A tavaszi Artisjus dalszerző tábort követve idén ősszel megrendezték a Songbook Songwriting Campet, a korábbi esemény testvértáborát. A szervezők célja, hogy hosszú távú nemzetközi kapcsolatok alakuljanak ki, és a jövőben erősítsék a hazai, könnyűzenei exportot.
Ismét megrendezték Budapesten a Songbook Songwriting Campet. A dalszerző tábor az Artisjus tavaszi összejövetelének testvére, a helyszín azonos, a szervezők is, az egyetlen különbség a résztvevők összetételében rejlik. Míg a tavaszi eseményen kétharmad-egyharmad arányban bukkannak fel a külföldi és a hazai zenészek, producerek, addig az őszi táborban ez az arány megfordult, és
a magyar résztvevők kerültek többségbe.
A forma ettől függetlenül maradt. A résztvevők hármas csapatokat alkotva készítenek mindennap egy-egy dalt egy előre meghatározott tematika alapján. Az Index a szerdai napon tekinthetett be a kulisszák mögé, amikor a napi célkitűzés egy popdal elkészítése volt. A csapatok megmutathatták saját elképzelésüket, hogy vajon miképp fog szólni 2023 rádióinak mainstream alkotása, fókuszban a pop, a trap és az r&b vonallal.
Ennek okán akadt is variálódás, így a zongoracentrikus balladától a fricskázó viccdalon át egészen az energikus hip-hop-r&b fúzióig mindenféle alkotás született a nap végére. A csapatok működése konzekvens, külön faházakban berendezett stúdiókban dolgoznak hármasával Budapest szélén egy elszigetelt, erdei környezetben, ahol az alkotás és a kapcsolatépítés van a fókuszban.
Minden hármas csapatot egy producer és két topliner alkot. Utóbbi lehet dalszerző, dalszövegíró, hangszeres zenész vagy tehetséges énekes. Ahogy eltelik egy nap, a csapatok rotációba kezdenek, és új hármas formációk alakulnak ki, hogy minél több embernek legyen esélye egymással dolgozni, és megtapasztalni, hogy a jövőben kikkel tudnák a legjobb koprodukciókat alkotni.
A szervezők arra törekszenek, hogy az itt született dalok semmiképp se vesszenek kárba.
Van olyan nap, amikor befutott előadókat hívnak, akiknek személyes preferenciáik alapján írnak dalokat a csapatok, az előadó pedig a végén dönthet arról, hogy szeretné-e valamelyik új slágeralapanyagot magával vinni. A megmaradt dalok sem tűnnek el a süllyesztőben, az Artisjus és a Zeneszöveg.hu azon dolgozik, hogy minden szerzemény megtalálja idővel a saját helyét a világban.
A Zeneszöveg csapata azt szeretné, hogy egy olyan online felület szülessen, ahol kiadók és előadók egyaránt szemezgethetnek a dalok közül, hogy később ezeket valamilyen neves zenész égisze alatt visszahallhassuk a rádiókban vagy a zenemegosztó oldalakon.
Két munkafolyamat között azért sikerült elcsípnünk néhány résztvevőt is, akikkel pár mondatban beszéltünk a táborról, és arról, mit gondolnak a 2017 óta tartó kezdeményezésről. Az egyik idei résztvevő a hazai hip-hop ikonikus szereplője, MC Kemon volt, aki elmondta, hogy a mostani táborban szeretne sokkal jobban összpontosítani arra, hogy hosszú távú kapcsolatokat építhessen ki olyan előadókkal, akikkel megtalálják a közös hangot.
Úgy véli, fontosak ezek az események, és kifejezetten örülne annak, ha a jövőben olyan kezdeményezés is indulna, ahol csak magyar előadók gyűlnének össze, hogy azok, akiket a rádióban hallunk, nyissanak egymás felé, és közösen próbáljanak igazán ütős slágereket készíteni. Az Irie Maffiából is jól ismert rapper szerint a kulcs az ilyen táborokban az, hogy az ember képes legyen kicsit a háttérbe helyezni magát, teret adva mások ötleteinek is, és a végeredményt közösen érjék el,
egymásból építkezve, ahelyett, hogy egymásra erőltetnék saját elképzeléseiket.
Egy másik résztvevő, az Egyesült Királyságból érkező Tristan Henry arról mesélt, hogy bár először van Magyarországon, korábban rengeteg, az ittenihez hasonló táborban vett már részt. Az énekes elmondása szerint a Songbook Songwriting Camp erőssége, hogy remekül válogatja ki a részt vevő alkotókat. Akik itt megjelennek, ők valóban a szakma krémje. Képesek együtt dolgozni, és félre tudják tenni az egót a közös cél érdekében. A technológiai háttérrel is kimondottan elégedett, és úgy véli, remek dalok fognak az idei táborban születni, nagy reményeket fűz az eseményhez.
A vágya részben beigazolódott. Miután a dalszerző etapok véget értek, a vacsorát követően a szerzők összegyűltek a nagyteremben, hogy közösen meghallgassák egymás alkotásait. Kivetítőn olvashattuk a szövegeket, miközben hallottuk, hogy
ugyanarra az instrukcióra különféle zenészek milyen diverz alkotásokat készítenek.
Tristan és Kemon egy csapatban dolgozott, az este egyik legerősebb dala pedig minden túlzás nélkül az ő nótájuk volt. Egy nap alatt egy remek popsláger alapanyagát hozták össze a srácok, ami, reméljük, hogy a jövőben hallható lesz majd a rádiókban. Ahogy a szervezők ígérték, idén még többet fektetnek abba, hogy ne maradjanak dalok a fiókban. Ha már az első alkotási napon is ilyen szerzemények tudtak születni, akkor reméljük, hogy a hét nótái hamarosan mind megtalálják a helyüket a világban.
(Borítókép: Zeneszöveg.hu - László Dénes (2lenses)