A Partizán YouTube-csatornán Gulyás Márton sokadik műsorformátuma hozza a tőlük eddig megszokott minőséget, a Péntek Esti Partizán beszélgetéssorozat lazább és könnyedebb, közönség előtt felvett formátuma pedig visszaidézi a közszolgálati médiának azt a rég elfeledett korszakát, amikor még élmény volt egy tévéműsor miatt esténként később kezdeni a bulit — legalább egyből adott volt a mulatni vágyó társaság első beszédtémája.

Sebestyén Balázs, Lovasi András és Majka után kevésbé megosztó, többrétű humora miatt szélesebb körben elfogadott és kedvelt művész foglalt helyet az indokolatlanul nagy, sárga kanapén, cserébe Gulyás kényesebb kérdésekkel, Mucsi pedig felszabadítóan őszinte válaszokkal töltötte ki a műsoridőt.

Egyből belecsaptak a sűrűjébe, bár demográfiailag nézve pont, hogy a gyérebben lakott települések helyzetéről kérdezte Gulyás a szintén vidékről származó színészt. Mucsi Zoltán nem először beszélt arról, hogy nem úgy látja a vidék állapotát, mint egy Tóth Gabi videóklip, de egyből tágította a kérdéskört. Szerinte akkor lehet változást elérni minden területen, ha először az emberek hajlandóak szembenézni a problémával, és nem romantizálják a helyzetet, ami véleménye szerint nemhogy nem old meg semmit, de ráadásul több kárt okoz. Csalódottságát egy párhuzamos példával támasztotta alá. Felhozta a nemzeti konzultációt, mint hasonlóan eredményes eszközt. Kiemelte, hogy túloz, de nagyjából olyan dilemmákat okozó kérdésekkel, mint:

Mit szeretne, hogy szívlapáttal arcon csapják, vagy hogy emelkedjen a nyugdíj?

— a színész szerint nem igazán lehet változást elérni.

Szomorú dolog, hogy afelé megy a világ – és ez nem két perce történik így – hogy ami csillog, azt mutatjuk, ami rossz, vagy rossz fényt vet a mindenkori kormányra, az letakarjuk. Ez egy nagyon hibás gondolkodás.

Hiába merült el Mucsi a műsorvezető kedvenc témájában, Gulyás Mártontól meglepő módon, nem közéleti kérdésekkel irányította tovább a beszélgetést. Dühkezelési problémáiról és ennek kronológiájáról kérdezte a színészt, akinek eme tulajdonsága elhíresült perszónájának, Kapának is fontos személyiségjegye. Mármint a düh. Bár a színész elmémesült videói engedhettek arra következtetni, hogy azt nagyítja fel, amit lát és megél, valószínűleg sokakat meglep, hogy

Ha már agresszió, következett a kérdés, hogy Mucsi szerint a #metoo mozgalom változtatott-e szakmán belül az emberek viselkedésén, hozzáállásán? A színész újfent remek példával szemléltette véleményét. Ahogy a villamoson sem kell már kiírni, hogy ne köpködje az ember szét a szotyihéjat, úgy majd az is magától értetődővé válik, miként kezelhetjük egy hatalmi helyzetből embertársainkat. Gulyás azt a kérdést is feltette, amitől a színészek telefonlecsapva menekülnek: létezhet-e visszafogadása azoknak, akik gyanúba keveredtek (itt példának Gothár Pétert, Eszenyi Enikőt, Kerényi Miklós Gábort hozta a műsorvezető).

Bár a kérdés egyszerűnek tűnik, a témát rengeteg aspektusból lehet megközelíteni. Mucsi is több oldalról próbálta megfogalmazni válaszát, kezdve azzal, hogy fontos lenne súlyozni, ahogy az élet minden más területén is, ebből adódik, hogy szerinte vissza lehet fogadni a hatalmi visszaélés gyanújába keveredett szereplőket, hiszen, ha nem így tennének, akkor az felérhet egy életfogytiglani börtönbüntetéssel. Ennek az újraintegrálódási folyamatnak viszont elengedhetetlen módja lenne, hogy nem csak befogadó oldalról legyen érezhető a változásra való hajlam.

A beszélgetés eddigre elérte az egy társadalmi, egy magán jellegű kérdés boncolgatásának váltakozását, így a terítékre az alkoholproblémák kerültek. Bár a színész és az alkohol viszonyát a humor koronázatlan királya kordában tartja, tisztában van vele, hogy hazánkban a túlzott fogyasztása milyen szinten van jelen. Videóiban a karakterek komikusságával próbálja felhívni erre a figyelmet, ami vagy célt ér, vagy nem, de ugyanígy van ezzel Tóth János bőrébe bújva, ahol a szögegyszerű, kirekesztő személyek szűklátósága ellen próbál görbe tükröt tartani a társadalom számára.

Természetesen a politikai véleménynyilvánításnak fontossága is szóba került. Mucsi Zoltán kifejtette, hogy ő nem zászlóvivő típus, de ha kell, elmondja mit gondol, viszont mérhetetlenül elkeseríti a szakmában és alapból az országban egyre nagyobb kettősség. Pont ezért nem szívesen formál véleményt közéleti témákban, mert az érzi, hogy a párbeszéd teljes hiánya nem szolgálja a megoldást, így nincs kedve és energiája részt venni a harcban.

Nem látom a közeledési pontot. Szerintem a szakmából kevés olyan ember van, akinek a telefonszámát nem tudnám két percen belül megszerezni, de az, hogy a mi álláspontjaink közelítsenek vagy egybeforrjanak, jelen pillanatban – és ez lehet, hogy tragikus - reménytelennek látom.

A beszélgetés végén Mucsi Zoltán négy sort idézett Iluh István szolnoki költőtől:

Krisztus markába szöget vertél. Dózsa húsából ebédeltél. Hitler taktusra meneteltél. Nemet mondani sose mertél.

(Borítókép: Mucsi Zoltán. Fotó: Papajcsik Péter / Index)