekteket, a Liget-projektet például a Néprajzi Múzeum és a Biodóm mérete miatt tartja aggasztónak a szervezet.
Baán László erre reagálva az interjúban azt állítja: évek óta kapcsolatban vannak az UNESCO szakembereivel, akik részéről valójában szó sincs a Liget-projekt leállításának igényéről.
A nevezett két részprogram kapcsán kérnek kiegészítő információkat, s nincs kétségem afelől, hogy végül semmiféle érdemi fenntartásuk nem marad
- állítja.
Baán elképzelhetetlennek tartja, hogy "a világörökségi védelem megállítsa az időt egy élő nagyvárosban", és mivel a Városliget nem a világörökség része, hanem "az Andrássy út pufferzónája", a Biodóm és a Néprajzi Múzeum semmilyen formában nem befolyásolja "az Andrássy út világörökségi értékeit és hitelességét".
Erre a következtetésre fognak jutni az UNESCO illetékes fórumai is, még ha bizonyos körök hazulról folyamatosan próbálják is őket más irányba befolyásolni
– teszi hozzá Baán László, aki azt is elárulta, hogy 2012 és 2019 között összesen 170 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány a Liget-projekt számára, így a jövő évi költségvetésben szereplő 25 milliárddal jövőre már közel 200 milliárdos lesz a Liget Budapest számlája.
Az interjú ezután kitér arra a két nagyértékű festményre is, amelyeket a Szépművészeti Múzeum mostanában kapott a kormánytól. Renoir Fekvő női akt című alkotását, valamint Anthonis Van Dyck flamand festő Stuart Mária hercegnőt ábrázoló portréját összesen több mint 5,5 milliárd forint értékben vásárolta meg az állam nemzetközi aukciókon.
Ezzel kapcsolatban Baán azt mondta: "Mindannyian büszkék lehetünk, amiért Magyarország száz év után ismét komoly vásárlóként tért vissza a nemzetközi műtárgypiacra. Aki járt már a Szépművészetiben vagy más múzeumban, tudja, hogy az ilyen vásárlások számítanak a legjobb befektetésnek sok-sok, egymást követő generáció számára."
A Szépművészeti Múzeum főigazgatójától megkérdezték, nem tartja-e igazságtalannak, hogy a kormány ennyire preferálja az intézményt, miközben más múzeumok vegetálnak vagy a megélhetésükért küzdenek. Azt mondta, a kormány egyedi döntéseket hoz egyedi programokról, fejlesztésekről, és ezek versenyeznek egymással, ahogy a korábbi kormányok alatt is. "Lehet azt érezni, hogy ez a szisztéma igazságtalan, de - Churchill szavait parafrazeálva - még nem találtak ki nála jobbat."