Berecz Mihály zongoraművész magyar népzenén nőtt fel. Hétéves korában már hegedült, a zongorához csak ezt követően, kilencévesen ült először. A hangszer annyira megtetszett neki, hogy azonnal beleszeretett. Az első zongorista évében pedig szinte csakis Bartókot játszott.

Rövid technikai szünet, átállás után következik a III. zongoraverseny, Berecz Mihály szólójával.

Lehetetlen nem észrevenni, milyen gyakran bukkannak fel ugyanazok vagy hasonló motívumok Beethoven számos darabjában, így a Hegedűversenyben is. Ezért emlegetik a szerzőt a variációk mestereként, aki számtalan változatban volt képes újra és újra elővezetni ugyanazt.

A lassú tételek ugyancsak nem hiányozhatnak a versenyművekből. Nem csoda, mert általában gyorsan kezdődnek és gyorsan is fejeződnek be, a kettő között pedig elég furán jönne ki egy harmadik gyors tétel. Erre jött a bombasztikus megoldás, hogy legyen lassú tétel is.

Beethoven Hegedűversenyének lassú tétele a Larghetto megjelölést viseli, ami valójában tempójelzés: megmutatja a zenészeknek, hogy milyen gyorsan vagy lassan kell játszani. A „larghetto” majdnem olyan, mint a „largo” (szélesen), szóval „szélesen”, áradóan kell előadni, de nem annyira, mint ha largo lenne. Az a fő, hogy a muzsikusok értik.

A Beethoven-concerto lassú tétele egyik pillanatról a másikra, szünet nélkül, hirtelen vált át a lezáró gyors tételbe. Ezt hívják a szakértők „attacca”-nak. Attacca, kábé mint attack. Beszédes, mert tényleg olyan.

Adódik a válasz, hogy nyilván szólózik. De ha úgy tetszik, a szólista teljes szólama, ami eltér az együttestől, tulajdonképpen maga is szóló.

Az a megoldás, hogy ezt az egyedül játszós részt nevezik a zenetudorok kadenciának.

A kadencia általában állandó része egy versenyműnek, és olyan, mint egy improvizáció. Gyakran improvizálja is a kadenciát a szólista, ezért is van az, hogy csak nagyon elvétve fordul elő két hasonló előadás.

A koncertirodalom egyik legnépszerűbb slágerdarabja Beethoven Hegedűversenye. Viszont nem tipikus hegedűverseny, abban az értelemben, hogy rendszerint a szólista mondja el a lényeges dolgokat egy ilyen versenyműben, míg itt a hegedű sokszor egyenrangú a kísérő zenekarral – árulta el korábban az Indexnek Baráti Kristóf.

Az ő számára egyébként ez a Beethoven-darab kiemelkedő fontosságú, hiszen ifjú hegedűsként sokszor ezzel a művel indult nemzetközi versenyeken.

Baráti Kristóf hegedűművész gyermekkora nagy részét Venezuelában töltötte. A Maracaibói Szimfonikus Zenekarral nyolcévesen lépett először színpadra szólistaként. 

Az esti zenekari koncert első száma Beethoven Hegedűversenye, a jellegzetes timpani beütésekkel induló slágerconcerto.

Beethoven forrongó, lelkesült időkben élt, csodálta a felvilágosult hadvezért, majd mikor 1804 májusában Napóleon császárrá koronázta magát, Beethoven dühében olyan erővel húzta át a nevét a kottán, hogy a papír átszakadt.

„Kicsit olyan, mint egy zárt kapus focimeccs... de, önmagában ünnep most minden koncert” – Baráti Kristóf, hegedűművész.

Az Index werkfilmje is látható a Concerto Budapest esti koncertjei között a Zeneakadémia Nagyterméből. 

Az már önmagában unikális, hogy egy világhírű zenekar és egy online hírportál ilyen léptékű koncertsorozatban működik együtt, de a zenei élmény még tökéletesebbé válik azzal, hogy a Concerto Budapest a két esti Beethoven-koncert közé az Index, a zenekar próbáján készült videóját is beilleszti.

Addig is nézze meg előzetes kisfilmünket, ami az esti koncertek próbáján készült:

A dzsessztől a hiphopig máig inspirálja a zenészeket. Ludwig van Beethoven valamit tudhatott.

„Amikor csak imádkozunk, hogy Úristen, élhessük túl, és a szeretteink is... akkor a zene ad olyasvalamit, amit semmi más a világon – mondta Keller András, a Concerto Budapest karmestere. Kövesse a koncerteket élőben a Zeneakadémiáról! Beethoven-nap csak az Indexen.

A program:

BEETHOVEN: A-dúr (Kreutzer) hegedű-zongora szonáta, op. 47

Várjon Dénes, Keller András hegedű

BEETHOVEN: D-dúr (Szellem) zongoratrió, op. 70/1

Balázs János zongora, Perényi Miklós cselló, Keller András hegedű

BEETHOVEN: A-dúr cselló-zongora szonáta, op. 69

Perényi Miklós cselló, Várjon Dénes zongora

BEETHOVEN: a-moll vonósnégyes op 132.

Keller András hegedű, Pilz János hegedű, Homoki Gábor brácsa, Fenyő László cselló

Beethoven zenéje vigaszt jelent ezekben a szörnyű időkben.

Két olyan helyszín található Magyarországon, ahol többször is megfordult a géniusz. Buda és Martonvásár. Utóbbi a Brunszvik család egykori birtoka.

Ludwig van Beethoven születésének 250. évfordulóját ünnepli a világ. A Concerto Budapest három koncerttel tiszteleg a zeneszerző emléke előtt, amit ma itt, az Indexen bárki online figyelemmel követhet, hallgathat. Karantén kompatibilis kultúra ínyenceknek, egyenesen a Zeneakadémia Nagyterméből.

A Concerto Budapest első, 11 órakor kezdődő koncertjén Beethoven kamaradarabjainak legjavát hallhatjuk: a hegedűre és zongorára írt Kreutzer-szonátát, a Szellem-triót, az A-dúr cselló-zongora szonátát, az a-moll vonósnégyest.

A két szonáta zongoraszólamát a hazai közönség által jól ismert és szeretett Várjon Dénes játssza, kamarapartnere két emblematikus személyiség: Keller András és Perényi Miklós.

A trióban az egyik legkeresettebb zongoraművész, Balázs János lép színpadra, a vonósnégyest pedig a 2019 elején nagy sikerrel debütáló Hungarian Quartet szólaltatja meg. Exkluzív tartalom csak az Indexen.