A Psota Irén-díj minden évben legalább három színésznőről szól, magáról a névadóról, a Kossuth-díjas nemzet művészéről, Almási Éváról, aki 2016-ban alapította a díjat, amikor Psota Irén helyébe lépett a nemzet színésze díjazottjainak sorába, és arról a színésznőről, akinek az állandó összetételű kuratórium odaítéli. Az idén Molnár Piroska kapta a díjat, melyet – ahogyan minden évben – ezúttal is a Rózsavölgyi Szalonban adtak át, Budapesten.
A díjat Psota Irén tiszteletére annak a színpadi sokszínűségét és tehetségét bizonyító színésznőnek ítélik oda, akinek művészi eredményei Psota örökségéhez méltónak bizonyultak. A díjat alapítása óta Hegyi Barbara, Hernádi Judit, Für Anikó, tavaly pedig Takács Katalin kapta.
Hegedűs D. Géza, a kuratórium tagja beszédében elmondta, hogy Psota Irén születésnapjára, március 28-án megjelent Psota Irén önéletrajza szerkesztett formában a Pocket sorozatban, majd megidézte Psota szavait egy korábbi interjúban:
Aki annyira képtelen megalkudni, mint én, annak csak ez lehet a sorsa
− mondta a művésznő Szegő András újságírónak, utalva szerepekre, életre, játékra, hivatásra.
Jordán Tamás egy Tóth Árpád-verset mondott el az ünnepelt tiszteletére, mondván, már olyan régóta ismeri őt és annyi mindent tudnak egymásról, hogy talán ezt a költeményt még nem ismeri Molnár Piroska. Novák János egy saját dallal készült az ünnepelt tiszteletére, Pogány Judit pedig közösen jegyzett előadásukból, Örkény Macskajátékából adott elő egy monológot, melyben ő Orbánnét, Molnár Piroska pedig Gizát játssza.
Molnár Piroska a díj átvételekor elmondta: a mostani díjeső,
a legutóbbi televíziós díj, amelyet legjobb színésznőként a Keresztanyuval zsebelt be, és most a Psota-díj után már csak a családjától várja a legjobb bundás kenyér-díjat.
Ascher Tamás, a budapesti Katona József Színház rendezője laudációjában kiemelte: Molnár Piroska a vidék gyermeke, s tehetségében abszolút tetten érhetők a vidéki mezők ízei. Arról is beszélt, hogy
Molnár Piroska művészete, magával hozott tehetsége a vidéki mezőkről, bárányfelhők alól érkezik.
Csodálatos szerepeket játszott mindjárt az elején, Babarczy László és Zsámbéki Gábor nagyon fontos alkotótársai voltak. A Sirályban Nyinát és Arkagyinát is játszotta.
Végtelenül összetett és színes személyiség, a szenvedélyen túl van benne plebejus vonás és magas intellektus is.
Psota Irén, akiről hamarosan emlékparkot neveznek el Józsefvárosban, 1988-ban írta önéletrajzi könyvében:
Minden szerepemben, mindennap újrakezdem az életemet, a pályámat. Bennem elképesztő sokféle indulat, akarás lobog, s ezeknek a negyedét sem tudtam eddig megmutatni, kiélni. Nyitottan állok és várok – akár szerepet, akár szerelmet. Ha jön valaki vagy valami, egyiktől sem zárkózom el, csak magam nem megyek elébe. De én nem zártam be az ajtót. Majd szólok.
A díjra minden magyarországi színház jelölhet színészt, a kuratórium pedig kiválasztja a díjazottat. A Psota Irén-díj ezüstplakettjét Rosta Péter grafikus tervezte és Tóth László ötvösművész készítette. Psota Irén aláírása és kedvenc bohóca látható rajta.
Molnár Piroska szinte minden díjat megkapott már, amit meg lehetett, a nemzet színésze, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
1968-ban a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, majd 1971 és 1978 között a legendás kaposvári Csiky Gergely Színház társulatához kötődött, ebben az időszakban olyan rendezőkkel dolgozott együtt, mint Zsámbéki Gábor, Babarczy László, Ascher Tamás, a színpadon pedig emlékezetes előadásai voltak többek között Koltai Róbert, Csákányi Eszter, Lázár Kati, Máté Gábor, Jordán Tamás, Pogány Judit és Lukáts Andor partnereként.
A szinte végtelen számú színházi szerepet, több tucat mozi- és tévéfilmet, illetve sorozatokat is jegyző színésznő 2011-től a nemzet színésze, akkor Komlós Juci helyére lépett.
(Borítókép: Nagy Tamás / Index)