Hivatalosan is megalakult a Magyar Muzsikusok Szövetsége. A 21 fős társaság elsődleges céljai közt tartja számon a klasszikus zene társadalmi elfogadásának erősítését, a magyar zene értékeinek megőrzését, valamint a hazai zeneoktatás színvonalának fejlesztését. Az MMSZ kezdeményezte egy vezetői szintű találkozó létrehozását a kulturális kormányzattal az általa felvetett témákban.
A már Fővárosi Bíróság által is bejegyzett Magyar Muzsikusok Szövetsége 21 taggal alakult meg, akik közt olyan művészek nevei szerepelnek, mint Batta András, vagy Kokas Katalin. A szervezet elnöke Keller András, mellette az elnökség tagjai Balázs János, Baráti Kristóf, Bogányi Gergely, Kelemen Barnabás, Rost Andrea és Várjon Dénes.
A szövetség az Indexhez is eljuttatott levelében ismerteti alapelveit, melyek az alapító okiratban is szerepelnek. Ezek alapján a 21 tag egyet ért abban, hogy:
a magyar zenei élet kivételes értéket képvisel, amely Kodály Zoltán által megalkotott zenepedagógián, a Weiner Leó tanítása által kialakult kamarazenei hagyományon, a gazdag magyar kóruskultúrán, a világszínvonalon alkotó magyar zeneszerzők, előadók és zenekarok tevékenységén alapul. Ezen értékek megőrzése és továbbfejlesztése közös nemzeti érdek, mert kivételes hatékonysággal járulnak hozzá Magyarország kultúrájának, kulturáltságának fejlesztéséhez, az ország nemzetközi ismertségéhez, jó híréhez, vonzerejéhez és ezáltal hatalmas hasznot hoznak az egész társadalomnak. Ebből az alapvetésből kiindulva a Szövetség célja elsősorban a klasszikus zene társadalmi elfogadottságának emelése, a magyar zene értékeinek megőrzése és fejlesztése, egy átfogó stratégia megalkotása e célok elérése érdekében.
Az MMSZ elsődlegesen szeretne egy vezetői szintű megbeszélést létrehozni a kulturális kormányzattal, ahol első ülésükön megvitatott nézőpontjukat és javaslataikat akarják megosztani a vezető szervekkel.
Ez alapján kiemelten fontosnak tartják a zeneoktatás fejlesztését, mind tantervi, mind oktatói oldalon. Véleményük szerint a zenei nevelés hanyatlásának kulcsa részben itt keresendő. Úgy gondolják, hogy a gyermekekben kialakuló negatív magatartás az énekléssel és a klasszikus zenével szemben az egész zenei életre káros hatással van. A fejlődés eléréséhez az alap- és középfokú zeneképzést is fejleszteni kívánják, és szeretnék vonzóvá tenni a zenei pályát a fiatalok számára.
A most tapasztalható tanulói létszám- és színvonalcsökkenést meg kell állítani
– áll a Szövetség által hozzánk eljuttatott közleményében.
Az elnökség kiemelten kíván foglalkozni továbbá olyan témákkal is, mint a zene szerepe a roma felzárkóztatásban, a kamarazene rangjának visszaállítása, idős zenészek számára életjáradék biztosítása, és egy olyan kiállítás létrehozása, ami a legnagyobb magyar zenei előadóművészek életútját, a világ zenei életében betöltött szerepüket mutatja be.