Holnap ül össze először az új fővárosi közgyűlés, és az alakuló ülésre beterjesztett dokumentumok között felkerült az önkormányzat honlapjára a Liget-projekt jövőjéről szóló előterjesztés is. A Városligetbe tervezett múzeumi negyed jövője az október 13-i önkormányzati választások eredménye miatt vált bizonytalanná, ugyanis Karácsony Gergely főpolgármester a kampányban ígéretet tett, hogy egyetlen új épület sem épülhet a Városligetben, a kormány pedig azt mondta, csak az új városvezetéssel egyetértésben folytatná az építkezéseket.
Ebben a cikkben gyűjtöttük össze, hogy a szerteágazó Liget-projekt egyes elemei milyen készültségi fokot értek el, és mennyibe kerülne, ha az építkezéseket leállítanák. Az áttekintésből világosan kiderült, hogy csak azokat a beruházásokat lehet nagyobb anyagi kár nélkül leállítani, amelyekre még nem kötöttek kivitelezési szerződést, és ahol az egyetlen költség a területek parkosítása. Ez az Új Nemzeti Galériát, a Magyar Innováció Házát és a Városligeti Színházat jelenti.
A Karácsony Gergely által jegyzett előterjesztés beigazolja ezt az előzetes várakozást, és azt javasolja a fővárosi közgyűlésnek: kezdjen tárgyalásokat a kormánnyal annak érdekében, hogy a Ligetben olyan beruházásokat ne valósítsanak meg, amelyek kivitelezése érdemben eddig nem kezdődött meg.
A dokumentum a három projektelem közül csak az
Új Nemzeti Galériát nevesíti, de a meghatározás ráillik a Magyar Innováció Házára és a színházra is.
A főpolgármester azt javasolja, hogy az ilyen tervezett nagylétesítmények helyén zöldterületet alakítsanak ki. Az új városvezetésnek azonban nincs elvi kifogása az ellen, hogy ugyanezek a kulturális beruházások esetleg egy másik, nem városligeti helyszínen megvalósuljanak.
Az előterjesztés kitér arra is, hogy az UNESCO, az ENSZ világörökségi szervezete súlyos aggályokat fogalmazott meg a Liget-projekttel kapcsolatban. Ha a közgyűlés holnap elfogadja a javaslatot, akkor a főpolgármester azt kérheti a kormánytól, hogy a "lehetőségekhez mérten" érvényesítsék a világörökség védelmének szempontjait. A szövegezés nem véletlenül ilyen óvatos: az UNESCO-nak az állatkerti Biodómmal és az Új Néprajzi Múzeummal volt problémája, csakhogy ez a két projekt már annyira előrehaladott állapotban van, hogy
az építkezések leállítása pont nem vonatkozik rájuk.
Itt inkább valamilyen olyan intézkedésről lehet szó, ami csökkenti az új építmények hatását a Hősök tere védett látképére, például a Néprajzi esetében a homlokzatot takaró fasor telepítéséről.
Az új városvezetés egyben azt is szeretné, ha a Városliget zöldfelületeinek megújítása folytatódna, emellett javaslatot tesz a park történeti kertté nyilvánítására. (Ennek azért lehet jelentősége, mert egy történeti kertet elvileg úgy kellene megújítani, hogy az megőrizze parképítészeti jellegzetességeit, például az ösvények vonalvezetését. Érdekes kérdés lehet, hogy az a parkfelújítási terv, ami alapján jelenleg folyik a zöldterületek megújítása, megfelel-e történeti kertekre vonatkozó kritériumoknak. ) A park jövőjét részleteiben a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) módosítása fogja meghatározni, ennek előkészítése azonban hosszabb munkát igényel, amit egyelőre társadalmi egyeztetéssel indítanának.
Valójában tehát kompromisszumos javaslat született: amennyiben a közgyűlés elfogadja, és a kormány is rábólint, a Liget-projekt építkezései közül az Új Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a Dózsa György úti mélygarázs és az állatkerti Pannon Park építése folytatódhat, a legnagyobb tervezett múzeum, a japán SANAA építésziroda által megálmodott Új Nemzeti Galéria viszont nem épülne fel a Városliget közepén.