Bár a csütörtöki özönvíz nem érte el Veszprémet, a királynék és a magyar film városában is esett az eső, így a szervezők joggal gondolhatták, hogy a fesztivál nyitófilmjének szabadtérre tervezett vetítése helyett a Hangvilla nevű kulturális központban kezdik az idei fesztivált. Emiatt sokan kint rekedtek az utcán, és lemaradtak a nyitányról, ám a fesztivál így is elstartolt, megkezdődött a magyar film ünnepe.
Sorrendben ez már a harmadik alkalom, hogy Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban mutatják be a magyar filmszakma éves termését. A filmszemle történetében – hosszú szünet után – 2020 őszén tartották az első nagyszabású rendezvényt a városban. Akkor az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program részeként szerveztek Veszprém–Balaton Filmpiknik néven országos filmes találkozót, amelyet már a következő évben megrendezett Mozgókép Fesztivál főpróbájának szántak.
A tavalyi fesztiválon ki is mondatott, hogy ez a rendezvény lesz a hazai filmgyártás legfontosabb éves seregszemléje, a korábbi Magyar Filmszemle utódjának szánják.
Az idei fesztiválon száz filmet vetítenek le Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program és a Nemzeti Filmintézet közös szervezésében. A bemutatott magyar filmes és televíziós alkotások közül húszat itt láthat először a közönség.
Sokat emelhet a fesztivál hangulatán, ha elmúlik a záporveszély, hiszen a vetítések helyszínei között sok a szabadtéri. Ilyen a nemrég elkészült veszprémi Históriakert, ahová eredetileg a nyitófilm premierjét is tervezték. Ilyen Balatonalmádiban a Wesselényi strand , ahol tévé- és dokumentumfilmeket vetítenek. Ott látható az óriáskivetítőn például a Molnár Piroska legendás alakításával készült Bors néni vagy a műfajteremtő Dögkeselyű is, András Ferenc 1982-ben bemutatott késő-Kádár-kori szociokrimije. A Kossuth-díjas rendező egyike azoknak, akinek munkásságát idén életműdíjjal ismeri el a Magyar Filmakadémia. Az életműdíjakat június 11-én, szombaton adják át Balatonfüreden.
A fesztivált kísérő események is érdekesnek ígérkeznek: lesznek beszélgetések, közönségtalálkozók rendezőkkel, forgatókönyvírókkal, színészekkel, igyekszünk ezekről is beszámolni.
Visszatérve a nyitónapra: este héttől folyamatosan érkeztek a vendégek a fesztiválnyitó vetítést megelőző fogadásra a Hangvillába. A korán érkezők között volt Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, aki Can Togay Jánossal, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt főtanácsadójával cserélt eszmét egy pohár pezsgő mellett. Bár a rendezvény az EKF és az NFI közös gyermeke, és Can Togay János egy évvel Káel Csaba előtt diplomázott a Színművészeti Főiskolán, komoly szakmai megbeszélésekre ezúttal nem kerítettek sort, inkább csak örültek a fesztiválnak.
Kisvártatva csatlakozott hozzájuk Fazakas Péter, A játszma című film rendezője is, aki elmondta, hogy ahányszor újranézi nemrég befejezett filmjét, annyiszor jut eszébe, mit lehetett volna másképp, még jobban csinálni, és még csiszolna rajta a vágóasztalon. Káel Csaba bólogatott, majd elmesélte egy diploma utáni élményét az Uránia mozi akkori mozigépészéről, aki megmutatta az újsütetű rendezőknek azt a celluloidszalagot, amelyet maga állított össze a magyar filmekből általa kivágott jelenteiből. Ha a filmekért és a gyönyörű színésznőkért rajongó honi fiatalemberek a hetvenes évek végén megtudták volna, hány pikáns jelenettől fosztotta meg őket a vetítőmester ollója, komoly bajba került volna az öntevékeny cenzor.
Az anekdotázás után jött a munka, sorra hangzottak el a megnyitó beszédek, majd elkezdődött a vetítés, amely a várt sikerrel és óriási tapssal ért véget – éjfél körül.
(Borítókép: A játszma című játékfilm alkotói és szereplői a második alkalommal megrendezett Magyar Mozgókép Fesztivál ünnepélyes megnyitóján Veszprémben 2022. június 9-én este. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)