Harminc napja van – a 2023. február 13-i kiírást követően – annak, aki megpályázza a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztját. Ez elég kevés időnek tűnik ahhoz, hogy Ókovács Szilveszter jelenlegi főigazgató mellett valaki komolyan vehető, esélyes pályázatot adjon be, nem nagyon van ugyanis a láthatáron olyan jelölt, aki a feltételeknek is eleget tesz, valamint bátorsága és elszántsága is van belevágni abba, hogy egy ekkora „gyár” vezetését átvegye.
A Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatáról már többször írtunk, hiszen Ókovács Szilveszter megbízatása 2023. február 14-én lejárt. A korábbi, eredménytelennek nyilvánított pályázat lezárulta után Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter Ókovács mandátumát megbízott főigazgatóként 2023. július 31-ig, de legfeljebb az új vezető kinevezéséig hosszabbította meg.
Az új kiírás, amely már nem szabja magyar állampolgársághoz a jelöltséget, és angol nyelven is megjelent, nem csupán arról szól, hogy külföldiek is pályázhatnak, hanem azt üzeni, hogy
a minisztérium nem szeretné, ha az intézményt továbbra is Ókovács Szilveszter vezetné.
Ennek pedig információink szerint az az oka, hogy a Magyar Állami Operaház nem látszik, nem került fel a nemzetközi térképre – szemben a Müpával, amelyet a Wagner-napok miatt például külföldön is jegyeznek.
Igaz, hogy az Operaház a felújítás miatt öt évig zárva volt, és a rezsiválság őket sem kímélte, de a bírálók szerint 2000 körül az volt a cél, hogy a Magyar Állami Operaház Graz és Stuttgart, vagyis az európai operajátszás második vonalának szintjére jöjjön fel – ami nem a Bécs–München-tengelyen elhelyezkedő első vonal –, és úgy vélik,
EZ NEM SIKERÜLT, BUDAPEST 23 ÉV ALATT EBBEN AZ ÖSSZEFÜGGÉSBEN NEM VÁLT LÁTHATÓVÁ.
A pályázat kiírói szerint ezen segíthetne, ha külföldi intendáns állna a intézmény élén. Ebben a körben – információink szerint – szóba került
kérdés, hogy ők önállóan, magyar pályázó nélkül vállalnák-e a feladatot, illetve a megmérettetést, annál is inkább, mert a pályázat is számos ponton elvárja a magyar helyismeretet.
Sok a bizonytalanság tehát, annyi azonban látszik, hogy míg az Opera vezetésére kiírt pályázatot azért nyilvánították eredménytelennek, mert csak ketten jelentkeztek (Ókovács mellett Győriványi Ráth György), addig más intézmények esetében elég az is, ha valaki egyedül pályázik.
Hiába támogatják tehát Ókovácsot politikailag a legmagasabb szintről, a minisztériumban már nem élvezi ezt a bizalmat. Bár a jelenlegi főigazgató számos eredményt fel tud mutatni az Erkel Ferenc Színház újranyitásától az Eiffel Műhelyház kitalálásáig és megvalósításáig, nem elégedettek a teljesítménnyel.
A bizonytalanság jele, hogy – informátoraink szerint – senki nem tud semmit, és „mindenki összevissza telefonálgat”. Az az operaénekesnő, akit többen megkerestek, hogy csapatban vállalja el a vezetést, nem valószínű, hogy a frontvonalba áll. Megtudtuk viszont, hogy Horváth Ádám operaénekest, producert és dr. Vadász Dániel énekes-producert is a lehetséges pályázók között emlegetik.
Előbbi 2010 őszétől 2011. június 30-ig a Magyar Állami Operaház miniszteri biztosa, illetve főigazgatója volt, 2012-től az MTVA főtanácsadója, utóbbi pedig más vállalkozásai mellett 2017-ben indította útjára a Cooperát, amely a vidéki operatársulatokkal együttműködve hoz létre operaelőadások. (A vidéki előadásokon való fellépéshez szükséges kikérők ügyében tavaly robbant ki konfliktus a Opera vezetése és a vidéki zenei vezetők között.)
Az Operaházban egyébként nemrégiben mutatták be a Háború és békét Brassói-Jőrös Andrea, Brickner Szabolcs és Szegedi Csaba főszereplésével a katalán Calixto Bieito rendezésében: Lev Tolsztoj nagyregényének operaváltozata először látható Magyarországon. Az előadásban – amely a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban jött létre – 28 énekes szólista lép fel, akik összesen 45 szerepet formálnak meg. Az OPERA Zenekart és Énekkart a kazah Alan Buribajev vezényli.
(Borítókép: Jelenet a Háború és béke című előadásból. Fotó: Carole Parodi)