Balázs Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező és szinkronszínész vasárnap ünnepli születésnapját.
Amikor az Index korábban felkereste Balázs Pétert, hogy újraindul-e a szolnoki Szigligeti Színház igazgatói posztjáért, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező akkor viccesen azt válaszolta:
Tizennégy gyönyörű évet töltöttem itt, és most már 104 éves vagyok.
Bár a 104-től még távol van, Balázs Péter ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját.
1943. március 5-én született. Édesapja Balázs János, a Magyar Rádió színész-rendezője volt, édesanyja Mednyánszky Henriett, az Operaház balerinája, aki húgával még a brit királyi család előtt is fellépett, nagynénje-keresztanyja Mednyánszky Ági színművésznő volt.
Építészmérnöknek készült, mégis a színészet felé vette az irányt. Bár édesapja nem örült ennek a döntésnek, Balázs Pétert igazolta, hogy 1961-ben első nekifutásra felvették a Színművészeti Főiskolára, ahol Szinetár Miklós lett az osztályfőnöke. Diploma után a veszprémi színház szerződtette, ahol négy évadot töltött el, majd Várkonyi Zoltán hívásának eleget téve a Vígszínházhoz szerződött, ahol huszonöt éven át erősítette a színház társulatát. Ez idő alatt több mint 140 színdarabban, félezernél több film- és televíziós produkcióban dolgozott.
Zömmel karakterszerepeket játszott, de megformált nagy formátumú alakokat is, mint például Máté Józsefet Németh László Égető Eszter című regényének televíziós változatában. Ott volt a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című, nagy sikerű musical premierjén, színpadra lépett A padlás, a Kakukkfészek, a Játék a kastélyban, a Szent Johanna című darabokban. Önálló estjével évekig járta az országot, előbb Tahi Tóth Lászlóval, majd Schütz Ilával.
Noha volt Hamlet és III. Richárd is, népszerűségét elsősorban vígjátéki és kabarészerepeinek köszönheti. Alkata, jellegzetes hangja miatt szívesen hívták Vadnay László, Nóti Károly és mások bohózataiba, kabaréjeleneteibe, az ezekről készült tévéfelvételeket ma is gyakran vetítik. Ő volt a legendás rajzfilmfigura, a kétbalkezes nagy ho-ho-horgász hangja, szinkronizálta Louis de Funès és Danny DeVito filmjeit, az Agatha Christie-krimik alapján készült Hercule Poirot-sorozatban a címszereplő az ő hangján szólalt meg magyarul.
Először 1989-ben rendezett, Dario Nicodemi Hajnalban, délben, este című kétszemélyes darabját állította színre Eszenyi Enikővel és a fiatalon elhunyt Kaszás Attilával. Ő rendezte a Bűvös szék című Karinthy-tévéfilmet, színházban a Hegedűs a háztetőn, a Csókos asszony, a Leányvásár, a Hyppolit, a lakáj, a János vitéz, a Mirandolina című darabokat.
A Vígszínházból 1996-ban távozott, mert nem értett egyet azzal az iránnyal, amely felé az intézmény tartott, szerinte inkább a Várkonyi Zoltán-féle művészeti irányzatot kellett volna újragondolni, a pályát szabadúszóként kezdte újra.
2007-ben a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett, és egészen 2021-ig töltötte be ezt a pozíciót a színház élén. Leköszönésénél Orbán Viktor méltatta Balázs Pétert, aki a vezetése alatt megvalósította a népszínházról vallott elképzeléseit.
Népszínház a Tisza partján. Balázs Péter pályafutását a színikritikusok, de legfőképp a közönség már díjazta. Nekem annyi feladatom maradt hát, drága barátom, hogy bajtársként köszönetet mondjak az elmúlt évek munkájáért, sok erőt es jó egészséget kívánjak neked
– írta akkor a magyar miniszterelnök.
Balázs Péter 1982-ben Jászai Mari-díjat, 1994-ben Pro Comedia díjat vehetett át. 2012-ben Kossuth-díjat kapott, 2018-ban a magyar kultúra napja alkalmával megkapta a hódmezővásárhelyi önkormányzat Bessenyei Ferenc Művészeti Díját. 2019-ben Budapest díjban részesült.
(Borítókép: Balázs Péter 2022. szeptember 16-án. Fotó: Mészáros János / MTI)