Kína gyorsan megmutatta, mit is jelent valójában a Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvény, mely elvileg a „felforgató tevékenység”, a „terrorizmus” és a „szeparatizmus” ellen született: A különleges szabadságjogokat élvező egykori brit gyarmat közkönyvtáraiból visszavonták több neves helyi, demokráciapárti szerző műveit, hogy megvizsgálják őket, tartalmuk nem sérti-e a Peking által meghozott, csütörtök éjjel életbe lépett törvényt.
A város kulturális ügyekért és a szabadidőért felelős hivatalának vasárnapi közleménye alapján a vizsgálat ideje alatt az érintett könyvek nem lesznek elérhetők, és bár a közlemény nem említi, de az olyan markánsan diktatúra-ellenes szerzők, mint Joshua Wong vagy Tanya Chan valószínűleg végleg le is kerülnek a (ma már részben virtuális) polcokról. Előbbi ki is tweetelte, hogy a „nemzetbiztonsági törvény” valójában
a szárazföldi Kínához hasonló cenzúrát vezet be a nemzetközi pénzügyi központban.
A Kínához 1997-ben visszatért Hongkong a gyarmatosító Nagy-Britanniával kötött szerződésben rögzített „egy ország, két rendszer”-elv alapján elvileg 50 éven keresztül, azaz 2047-ig különleges elbánásban részesül, és megtarthatja saját, a kínainál jóval szabadabb politikai és gazdasági rendszerét. Azonban a pekingi vezetés megelégelte a város lakóinak állandó demokráciapárti tiltakozásait, és egy kellően homályosan megfogalmazott, ámde a politikai megnyilvánulásokat kemény szankciókkal fenyegető „nemzetbiztonsági törvényt” hozott (a hongkongi törvényhozás feje felett), melynek érvényesítésére különleges, a kínai vezetés alá tartozó egységeket is felállított.