Index Vakbarát Hírportál

Miért agresszív a mosolygós emoji?

2023. január 18., szerda 17:38

Az internetes kommunikáció eszközei viharos ütemben változnak, amihez hasonló tempóban próbálnak alkalmazkodni a felhasználók. A folyamat egyik hozadéka, hogy olyan jelzések és köszönések, amelyek eredetileg pozitív töltettel bírtak, mára semleges vagy pejoratív formát vettek fel. Szakértő segítségével jártunk utána, miért találjuk manapság agresszívnak a mosolygós emojit vagy ridegnek a kedves szót.

Hétköznapi levelezés egy lány és egy fiú között. Chatalkalmazás, szó szót követ, majd megjelenik a sárga fejű, klasszikus, mosolygós emoji. A következő kérdés: „Baj van? Haragszol valamiért?” Teljesen abszurdnak tűnhet, de nem az, a sima smiley jelentése áttolódik egyfajta passzív-agresszív üzenet irányába, holott pár éve még a legegyértelműbb emotikonok közé tartozott. 

Gyakori, hogy a kommunikáció kifejezőeszközei egyfajta túlhasználtság és használói magatartás miatt pozitívból semlegessé, majd pejoratívvá válnak. Gondolhatnánk, hogy a smiley ellenséges használata a fiataloktól elterjedt, új keletű dolog, de valójában nem az. Bokor Tamás, a Corvinus Egyetem docense elmesélte nekünk, hogy az efféle jelenségek sokkal kevésbé köthetők életkorhoz, mint hinnénk.

Nem a fiatalok játéka

Bár közrejátszik a kulturális és társadalmi háttér mellett a generációs hovatartozás is, az elsődleges szempont a digitális kommunikációban való jártasság. Akik napi szinten merülnek el a hangulatjelek világágban, próbálják ki az újításokat, és alkalmazzák őket, hamarabb teszik magukévá az új trendeket, mint például a mosolygós emotikon passzív-agresszív használatát. Egyfajta láncmechanizmust élünk meg ebben, ahol az újítást elkezdő csoport a lánc első szeme, akik pedig a legtöbbet és legaktívabban használják ezeket az eszközöket a kommunikációban, figyelik és alkalmazzák a friss trendeket, nagyobb eséllyel kerülnek a láncon előrébb, függetlenül az életkortól.

A szakember szerint az internetes – és bármiféle emberi – kommunikáció jelzései mindig is egyfajta társadalmi társasjátékként fognak üzemelni.

Egy-egy változás kisebb csoportoktól indul el, nem feltétlenül terjed ki a világháló egészére, és minden csoportnak megvannak a maga jelzései. Ennek első lépése a különbözőségre való törekvés, a csoport belső mechanizmusának egyénivé tétele. Amennyiben egy már lejárt divatot képviselő elemet, jelzést valaki visszaemel a csoportdinamikába, akiről az a közmegítélés, hogy halad a korral, és új dolgokat talál ki, akkor például az elcsépelt helyett máris innovatívnak hathat egy-egy felhasznált forma, beszéljünk akár a like-jelről, amely mára az egyik leginkább megvénült, digitális szimbólum lett.

Amikor egy újraértelmezést átvesznek mások is, és elkezd terjedni, könnyen trenddé válhat, és olyan végeredményben eszkalálódhat, mint a smiley jelentésének átalakulása vagy a manapság divatos padlizsán- és barackemotikon szexuális tartalommal való felruházása. Ebben nagyon nagy jelentőséggel bír a vizuális élmény. Mivel információnk közel 70 százalékát vizuális úton kapjuk, így a padlizsán és barack kérdésében fel sem merülne az alternatív értelmezési forma, ha nem kötnénk a küllemüket bizonyos nemi jellegekhez.

Az eredendő emoji, az unott kedvesség

Hasonló az eset a mosolygós emojival, amihez a szakember a Mona Lisa példáját hozza fel. Egy mosoly, amely nem társul más, egyértelműsítő érzelmi jelzésekkel – szélesre nyitott száj, ahol látszanak a fogak, elpirulás, szemöldök- és szemjáték –, mindig egyfajta talányt hordoz magában. Nem tudni a mosoly okát, a gondolatot a kép mögött, így ennek bizonytalanságát sokféleképpen fel lehet használni, akár egy negatív tartalmú beszélgetés hangulatának erősítésére.

Ugyanez magyarázza azt is, hogy amennyiben nem a sárga fejecske jelenik meg, hanem csupán a szöveg végére biggyesztett „:) ” – mintha azt mondanánk, hogy „köszi a választ :)” –, azt már kevésbé érezzük negatívnak, mivel közvetettebb, kevésbé erősen kötődik vizuálisan a mosolyhoz, mint a sárga emotikon. Könnyebben tudjuk mögé képzelni az adott tartalomhoz illő hangulatot,

nem steril és bizonytalan, csupán minimalista.

A kommunikációs egyediségre való törekvés mindig új megoldásokat hoz az efféle kérdésekben. A Microsoft Teams alkalmazása, amelyet sokan elsősorban munkaeszközként használnak, nem a legifjabb generáció előnyben részesített platformja. Ennek ellenére – visszatérve a digitális jártasság gondolatához – a program fejlesztői az elsők között ismerték fel a smiley jelentésének átalakulását, így gyorsan reagálva cserélték le az egyszerű mosolygós fejet egy elpirult mosolygós fejre, hogy ezzel kerüljék el a negatív jelentéstartalmat, őszinte reakcióvá fejlesztve a hangulatjelet.

Természetesen az internetes kommunikáció nem csak a hangulatjelek terén alakult át. Az elmúlt két év terméke, a kedves szó pejoratívvá válása egyre erősebb jelenség, amikor levelezésben alkalmazzuk. Ez részben a korábban említett túlhasználtsághoz köthető. Mivel a tisztelt mint megszólítás erőteljesen formálissá és távolságtartóvá vált az évek során, ráadásul már egy enyhe negatív felhanggal is bír – tekintve hogy főként olyan felületekhez kötjük, mint a hivatalok, a számlák vagy egyéb, számunkra sokszor kéretlen feladatot jelentő helyzetek.

ahogy a kedves megszólítás átvette a Tisztelt helyét, fokozatosan kezdett eltolódni a pozitívból a semleges tartományba.

Hogy a korábban említett társadalmi társasjáték szimbólumát visszaidézzük, a felhasználók magatartása tudja sokszor átformálni a szavak jellegét, így a kedves szó hivatalos érintkezésben való használata miatt csupán idő kérdése, hogy általánosan negatív érzetbe tolódjon a kifejezés. Persze, ahogy korábban az emojik kérdésében kiemeltük, ezek a dolgok gyorsan és dinamikusan bármikor változhatnak a megfelelő csoportok és véleményvezérek közbenjárásával.

(Borítókép: Jarg Carstensen / picture alliance / Getty Images)

Rovatok