Bár csupán néhány hétre, de újból megnyitja kapuit Budapesten az Iparművészeti Múzeum, mégpedig egy rendhagyó Esterházy-kiállítással. Az ünnepi megnyitón beszédet mondott Cselovszki Zoltán, a múzeum főigazgatója, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár.
Budapest egyik legikonikusabb épülete, a különleges szecessziós stílusban készült Iparművészeti Múzeum öt év után ismét megnyitotta kapuit. Csupán pár hétre ugyan, de a közönség újra bejárhatja az épület csarnokait, miközben megcsodálhatja az Esterházy család nemesi kincstárának darabjait. A megnyitón, a tér remek akusztikáját kihasználva, a híres gitáros, IAMYANK adta az aláfestő zenét.
Ahogy az épület maga is felújításra vár, úgy a háborús pusztításban megsérült kincsek is rekonstruálási munkafolyamat előtt állnak. Ezzel a párhuzammal nyitott meg az
Opus 735 című kiállítás, ami ünnep is a 150 éve fennálló Iparművészeti Múzeum számára.
Az ódon épület adta árnyék hűvösében megrendezett díszmegnyitón mesélt a kiállításról Cselovszki Zoltán, a múzeum főigazgatója, valamint Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár. Míg az államtitkár Hamvas Béla-idézetekkel hozta párhuzamba a múzeumot és a jelent, addig az igazgató az esemény örömteliségét és különlegességét hangsúlyozta.
A megnyitó után Cselovszki Zoltánnal beszélgettünk, aki elmondta az Indexnek, hogy a legfontosabb műtárgyuk maga az épület. Kérdésünkre, hogy mi szolgált katalizátorként az öt éve lezárt épület újranyitásában, azt válaszolta, hogy egyszerre játszott szerepet:
„Az Iparművészeti Múzeumok a világban próbálnak aktuálisak lenni. Ez az aktualitás ma sajnos a háború – mondta Cselovszki Zoltán. – Óvatosan nyúltunk a témához, mert könnyen félreérthető és nehéz semlegesnek maradni, de beugrott, hogy az Esterházy-kincsek a második világháborúban pusztultak el majdnem. Arra jutottunk, hogy csináljuk azt, amit még soha senki nem csinált előttünk, restaurálatlan roncsokat mutassunk meg. Mutassuk be a pusztítást, hogy mi az, amire egy háborúban lehet számítani, mert győztes nem lesz a végén.”
Bár a múzeum Üllői úti épülete csak néhány hétre nyitja meg újból a kapuit, a múzeum dolgozói nem tétlenkednek, erre az igazgató külön is felhívta a figyelmet.
Létezik egy sztereotípia a múzeumról, hogy az Iparművészeti be van zárva, ezt szeretnénk cáfolni. Jelenleg is négy kiállítást hirdetünk külső helyszíneken. A múzeum működik, csupán az Üllői úti épület van bezárva. A rekonstrukcióval kapcsolatban az utolsó parancs van érvényben: egy évig vár mindenki, és aztán majd meglátjuk.
A kiállítás megnyitóján részt vett Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár is. Az Index kérdésére, miszerint a gazdasági megszorítások milyen hatással lesznek a kulturális fejlesztésekre, azt válaszolta, hogy „nincsenek megszorítások”, majd ezt bővebben is kifejtette.
„A polgári kormány az elmúlt 12 évben ellenállt a megszorítások politikájának. 2010 előtt megtanultuk, hogy a megszorítások csak kárt okoznak társadalmilag is és gazdaságilag is, az egy rossz út. Ez az unortodoxnak csúfolt gazdaságpolitika, amely nem volt hajlandó megszorításokkal gazdasági célokat elérni, hanem ellenkezőleg, az adócsökkentés politikájával igyekezett minél szélesebb köröket bevonni a közteherviselésbe, ez a járható út” – mondta.
Hoppál Péter hozzátette: „a jelen események nem megszorítások, hanem egy átgondolt és strukturált, a költségvetési egyenlegtartást a jelenlegi háborús gazdasági helyzetben is megtaláló, de az eredeti kormányzati célok mellett kiálló gazdaságpolitika. Ezt folytattuk az előző hetekben, folytatjuk a következő fél évben,
valamint a már megszavazott 2023-as éves költségvetésben is.”
Arra a kérdésre, hogy a kulturális beruházások hogyan fognak alakulni a jövőben, elmondta, hogy Magyarország az Európai Unió statisztikai hivatalának adatai szerint is GDP-arányosan a háromszorosát költi kultúrára, mint az unió átlaga, valamint hogy a kultúra a legpreferáltabb kormányzati ágazat Magyarországon, amely az elmúlt évtizedben 900 milliárd forintot költött fejlesztésre.
A költségvetéssel kapcsolatban még hozzáfűzte:
Bár Lázár János minisztériuma 1100 állami építkezést tekint át, és ennek az ütemezését meg fogja határozni, a kulturális fejlesztéseket nem állítjuk le, ezeket folytatni szeretnénk.
2023-ra a fő támogatási szektorok a kulturális akadálymentesítés, a vidéki területek kulturális és közösségi fejlesztése, valamint a „határokon is átívelő, 15 millió magyarra kiterjedő kulturális identitáserősítő program”.
(Borítókép: Szabó Réka / Index)