Tüntetést szerveztek hétfő estére a "szabad színházért, a kultúra függetlenségéért". A tüntetés este 6 órakor kezdődött a Városháza helyett a Madách téren, az eseményen felszólalt többek között Jordán Tamás, Mácsai Pál, Pintér Béla és Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely is.

Délután 6 órakor, a tüntetés kezdetén a szemerkélő eső ellenére is már több ezren voltak a Madách téren, a tömeg a Károly körútig ért. A rendőrség arra kérte az embereket, hogy próbáljanak meg tömörülni. 

A tömegben EU-s zászlókat lehetett látni és néhány "disznók, el a kezekkel a színháztól" transzparenst is. A szervezők a tüntetés elején azt kérték, hogy a "féregirtást a Parlamentben" című táblát tegyék inkább el, mert itt a kultúráért tüntetnek.

A beszédeket Fullajtár Andrea kezdte a Katona József Színházból. Őt Barda Beáta, a Trafó Kortárs Művészetek Háza ügyvezetője követte. A tömeg folyamatosan a "kultúra alap, a kultúra alap, a kultúra nemzeti alap" sorokat skandálta.

Sodró Eliza a 30 éven aluli színészek nyilatkozatát olvasta fel, melyben a kormányhoz is szólt:

Mi ebben a szabadságban döntöttük el, hogy színészek leszünk. (...) A mi generációnk valamiért nem kapható a gyűlölködésre, szeretünk dolgozni, tiszteljük egymás munkáját és jelezzük, ha valami gondunk van. (...) Most mi vagyunk azok a fiatalok, akik Önök voltak a rendszerváltás idején és szeretnénk párbeszédet kezdeményezni. 

Illetve azt is kiemelte, hogy az állam beleszólási joga súlyosan veszélyezteti a színházak szuverén működését. Az általa felolvasott nyilatkozatot 111 30 év alatti színész írta alá.

Mindeközben helyszíni kollégánk szerint a villamosok már csak lépésben tudtak közlekedni, az autóközlekedés a Madách térnél a Deák tér felé leállt. A tömeg a villamossínekig állt, következőként Farkas Franciska színésznő mondott beszédet. 

A demokrácia első szabálya: viselkedj úgy, mint egy demokráciában, mert félelemből még nem épült fel semmi. 

Jordán Tamás, a szombathelyi Weöres Sándor Színház igazgatója viccelődéssel indított, "90 után születettek csodálkoznak ezen a világon. Én 90 után csodálkozom, hogy még mindig élek", majd komolyra fordította a szót:

Olyasvalami készülődik a magyar kultúra ellen, amivel szemben minden tiszta lelkiismerettel rendelkező magyar embernek fel kell lépnie. (...) A mai tüntetésen felszólalók közül többen is kaptunk levelet Fekete Péter államtitkártól, miszerint semmi sem igaz azokból, amik a törvénymódosítással kapcsolatban a sajtóban megjelentek. 

Jordán Tamás szerint ebből is látszott a jelenlévő emberek ereje és hatása. Ezután a tömeg újra a "kultúra alap"-ot kezdte kántálni, amíg Mácsai Pál, az Örkény István Színház igazgatója a színpadra nem lépett. A taps után Örkény István gondolataival kezdett:

A dolgokat létre kell hozni, meg kell csinálni és cselekedni kell, különben napjaink, pillanataink, szándékaink, álmaink szétgurulnak, füstbe mennek, szerte foszlanak. Arról is ír, hogy meg kell őrizni a józan gondolkodásunkat, nem szabad idomulni. Meg kell maradni annak, akik vagyunk, és meg kell őrizni derűnket, nyugalmunkat és humorunkat.

Ezután felolvasta Örkény István: Az élet értelme című egypercesét, majd a színpadra konferálta Pintér Bélát, a Pintér Béla és Társulata alapítóját. Pintér Béla a kormányt szólította meg:

Eddig is hozzánk jártatok, ha sírni vagy nevetni akartatok. (...) A kormánypropagandában elviselitek a hazugságokat, a színházban már ti sem. Ha egy színház nem kormánykritikus vagy ellenzéki, akkor kurva unalmas.

Pintér Béla után Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere mondott beszédet: 

Nagyon nem örülök annak, hogy most nekem is itt kell lennem és újra beszélnem kell arról, hogy kik veszélyeztetik a szabadságunkat. Azért sem örülök, hogy színpadra kell lépnem, mert szerintem a színpad, ahogy a kultúra is, az nem a politikusoké, hanem a művészeté és a közönségé. (...) Mindig ki fogunk állni a szabadságukban korlátozott emberekért, a művészekért, a hajléktalanokért, a pedagógusokért, az orvosokért, mindenkiért. Amikor a színházak szabadságát védjük, akkor a város szabadságát védjük.

Azt is kiemeli, hogy bármit is szavaznak majd meg a Parlamentben, az

csak nekik lesz törvény. Nekünk diktátum. (...) Azt is tudjuk, hogy ez a diktátum egyben egy kísérlet arra, hogy megtorolják azt, hogy október 13-án a budapestiek kiemelték a mocsárból a fejüket, és arra szavaztak, hogy visszavegyék a szabad, saját városukat. Értjük a diktátum üzenetét, és most itt közösen vissza is fogunk üzenni.

Karácsony arról is beszélt, hogy "Prága és Európa is a tüntetők mellett van", illetve hogy egy hét múlva ilyenkor "a prágai polgármesternek itt Budapesten köszönhetjük majd meg, hogy kiálltak mellettünk". 

Este háromnegyed 7-re a tüntetés hivatalosan véget ért. 

Miért mentek utcára?

A tüntetés az esemény leírása alapján azért indul, mert

a kormány által készített törvényjavaslat súlyosan sérti a színházi szakma autonómiáját. A javaslat többek között beszántaná a Nemzeti Kulturális alapot, megszüntetné a független színházak működési támogatását és az önkormányzati fenntartású színházakban a kormány kezébe adná az igazgató kinevezési jogát.

De mi ez a javaslat és mi történt eddig?

• November 19-én nyilvános lett, hogy Gothár Péter az az ismert rendező, akit a Katona József Színházból zaklatási ügye miatt kirúgtak.
• November 21-én a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely kijelentette, hogy az ügy súlyos, és hogy a balliberális kulturális oldalon nem először tapasztalják, hogy a legérzékenyebb kérdésben a szava és a tettek szemben állnak egymással, hiszen "egy éve eltussolnak egy ilyen ügyet".
• December 4-én jött az első hír, hogy a kulturális tao-támogatás megszüntetése után a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) is átalakítanák. A törvénytervezetet egyébként csak azért ismerhettük meg néhány nappal a benyújtás előtt, mert valaki titokban kiszivárogtatta. Sem a szakma képviselői, sem a főpolgármester, Karácsony Gergely nem tudott róla.
• December 6-án kiderült, hogy a Fidesz és a KDNP megszavazza a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot a Gothár-ügyre hivatkozva. A csomag része lett volna a független színházak működési támogatásának megvonása, az NKA kiüresítése, illetve néhány intézményvezetőt kiemelt szerephez juttattak volna.
• A törvénycsomagra reagált a Független Előadóművészeti Szövetség egy petícióval, illetve egy tüntetés bejelentésével. A petíciót hétfőre közel 50 ezren írták alá, a tüntetést a Városháza elől a Madách térre kellett áthelyezni, mert az esemény leírása alapján a Városháza előtt nem fértek volna annyian el, ahányan visszajeleztek (kb. 7 ezren mentek az Ott leszek gombra, közel 16 ezren érdeklődnek az esemény iránt Facebookon).
• Pogány Judit színésznő a Kádár-rezsimhez hasonlította a helyzetet, Pintér Béla szerint a Fidesz halálra ítélte a független színházakat. Az új kultúrstratégiai intézményekben érintett, a törvénycsomag elfogadása esetén megnövekedett befolyást szerző Vidnyánszky Attila viszont kiállt a kultúrtörvény mellett.
• Hétfő délelőttre puhult az új kultúrtörvény, 48 oldalról 11-re rövidült a végleges változat, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtott be. Benne maradt ugyanakkor, hogy a közös fenntartású – vagyis részben önkormányzati, részben állami pénzeket felhasználó – színházaknál külön megállapodás alapján a kormány beleszólhatna a vezetők kinevezésébe. A törvényjavaslatot kivételes eljárásban tárgyalja az Országgyűlés, és szerdán már tartsák is meg a zárószavazást.
• Semjén kivételességi javaslatát azóta elfogadták, az ellenzék két módosító javaslatot is beterjesztett. A törvénycsomagról a jelenlegi állás szerint december 11-én, szerdán döntenek. 

  (Borítókép: Bődey János / Index)