Rendhagyó kiállítás nyílt Párizsban, amely nem csupán magyar kubista műveket mutat be, hanem eltűnt műkincsek nyomába is ered. Azok felkutatása nem is olyan egyszerű, igaz, talán nem is lehetetlen, hiszen az augusztus 14-ig tartó tárlaton 44 eredeti szobor, festmény és rajz, valamint elveszett és még keresett alkotásokról 50 fekete-fehér reprodukció látható 11 magyar avantgárd művésztől.

A kiállítás kurátora Barki Gergely művészettörténész mintegy egy évtizede keresi az elveszett magyar alkotásokat. Munkájáról az Indexen is többször is olvashattak már, például akkor, amikor a Stuart Little, kisegér című gyerekfilmben észrevette, hogy az egyik jelenetben a nappaliban Berény Róbert Alvó akt című alkotása lóg a falon.

Barki Gergely hat évvel ezelőtt az Artmagazinban tanulmányt jelentetett meg az elveszett magyar kubizmusról. Akkor felfedezésre váró területként írt erről, így megkérdeztük tőle, hogy mi változott azóta, mekkorára tágult a magyar kubizmus. A művészettörténész azt mondja, hogy 

azóta sokkal intenzívebbé vált a kutatás, és ennek során több száz, korábban ismeretlen vagy elveszettnek hitt művet sikerült felkutatnom, amelyeket egy nagyszabású, reprezentatív tárlaton igyekszünk bemutatni 2023-ban a Magyar Nemzeti Galériában. Ezen kiállítás során kurátortársam Rockenbauer Zoltán lesz, akivel már sok közös projekten dolgoztunk nagy sikerrel. Az eddigi visszajelzések alapján nem csupán a hazai szakma, de külföldi kollégáink megítélése szerint is paradigmaváltó tárlat előtt állunk. Ez a párizsi kiállítás ennek nem csupán beharangozója, előkészítője, de lakmuszpapírja is.

A kiállítás anyagában is olvasható, hogy a XX. század eleji Párizs a világ minden tájáról vonzotta az avantgárd művészeket. A magyar kubista festők közül megjelent ott Miklós Gusztáv, Réth Alfréd, Szobotka Imre, Bossányi Ervin, Késmárky Árpád, Dénes Valéria, Farkas István és Galimberti Sándor, valamint a szobrász Csáky József és Bánszky Sándor is. Ám a magyar kubizmus önálló jegyeket hordozott, vagy a franciát másolta. Művészettörténeti szempontból ilyen jól látható különbség például a művek színessége.

Barki Gergely az mondja, hogy a párizsi kiállítás összeállításakor az volt az elsődleges szempontja, hogy a 2023-as budapesti kiállításig minél több elveszett, vagy akár ismeretlen magyar kubista műalkotás kerüljön elő. A korábbi kutatásainak is azért adta a WANTED (azaz Kerestetik!) címet, mert úgy látja, hogy a közönséget „inspirálja ez a fajta kincskeresés”. Biztos abban, hogy előkerülnek még rejtőzködő művek Párizsban, vagy máshol Franciaországban, mert nagy valószínűséggel zömük ott veszett el.

A mostani kiállítás földszinti termében olyan művek archív, felnagyított reprodukciói láthatók, amelyekről van fényképfelvétel, azonban, ahogyan Barki Gergely fogalmaz, sok elveszett művet csak leírásokból, visszaemlékezésekből, katalógusokból vagy korabeli sajtóhírekből ismerünk, tehát a falakon látható kőrözött művek csak a jéghegy csúcsát mutatják meg. Ugyanitt egy ultramodern, 21. századi high-tech 3 dimenziós látvány fogadja a látogatókat:

Csáky József elveszett kubista szobrainak reprodukciói alapján egy stuttgarti designcég munkatársai több hónapi elmélyült munka során, szobrászati ismereteket is felvillantva, meggyőzően modellezték a szobrok teljes megjelenését, azaz a mozgó virtuális installációjukon térben jelennek meg a korábban csak egy nézetből ismert szobrok körbe-körbe forogva. Ez az innovatív, muzeológiai szempontból is rendkívül izgalmas kísérlet a Mark Byass nevéhez köthető Silence Resource cég fejlesztése, akik amúgy a Porsche számara is dolgoznak.

Az emeleti, biztonságosabb termekbe egy 44 darabos válogatás került, azok, amelyek Barki Gergely az utóbbi tízéves kutatómunkájának köszönhetően kerültek elő. Ezek olyan muzeális értéket képviselnek, amelyek bármely külföldi közgyűjteményben, múzeumban is megállnák a helyüket. Barki Gergely azt mondja, hogy Miklós Gusztáv rendkívül kvalitásos, 1913-as női aktjára például csak néhány hónapja lelt á kalandos úton, éppen Párizsban, és a mű tulajdonosánál további számos, korábban ismeretlen magyar kubista alkotás került elő.

A művészettörténész kérdésünkre azt is elmondta, hogy a műtárgypiac is reagált már a fellelt magyar kubista alkotásokra. Barki Gergely azt mondja, hogy

már a hazai műtárgypiacon is érzékelhető némi fellendülés, de a megtalált és keresett művek döntő többsége külföldhöz köthető. A francia műtárgypiacon eddig is igen komoly árakat értek el például Csáky József és Miklós Gusztáv alkotásai, de ezek nagyrészt későbbi art decós munkák voltak. A már most egyértelműen kitapintható érdeklődés tükrében biztosra veszem, hogy ugyanezen művészek és társainak kubista alkotásai igen komoly sikereket érnek el a közeli jövőben a nemzetközi műtárgypiacon, és ennek hatása a hazai piacra is be fog gyűrűzni.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Szépművészeti Múzeum együttműködésében megvalósuló kiállítás a tervek szerint eljut Brüsszelbe és Berlinbe is, majd 2023-ban hazatér a Nemzeti Galériába tervezett nagyszabású magyar kubizmuskiállításra.

(Borítókép: Látogató Réth Alfréd munkáinál. Fotó: Alexandra BREZNAY)