Az Index információi szerint a kétnapos Országos Múzeumigazgatói Konferencia keddi nyitónapján a Néprajzi Múzeumban Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nem sok jóval kecsegtette a hazai múzeumok vezetőit: szóba került, hogy esetleg országos jelentőségű intézményeket kell – időszakosan – bezárni. A kulturális intézményeknek feltett kérdéseinkre beérkező válaszok tettre készek és optimisták, de míg a múlt héten számíthattak kormányzati kompenzációra, ez a remény erre a hétre szertefoszlott.
Amióta kiderült, hogy megnövekednek a rezsiköltségek, sorra érkeznek a hírek hotelek, éttermek és fitnesztermek bezárásáról, de néhány kulturális vezető is nyilatkozott már arról, hogy mennyivel nőnek a költségeik.
„A villanyszámlánk a tavalyi 100 millió forintról 520 millió forintra emelkedik ebben az évben, és most van egy központosított közbeszerzés a gázbeszerzésre, melyből az látszik, hogy 100 millió forintos kiadás helyett év végéig plusz 250 milliós kiadásra számíthatunk” – nyilatkozta L. Simon László, hozzátéve: összesen 670 millió forintos túlköltésre kaptak már kompenzációt a kormánytól. A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója ezzel kapcsolatban megjegyezte: bíznak abban, hogy további kompenzációra is lesz lehetőség, az ehhez szükséges kimutatásokat a héten le is adták az illetékes minisztériumnak.
Az önkormányzati fenntartású intézményekről is érkeztek hírek, Nagyatádon például az áram és a gáz árának emelkedése miatt a vendéglátóhelyek és panziók mellett kulturális intézményt is bezárni kényszerülnek. A fűtési szezonra bezárják a múzeumot, a művészeti galériát, a klubházat, az edzőtermet és az ifjúsági klubot, a könyvtár pedig csak heti egy napra lesz nyitva. Vagyis éppen azokat a pluszszolgáltatásokat kell kényszerűségből szüneteltetni fél évre, amelyek élhetőbbé tesznek egy települést. Azokban az intézményekben, amelyeket nem zárnak be, csak 20 fok lesz, kivéve a sportcsarnokot: ott várhatóan 15 fok alatt marad a hőmérséklet.
Kíváncsiak voltunk ezek után, hogy a nagy, központi költségvetésből működő intézmények mire számítanak, hiszen egy hatalmas, XIX. századi épület, mint például az említett Magyar Nemzeti Múzeum, egy kisebb intézményhez képest felfoghatatlanul nagyobb számlákra számíthat, de azt is körbejártuk, hogy az újabb építésű, modernebb technológiával felszerelt múzeumok, előadó-művészeti intézmények előnyösebb helyzetből indulnak-e.
A kérdéseinket elküldtük a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Szépművészeti Múzeumnak, a Néprajzi Múzeumnak, a Magyar Zene Házának, a Müpának, az Operának, a Zeneakadémiának és az Országos Széchenyi Könyvtárnak (OSZK). Válaszaik pozitívak és elkötelezettek a spórolás mellett, ugyanakkor ez nem biztos, hogy minden intézmény esetében elég lesz. L. Simon már utalt a lehetséges kormányzati kompenzációra, és a múlt héten még valóban olyan hírek keringtek, hogy számíthatnak rá az intézmények, erre a hétre azonban ez a lehetőség sokkal képlékenyebbé vált.
Az intézményektől tehát azt tudakoltuk, hogy milyen intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a rezsiköltségeket, illetve számítanak-e állami kompenzációra valamilyen formában. Egyes intézményeknél külön rákérdeztünk arra, hogy ha olyan gyűjtemény van a gondjaikra bízva, ahol állandó hőmérsékletet kell biztosítani a festményeknek, műtárgyaknak, kiadványoknak, akkor milyen mozgásterük marad a rezsiköltségek csökkentésére, mert az biztosnak látszik, hogy a hagyományos építésű ingatlanokban a gáz ára nyolc-kilencszeresére, az áramé hatszorosára növekszik, ami milliárdos tétel is lehet évente.
A legszűkszavúbb választ a Szépművészeti Múzeumtól kaptuk: „A Szépművészeti Múzeum fenntartója folyamatosan figyelemmel kíséri a tárcához tartozó intézmények működését és finanszírozását, így biztosítottnak látja a múzeum működését. A kultúráért felelős tárca a koronavírus-járvány idején, az intézmények kényszerű bezárása és ebből fakadó jelentős bevételkiesése esetén is biztosította a működéshez szükséges forrásokat.”
A szintén hatalmas terekkel rendelkező, és jelentős mennyiségű muzeológiai értékű kiadványt gondozó OSZK válasza már több konkrétumot tartalmaz: „Az Országos Széchényi Könyvtár az írott magyar kulturális örökség megőrző és közvetítő intézményeként a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően működteti szolgáltatásait. Belső tereink folyamatos megújítása jelentős mértékben elősegíti a rezsicsökkentést a világítás és a vízhasználat korszerűsítése révén. A téli belső hőmérsékletet szabályozzuk, az ablakokat szigeteljük a fűtés hatékonyságának növelése érdekében.”
A legátfogóbb választ a Magyar Nemzeti Múzeumtól kaptuk, amely kitér a kata megszűnésével járó nehézségekre, sőt még az esetleges bezárásokra is. Állásfoglalásuk a vidéki múzeumok álláspontját is tükrözi. „A gáz és a villamos energia árának emelkedése a muzeális intézményeket is nehéz helyzetbe hozza, ezért legfontosabb feladatuk most, hogy biztosítsák mind a 2022. évi, mind a 2023. évi költségvetésük egyensúlyát – szögezik le. – Az energiaárak emelkedése mellett meg kell küzdeniük az üzemanyag árának emelkedésével, valamint tapasztalható az is, hogy a kata megszűnésével bizonyos szolgáltatások árai is emelkedtek, különösen a grafikai és nyomdaköltségek, látványtervezés, szakmai megbízások, szállítási költségek stb.”
A jelenlegi helyzetben az látható, írják, hogy ezek a többletköltségek veszélyeztetik a múzeumok gazdasági stabilitását, valamint a törvény szerinti kötelező feladatellátást is hátrány érheti, ezért kormányzati beavatkozásra, valamilyen kompenzációra feltétlenül szükségük lesz az intézményeknek.
„A világjárvány miatti bezárások idején az intézményvezetők már szert tettek olyan tapasztalatokra is, amelyek a jelenlegi helyzetben is alkalmazhatók. Rendelkezésre állnak a tárgyban szakmai ajánlások, jó gyakorlatok vagy módszertanok. Emellett az is elmondható, hogy az intézményvezetők zöme intézkedési tervet dolgozott ki, hogy az áremelkedést egy észszerű fogyasztáscsökkentéssel ellensúlyozzák.”
Mint írják, általános cél az intézményvezetők körében, hogy a téli időszakban történő esetleges bezárások ideje alatt még koncentráltabb szakmai-tudományos munka folyjon, illetve kezdődjön meg a hosszú távú működtetési és üzemeltetési kihívásokra való felkészülés.
A látogatók számára is könnyebben elviselhető, hogy az esetleges bezárások a múzeumlátogatásra legkevésbé jellemző téli, különösen az év végi és a januári időszakot érintik. Természetesen nem lehet teljesen lekapcsolni a fűtést műtárgyvédelmi szempontból, de csökkenteni lehet akár egészében, akár szakaszosan. A teljes vagy részleges bezárások esetén tekintettel kell lenni arra, hogy a jogszabályban előírt éves nyitvatartási időtartam lehetőség szerint ne csökkenjen a minimumszint alá, vagy módosítani kell a szabályon, valamint azt is fontos megnézni, hogy a nyitvatartási idő csökkentése nem veszélyezteti-e a pályázatok révén megvalósított projektek fenntartási idejét – írják.
A megtakarítóintézkedések másik csoportja az esetleges téli zárva tartás mellett a múzeumi dolgozók alkalmazásával kapcsolatos intézkedések, szól a Nemzeti Múzeum válasza. „Itt alapelv a munkavállalók és a munkahelyek védelme, tehát fontos cél, hogy ne kelljen az intézményeknek létszámot csökkenteniük. Azokban a múzeumokban, ahol a fűtés épületen belüli szakaszolása nem megoldható, így a megfelelő munkakörülmények nem biztosíthatók, az otthoni munkavégzés elrendelése járható út. Így a szakmai munka a téli időszakban sem állna meg, a hangsúly a szakmai-tudományos feladatok felé tolódik el a kiállításokkal kapcsolatos, illetve közönségkapcsolati és múzeumpedagógiai feladatoktól.”
Mindemellett a Magyar Nemzeti Múzeum válasza leszögezi, hogy vannak további feladatok, amelyekben a jelenlegi súlyos helyzetben is előrébb lehet, sőt előrébb is kell lépni, és komolyabban foglalkozni velük azért, hogy a szűkös időszak után kész tervekkel álljanak a múzeumok a döntéshozók elé.
„Nem odázható tovább egy, a múzeumokat érintő energiahatékonysági program kidolgozása – írják. – Az energetikai korszerűsítés tervezése is drága, de mégsem igényel akkora összeget, mint a kivitelezés, ezért itt az idő és a lehetőség ennek a feladatnak az elvégzésére. Természetesen a majdani korszerűsítés komoly forrásokat igényel, legyen szó a fűtésrendszer felújításáról, épületszigetelésről, geotermikus fűtési rendszer kialakításáról, vagy napkollektorok beszerzéséről, azonban, ha egy – akár országos – program indul, megfelelő állami támogatással elvégezhető a tervezés és később a kivitelezés is. Figyelni kell a lehetséges pályázatokat, és akár célzott – a múzeumépületek korszerűsítésére meghirdetett – pályázatok kiírása is fontos lenne.”
Úgy látják, az átmeneti időszakban a korszerűsítési tervek mellett idő és lehetőség van az ágazati jogszabályok áttekintésére és a szükségszerű módosítások előkészítésére. A műemlék épületekkel kapcsolatos szabályozásokon is könnyíteni szükséges, hogy az energiahatékonysági intézkedéseket zökkenőmentesen lehessen végrehajtani (pl. napkollektorok telepítése a műemlék épületeken).
„Bár az intézményvezetőknek sok ötlete van gáz és villamos energia költségének csökkentésére, számos múzeum eddig is minimum-költségvetéssel működött, a költségcsökkentő intézkedések egy része már eddig is gyakorlat volt az energiatakarékos izzók használatától az alacsonyabb hőmérséklet tartásán át a járművek gazdaságosabb üzemeltetéséig. Ezért a megoldási lehetőségek intézményenként eltérőek lehetnek a sajátosságok miatt.”
A Nemzeti Múzeum néhány további javaslatot is írt: ilyen a maximum-hőmérséklet csökkentése a korábbihoz képest a műtárgyvédelmi szempontok figyelembevételével; gázfogyasztás minimalizálása; nyílászárók átvizsgálása, költséghatékony szigetelési megoldások keresése (szélvédő függöny, gumiszalag); éves programterv felülvizsgálata, nagyobb látogatói forgalmat generáló programok fűtési szezonon kívüli szervezése; nyitvatartási idő csökkentése; ledes fényforrások használata, energiatakarékos világító eszközök beszerzése; épületek díszkivilágításának lekapcsolása; a szerződések felülvizsgálata, szükség esetén módosításuk, megszüntetésük; reprezentációs költségek csökkentése; a saját munkaerővel való feladatellátás előtérbe helyezése külső vállalkozók, megbízottak helyett; beszerzések optimalizálása; üzemanyagköltségek csökkentése; kiküldetések csökkentése.
Külön fejezetet érdemelnek az új építésű ingatlanok, amelyek a Liget Budapest projekt keretében valósultak meg: ilyen a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza.
„A Liget Budapest egyik legfontosabb alapvetése a környezetbarát és fenntartható működés, így a Magyar Zene Háza tervezési filozófiájának egyik hangsúlyos eleme volt az energiatakarékos üzemeltetés. Alátámasztja mindezt, hogy az épület energetikai tanúsítványa BB osztályú, mely megfelel a 2022-től érvényben lévő »közel nulla energiaigény« építésügyi előírásainak. A ház a legkorszerűbb épületautomatikát és szabályozórendszert vonultatja fel, így a kihasználtságához igazítja légkezelőket és a világítást, ezzel nemcsak villamos energiát, de fűtési-hűtési energiát is spórolva.
Fontos kiemelni, hogy az épületben földgázfelhasználás nincs. Talajszondás (geotermikus) hőszivattyús rendszer mellett az épület takarékos és környezetbarát távfűtéssel és innovatív távhűtéssel is rendelkezik, ez utóbbit részben a Műjégpálya hulladék hője szolgáltatja, ami igen különleges műszaki megoldás. Mindezek alapján lehetőség van az aktuális energia(forrás)-árak szerint kiválasztani a legkedvezőbb opciót, ez jelenleg a távhő” – válaszolta kérdésünkre a Magyar Zene Háza, amely 2022-ben nem számít kompenzációra.
A Néprajzi Múzeum hasonló, fenntartható módon működik. „A Liget Budapest Projektnek köszönhetően 2022-ben világszínvonalú új otthonba költözhetett a Néprajzi Múzeum, Európa egyik legfontosabb szakmúzeuma, amelyet új épülete révén a világ egyik legkorszerűbb etnográfiai intézményének is tekinthetünk. Az intézmény számára ez az első év, hogy új épületében működik, jelen pillanatban is folyamatosan gyűjtjük az energiafogyasztással kapcsolatos adatokat, tapasztalatokat” – írják.
Nem kerüli el a drágulás a színházakat, előadó-művészeti intézményeket sem. A Müpa válasza szerint a globális energiaválság a hazai és nemzetközi kulturális intézményeket egyaránt kihívások elé állítja, és erre a terület szereplőinek közösen, összefogásban, átgondoltan kell reagálni, a vonatkozó szakértőkkel együtt fenntartható megoldást találni. „Bár a Müpát a speciális PPP üzemeltetési konstrukciója miatt a rezsinövekedés jelenleg csak közvetetten érinti, az energiatakarékos és zöld szemlélet évről évre egyre nagyobb hangsúllyal van jelen az intézmény életében” – írják.
„A fenntartható működés Müpa-kompatibilis modelljeivel külön erre a célra létrehozott szakmai munkacsoport foglalkozik, többek között vizsgáljuk a díszkivilágítás és az energiatakarékosabb hőmérséklet-szabályozás optimális módjait, eszközeit, valamint megfontoltan állunk hozzá a jelen körülmények között kevésbé költséghatékony módon megvalósítható – pl. egyes kültéri – programok szervezéséhez is. A Müpa a pandémia időszakához hasonlóan jelen helyzetben is mindent megtesz azért, hogy a kultúraszerető közönség ezekből a nehézségekből a lehető legkevesebbet érzékelje” – teszik hozzá.
A Magyar Állami Operaház, melynek fő épülete nemrég teljes felújításon esett át, szintén terjedelmes választ küldött. Mint írják, legnagyobb költségcsökkentő intézkedésük az Eiffel Műhelyház 130 felnőtt előadásának törlése volt, ez „a rezsiköltségek mellett a kortárs előadásoknál kifejezetten borsos szerzői jogi költségek és – fájdalom – művészeink bérköltsége, fellépti díja rovására is képez megtakarítást.
Az intézmény emellett augusztus végén bevezette az irodai adminisztráció körében a heti egy nap kötelező otthoni munkavégzést (home office), annak érdekében, hogy épületeit részben tehermentesítse. Egy sűrű évad, működő színpad és vezetett épülettúrák mellett ugyanakkor a teljes lekapcsolás nem megvalósítható, ezt a tűzvédelmi, biztonságtechnikai, IT, vagyis a tágan értelmezett épületgépészeti és -villamossági rendszerek működése sem teszi teljesen lehetővé.
Az épületeinken belül az általános világítások a műszakilag és munkavédelmileg szükséges minimális szinten működnek, ezalól csak a gyártóműhelyek, próbatermek, színpadok jelentenek kivételt. Hasonló elvet követve a hűtés, majd a fűtés és légtechnika is csak a nagyon indokolt, állandó tartózkodású helyiségekben működik. Az OPERA a teljes színpadi világításra LED-es világítótesteket alkalmaz, egyedül az Operaház bizonyos közönségforgalmi területein maradtak Wolfram-szálas izzók. A hatásvilágítási lámpák 90 százaléka is LED-es, ami sokkal kisebb energiafelhasználást eredményez.”
Az Operaházban a felújítás során a leghatékonyabb gázkazánokat szerelték be, a teljes elektromos és gépészeti rendszert pedig ugyancsak a legkorszerűbb módon alakították ki, amennyire azt a műemléki épület korlátozásai lehetővé tették. Itt napelemek, hőszivattyúk vagy egyéb alternatív megoldás a műemléki jelleg és a belvárosi környezet miatt nem jöhetett szóba, a hűtőgépek és légkezelők vezérlésének optimalizálásával azonban lehetséges a költségek további csökkentése. Ugyanez igaz a 2021-ben átadott Eiffel Műhelyházra, az OPERA kőbányai multifunkcionális kiszolgáló- és háttérbázisára is.
„Az említett komplexumban a fűtés távhővel működik, aminek az árváltozása egyelőre nem ismert, kiváltására lehetőség nincs, a helyiségekben a hűtés és fűtés hőfokainak módosításával lehet a költségeket megfogni. Az Eiffel főépületével szomszédos egykori Forgóvázcsarnokban, ahol a dalszínház díszletraktára, az OPERA-depó jön létre, már zajlik az épület tetejére tervezett, 12 ezer négyzetméteres napelempark kivitelezésének közbeszerzési eljárása, amely sikeres szerződéskötés esetén várhatóan kora tavasszal készül el. Ez a kis erőmű képes lesz a felét lefedni az Eiffel Műhelyház elektromos igényének.”
Az Erkel Színház március óta túlnyomórészt befogadott előadásokat tart, emiatt csökkentett módban üzemel, és előadásnapok kivételével a továbbiakban is a műszakilag szükséges minimális működés fenntartására törekszenek. „Egy jövőbeli felújítás esetén itt is mindenképpen megfontolásra érdemes lesz egy napelempark telepítése, amire a hatalmas tetőfelület alkalmat is adhat” – írják.
„Az energiatudatos működés tervezésében nagy segítséget jelent az évadterv és próbarend. Ezek nyomán az épületfelügyeleti rendszerek segítenek a megfelelő vezérlésében, és a tapasztalatok, vagyis a fogyasztások és felhasználások alapján látjuk majd, hogy a próbák és előadások figyelembevételével hol lehet még esetlegesen további csökkentéseket végrehajtani.”
A gazdasági kihívások hatásait kivédendő, számos változást léptet életbe a Zeneakadémia is, ez az üzemeltetést és a műsort is érinti. „Ahogy az élet számos szegmensét, úgy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, azaz a Zeneakadémiát is érintik az utóbbi időszakban tapasztalható gazdasági válság jelenségei – írják. – Az intézmény ennek ellenére arra törekszik, hogy biztosítani tudja mind a világszínvonalú oktatást, mind a rangos koncertéletet.
A Zeneakadémia fenntarthatóságot szem előtt tartó működésének megvalósításában számít a magyar kulturális élet képviselőinek szolidaritására és megértésére. A rezsiköltség várhatóan sokszorosára növekszik a közeljövőben, valamint a dollár- és euróárfolyam is kedvezőtlenül alakult a tervekhez képest. Ennek következtében átszervezések válhatnak szükségessé, emellett az intézmény takarékoskodik a fűtés és az elektromos áram költségein is.”
Dr. Vigh Andrea rektor hangsúlyozza: „Az egyetem minden oktatási formára felkészült, és rugalmasan, magas színvonalon tud tanítani mind jelenléti, mind online módon. Ezek együttesével áthidalja a nehézségeket és minden képzési előírásnak képes megfelelni, miközben törekszik az órák személyes megtartására. A koncertévadot érintő változások közepette több esemény elhalasztásáról született döntés, főként a külföldi együttesek és szólisták fellépéseinek lemondásáról, ez ügyben még zajlanak további egyeztetések.
A fókusz a neves, magyar előadókra helyeződik: számos rangos hazai művész és zeneakadémiai oktató vállalt közreműködést, amelyhez az egyetem biztosítja az infrastruktúrát, így az őszi szezonban is emlékezetes koncertekkel várja közönségét a Zeneakadémia. A végleges program és a jegyértékesítés a napokban válik elérhetővé, új információk a koncert.zeneakademia.hu portálon olvashatók majd. A 2023-ra meghirdetett programokat is áttervezi az intézmény, azok véglegesítése és a jegyárusítás megkezdése november második felétől várható” – zárul a Zeneakadémia válasza.
Szerettük volna megtudni, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) tervez-e valamilyen segítséget, kompenzálást annak érdekében, hogy a nemzeti kulturális intézmények ki tudják fizetni a megnövekedett számlákat, de a kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ. Ennek oka lehet, hogy a költségvetési hiány mértéke miatt még a minisztérium sem látja, tud-e egyáltalán segíteni a kulturális intézményeknek, és ha igen, hogyan.
A tanácstalanságot támasztja alá, hogy az Index információi szerint kedden, a kétnapos Országos Múzeumigazgatói Konferencia nyitónapján a Néprajzi Múzeumban Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nem sok jóval tudta biztatni a múzeumvezetőket, és szóba került az is, hogy esetleg országos jelentőségű intézményeket kell – időszakosan – bezárni. A tárca egyesek szerint bizonytalan, mások szerint egyenesen pánikban van, akkora a költségvetési hiány. Ezzel együtt az érintettek úgy látják, a minisztérium még nem tudja, hogyan, de mindenképpen segíteni próbál a nemzeti kulturális intézményeknek.
A bécsi színházak és múzeumok is minden erejükkel azon vannak, hogy csökkentsék az áram- és fűtésszámlájukat, hiszen az energia-áremelkedés és az infláció őket sem kerüli el. Matthäus Zelenka, a Wiener Stadthalle ügyvezetője az osztrák közszolgálati médiának, az ORF-nek elmondta, hogy elsősorban a nézők által leadott hőt használnák a rendezvénycsarnok fűtésére. Ezenkívül 5500 négyzetméteres napelemrendszert telepítenek az épületre.
A Volksopernél ezzel szemben úgy vélik, hogy a nézők által leadott hő hasznosítása egyelőre túl költséges eljárás. Mivel túl lassan térülne meg, ezért ők inkább napelemekben gondolkodnak. A Vereinigte Bühnen Wien a díszletraktárára telepítene napelemrendszert, mivel a színházak épületén erre nincs lehetőség. Itt egyébként a jövőben a díszleteket és a kosztümöket is szeretnék újra felhasználni a fenntarthatóság jegyében.
Csökkentik mind a Stadthalle, mind a Volksoper, a Ronacher és a Raimund Theater díszkivilágításának idejét, és a Stadthalle idén lemond a karácsonyi díszkivilágításról is.
A Theater in der Josefstadt már tavasszal takarékos üzemmódra kapcsolt: nincsenek dupla előadások és különleges hétvégi előadások sem, mivel a fény- és hangtechnika, az effektek és a klíma a legnagyobb áramzabálók. Lehetőség szerint elektronikus számlát és jegyeket küldenek, a próbák alatt pedig kevesebb reflektort használnak. Rövidebb ideig van kivilágítva a homlokzat és hamarabb lekapcsolják a világító hirdetési táblákat is. Vizsgálják a napelemek telepítésének lehetőségét is, bár a műemlékvédelem alatt álló régi épületeken erre nincs sok esély.
Az egyre emelkedő energiaárak miatt a bécsi múzeumok is felülvizsgálják az eddigi takarékossági intézkedéseiket. A Kunsthaus Wienben például jövő nyáron komoly épületgépészeti felújítás kezdődik, a szellőztetés modernizálásánál pedig geotermiában gondolkodnak. Szeretnék újrahasznosítani a kiállítóterek elemeit, a világítást pedig már az elmúlt években LED-esre cserélték. A bécsi múzeumi negyedben, a MuseumsQuartierban talajvízzel öntöznek, csökkentik a világítás időtartamát és szeretnék zöldebbé varázsolni az épület környékét. Napelemrendszer telepítését is tervezik.
Az Osztrák Nemzeti Könyvtárnak már van napeleme és energiatakarékos LED-es világítása is, úgyhogy a termosztáton csavarnak egyet. Minden telephelyükön 23-24 fokról 21-22 fokra csökkentik az olvasótermek és az irodák hőmérsékletét.
Johanna Rachinger, a szövetségi múzeumok szóvivője azt is elmondta az ORF-nek, hogy az osztrák állam által finanszírozott kiállítóházak a Bécsi Agrártudományi Egyetemmel, a BOKU-val közösen kidolgoztak egy projektet, hogyan csökkentsék az egyes intézmények az ökológiai lábnyomát. Például online konferenciákat tartanak, hogy megspórolják a környezetszennyező repülőutakat.
(Borítókép: Index)