Csapó Janka elmesélte, hogy az ötlet egy kreatív megbeszélésen született meg, amikor arról beszélgettek, milyen budapesti közterületen tudnának valamit megjavítani, újraépíteni. A felújítás alatt álló Lánchíd restaurálás miatt elszállított emblematikus kőoroszlánjai tökéletes lehetőségnek tűntek. Az ötlet fényesen bevált, mint azt – egyebek mellett – az Indextől kapott elismerés is bizonyítja. 

Az ötletet megvalósító csapat Dóczy Balázs vezetésével látott munkához. Igaz, amikor a Lego Magyarország oldaláról elhangzott az ötlet, és kiderült, hogy nem kicsinyített makettről, hanem életnagyságú másolatról van szó, ő is nyelt egy nagyot.

Lego Egyetem nappali tagozaton

Olyan nagyon azért nem ijedt meg, hiszen gyerekkorában annyit legózott, hogy a szülei hétközben eldugták előle legódobozokat. Már akkor rájött, hogy ha összekeveri egy tűzoltósághoz, egy várhoz és egy állatkerthez összeállított készlet kockáit, abból már űrhajót is lehet építeni. Nagyjából annyi időt töltött akkoriban a színes építőelemekkel, mintha korengedménnyel végezte volna el nappali tagozaton a Lego Egyetemet.

Ennek ellenére bölcsészdiplomát szerzett, miután kis időre elszakadt a kockáktól, de sorsa végképp megpecsételődött unokatestvérei születése után: bátyjával ismét építkezni kezdtek.

Később emblematikus budapesti épületeteket is „meglegósított”, többek között a Bazilikát is, ahol az esküvője volt. Ezt a modellt ki is állították a székesegyházban, ami feltűnt a Lego Magyarország képviselőinek – és kezdetét vette egy hosszú távú együttműködés.

Nagyon elit kockás klub

Innen már csak egy lépés volt, hogy a cég hivatásos építőmestere legyen. 

Van köztük New York-i ügyvéd, aki a harmincas évei végén döntött úgy, hogy perek helyett inkább építőkockázik, továbbá belga komikus és japán informatikus is.

Az oroszlán szobrát első lépésben 3D-ben beszkennelték a restaurátorműhelyben. Ezt követően az adatokat beírták a cég belső használatú szoftverébe, amit az összes nagy méretű építőkocka-szobornál használnak. Ez a program a 3D-s file-ból egy adott méretű, kockákra bontott formát generál. Azt persze nem mondja meg, hogy milyen vastag legyen a fala, vagy hogy milyen távolságra kerüljenek a belső merevítők. Tehát a formát megtervezi a program, de arra, hogy ezt hogyan építsék fel a valóságban úgy, hogy az masszív legyen, már az építőknek kellett rájönniük.

Az építőelemek ugyanazok, amik bármelyik Lego játék dobozában megtalálhatóak. Összesen húsz-huszonötféle egyszerű építőkockával dolgoztak, pont olyan technikával, ahogyan egy egyszerű házikót építenek a gyerekek. Annyi kompromisszumot azért meg kellett kötniük, hogy a hatalmas méretű szoborhoz már ragasztóanyagot is használtak.

Az oroszlán azóta úton van

– meséli Siket Lóránt. Először lehozták a hídfőről az Alagút elé, ahol közvetlen közelről tapasztalhatták meg az arra járók, milyen hatalmas is ez a szobor.

A telet a Városháza parkban töltötte a műanyag fenevad, jelenleg a Pasaréti úton örülnek neki a gyerekek, nyáron a Margitszigeten őrködik a Budapestiek felett, majd várhatóan Nyíregyházán is megfordul, ahol a világ jelenleg működő öt Lego-gyárának egyike működik.

A beszélgetésből kiderült,

• mik a műanyag kockákból épített oroszlánok természetes ellenségei,

• mit nem lehet elkészíteni a legendás játékból,

• mi köze az építőkockáknak a ramadánhoz,

• mi köze ennek a játéknak a demokráciához,

• mikor készül el a Lego Parlament,

• és hol épít hatvan ember főmunkaidőben műanyag építőkockából óriási szobrokat.

Aki lemaradt volna az arútluK podcast előző adásáról, vagy újra meghallgatná a beszélgetést , az ide kattintva megteheti.

(Borítókép: Csapó Janka, Dóczy Balázs és Siket Lóránt. Fotó: Kaszás Tamás / Index)