Az életben talán nagyobb csapást nem lehet elképzelni, mint amit egy gyermek elvesztése jelent. Mindenki máshogy birkózik meg ezzel, a zenészeknél pedig nem ritka, hogy a fájdalom különleges dalokat szül. Néhány ismert és kevésbé ismert történetet mesélünk most el.
Ha van előadó, aki minden kétséget felülmúlva otthagyta a kéznyomát a könnyűzene világán, akkor az bizonyosan Eric Clapton. A 18 Grammy-díj magáért beszél, és jelenleg ő az egyetlen a rocktörténelemben, akit háromszor is beválasztottak a Rock and Roll Hall of Fame-be (a Cream és a Yardbirds tagjaként, valamint szóló előadóként).
Az ikonikus gitáros Conor nevű fia 1986-ban született, Lory Del Santo olasz modelltől. A fiú 1991-ben, mielőtt betöltötte volna ötödik életévét, meghalt, amikor kiesett az ablakon manhattani lakásuk 53. emeletéről.
Clapton teljesen összetört. Egy időre elzárkózott a külvilágtól, és már ekkor formálódott benne az a dal, amelyet fia emlékének szentelt: a Tears In Heaven. Ez volt számára a gyógyír, de sokáig nem fejezte be, nem gondolta úgy, hogy meg kellene osztania ezt a világgal. Mikor még abban az évben nekilátott dolgozni a Drog – angolul Rush – című film zenéjén, akkor ült össze szerzőtársával, Will Jenningsszel, hogy megírják a dalt.
Azt mondta nekem, hogy »szeretnék írni egy dalt a fiamról«. Ericnél már kész volt az első verze, ami nekem személy szerint a dal egésze, de mégis azt akarta, hogy megírjam a többi versszakot… még akkor is, mikor elmondtam neki, hogy ez annyira személyes, hogy neki kellene megírni az egészet… végül nem tehettem mást, mint hogy megteszem, amit kér, függetlenül a téma érzékenységétől. Ez a dal olyan személyes és szomorú, hogy sosem tapasztaltam semmi ehhez foghatót dalszerzőként
– mesélte Jennings egy interjúban.
Szintén nehéz sorsot élt meg a zenei és művészeti sokoldalúságáról, egyedi hangvételéről ismert Nick Cave. A 2000-ben született fia, Arthur 2015 júliusában vesztette életét, miután egy szirtről lezuhant. A rockzenész a következő éveket gyermeke emlékének szentelte. Két albumot is kiadott – Skeleton Tree és Ghosteen címen –, amely emléket állít halott gyermekének.
2016-ban a zenész a Skeleton Tree album mellett kiadott egy dokumentumfilmet is One More Time with Feeling címmel. A film témája Nick Cave és a Bad Seeds tizenhatodik albumának munkálatai, hogy miképp fejezték be a lemezt, miután Arthur meghalt. A film nem csupán anyagilag bizonyult sikeres alkotásnak, de a legnépszerűbb kritikai oldalak is elismerően beszéltek róla.
A rocklegendák egyik legnagyobbjának számító Led Zeppelinnek is több halálesettel kellett szembenéznie. A zenekar dobosa, a feledhetetlen John Bonham 1980-ban meghalt, de már három évvel korábban is történt egy tragédia, amikor a zenekar énekesének, Robert Plantnek az ötéves fia, Karac 1977-ben életét vesztette.
A fiú betegségben halt meg, épp amikor a brit Led Zeppelin az USA-ban turnézott. Robert Plant egy különleges dalban vett búcsút gyermekétől a Zeppelin utolsó albumán, amelyet még Bonham halála előtt adtak ki. A lemez címe In Through the Out Door, a szám pedig az All My Love.
Ez az egyik abból a két Led Zeppelin-dalból, melynek írásában Jimmy Page nem vett részt. A dalt kizárólag Robert Plant és John Paul Jones készítette, az utóbbi játssza az ikonikus szintetizátorszólót.
Rengeteg olyan előadó is akad, aki gyermeke elvesztését nem zenével, hanem egyéb közösségi módon igyekezett feldolgozni. Vince Neil, a Mötley Crüe énekese – akik májusban Budapesten lépnek fel – négyéves lányát, Skylart vesztette el, aki nem tudott felépülni a rákból.
Ez éppen abban az időszakban történt, mikor Vince Neil kilépett a Mötley Crüe-ből. Az énekes albumok írása helyett úgy döntött, lánya emlékére alapítványt hoz létre, amellyel beteg gyermekeknek segít. Ez lett a Skylar Neil Memorial Foundation, amely alapítása óta dollármilliókat juttatott a gyermekeket segítő szervezeteknek.
(Borítókép: Eric Clapton 1987-ben. Fotó: Michael Putland / Getty Images)