Fájóan hosszú a lista 2021 halottairól, olyan színészek, zenészek, tudósok, írók neveivel, akik maradandót alkottak saját területükön. A teljesség igénye nélkül emlékezünk most azokra, akiknek hiánya pótolhatatlan, ám mégis emlékezetes alakításokat, újszerű gondolatokat, örökérvényű dallamokat köszönhetünk nekik. Velük lett kevesebb idén a magyar kulturális élet.
Április 16-án korunk legnagyobb színésznőjével a legendás magyar színházi világ egyik utolsó képviselője is távozott. Törőcsik Mari neve egybeforrt a szakmával, személyéről sosem lehetett földhözragadtan beszélni. A legtöbbet díjazott magyar színésznő finom drámaisággal keltette életre a rábízott karaktereket, ritkán látott alázattal dolgozott, apró szerepekből is jelentős alakításokat csinált, főszerepeivel partnereit is magasba emelte.
Személyéből örök elegancia, titokzatosság és béke áradt, és bár szemeit az idő mosolygós szarkalábakkal keretezte, mindig fellelhető volt tekintetében egy megmagyarázhatatlan szomorúság. Ettől eltekintve ha Törőcsik Mariról van szó, a szikrázó nevetésű fiatal lány képe ugrik be, aki pörög a körhintán, és élvezi az életet.
Röhögve azt szoktam mondani, hogy engem lehetett szeretni, mert nem tettem-vettem az agyam, hogy ez vagy az vagyok. Egyszerűen léteztem mint ember.
Az Omega volt az a zenekar, amelyik mindig a jövőt játszotta fel albumára, és pont ezért izgalmasan, színesen és meseszerűen konzerválta a múltat. A magyar beatkorszak alapítói, élükön a zenekar frontemberével, Kóbor Jánossal, milliókat robbantottak ki a szürke hétköznapokból, zenéjük és koncertjeik barátságokat, szerelmeket és maradandó emlékeket szőttek, kivételesen hosszú aktív zenei pályafutásuk pedig generációkat kötött össze. Kóbor János halálával az Omega is véget ért.
A pillanat embere vagyok. Arra törekszem, hogy mindig a lehető legjobban érezzem magam, hiszen a jelenekből áll a múlt, és az fogja a jövőt is alakítani.
Meghalt Börcsök Enikő. Ez a mondat rázta meg január végén a színházi szakmát és a színházkedvelő közönséget. Három szó, bennük egy sokaknak kedves név. Börcsök Enikő 53 éves korában, születésnapján hunyt el.
A Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja szíve teljes mélységével játszotta összes szerepét. Kisugárzásában volt egy természetfelettinek ható erő, amitől ha a színpadon állt, lehetetlen volt nem őt nézni, lehettek körülötte akárhányan.
Már-már skatulya, hogy drámákban, önkínzó figurákat alakítok. Ha tragédiáról van szó, gyakran gondolnak rám.
Polacsek Józsefként született, Sas József néven lett országosan ismert. A Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója, rendező és humorista, színész és író gyermekkorától tudatosan készült erre a pályára. Édesapja, aki szintén színész volt, a holokauszt áldozata lett. Állítólag az ő vágya volt, hogy fia kövesse őt a szakmában, Sas József pedig saját vágyává formálta ezt az álmot, amelyet többszörösen sikerült beteljesítenie. Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész volt, kitüntették a Karinthy-gyűrűvel és A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével is.
Színész vagyok. A lényeg nem az, hogy hol játszom, hanem hogy játsszam, amíg tudok.
Vicuskaként tündökölt az Egri csillagokban, nézőként pedig mindannyian beleszerethettünk a bájos szépségű színésznőbe. Venczel Vera 75 éves korában hunyt el, de ugyanaz a játékosság, kíváncsiság és finomság jellemezte a játékát élete végéig, mint pályájának elején.
A Színművészeti Főiskolán osztályvezető tanára, Pártos Géza nagyon szerette volna a Madách Színházba szerződtetni az ígéretes tehetséget, ám Várkonyi Zoltán, akit szintén elbűvölt Venczel Vera különleges színpadi kisugárzása, végül a Vígszínházba csábította. A Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja végül ötven évig gazdagította a teátrum társulatát.
Igyekszem élvezni az élet minden pillanatát, és hálás vagyok a sorsnak, amiért ilyen hosszú és tartalmas életút áll mögöttem.
Mindvégig hitt a gyógyulásban, de a leukémia legyőzte, így 29 éves korában meghalt Siklósi Örs. Vannak, akiknek több idő adatik, mégsem képesek élni vele. Örs keveset kapott, zenéjével mégis sokakra hatással volt. Az AWS zenekar frontembereként 2018-ban Magyarországot képviselte az Euróvízión, miután itthon megnyerték A Dal című műsort. A fiatal énekes, amíg csak tudott, alkotott, dalszöveget írt és zenét szerzett, így halála után is tudott szólni a közönségéhez.
Kétféleképpen lehet megmászni egy hegyet. Szenvedhetsz, hogy milyen fárasztó, fáj mindened, és amúgy is minek, vagy pedig bevállalod, hátadra veszed a zsákodat, és teljesíteni akarod a lehető legjobban.
Mindenki Etusa, Csűrös Karola 85 éves korában elhunyt. A színésznőt egy Varázsfuvola-előadás bűvölte meg, ahogy az operaénekesek életre keltették Mozart papírra vetett dallamait, élete végéig tartó szerelme a színházzal kezdetét vette. 1959-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Első jelentősebb filmszerepét a Két emelet boldogság című filmben kapta 1960-ban. 1962-ben szerződött a Madách Színházhoz. Öt évtizeden át volt a tagja. Egyik legismertebb szerepe Etus volt a Szomszédok című tévésorozatban, amelynek egyik rendezője Horváth Ádám, a színésznő férje volt.
Kamaszként mindig a fal mellett osontam, annak biztos tudatában, hogy mindenki szebb nálam. Megnyugtatott hát, amikor arra gondoltam, hogy a színész minden este más bőrébe bújhat bele.
A flow-elmélet atyja, a világhírű magyar–amerikai pszichológus, Csíkszentmihályi Mihály október 21-én, 87 éves korában hunyt el. A Széchenyi-díjas tudós a boldogságot kutatta, nevéhez fűződik a flow-élmény kifejezés, amely egy összpontosított tudatállapot takar, amikor az ember teljesen elmerül abban, amit épp csinál. Csíkszentmihályi Mihály 1934. szeptember 29-én született Fiumében. 1956-ban emigrált az Egyesült Államokba. Az illionisi és a chicagói egyetemen tanult. Haláláig a Claremont Graduate University Pszichológia és Menedzsment Tanszék professzora volt.
Napjainkban módfelett divatos dolog az időhiányra panaszkodni. Többnyire azonban ez csak kifogás, nehogy saját kezünkbe kelljen vennünk az életünket.
Mindannyian a meséin nevelkedtünk. A János vitéz, a Fehérlófia, a Magyar népmesék csak pár alkotás, amelyet Jankovics Marcellnak köszönhetünk. 1941-ben született Budapesten. Családját 1951-ben kitelepítették Öcsödre, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. 1955-ben a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba íratták be, ott is érettségizett.
Kétszer is jelentkezett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karára, ám egyszer sem vették fel. A Pannónia Filmvállalatnál fázisrajzoló-gyakornokként kezdhetett dolgozni. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű, Gusztáv című rajzfilmsorozatot. A pályája innentől kezdve egyenesen ívelt fölfelé.
Semmifajta gátlás nem volt bennem. Százötven embert vezetni nagyon furcsa dolog, ma több a gátlás bennem, ha emberekkel kell dolgoznom, mert már van összehasonlítási alapom.
(Borítókép: Kóbor János gyászmiséje 2021. december 17-én a Szent István-bazilikában. Fotó: Papajcsik Péter / Index)