Amikor Hirtling István kisgyerek volt, az édesanyja verselt neki, mindig érthetően és tisztán beszélt. Családjukban senki nem volt beszédhibás.

Csak én raccsoltam, pösze voltam

– mesélte a színművész az Indexnek.

Aztán a ’70-es évek közepén, amikor először felmerült benne a színművészeti pálya gondolata, az első mestere tanácsára elkezdett beszédtanárhoz járni. Elsőként Sziklai Bélához, aki annak idején a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanára volt. Később, a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Fischer Sándor lett a beszédtanára.

Szép beszéd másként

Több évtizednyi színpadi lét, megannyi szerep után Hirtling István a mai napig nem érzi úgy, hogy mindig tökéletesen beszélne.

Minden szerepnél és feladatnál külön kihívás, hogy a karakter sajátos személyiségjegyei szerint szólaljak meg. A hangsúlyokat akár eltolva, akár eltorzítva

– fogalmazott, majd elmagyarázta, hogy két ember sem beszél ugyanúgy. Másképp kell megszólalnia a 80 nap alatt a Föld körül Fix felügyelőjeként, és másképp, amikor az Egy szerelem három éjszakájában dr. Szegilongi Lajost alakítja.

Elkényelmesedett világ

És nemcsak a szerepek, de a terek is befolyásolják a beszédmódot. Színpadon, filmben, rádióban. Az intonáció és az artikuláció alapvető követelmény. Hirtling István úgy véli, a mai világ kicsit elkényelmesedett, a digitális technika hatására a legtöbb prózai előadásban mikroportot és mikrofont is használnak.

Ha mindenáron szükséges, akkor azért harcolok, hogy ne hangosítás, hanem erősítés legyen. A kettő között ugyanis nagy különbség van.

Arról is beszélt, hogy egészen más a Vígszínház nagyszínpadán megszólalni, mint a Várkert Bazárban, amikor a Márai-estjén lép közönség elé. Mindkét teremben fontos, hogy érthetően szólaljon meg. Arra különösen ügyel, hogy csak erősítés legyen. Bár ha rajta múlna, azt sem használná. A Vígszínház kiváló akusztikájú 1100 fős nézőterén prózát játszani mikroport nélkül igazi kihívás! De megérti és tudja, hogy egy 250-300 fős nagyteremben, mint a Várkert Bazár, szükség van hangerősítésre, hogy mindenki mindent jól halljon. Amikor viszont kisebb helyiségben lép fel, akkor az erősítőt is elhagyja.

Az Indexen korábban foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mennyit változott a színpadi beszéd az elmúlt 50-60 évben. Hirtling István úgy véli, sokat romlott, szerinte ez az oktatással és a megváltozott elvárásokkal is összefügg.

„A modern színjátszás gyakran eltakar olyan beszédtechnikai hiányosságot, amely az én tanulóéveimben alapvető elvárás volt, hogy ne legyen. A beszédtanárunk annak idején azt mondta, hogy nem művészien, hanem a karakter és a létrehozandó figura személyiségi jegyei szerint kell megszólalni. De például ahhoz, hogy raccsolni tudjak, előtte meg kell tanulnom érthetően beszélni.

Egy beszédhibás ember ugyanis mindig beszédhibás lesz, minden karakterben.

A színművészt zavarja, hogy manapság nem olyan súllyal esik latba a tiszta beszéd, mint korábban. Most azt mondják: „Milyen érdekes, tehetséges figura, majd valahogy megoldja a szerepformálást. Így is sikeres lehet a pályán.”

Mint fogalmazott, 2023-ban az az öröm érte, hogy március 15-én Magyarország Kiváló Művésze díjjal tüntették ki, néhány héttel később, április 23-án pedig a Kazinczy-díjat vehette át: „Erre mit mondjak? Nem vettem kezembe egy képzeletbeli esernyőt, hogy védekezzek a »díjeső« rám zúduló örömei elől.”

A Péchy Blanka halálát követően létrehozott Kazinczy-díj Alapítvány Péchy Blanka emlékére évente Kazinczy-díjjal jutalmazza

• a magyar nyelvet példamutatóan beszélő prózai vagy énekes színművészeket, illetőleg hivatásos vers- és prózamondókat;
• a magyar nyelvet példamutatóan beszélő rádiós vagy televíziós bemondókat, illetőleg más fontos adások állandó résztvevőit (kivéve a színházi szerződéssel bíró színészeket);
• beszédművelő szakkört vezető vagy anyanyelvi versenyekre rendszeresen felkészítő magyartanárokat, akik növedékeik sikereivel igazolják munkájuk eredményességét.

(Borítókép: Hirtling István 2022. január 19-én. Fotó: Zih Zsolt / MTI)