Index Vakbarát Hírportál

Hivatalos: a bizottság Kesselyák Gergelyt találta a legalkalmasabbnak az Operaház élére

2023. június 12., hétfő 17:12

Hivatalos dokumentum jutott el az Indexhez, amelynek alapján bebizonyosodott, hogy minden, amit az Operaház főigazgatói pályázatával kapcsolatban írtunk, igaz. A szakmai bizottság egyhangú szavazattal – köztük a minisztériumi vezetők voksaival – az Operából időközben elbocsájtott Kesselyák Gergelyt találta a legalkalmasabbnak a főigazgatói posztra. A második legtöbb szavazatot Miklósa Erika kapta, tőlük messze leszakadva csupán két szavazatot tudhat magáénak a most újra kinevezett Ókovács Szilveszter. Vagyis a grémium egyáltalán nem tartotta alkalmasnak arra, hogy ő vigye tovább az Operaházat.

Az Index a kezdetektől követte a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatát, és mostanáig kellett várni, hogy világosan lássunk, mi történt. A pályázatokat elbíráló szakmai bizottság tagjaival többszörös titoktartási szerződést írattak alá, Csák János kulturális és innovációs miniszter a bizottsági szavazatokkal kapcsolatban a sajtóban megjelenteket zömében spekulációnak nevezte, Ókovács Szilveszter pedig találgatásnak minősítette az általunk leírtakat: „Pusztán mert egy lap írt valamit, nem sietnék azt valóságnak venni” – mondta. 

Most viszont kiderült, hogy mindaz, amit az Index írt, igaz. Bár a Kulturális Innovációs Minisztérium (KIM) honlapján továbbra is csak egy szűkszavú közlemény szerepel Ókovács Szilveszter kinevezéséről, minisztériumi fejléces papíron hivatalos dokumentum jutott el az Indexhez Csák János egyik munkatársától, amelyben a tárcavezető döntésének indoklása és a szakmai bizottság pályázatonkénti összegző véleménye is szerepel. A minisztérium ezzel eleget tett törvényi kötelezettségének

A hivatalos dokumentumot, amelynek címe „Csák János miniszter úr döntése”, az Index változtatás nélkül közli: 

„Miniszter Úr döntésének megfelelően a Magyar Állami Operaház főigazgatói munkakörére kiírt pályázat nyertese: Ókovács Szilveszter

Indokolás

A miniszteri döntés két alapvető szempontja a művészeti szakmai beágyazottság, valamint egy nagy szervezet vezetésében szerzett komoly tapasztalat volt. Miniszter Úr mindkét szempontból valamennyi jelölt közül Ókovács Szilvesztert találta a legalkalmasabbnak az Operaház főigazgatói tisztségére további öt évre.

Pályázatonként elkészített összegző vélemény

Aczél András: átlátja az Operaház teljes működését, de a rendkívül erős pályázati mezőnyben kevésbé bizonyult előremutatónak a pályázata.

Boldoghy-Kummert Péter: rendkívül energikus, lelkes pályázó, viszont a pályázatában a többi területhez képest kiemelten egy területre fókuszált, a vezetői felelősség túlzottan széttagolt.

Molnár Levente: végtelenül elkötelezett művész, elsősorban az oktatás és a színpad irányában, de a versenytársakhoz képest kevesebb vezetői tapasztalattal rendelkezik.

Rost Andrea: világszínvonalú művész, kompakt pályázati anyagot nyújtott be, a többiekhez képest kevesebb vezetői tapasztalattal rendelkezik.

Ertüngealp Alpaslan: széles látókörű karmester, viszont a versenytársakhoz képest valamivel kevesebb tapasztalattal rendelkezik az opera műfajában.

Győriványi Ráth György: nagyszerű karrierrel rendelkező, kiváló művész, viszont pályázatának kidolgozottsága némileg elmarad a többiekétől.

Horváth Ádám Zsolt: felkészült pályázó, de elsősorban nem kizárólag az Operaház együtteseire támaszkodna.

Ókovács Szilveszter: kihívásokkal terhelt időszakon vezette át az Operaházat, de pályázatának egyes pontjaiban feltételhez köti az intézményi együttműködést.

Dr. Vadász Dániel: kiemelkedő menedzseri tapasztalattal rendelkezik, viszont a többi pályázathoz képest az övé kevésbé tartalmazott hosszú távú művészeti koncepciót.

Miklósa Erika: kiváló nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkező pályázó, személyében biztosítottnak ígérkezik egy nemzetközi beágyazódású nemzeti operaintézmény működése, nyitottságot mutat a legmegfelelőbb vezetőtársak kiválasztásában.

Kesselyák Gergely: nagyívű, előremutató, jól felépített pályázati anyagot mutatott be, konkrét elképzelést vázolt fel a jövőre nézve (pl. olasz együttműködés). A bizottság szükségesnek látja átgondolni a vezetőtársa személyét.

A szakmai bizottság szavazásának részletes eredménye

Nem kapott támogatást: Aczél András, Boldoghy-Kummert Péter, Molnár Levente

1 támogatást kapott: Rost Andrea

2 támogatást kapott: Ertüngealp Alpaslan, Győriványi Ráth György, Horváth Ádám Zsolt, Ókovács Szilveszter

5 támogató javaslatot kapott: Dr. Vadász Dániel

6 támogató javaslatot kapott: Miklósa Erika

9 támogató javaslatot kapott: Kesselyák Gergely

Budapest, 2023. május 26.”

A dokumentum a mai napig nem szerepel a Kulturális és Innovációs Minisztérium hivatalos közleményei között.*

*Frissítés:

A dokumentum megtalálható a kormany.hu-n a Kulturális és Innovációs Minisztérium hirdetményei, közleményei között: innen letölthető. A többi – szintén kulturális intézményt érintő – kinevezéssel ellentétben ennél a dokumentumnál nem szerepel a feltöltés dátuma, és a dokumentum formailag is jelentősen eltér például a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. ügyvezetőjének kinevezéséről szóló közleménytől.

Ókovács Szilvesztert nem támogatta a bizottság 

A szakmai  bizottság tagjai voltak Herboly Domonkos, a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatója, a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetségének elnöke, Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Kovács János karmester, Szakály György táncművész, Rockenbauer Zoltán művészettörténész, a Wagner Társaság tagja, aki korábban a nemzeti kulturális örökség minisztere volt, Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár, Krucsainé Herter Anikó helyettes államtitkár, illetve Gyimesi László zenész, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének elnöke. Az Operaház dolgozói Fahidi Patrícia hegedűművészt szavazták be a bizottságba.

Az Indexhez eljuttatott dokumentum alapján tehát 

lapunk igazat állított, a tekintélyes szakemberekből álló bíróló bizottság valóban Kesselyák Gergelyt találta a legalkalmasabbnak a főigazgatói pozícióra,

hiszen „nagyívű, előremutató, jól felépített pályázati anyagot mutatott be, konkrét elképzelést vázolt fel a jövőre nézve”. A szavazáson tehát a minisztérium vezetői is leadták a voksukat az Operaházból azóta Ókovács Szilveszter által elbocsájtott Kessályák Gergelyre.  

Annak a szempontnak, ami Ókovács Szilveszter kinevezésének miniszteri indoklásában szerepel, vagyis hogy fontos „a művészeti szakmai beágyazottság”, a második legtöbb szavazatot megszerző Miklós Erika hatványozottan megfelelt, hiszen a bizottság véleményében ez szerepel: „kiváló nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkező pályázó, személyében biztosítottnak ígérkezik egy nemzetközi beágyazódású nemzeti operaintézmény működése”. Miklósa Erika továbbá „nyitottságot mutat a legmegfelelőbb vezetőtársak kiválasztásában”.

Mindezek alapján egyértelmű, hogy a szakmai bizottság Kesselyák Gergely karmestert és Miklósa Erika operaénekest találta a legalkalmasabbnak az Operaház vezetésére, sőt véleményükkel utat nyitottak annak, hogy az általuk legjobbnak tartott két pályázó közösen dolgozzon az Operaház jövőjén. 

Ehhez képest Csák János az összesen két szavazott kapott Ókovács Szilvesztert nevezte ki, aki az Operaház vezetésére kiírt előző pályázaton is indult: ezt a pályázatot a miniszter eredménytelennek nyilvánította, a második pályázat alkalmával pedig a szakmai bizottság egyáltalán nem támogatta Ókovács pályázatát. Ehhez – a vonatkozó kormányrendelet alapján – a szakmai grémium többségének szavazatát kellett volna megszereznie. 

(Borítókép: Kesselyák Gergely, Csák János és Ókovács Szilveszter. Fotó: Mónus Márton / MTI, Papajcsik Péter / Index, Kaszás Tamás / Index)

Rovatok