Debrecenben 2005 óta beszélnek arról, hogy egy plázában kialakítanának egy színházat, amire 2007 óta Latinovits Színházként hivatkoznak. Az intézmény végül 2022-ben nyitotta meg kapuit, viszont új néven.
2022. augusztus 23-án – 17 évvel azután, hogy ötletként felmerült – átadták Debrecen egyik legtovább tartó beruházását, a Csokonai Fórumot. Ez a hír két okból volt külön érdekes.
Mindez logikusnak is tűnt. Debrecen büszke arra, hogy amikor 1956-ban Latinovits Zoltán friss és ropogós mérnökdiplomával a zsebében megérkezett a városba, beállt segédszínésznek. A debreceni színházban fordult rá arra az útra, amitől végül fél évszázaddal a halála után is az egyik legnagyobb magyar színészként emlékezünk rá. Így szinte magától értetődőnek tűnt, hogy ha már Debrecennek lesz új színháza, azt a színészóriásról nevezzék el.
De akkor hogyan lett a Latinovits Színházból Csokonai Fórum?
A város 2005-ben először pályázott az Európa kulturális fővárosa címre, és bár végül nem nyert, az akkor leadott koncepcióban már szerepelt az ötlet, hogy a Fórum bevásárlóközpontban alakítsanak ki színházat.
Két évvel később, 2007-ben a debreceni önkormányzat és a Dexium Kft. szerződést kötött. Előbb 2008-ra, majd 2009-re vállalták a Latinovits Színház felépítését, amelyet szerkezetkész állapotban át is adtak az önkormányzatnak. Azonban a belső kivitelezés sokáig elhúzódott, egészen pontosan 2020-ban indult el.
Debrecen új kulturális terét a nyitás előtt pár hónappal (2020. április 6-án) még Latinovits Színháznak nevezték egy, a színház belső kivitelezési munkálatairól szóló közbeszerzési dokumentumban. Végül mégis Csokonai Fórum lett a hivatalos neve.
A névváltoztatásnak nem kerítettek nagy feneket, így nem csoda, hogy többen a mai napig Latinovits Színházként hivatkoznak az épületre. Amikor egy debreceni ismerősömmel beszéltem, meg volt döbbenve, hogy nem ez az új színház hivatalos neve, tehát már eléggé beépült a köztudatba – amire 17 év alatt mondjuk volt is bőven ideje.
Latinovits Zoltán 1976-ban halt meg. Vitán felül áll, hogy a színházi szakma egyik legkiemelkedőbb itthoni alakja volt. Nevét évtizedekig mégsem vette fel egyetlen színház sem. Majd 2013 és 2022 között mindjárt két intézményre is hivatkozhattunk Latinovits Színházként.
Ugyanis a budaörsi színház, amely megnyitásától – azaz 1988-tól – Budaörsi Játékszín néven működött, 2013-ban nevet változtatott. Azóta Budaörsi Latinovits Színházként ismerjük. Akkoriban a debreceni épületnek még csak a váza állt, a munkálatok pedig már öt év késésben voltak, és nem úgy tűnt, mintha egyhamar kulcsrakész állapotba kerülne. Mégis majdnem egy évtizede hivatkoztak rá Latinovits Színházként.
Felkerestük Berzsenyi Bellaagh Ádámot, a Budaörsi Latinovits Színház igazgatóját, aki 2013 óta része a színház életének. Jelenlegi titulusa előtt állandó rendezője és művészeti vezetője volt. Az Indexnek azt mesélte, hogy az akkori igazgató, Frigyesi András ötlete volt a névváltoztatás, csupán azért, mert
akkor még hivatalosan nem viselte egy színház sem Latinovits nevét,
így az ő javaslatára az önkormányzat átkeresztelte a Budaörsi Játékszínt. Az igazgató azt is kifejtette, hogy Debrecennel jó viszonyt ápolnak, és nincs konfliktus a két színház között. Önmagában a névhasonlósággal nem lett volna jogilag semmi probléma, gondoljunk csak a budapesti, illetve a kecskeméti teátrumra; mind a kettő Katona József. Ám mégis úgy tűnik, hogy Debrecenben addig vártak, amíg egy másik intézmény lecsapta kezükről a színészóriás, Latinovits nevét.
Gemza Péter – aki 2008 óta a Csokonai Színház társulatának tagja, 2013 óta a Csokonai Színház igazgató-helyettese, művészeti vezetője, majd 2018-tól a Csokonai Színház igazgatója – szinte végigkísérte az új debreceni kulturális tér születését. Az igazgató idén elköszön a Csokonai Színház éléről, ugyanis nem nyújtotta be újra pályázatát, így a város közgyűlése Mátyássy Szabolcs zeneszerzőt, színművészt, az átalakított Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusát választotta meg a debreceni Csokonai Színház új igazgatójának.
Gemza Péter a színház névváltoztatásáról azt nyilatkozta az Indexnek, hogy bár se írott, sem íratlan szabály nincs erre vonatkozólag, de a színházak kifejezetten nem szeretik, ha ugyanazzal a névvel üzemelnek, mint egy másik teátrum, ennek oka pedig a művészeti intézmények identitásának kialakítása és megőrzése.
A névválasztással mindenki a saját identitását próbálja erősíteni. Egyrészt az is fontos, hogy egy intézmény elválassza magát egy már meglévő brandtől, másrészt az, hogy a sajátját létrehozza. Illetve ami miatt a Latinovits Színház végül Csokonai Fórum lett, az a tény, hogy az intézményt a Csokonai Színház üzemelteti, és a névazonossággal szerettük volna kifejezni, hogy egy társulat működik a különböző épületekben.
A Csokonai Fórum hivatalosan 2022 augusztusában nyílt meg, Gemza Péter pedig úgy érzi, hogy már egészen belakták az épületet, ám a mai napig tanulják, hogyan tudnak benne a legideálisabban működni.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha az ember beköltözik mondjuk egy 80 négyzetméteres lakásba, akkor is eltart pár hónapig, amíg belakja a teret. Ez az esetünkben is hasonlóan működik, csak itt kilencezer négyzetméterről beszélünk. Nagyon funkcionális az épület, igazán szeretünk benne dolgozni, illetve a nézők is elégedettek. A Dehir szavazásán például a Csokonai Fórum nyerte Az év új közösségi tere kategóriát.
Tehát a Csokonai Fórumot a társulat és a nézők elkezdték használni, a 2020 óta felújítás alatt álló Csokonai Színház pedig újranyitás előtt áll. Gemza Péter távozásának okáról úgy nyilatkozott, hogy kereknek érzi történetét a színháznál, és remek lezárásnak, hogy az új épületekkel párhuzamosan adhatja át a stafétát.
A Csokonai Fórumban végül a 350 nézőt befogadó színházterem viszi tovább Latinovits Zoltán nevét.
(Borítókép: A Csokonai Fórum a megnyitóünnepség napján, 2022. augusztus 23-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)