A Liget felújított részeit egyértelműen szereti a közönség, s így lesz ez az egy éven belül átadásra kerülő Magyar Zene Házával és a Néprajzi Múzeummal is - véli a miniszteri biztos. Éppen ezért a főváros vezetésének az a politikai érdeke, hogy a még hiányzó elemek, főleg az Új Nemzeti Galéria ne épüljenek meg – jelentette ki.
Lesz hőlégballonos ligeti kilátó, újabb közel százezer négyzetméteren újul meg, illetve bővül a zöldfelület, újjászületik számos sétány, valamint a park egykori bejárata, a Rondó és környezete, teljessé válik a városligeti Promenád, fák százait, cserjék tízezreit ültetik el jövő tavaszig – sorolta Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa a várható csodákat a legutóbbi sajtótájékoztatón. Azt is elmondta, hogy egy éven belül minden elkezdett építkezést befejeznek, átadják a Magyar Zene Házát és a Néprajzi Múzeumot is.
Azt viszont nem tudta elmondani, hogy a Liget projekt eredeti terveiben szereplő további épületek – az Új Nemzeti Galéria, a Városligeti Színház és a Magyar Innováció Háza – építésére mikor kerülhet sor. Ezek megvalósítását a főváros vezetése továbbra is blokkolja.
A főváros legutóbb kiadott, tizenhét pontos javaslatcsomagjából, melyet Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes felkérésére állított össze a Főpolgármesteri Hivatal tájépítészeti osztálya, egyértelműen kiderül: a városvezetés nem szeretné, hogy az eddig felépült, illetve már épülő kulturális intézményeknél több terhelje a Liget zöldfelületét. A fővárosi javaslatcsomag közzététele után hosszú idő óta először nyilvános vitára is sor került. A Klubrádió Utcafront című, március 13-i műsorában személyesen ütköztette érveit Baán László miniszteri biztos, valamint Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes.
A vitából ismét kiderült, hogy a Liget projekt kapcsán
a főváros úgy érzi, már kompromisszumot kötött azzal, hogy a megkezdett építkezéseket nem állította le.
Ezzel szemben Baán úgy érvelt, hogy egy kompromisszum két fél között akkor jön létre, ha megállapodnak, nem pedig akkor, amikor az egyik fél a saját álláspontját kompromisszumnak kiáltja ki, márpedig a kormány és a főváros között eddig nem született megállapodás a Liget projekt vitatott kérdéseiben.
Ezen túlmenően mindkét fél nehezményezi a szakmai párbeszéd hiányát. Ezt a párbeszédet a főváros a Városliget Zrt.-vel szeretné lefolytatni, míg a kormány álláspontja szerint ennek a budapesti fejlesztésekről szóló párbeszéd jogszabályban rögzített színterén, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában lenne a helye.
Az Index kérdésére, mely szerint a főváros kontra kormány szkanderben a Ligetet illetően várható-e elmozdulás a választásokig, a miniszteri biztos azt válaszolta, hogy valószínűleg nem. Meglátása szerint a politikai kommunikáció terén még számos csata lesz addig, de végül, mint oly sok minden másról, erről is a szavazók döntik el, hogy a kormány vagy az ellenzék álláspontját támogatják-e. Egészséges önbizalommal tette hozzá, hogy a Városliget megújítása ügyében szerinte egyre inkább a kormánynak áll a zászló.
Baán László részletesen is elmondta, miért nem bízik a megegyezésben a fővárossal:
– Addig lehetett a Liget projektet a jól ismert hiszterizáló vádakkal támadni, miszerint „beépítik, lebetonozzák, tönkreteszik, megszüntetik közpark jellegét stb.”, amíg az emberek lépésről lépésre nem szembesültek a Liget történelmi léptékű megújításának valóságával: a felújított parkrészekkel: a Nagyjátszótérrel, a Millennium Házával, az ifjúsági sportpályákkal, a kutyás élményparkokkal, a futókörrel, a Mőcsényi Mihály Botanikus Kerttel, a Múzeum Mélygarázzsal, a Promenáddal és a több mint 150 ezer négyzetméter megújított vagy bővült zöldfelülettel...
A kezdetektől fogva politikai típusú haszonszerzésen alapuló stratégiával támadják a Liget projektet, amely mindaddig hatékony tud lenni, amíg a tervek el nem kezdenek megvalósulni. Akkor eljön az igazság pillanata, mert az emberek százezerszám járnak a Városligetbe, és nem a politikai szlogenek, hanem saját tapasztalatuk alapján döntik el, hogy ami a Liget projekt révén megvalósult, az jobb vagy rosszabb-e annál, mint ami volt. S ennek a számvetésnek az eredménye teljesen egyértelmű.
Kijönnek az emberek a megújult parkrészekbe, és pártállástól függetlenül azt mondják: jé, ez tényleg jó.
A Városliget Városliget maradt: a kultúra és a zöldfelületi kikapcsolódás egész Európában egyedülálló gazdagságú színtere, amely minden megújított elemében, minden látogatója számára többet és jobbat nyújt, mint eddig – folytatta a kultúrpolitikus.
– Ez így lesz a korábban frontálisan támadott, egy éven belül átadásra kerülő, nemzetközileg is kimagasló kvalitású új épületekkel, a Magyar Zene Házával és a Néprajzi Múzeummal is. Ezért elemi politikai érdeke a fővárosi vezetésnek, hogy megakadályozza három intézmény, az Új Nemzeti Galéria, a Magyar Innováció Háza és a Városliget Színház megépítését, annak ellenére, hogy ezek helyén több mint száz éven keresztül épületek, kulturális intézmények álltak, így zöldfelület-veszteségről esetükben szó sem lehet, s az új intézményekkel a Liget legsajátabb hagyományai folytatódnának.
De a főváros minden bizonnyal úgy érzi, már túl mélyen beásta magát a lövészárokba ahhoz, hogy legyen más választása, mint tovább csűrni-csavarni az eddigi támadó-tagadó mantrát.
Az akadályozott fejlesztések közül az Új Nemzeti Galéria, ez a zseniális épület a kulcseleme annak, hogy a megújult Városliget Európa legrangosabb és legvonzóbb kulturális negyedei közé kerülhessen, nemzetközi presztízsemelkedést és turisztikai többletbevételeket hozva Budapestnek. Erre egy új, világsztár építészek tervezte ikonikus művészeti múzeum, vagyis az Új Nemzeti Galéria nélkül nincs esély.
Ez veszteség lenne Budapestnek és az országnak, ám a fővárosi politikai kalkuláció igen egyszerű: amíg nem épül meg, amíg nincs róla az embereknek személyes élménye, addig lehet hangulatot kelteni a galéria és rajta keresztül a Liget projekt ellen. Amikor ugyanis ez az épület is megvalósul, és az emberek azt tetszéssel fogadják – s nem kétséges, hogy úgy fogják –, akkor véglegesen elhiteltelenedik majd a Liget tönkretételét vizionáló, a saját maga által gyártott vízió ellen eltökélten hadakozó fővárosi politikai álláspont – foglalta össze véleményét Baán.
Az Új Nemzeti Galériával kapcsolatban a főváros a budai várba tervezett épületet javasolt, melyről az Indexen is szavazhattak az olvasók, összevetve a kormány tervével. A miniszteri biztos döbbenten áll a javaslat előtt:
– A fővárosnak volt másfél éve, hogy ne csak támadja a Liget projektet, hanem bemutassa azt az alternatívát, amit ő javasol Budapest számára. Erre másfél év masszív „beton helyett zöldet a Ligetbe” kampány után egy
olyan betonkolosszust rittyentettek a Várba, a letérkövezett Szent György térre, ami legfeljebb egy városszéli parkolóház esetében lenne tolerálható.
Nem tudok mást elképzelni, mint hogy elhitték a saját ligeti szlogenjeiket, miszerint egy kulturális intézmény az egyenlő a betonnal, és ez a fixációjuk köszön vissza a Szent György téri víziójukban. De az iróniát félretéve: egészen dermesztő, hogy a főváros vezetése, nyilvánvalóan hosszas keresés és mérlegelés után azért választotta erre a helyszínre ezt a tervet, mert jónak, sőt kiválónak gondolta. Az már szinte mellékes, hogy nem realizálták a fényévnyi különbséget az általuk javasolt terv és a Városligetbe tervezett Új Nemzeti Galéria építészeti minősége között, de ez a magabiztosság megdöbbentő és egyben elszomorító.
Mindenesetre, tartalmától függetlenül, előrelépés ez a vízióbemutatás, mert Kerpel-Fronius főpolgármester-helyettes úr végre adott egy tiszta összehasonlítási lehetőséget, amivel az Indexen néhány napja több mint tízezren éltek is: több mint 80 százalékuk a kormány nemzetközi tervpályázaton kiválasztott tervének a megvalósítását támogatta – fűzte hozzá Baán László.
A témában Kerpel-Fronius Gáborral is készült interjú, melyet hamarosan olvashatnak.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)