Káel Csaba úgy véli, korunkban a mozgókép vált azzá az eszközzé, amelyen keresztül a saját történeteinket tovább tudjuk adni a következő generációknak. „Ezért vágtunk bele a Nemzeti Filmintézettel abba, hogy kezdjük el feldolgozni az életünket és a múltunkat. Nemcsak a történelmünk feldolgozására, hanem a jelenünk bemutatására is vonatkozik ez a filmes irány. A történelmi filmeket illetően még mindig nagy az adósságunk” – mondja a filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke az Origónak adott interjúban.

Ilyen régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is. A Blokád ide sorolható film, és Káel szerint lényeges, hogy az alkotók bátran beszélnek az akkor születőben lévő demokrácia első komoly konfliktusáról. „Azért kell beszélni erről, mert ha a történelemkönyvből olvassuk, akkor simának tűnik, ez a film pedig plasztikusan bemutatja, hogy milyen kihívásai voltak a korszaknak. Kiváltképp szeretem ezt a filmet, mert egy emberi sors által, az első szabadon választott magyar kormány miniszterelnökén keresztül láttatja az eseményeket” – fogalmazott.

Történelmi személyiségek

Káel Csaba úgy látja, minden történelmi film körül lesznek heves véleménykülönbségek, politikai csatározások, mert különböző politikai szereplők egyesekhez közelebb állnak. „Ez a film egy adott alkotócsapat értelmezése, és azt hiszem, hogy nagyon jól visszaadja a helyzetet és bemutatja a körülményeket, a korszellemet. Amit akkor átéltem, ami megmaradt bennem, az hozzám is újra közel kerül általa. A történelmi személyiségek megítélése pedig úgyis hosszú távú kérdés, nem egy filmen kell számonkérni” – tette hozzá a filmügyi kormánybiztos.

 Göncz Árpád akkori köztársasági elnök filmbeli ábrázolásáról a következőket mondja:

Van egy kérdés azóta is a levegőben, hogy kié volt a rendszerváltás, erre a szerepre nagyon sokan bejelentkeztek. Ez a film nem akarja megválaszolni a kérdést, nem próbál pálcát törni, hanem igyekszik visszahozni azt az élményt, ami a kezdődő demokrácia első krízise. Göncz Árpád résztvevője volt a folyamatnak, ez az értelmezés így mutatja meg őt. Akik közelebb álltak Göncz Árpádhoz, azok másképp látják. Nagyon fontos, hogy a filmek felvessenek kérdéseket, amelyekre a nézőknek kell válaszolniuk, nem a film alkotóinak.

Szerinte az, hogy a Blokád teljesíti a küldetését, abban is tetten érhető, hogy vitákat indított, és nagyon jó nézettséget ért el.

Ugyanilyen fontos szerinte, hogy Aranybulla-tévésorozat indult karácsonykor a Duna Televízión. „Az Aranybulláról sokan tudnak, mert érettségi tétel, könnyen megjegyezhető évszám, de hogy miért kellett létrejönnie, mi volt az a történelmi és társadalmi közeg, ami szükségszerűvé tette, azt kevesen tudják.”

„Ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel. Van adósságunk a márciusi ifjak felé is, fontos, hogy mai filmnyelven bemutatva megértsék a fiatalok annak a jelentőségét, amiért minden évben elővesszük a kokárdát. Amit eddig láttam a produkcióból, arról elmondhatom, hogy nagyon igényesen és ötletesen mutatja meg a forradalom valóságát” – mondja Káel Csaba az Origónak.

Nézőszámok

A vígjátékok után a Blokád volt a legnézettebb magyar film az elmúlt évben a hazai mozikban. Hozzá voltunk szokva a százezer feletti nézőszámokhoz, de tudomásul kell venni, hogy a járvány megváltoztatta a moziba járást: a forgalmazási eredmények nagyot estek, hatvanszázalékos visszaesést lehet látni egész Európában. „Ráadásul jó pár olyan hollywoodi produkció halmozódott fel, amely mindenképpen a mozikba és az élvonalba akart kerülni” – mondja a filmügyi kormánybiztos.

A Nemzeti Filmintézet több irányba dolgozik, hogy megoldásokat találjon erre az új helyzetre, és a magyar filmek eljussanak a közönséghez. Kihasználva a Covidot nemcsak moziplatformra, hanem a televízióba és streamingre készülő filmeket is támogatnak, immár közel 300 alkotást. Emellett egyetemi filmklubokat hoztak létre, a Nemzeti Művelődési Intézettel pedig azon dolgoznak, hogy a kultúrházakban életre keltsék a közösségi moziélményt, rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki az a program, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyék az iskolákba, így filmkincsünk szervesen beépülhet a közismereti tantárgyak anyagába.

Bevételi csúcs

Káel Csaba beszélt arról is, hogy az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scott-tal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak. Világszínvonalú struktúrával lehet ma Magyarországon forgatni. Nehézség viszont, hogy a külföldi produkcióknak komoly árfelhajtó hatásuk van a szakmában, erre figyelni kell.

Most forog a Hunyadi-sorozat is, amely eleve koprodukciós filmként, úgy lett kitalálva, hogy érdekeltté tegye a helyi és a nemzetközi forgalmazókat is, hogy minél több ember nézze majd meg. Tisztán kell látnunk, hogy egy tízmilliós ország kicsi ahhoz, hogy a mozijegybevételből eltartson egy ágazatot. A Covid alatt egyébként számos koprodukciós filmet is támogattunk, olyan partnerekkel, akik új piacokat nyitnak meg, és természetesen érdekeltek a saját országbeli forgalmazásban is

– mondja a filmügyi kormánybiztos.

Az Erőss Zsolt feleségének drámáját feldolgozó Magasságok és mélységek című film szerinte azt is bizonyítja, hogy korunk hőseit hogyan lehet bemutatni, és kiemelte a Koltai Lajos által most forgatott, Semmelweis Ignácról szóló filmet is. Nagy eredménynek tartja, hogy kezdetben 67 millió volt, most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében.

Mindazonáltal nagyon sikeres évet zárt idén az ágazat: csúcsot döntött a bevétel. A regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés a tavalyihoz képest, és ez főként devizabevétel, ami nemzetgazdasági nézetből is jól látható.

(Borítókép: Káel Csaba 2022. október 7-én. Fotó: Kovács Anikó / MTI)