Az Index értesülései szerint a megszűnt Vidámpark nevét soha nem védték le. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala szerint a „vidámpark” szóra keresve egyetlen védjegybejelentési találat volt korábbról, a „KISVIDÁMPARK” szó. Ezt még 2001-ben nyújtották be, de nem fizették meg a bejelentési díjat, ezért ezt a hivatal visszavontnak tekintette.
Mindez úgy derült ki, hogy a közelmúltban meglátogattuk Szabó József vállalkozót, aki saját, XVII. kerületi birtokán akarja a világ legnagyobb vidámparkját megépíteni. Szabó az Indexnek akkor azt mondta, hogy a vidámpark felépítéséhez és majdani üzemeltetéséhez semmiféle engedélyre nem lesz szüksége. Rákosmente Önkormányzata azonban határozottan másként vélekedett. A polgármester később találkozott Szabó Józseffel, aki vázolta a terveit, és abban maradtak, hogy a konkrét lépések meghozatala előtt számos kérdést kell tisztázni. Minden egyes kérdés esetében a fő szempont az, hogy a rákosmentiek érdeke érvényesüljön.
Később úgy értesültünk, hogy Szabó József igényt tartana a megszűnt Vidámpark nevének használatára. Ám állítólag nem mindenáron, ő ugyanis más neveken is gondolkodik. Ha a projekt nemzetközi szintűvé nőné ki magát, úgy a Megapark vagy a valamilyen Land név is szóba jöhet.
Akkor az Indexnek azt mondta, hogy az ügyben megkereste a Fővárosi Állat- és Növénykertet. Fábián Zsolt üzemeltetési osztályvezetőnek küldött levelében azt írta, hogy szeretné felajánlani szakmai segítségét a megmaradt vidámparki ereklyék, tárgyak és játékok megmentéséhez. „Ha ezek a tárgyak az én kezelésemben lennének, a felújítási munkálatok jelenleg is folynának” – mondta a vállalkozó, aki fontosnak tartja, hogy jó viszonyt alakítson ki a Fővárosi Állat- és Növénykerttel, hogy a jövőben hatékonyan tudjanak együttműködni.
Az ügyben megkerestük a Fővárosi Állat- és Növénykertet, és a következő választ kaptuk:
Jeleztük Szabó úrnak, hogy a név ügyében nem mi vagyunk az illetékesek. Maga a vidámpark szó közszó, ha pedig egy adott vidámpark nevében településnév szerepel, akkor ez ügyben az adott település önkormányzatával érdemes egyeztetni.
Eztán a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához fordultunk, tájékoztatást kérve: mi a menete annak, ha valaki a Vidámpark, a Budapesti Vidámpark, a Fővárosi Vidámpark vagy a Rákosmenti Vidámpark nevek egyikét le szeretné védetni. Milyen szabályok, előírások vannak erre, egyáltalán lehetséges-e ez.
Megkeresésünkre a hivatal gyorsan reagált, hosszú és alapos válaszukat szó szerint és teljes terjedelmében közöljük. Az írták, hogy „a terméknevekre és szolgáltatásokra nemzeti védjegyoltalom a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) által történő lajstromozással szerezhető. Az eljárás megindításához védjegybejelentést kell benyújtani az SZTNH-hoz, amely postai úton vagy elektronikus formában egyaránt lehetséges.
Egy bejelentésben csak egyetlen megjelölésre igényelhető oltalom (vagyis a felsorolt nevek mindegyikére külön-külön bejelentést kell benyújtani), továbbá a védjegybejelentésben meg kell határozni az árujegyzéket, azaz azt, hogy a védjegyoltalom milyen árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozzon. A felsorolt elnevezések alapján valószínűsíthető, hogy a bejelentő különféle szórakoztatási, vidámparki szolgáltatásokat nyújt, ezért a bejelentésben ezeket célszerű megjelölni.
A bejelentőnek a bejelentés benyújtásától számított egy hónapon belül meg kell fizetnie a bejelentési díjat, amelynek mértéke az igényelt árujegyzékhez igazodik, legalacsonyabb összege 60 ezer forint. A védjegy lajstromozása gyorsított, illetve különleges gyorsított eljárás formájában is igényelhető magasabb díj megfizetése mellett” – szól a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának válasza.
A továbbiakban azt írják, hogy „Ki vannak zárva a védjegyoltalomból azok a megjelölések, amelyek leíró jellegük következtében nem alkalmasak a megkülönböztetésre. Nincs megkülönböztető képessége a megjelölésnek különösen akkor, ha kizárólag olyan jelekből vagy adatokból áll, amelyeket a forgalomban a szolgáltatás fajtája, minősége, mennyisége, rendeltetése, értéke, földrajzi származása, előállítási vagy teljesítési ideje, illetve egyéb jellemzője feltüntetésére használhatnak.
A felsorolás példálózó jellegű, ezért a megjelölt eseteken kívül is előfordulhat, hogy egy megjelölés leíró jellegű (deskriptív) az árujegyzékbe tartozó árura vagy szolgáltatásra nézve. A felsorolt elnevezések önmagukban csak a szolgáltatás fajtájára és helyszínére utalnak, ezért azok megkülönböztetésre való alkalmassága az esetleges lajstromozási eljárás során aggályosnak bizonyulhat.
Fontos megemlíteni, hogy az eredetileg leíró jellegű megjelölés használata révén megkülönböztető képességet szerezhet, továbbá abban az esetben is oltalomképes lehet egy alapvetően leíró jellegű szóelem, ha a bejelentő olyan ábrával vagy különleges írásmóddal egészíti azt ki, amely a megjelölés egészét alkalmassá teszi a megkülönböztetésre. A megjelölés megkülönböztetésre való alkalmasságát az SZTNH hivatalból vizsgálja.
A »vidámpark« szóra keresve egyetlen védjegybejelentés találat volt korábbról, a »KISVIDÁMPARK« szó. A bejelentést még 2001-ben nyújtották be, de nem fizették be a bejelentési díjat, ezért visszavontnak tekintettük
– írja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Ez tehát azt jelenti, hogy a Budapesti Vidám Park nevét az 1950-es alapítás óta senkinek sem jutott eszébe levédetni.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)